Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-23 / 223. szám

1998. szeptember 23., szerda Hazai Tükör 5. oldal Táplálkozási tanfolyam diákoknak Mentőállomások épülnek Elsődleges célul a sürgősségi ellátás megoldását tűztük ki - jelentette ki Gógl Árpád egészségügyi miniszter teg­napi sajtótájékoztatóján. Két éven belül olyan országos hálózat épül ki, amely minden magyar állampolgárnak esély- egyenlőséget teremt az egész­ségügyi ellátásban, függetlenül attól, hol lakik. Ennek érdeké­ben 40 új mentőállomással gazdagodik a most meglévő 196 egységből álló hálózat, de később további bővítésre is sor kerül. A mentőállomásokon a betegszállításon kívül felké­szülnek a sürgősségi ellátásra, sőt, katasztrófahelyzetek meg­oldására is. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bőví­tésére és reformjára is szükség van, mondta a miniszter. Tart­hatatlan az a helyzet, hogy a közegészségi ellátás nem azo­nos színvonalon működik or­szágszerte. Az egészség meg­őrzése érdekében azonban - véli a tárca vezetője - a lakos­ságnak is vannak tennivalói. A Táplálkozási Fórum elnevezésű civil szervezet az ÁNTSZ-szel karöltve indított programot. Kockázatszűrésre berendezett autóbuszuk 6 ezer embert kere­sett fel, látott el tanácsokkal, irányított orvoshoz. A program második része­ként az 1998-’99-es tanévben az iskolákba is eljutnak: négy órából álló táplálkozási „tanfo­lyamot” tartanak a gyerekek­nek. Ebben a tájékoztató mun­kában védőnők és tanárok egy­aránt részt vesznek. Révész Renáta Évente félmillió művesekezelés Kijavítják a számítási hibát Harminc dialízisre szoruló vesebeteg egyidejű kezelésére alkalmas új műveseállomást adtak át tegnap Szombathe­lyen, a magyarországi mű- vesekezelések egyharmadát végző EuroCare Rt. nephro- lógiai hálózatának részeként.-Hazánkban immár egyetlen esztendőben mintegy félmillió művesekezelés végezhető el a javarészt magán-egészségügyi intézményként működtetett dia­lízisközpontokban - összegezte lapunknak dr. Fabók József, az EuroCare Rt. igazgatója. A hazai kezelések színvonala eléri az európait, az üzemelte­tők sérelmezik a működés anyagi feltételeinek romlását. Amióta ugyanis bevezették a „zárt kasszát”, a betegek szá­mától függetlenül, havonként folyósított összeget nyújt szá­mukra az egészségbiztosító, azaz minél több a rászoruló, annál kevesebb jut egy betegre. Schulteisz Ferenc, az Egész­ségügyi Minisztérium főtaná­csosa elmondta: már az előző egészségügyi kormányzat elis­merte, hogy az idei évre szóló költségvetésben számítási hiba történt, ez okozta a dialíziske­zelések alulfinanszírozottságát. A minisztérium nemrég ismé­telten felkérte az OEP-et, hogy a pénzek átcsoportosításával gondoskodjon a támogatás mintegy 300 millió forintos ki­igazításáról." (cs. b. j.) Gazdák ultimátuma A gabonatermelő gazdák csü­törtökig tárgyalni szeretné­nek Orbán Viktor miniszter­elnökkel a gabonakrízis meg­oldásáról - jelentették ki a termelők képviselői tegnap. Eddig az egymillió tonnára ter­vezett garantált áras felvásár­lásból mindössze 80 ezer tonna átvétele teljesült. A gabonavál­ság tehát minden ellenkező hí­reszteléssel szemben még nem oldódott meg - közölték a ter­melők megbízottai. A krízis megoldására több javaslatot is tettek - mondta Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Tárgyalásaikon azt kérik majd a kormányfőtől, hogy a hazai gabonaminősítési rendszert igazítsák az EU-követelmé- nyekhez, mert ezek a szabályok enyhébbek a hazaiaknál. Java­solják az állami támogatás kiterjesztését a gazdák teljes körére. Azok a termelők, akik az ál­lami garantált