Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-26 / 226. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR Hazai Tükör 1998. szeptember 26., szombat Jubileumi megemlékezés. Húszéves a hazai kisebbségi te­levíziózás. Ebből az alkalomból a németek lakta Alsómocsolá- don tegnap ünnepi megemléke­zést tartottak, amelyen Dávid Ibolya igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a nemzetiségi te­levíziózás az identitás és a kul­túra megőrzése mellett a ki­sebbségek megismerését és megértését is szolgálja. Megszépülő műemlékek. A magyar millennium megünnep­lése keretében pályázatot írtak ki Árpád-kori falusi kis és rom­templomok műemléki helyreál­lítására. A bírálóbizottság a 136 kérelem közül 47 pályázatot fogadott el, amelyek összesen 300 millió forint támogatásban részesülnek. Villamosított déli vasút. Teljes hosszában befejeződött a déli vasút villamosítása, tegnap felavatták a Balatonszent- györgy-Murakeresztúr közötti utolsó, 55 kilométeres villany- vontatású szakaszt. A 6 milliárd forint költségű beruházás gyor­sabb és olcsóbb összeköttetést teremt az Olaszországból Hor­vátországon át Magyaror­szágra, Ukrajnába, illetve Oroszországba vezető európai tranzitvonalon. Különleges határátkelő. Négyéves szünetelés, átépítés után ismét megnyílt a Rábafü- zes-Heiligenkreuz állat-egész­ségügyi határátkelőhely. Az or­szághatárnak ezen a szakaszán kizárólag a Magyarországról és az EU-ból származó, állat­egészségügyi vizsgálatra köte­lezett árut lehet kiszállítani. Elhunyt Horváth Ede. Csü­törtökön 74 éves korában el­hunyt Horváth Ede, a győri Rába Rt. nyugállományú vezér- igazgatója. * Palesztin állam. Jasszer Ara­fat májusban kikiáltja a palesz­tin nép államát a Jordán-folyó nyugati partján és a Gáza öve­zetben - jelentette be a palesz­tin kabinet. A döntés csütörtök éjjel született azt megelőzően, hogy Arafat elindult New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés ülésszakára, ahol a tervek sze­rint találkozik Bili Clinton amerikai elnökkel is. Merénylettervek. Megakadá­lyozták az amerikai titkosszol­gálatok a múlt héten, hogy po­kolgépes merényletet kövesse­nek el az Egyesült Államok kampalai nagykövetsége ellen. A CIA-tól kapott jelzések nyomán az ugandai hatóságok húsz gyanúsítottat vettek őri­zetbe. Megerősített őrség vi­gyázza már az Egyesült Álla­mok hamburgi konzulátusát, miután támadással fenyegették meg a képviseletet. A közvetlen tőkebefektetők nem szándékoznak kivonulni » Jövőre több pénz jut a vidéknek A magyar gazdaság kilátásairól számolt be külföldi üzlet­embereknek Surányi György jegybankelnök, Járai Zsig- mond pénzügyminiszter és Chikán Attila gazdasági minisz­ter a Fortune Global Fórum alkalmából rendezett üzleti reg­gelin pénteken, Budapesten. Surányi György leszögezte, hogy az elkövetkezendő más­fél évben az MNB nem változ­tat a mostani árfolyam-politi­kán, a csúszóleértékelés gya­korlatán. A jegybank idei inf­lációs prognózisát a vártnál jobb számok miatt módosítani kell majd, így decemberben az egy évre visszatekintő pénz­romlás 13 százalék alatt lesz, de a piaci szereplők még ennél is optimistábbak: 12,5 száza­lékkal számolnak. Az MNB elnöke közölte: nem változik a jegybanki in­tervenciós sáv, hiszen megfe­lelő a forint iránti bizalom megtartására. A jegybank el­sődleges célja, hogy az inflá­ció a 2000. évben egy számje­gyűre csökkenjen. A jövő évi költségvetés összeállításánál a fő szempont az állami újraelosztás