áras felvásárlás­ban nem vesznek részt és más módon sem kapnak költségve­tési támogatást, kapjanak kár­mentésként búzájuk után ton­nánként 3500 forintot - szól a követelés. A most lejáró nö­vénytermesztési hiteleket pedig hosszabbítsák meg egy évvel, és a kormány adjon azokra tel­jes kamattámogatást. A kukori­caválság elkerülése érdekében tett javaslataikban is szerepel - meghatározott feltételek mellett - a kármentés. A MOSZ elnöke nem ha­gyott kétséget afelől: ha tárgya­lási ajánlatuk merev visszauta­sításra talál, a válasz is annak megfelelő lehet. Szigorúbb behajtás, viruló cégek A tavalyi hasonló időszakban befolyt összegnél 26,7 száza­lékkal többet, összesen 925 milliárd forint adót szedett be az első félév végéig az APEH - jelentette be Vámosi-Nagy Sza­bolcs, a hivatal elnökhelyettese. A jobb eredmény nemcsak a behajtás szigorodásának, hanem a vállalkozások árbevétel­növekedésének is köszönhető. Az APEH június végéig a ki­emelt fontosságú adók és járu­lékok éves szinten megállapí­tott összegének 49,4 százalé­kát kasszírozta be. Áfá-ból 383,1 milliárd, társasági adó­ból 116 milliárd, személyi jö­vedelemadóból 309,7 milliárd, munkaadói és munkavállalói járulékból összesen 63,2 mil­liárd gyarapítja az államkasz- szát. A korábbi kintlevőségei­ből is sikerült mintegy 35 mil­liárdhoz hozzájutni, 10,8 mil­liárd - jogtalannak ítélt - áfa­visszaigénylést pedig eleve ki sem fizettek. A hivatal közel 26 ezer végrehajtási- és 803 felszámolási eljárást indított jelentős tartozást felhalmozó ügyfelei ellen, ám „megértő­nek” bizonyult a fizetési könnyítést kérők iránt. A társasági adóbevallások­ból kiderült, hogy 1997-ben a vállalkozások az előző évihez képest 26 százalékkal növel­ték nettó árbevételüket, adózás előtti nyereségük viszont 54,5 százalékkal ugrott meg. Az egyházak és a civil szer­vezetek számára az adózók körülbelül 30 százaléka aján­lotta fel adója 1+1 százalékát 3 milliárd 620 millió forint ér­tékben. A kedvezményezett 55 egyháznak összesen 1 milli­árd, a 13 ezer társadalmi szer­vezetnek, alapítványnak 2 mil­liárd 215 millió forint jutott. Az elnökhelyettes el­mondta: a tb-j árulék beszedé­sével járó többletfeladatoknak akkor tudnak eleget tenni, ha az erre szakosodott szakembe­rekkel együtt bizonyos „tech­nikai hátteret” is átvesznek a tb-től. Vámosi-Nagy mindad­dig nem kíván részleteket el­árulni arról, mit jelent majd a hivatal nyomozati jogkörrel való ellátása, amíg az általuk kidolgozott javaslatcsomagot a pénzügyminiszter alá nem írja. Takács Mariann Kölcsönkenyér visszajár: „Torgyán mondjon le!” Törvényesen késhet a költségvetés Az Országgyűlés elfogadta az államháztartási törvény módo­sítását, ennek értelmében a választások évében - így már az idén is - a kormány egy hónap haladékot kap a költségvetés elkészítésére. A képviselők szavazatai nyomán a kincstári vagyonért ezentúl a Miniszterelnöki Hivatal élén álló minisz­ter viseli a felelősséget. A hadigondozásról szóló 1994. évi törvény tegnap tár­gyalni kezdett módosításának elfogadása esetén egyösszegű térítés folyósítását rendelnék el a volt hadigyámoltak és a volt hadigondozott családta­gok részére is. A búzabomba még nincs hatástalanítva, állapította meg Orosz Sándor szocialista kép­viselő. Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesz­tési minisztert hozzá nem ér­téssel, felelőtlenséggel, hibás intézkedései nyomán a búza­árak leverésével vádolta és lemondásra szólította fel. A miniszter a gazdák kifogásai közül egyedül a minősítési el­járással kapcsolatosat ítélte jogosnak, hozzátéve, hogy e szabályokat az előző kormány alkotta. Bejelentette, hogy jö­vőre húszezer hektárig 15 ezer forint, 50 hektárig 12 ezer fo­rint, 50 hektár fölött pedig 8 ezer forint hektáronkénti tá­mogatást adnak a gazdáknak, ez utóbbit azonban csak a ve­tésterület tízszázalékos csök­kentése esetén. Varga Mihály pénzügymi­nisztériumi államtitkár egyik válaszában elmondta, hogy a kormány mindenképpen ki fogja fizetni az önkormányza­toknak a gázközművagyon magánkézbe adása után nekik járó összeget. A megvalósítás leginkább gördülékeny, pénzt és időt kímélő módját most keresik. Várólistára került Pokol Béla kisgazda képviselő önálló törvénymódosító javaslata az ellenvélemények médiumok­ban való kötelező megjelente­téséről, mert a Ház a Fidesz tartózkodásával nem szavazta meg a sürgős tárgyalást. Simonffy Ágnes Mindenekelőtt tanulnak, egészségesen élnek és dolgoznak Az egyetemisták derűlátóbbak Az átalakulás éveinek bizonytalanságai és ellentmondásai tükröződnek a fiatalok jövővel kapcsolatos elképzeléseiben - ez derül ki abból a kérdőíves felmérésből, amelyet a Buda­pesti Közgazdaság-tudományi Egyetem jövőkutatói végeztek különböző érdeklődési körű diákok között. A 14-18 éves szakközépisko­lások elmondták: érdekli őket a jövőjük, jobb életfeltételeket remélnek tőle, de elképzelé­seik meglehetősen homályo­sak. Bevallották: a továbbta­nulás, a várható munkahely „alig” foglalkoztatja őket. Családjuk, lakóhelyük sorsa nem közömbös a számukra, az ország, a világ jövője azonban már igen. „Érettebb” válaszokat kap­tak a Nováky Erzsébet profesz­szor asszony vezette munka- csoport tagjai a közgazdász- hallgatóktól. A vizsgálatot há­rom tanéven keresztül megis­mételve egyaránt azt tapasztal­ták, hogy az ifjak tudatosan sa­ját jövőjük érdekében először is tanulnak, azután vigyáznak az egészségükre, és - dolgoz­nak is. A legutóbbi felméréskor azonban már egy új „szem­pont” is előkerült, mégpedig a kapcsolatépítés, mint fontos jövőbefolyásoló tényező. A közgazdászhallgatók a közép- iskolásoknál derűlátóbbak a holnapot illetően. Minden má­sodik, harmadik úgy vélte, hogy tíz év múlva(!) a jelenle­ginél jobban él, és száz közül csak kettő-három gondolja azt, hogy - rosszabbul. A lakosság elszegényedésének folyamatát a többség 2000-ig nem tartja megállíthatónak. A megkérdezett fiatalok a maguk sorsának alakítása mellett fontosnak ítélték csa­ládjuk jövőjét is, ezt követően a sorban náluk a világ, az or­szág, majd végül a lakóhely következett. Deregán Gábor Kevés a polgármesterjelölt. Eddig 2173 polgármesterjelöl­tet vettek nyilvántartásba az or­szág 3153 településén, így még vannak olyan megyék, ahol ke­vesebb a polgármesterjelölt, mint ahány helység van. A ne­gatív rekordot eddig Vas me­gye tartja, amelynek 216 tele­pülésén egyelőre csak 64 pá­lyázó jelöltette magát. Hatékony munkavédelem. A statisztikák szerint évente 5 százalékkal csökken a munka­helyi balesetek száma, amely­ből tavaly csaknem 27 ezer for­dult elő. Egy tegnapi tájékozta­tón elhangzott, hogy a munka- védelmi képviselők intézmé­nyét egy 1993-ban hozott kor­mányrendelet hívta életre, s je­lenleg hozzávetőleg 2150 ter­melő, szolgáltató cégnél 9800-an tevékenykednek. Nő a taglétszámuk. Július óta 777 új belépővel bővült az MSZP tagsága és az új tagok egyharmada még nem töltötte be a 26. életévét - jelentette be Kovács László elnök tegnap a párt elnökségi ülését követően. Elmondta azt is, hogy a testület töretlen bizalommal van Ka­tona Béla budapesti főpolgár­mester-jelölt iránt. Gémes! az autópályadíjról. Gémesi György gödöllői pol­gármester előrelépésnek tekinti a javaslatot, amely