mérsék­lése - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Az állami koncentráció a bruttó hazai termékhez viszonyítva 47 szá­zalékról 45 százalékra reduká­lódik 1999-ben. Kiemelt fel­adat az adóbehajtás szigorítása és a nyugdíjreform folytatása. Járai közölte: a nyugdíjreform már most sikereket hozott, a 4 millió alkalmazott közül 1 millió tagja valamilyen nyug­díjpénztárnak, legyen az ön­kéntes vagy magánpénztár. Chikán Attila gazdasági mi­niszter úgy vélte: mivel az Eu­rópai Unióba irányul kivite­lünk több mint 70 százaléka, a magyar gazdaság potenciális növekedésének lehetősége az Unió tagállamainak gazdasági folyamataitól függ. Járai és Chikán is hangsúlyozta: az orosz pénzügyi válság ellenére egyelőre semmi nem indo­kolja, hogy a kormány módo­sítsa a jövő évi gazdasági prognózisát. Továbbra is azzal számol, hogy az idén és jövőre is 5 százalék lesz a GDP bővülése. Chikán Attila jelezte: az Orbán-kormánynak is célja, hogy fennmaradjon a működö­töké beáramlásának üteme, sőt még több közvetlen befektetés érkezzen az országba, s ezért tenni is fog. A befektetőknek olyan kedvezményeket nyúj­tanak majd, amelyekkel az or­szág elmaradottabb részein, így például az ukrán határ mentén növelik a beruházáso­kat, illetve segítik az ottani munkahelyteremtést. A gazdasági miniszter sze­rint vissza kell szorítani a szürke- és feketegazdaságot, ez az új kormány eltökélt szándéka. Az üzletemberek kérdéseire válaszolva arra biz­tatta a külföldi befektetőket, az itt lévő multinacionális cé­geket: vegyék jobban igénybe a magyar háttéripar, a hazai beszállítók kapacitásait. Az itthoni kis és közepes cégek ugyanis most már egyre in­kább olyan minőségben dol­goznak, amely megfelel a kül­földiek elvárásainak. A gazda­sági miniszter azt is aláhúzta, hogy e kis- és közepes vállala­tok további nagyarányú fejlő­dését is támogatni kívánja a kormány. Járai Zsigmond azt taná­csolta a multinacionális cé­geknek, hogy bátran alkal­mazzanak az országban olyan menedzsmenteket, amelyek­ben magyar és külföldi szak­emberek egyaránt megtalálha­tók. Ezzel együtt arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a helyi és a központi bürokrácia még mindig nagy az országban, et­től azonban szerinte nem sza­bad megriadniuk a külföldi beruházóknak. A pénzügyminiszter el­mondta: a vidék- és agrárfej­lesztés a következő költségve­tés összeállításánál kiemelt szerepet kap, de azt még nem tudni, mekkora összeget köt­nek le erre a központi büdzsé összeállításakor. Annyi bizo­nyos, hogy több jut majd az agráriumnak, mint az idén. Járai Zsigmond bízik abban, hogy a külföldi befektetők előbb-utóbb megértik: Ma­gyarország piaca nem azonos az orosz gazdasággal, és az or­szágot most elhagyó külföldi befektetők hamarosan vissza­térnek. Optimizmusát arra alapozza, hogy a világban fel­lelhető különböző válságzó­nák miatt igen kevés biztonsá­gos befektetési terep áll a ren­delkezésükre. Surányi György hozzátette: a közvetlen tőkebefektetők nem vittek el összegeket az országból, csak egyes portfó- lióberuházók távoztak. „Ettől még nem kell megijedni”, mondta a jegybank elnöke. Washingtonban, New Yorkban és Brüsszelben a balkáni rendezésről A NATO koszovói békeüzenete Magyarország - ha a parlament is jóváhagyja - kész logisz­tikai támogatást nyújtani a NATO-nak egy esetleges koszo­vói katonai beavatkozáshoz, és megnyitni légterét az észak­atlanti szövetség gépei előtt - közölte Németh Zsolt, a Kül­ügyminisztérium politikai államtitkára azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben fogadta a NATO és az Európai Unió tagállamainak hazánkban akkre­ditált nagyköveteit. Harci műveletben Magyarország nem tud és nem is kíván részt venni - szögezte le az államtitkár. A Washingtonban tartózkodó Martonyi János külügy­miniszter kijelentette: hazánk egyelőre nem kapott hivatalos felkérést a részvételre egy Szerbia elleni, a koszovói al­bánok védelmére indítandó NATO-hadműveletben. A brüsszeli NATO-központban Szabó János honvédelmi mi­niszter tájékoztatta a tagorszá­gokat a magyar támogatásról. Minderre két okmány is alapot ad. Egyrészt az ENSZ BT határozata, amely fölha­talmazta a NATO-t a cselek­vésre, ha Belgrád nem haj­landó a tárgyalásos rende­zésre; másrészt Brüsszelben elkészültek az intézkedési ter­vek, és a miniszteri tanács fel­kérte a tagországokat - a jelöl­tekkel együtt - az előkészüle­tek megtételére. Elgondolkodtató, hogy mind Madeleine Albright ame­rikai külügyminiszter, mind pedig Volker Rühe német vé­delmi miniszter annak a véle­ményének adott hangot, hogy az esetleges beavatkozáshoz egyáltalán nincs szükség az ENSZ fölhatalmazására. (A Luftwaffet egyébként készült­ségbe helyezték.) Mindez azt a NATO-dokt- rinát hivatott igazolni, hogy az észak-atlanti szervezet vé­delmi célokat szolgál: a tagjait magába foglaló térség bizton­ságán kívül a másutt veszély­ben élő polgári lakosságot is védelmezi. A NATO állás­pontja szerint ugyanis „nem a büntetés, hanem a béketerem­tés a kitűzött cél.” (gyulay) A világ igazai. Bátorságért-érdemjelet adományozott a belügyminiszter tegnap 56 személynek, akik a holocaust idején életük kockáztatásával mentették az üldözötteket. Izraelben a holocausttal kapcsolatos tények feltárására a háború után alakult meg a Yad Vashem (Igazak Kertje) In­tézet. Az általa felkutatott embereknek, illetve hozzátarto­zóiknak adott át elismerést Pintér Sándor. Képünkön Tukka Ilonával, a legidősebb kitüntetettel, fotó: feb/diósi imre Hazánk különleges szerepe Kissinger elismerő szavai Magyarországról Magyarország a közép-euró­pai térségben különleges sze­repet játszott a kontinens épí­tésében és a szabadságért fo­lyó harcban - jelentette ki Henry Kissinger volt ameri­kai külügyminiszter. A 75 esztendős politikust - aki a Fortune amerikai gazdasági magazin világfórumára érkezett a magyar fővárosba - a Parla­mentben fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök.- A washingtoni vezetés szándékaival összhangban én is támogatom, hogy az Egyesült Államok és Magyarország erős kapcsolatokat tartson fenn - mondotta az amerikai vendég. Kissinger találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A volt külügyminiszter és a mi­niszterelnök eszmecseréjén el­sősorban a balkáni helyzetről, a magyar-amerikai kapcsolatok­ról, Orbán Viktor közelgő, ok­tóber 7-én esedékes egyesült ál­lamokbeli látogatásáról és az oroszországi válságról esett szó. Kissinger szerint a magyar kormányfő igen „konstruktív módon” közelítette meg a szóba került témákat. Alapvető, hogy a jövőben jobban átláthatóvá váljanak a nemzetközi pénzügyi piacok, ez az egyik legfontosabb tanul­sága a jelenlegi eseményeknek. Henry Kissinger ezt már a Pénzügyminisztériumban hangsúlyozta, amikor találko­zott a tárca vezetőjével, Járai Zsigmonddal. Időszerű lenne a tolmácsképzés beindítása Az ombudsman a siketekért A siketek által használt jel­nyelv általánosabb elfogadása mellett állt ki a hozzá intézett beadványok nyomán Gönczöl Katalin, az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosa. A hallásukban súlyosan sérül­tek esélyegyenlőségének javí­tásában kulcsszerepe van a jel­nyelv elismerésének - állapí­totta meg az ombudsman teg­napi nyilatkozatában. Ahhoz azonban, hogy e sajátos beszéd ne csak a siketek egymás kö­zötti, hanem a hallókkal való kapcsolat fenntartásának is az eddiginél általánosabb eszköze lehessen, jelnyelvi tolmácsokat kell képezni és működésüket anyagilag támogatni kell. Gönczöl Katalin kitért a te­levíziós műsorok feliratozásá­nak fontosságára is, aminek az európai közszolgálati televízió­kat tömörítő szervezet, az EBU is kiemelt jelentőséget tulajdo­nít. E médiáknál éppen a köz- szolgálati jelleg miatt célszerű lenne ezt a közlési formát, a hírműsoroknál pedig a jelnyelvi tolmácsolást általánossá tenni. Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa kezdemé­nyezte, hogy a kormány és az egészségügyi miniszter e téma­körben mielőbb kezdje meg a szükséges rendeletek előkészí­tését, és a parlament ennek megfelelően módosítsa a rádió­zásról, valamint a televíziózás­ról szóló törvényt. Ki akar itt polgármester lenni? A politikai intézmények működésében való csalódottsággal, valamint a polgármesteri, képviselői munkával együtt járó kockázatokkal magyarázza Enyedi Zsolt politológus azt a tényt, hogy pénteken reggel az ország településeinek több mint egynegyedében még nem volt polgármesterjelölt. Négy évvel ezelőtt jelöltek hi­ányában csupán hat települé­sen maradt el a voksolás, most viszont könnyen előfordulhat, hogy akár hétszáz helyen nem tudnak polgármestert válasz­tani, s akár ezer településen nem lesz új képviselő-testület. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője el­mondta: meglehet, hogy a fris­sen választott polgármester­nek egy ideig a régi testülettel kell együtt dolgoznia. De ha a testületet sikerül újraválasz­tani, míg a polgármestert nem, akkor a régi vezető mandá­tuma hosszabbodik meg fél évvel. Az is lehet, hogy min­denki dolgozik tovább még 6 hónapig. Ezekben az esetek­ben december 18-ig kell ki­tűzni az ismételt voksolás nap­ját, legkésőbb az április 18-át követő 72. napra. Péntek délelőtt az ország 3153 településének mintegy egynegyedében nem volt még polgármesterjelölt, a képvise­lőjelöltek listája pedig 1164 választókerületben bizonyult hiányosnak. Mint megtudtuk, legnagyobb számban a függet­lenek indultak (26 000 jelölt), aktivitásban második a Füg­getlen Kisgazdapárt, harmadik a Fidesz-MPP, majd a Magyar Demokrata Fórum következik. A legpasszívabb megyék sor­rendben: Baranya, Borsod, Vas és Somogy. Enyedi Zsolt politológus nem csodálkozik azon, hogy az ígéreteiket sorra be nem váltó pártokban és a demok­rácia működtetésében csaló­dott emberek ódzkodnak a helyi közéletben való sze­repvállalástól. Egy település polgármesterének vagy kép­viselőjének kudarc esetén a parlamenti honatyákénál jó­val kisebb fizetségért és el­ismertségért, az egész falu előtt kell viselnie a „bukott ember” címkét. Takács Mariann Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Őszi nyereményeső! ATvr-hét és a Gyöngy közös fődíja egy Daewoo Tico A hét sztárja: Mira Sorvino Raquel Welch negyedik férjjelöltje Harry csak módjával udvarol Catherine Oxenberg álma nem vált valóra Barbinek Péter jutalma Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
Thumbnails
Contents