szerint kombinálnák a matricás rend­szert a díjfizetéses módszerrel, de úgy véli, ez még nem oldja meg a problémákat. Ma az M3- as autópálya melletti települé­sek polgármesterei ismét ér­dekegyeztető fórumot tartanak. Fizetési mérleg. Júliusban a végleges adatok szerint a folyó fizetési mérleg 167 millió dol­láros hiánnyal zárt, míg a hónap végén a jegybanki tartalékok értéke elérte a 9,8 milliárd dol­lárt. Az MNB tájékoztatása sze­rint a mérleg egyenlege csak­nem 300 millió dollárral volt jobb, mint júniusban. Vizsgálat a Globex ellen. Vizsgálatot indít a rendőrség a számviteli fegyelem megsérté­sének gyanúja miatt a Globex Értékpapír-forgalmazó és Be­fektetési Rt. ellen, ehhez azon­ban a feljelentés kiegészítését kérte az Állami Pénz-és^ Tőke­piaci Felügyelettől. Az ÁPTF a múlt héten felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, és novem­ber 30-ig elrendelte a Globex Rt. számláinak zárolását is. Közúti ellenőrzések. A kör­nyezetvédelmi tárca kezdemé­nyezte a közlekedési miniszté­riumnál, hogy az ellenőrzések során a jövőben a levegőt nagy mértékben szennyező gépko­csikról helyben szereltessék le a rendszámtáblát - jelentették be tegnap Budapesten. A Hét tárlata. Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében nyitották meg tegnap a bu­dapesti Városligetben lévő Olaf Palme-házban az idén díjazott képzőművészek kiállítását. Az első ilyen jellegű tárlaton 27 festő, szobrász, textües, Kossuth-, Ferenczy- és Munkácsy-dí- jas, valamint Kiváló és Érdemes Művész alkotása látható. fotó: feb/diósi imre Zeneakadémián belül - de normatív támogatás nélkül Hangszerkészítés mesterfokon Egy-két évtizede még kihaló szakmának számított a hangszer- készítő, ma 180 található belőlük az országban, és nyomukban hatvan mesterokleveles fiatal iparkodik. Remekeik pedig Német-, Francia-, sőt Olaszországba is eljutnak.- Diákjaink a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola falain be­lül tanulnak, és kisiparos mes­terműhelyekben sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat - nyi­latkozta lapunknak Semmelweis Tibor, a Magyar Hangszerész Szövetség elnöke, akinek a ne­véhez kötődik az iskola kilenc évvel ezelőtti megalapítása. Emlékeztetett rá, hogy a ’70- ’ 80-as években már-már elpa- rentálták e valaha volt vonzó és híres szakmát, a ’90-es évek elején azonban mód nyílott új intézmény alapítására. Nem is akármilyenre! Lendvai Tamás, az iskola ve­zetője elmondta: tanulóik nem­csak a hangszerkészítéssel is­merkednek meg magas színvo­nalon, hanem maguk is megta­nulnak egy-egy hangszeren ját­szani. Azonkívül egy nyelv­vizsga letétele is kötelező szá­mukra, a tantárgyak között pe­dig ma már a vállalkozói ismeretek is szerepelnek. Az intézmény működéséhez pályázatok útján szinte minden évben jelentős támogatáshoz jut. Ilyen úton-módon kapták a Szakképzési Alapból azt a 12 millió forintot, amelyből a leg­korszerűbb technikával felsze­relt hangszerkabinetet hozták létre. Mindemellett az iskola komoly nehézséggel küszkö­dik: normatív támogatás nélkül próbálja fenntartani magát. Mivel ez a tanoda nem szá­mít felsőfokú tanintézménynek, nem is kapja meg a hallgatók után járó fejkvótát. Márpedig az iskola vezetője úgy véli: a normatív támogatás törvény szerint őket is megilletné. Ezért azt tervezik, hogy gondjaikkal és igényeikkel mindenekelőtt az újonnan fel­állt oktatási tárcához fordulnak, és szeretnék, ha sorsukat ma­gukénak éreznék a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­umának vezetői is. Csernyánszki Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents