Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-03 / 206. szám

2. oldal Világtükör 1998. szeptember 3., csütörtök Washington támogatja Moszkvát Jelcin: Oroszországnak végig kell vinnie a reformokat! Oroszország és az Egyesült Államok természetes partnerek a nemzetközi béke és biztonság szavatolásában - hangsúlyozza az a dokumentum, amelyet szerdán írt alá a Kremlben Bo­risz Jelcin orosz és Bili Clinton amerikai elnök. AZ ENSZ elítéli Ausztria menekültpolitikai terveit Sokan étkeznek Koszovóból Támogatja Belgium flamand tartománya, hogy Magyaror­szág 2002-ben csatlakozhasson az Európai Unióhoz - hangsú­lyozta Orbán Viktorral folyta­tott tárgyalásain Luc Van den Brande. A flamand miniszter- elnököt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. Lassúbb növekedést jósol a Dresdner Kleinwort Bensőn londoni nemzetközi befektetési bank. Eszerint a magyar gazda­sági növekedés jövőre 4,75 százalékos lesz a becsült 6 szá­zalék helyett, Csehországé 1,5 százalékos 2,75 százalék he­lyett, és Lengyelországé 5,25 százalékos 6 százalék helyett. Megszigorítja az ír és a brit parlament a terrorellenes törvé­nyeket. A tervezetet a londoni és a dublini kormány két héttel az északír felekezeti erőszak eddigi legvéresebb merénylete után terjesztette be. A magát „igazi IRA-nak” nevező katoli­kus szervezet augusztusban 28 embert ölt meg. Lefüleltek egy nemzetközi bűnbandát, amely az Interneten ajánlotta és terjesztette kisko­rúakról készített pornográf ké­peit és videofelvételeit. Tegnap hajnalban több mint húsz or­szágban voltak házkutatási ak­ciók, s több tucat személy lefo­gását eredményezték. Elszedi az adósok személy­autóját az ukrán APEH. Az adóhatóság eddig már csaknem 2300 autót kobzott el a túl nagy hátralékot felhalmozó vállalko­zóktól. A lefoglalt gépjárművek egy részét értékesítik. Megtörte hallgatását Észak- Korea a rakétakísérlettel kap­csolatban. Phenjan nyilatkozat­ban helytelenítette, hogy Japán „szükségtelen felhajtást” csa­pott a teszt körül. Tokió retor­zióként leállítja a két ország közötti légi teherforgalmat. Solo 411T-típusú Ikarus tro­libusz jár szerdától a román fő­város vonalain. A kényelmes járművet a magyar cég néhány hónapos próbaüzemre ingyen bocsátotta a bukaresti közleke­dési vállalat rendelkezésére. Bíróság elé akarják állítani Strougal egykori csehszlovák miniszterelnököt. Azzal vádol­ják, hogy a csernobili kataszt­rófa következményeit eltus­solta, noha Csehszlovákia terü­lete fölött is megemelkedett su­gárzási szintet mértek. Beleegyezett kiadatásába az emberiség elleni bűncselekmé­nyek elkövetésével vádolt, Ar­gentínában élő Nada Sakic, aki a második világháború idején a horvát usztasák által létrehozott Stara Gradiska-i női koncentrá­ciós tábor parancsnoka volt. Tárgyalásaikat követően Jel­cin és Clinton nyilatkozatot írt alá a rakétaindításokról való információcseréről és előzetes értesítésről, továbbá a védelmi célokra már nem szükséges plutónium forgalmának és hasznosításának elveiről. Ezen túlmenően az orosz és az ame­rikai államfő közös nyilatko­zatot fogadott el a biológiai fegyvereket betiltó konvenció kiegészítő jegyzőkönyvéről, a koszovói helyzetről, valamint a kereskedelmi, beruházási és technológiai együttműködés­ről és kapcsolattartásról a nem kormányintézmények között. Csak nemzetközi felhatalma­zással lép fel katonailag Ko­szovóban a NATO - hangzott el tegnap a tagországok ál­landó nagyköveteinek (köztük a cseh, a lengyel és a magyar misszió vezetőjének) brüsszeli tanácskozásán. A találkozón nagy figyel­met szenteltek a humanitárius helyzetnek, különös tekintettel a tél közeledtére. A NATO je­lezte készségét az illetékes szervezeteknek arra, hogy szükség esetén részt venne nemcsak katonai, hanem em­beriességi akciókban is. A csúcs legfontosabb ok­mányának tekintett biztonság- politikai nyilatkozat a tömeg- pusztító fegyverek, gyártási technológiájuk és hordozó- eszközeik elterjedésének ve­szélyére figyelmeztet, s Moszkva és Washington szo­ros együttműködését helyezi kilátásba e kérdésékben. Oroszországnak végig kell vinnie reformjait, s azok eredményeire, vagyis nem ki­zárólag a Nyugat segítségére kell támaszkodnia - szögezte le Jelcin a csúcstalálkozót le­záró sajtókonferencián. Clinton erre válaszolva kö­NATO-források egyébként arra is rámutatnak, hogy nem az észak-atlanti szövetség az egyetlen nemzetközi szerve­zet, amely a válsággal foglal­kozik, és amely elérheti, hogy a helyzet kedvező fordulatot vegyen. A két legfontosabb célkitűzés a térségben az, hogy a szerb agresszió ne foly­tatódjék, és Koszovó marad­jon meg Jugoszlávia része. Hírek szerint időközben is­mét kiújultak a harci cselek­mények a szerb rendőrség és a Koszovói Felszabadítási Had­sereg (UCK) között a zömmel zölte, hogy Washington kész támogatni Oroszországot, amennyiben az folytatja re­formpolitikáját, s üdvözölte Jelcin ezt megerősítő ígéretét. Megítélése szerint az orosz gazdaság növekedési perspek­tívája annak függvénye, hogy az orosz elnök képes lesz-e rávenni az Állami Dumát a re­formpolitikát folytató új kor­mány megalakításának támo­gatására. Jelcin a jelek szerint „hall­gat” az amerikai elnökre. Rendeletben utasította az ügy­vezető kormányfőt a végre­hajtó hatalom „korszerűsíté­sére”. Eközben az Állami Duma jelentős többséggel mi­niszterelnök-jelöltségének ön­kéntes visszavonására szólí­totta fel Csernomirgyint. albánok lakta tartományban. A függetlenségpárti fegyveresek a dél-koszovói Prizren körze­tében szerda reggel támadást intéztek több falu ellenőrző pontjai ellen. A rendőrök vi­szonozták a tüzet, ám az ösz- szetűzésben senki sem sebe­sült meg egyik félnél sem. Ezt követően a szerb rend­őrség mintegy harminc páncé­lozott, harci járműve elözön- lötte Tusis falut, lezárta a priz- reni kórház környékét és a Prizren—Zuk útvonalat, a la­kosságot pedig ultimátumban szólította fel a fegyverek be­szolgáltatására. Az esetleges rendőri megtorló akciótól tartva a helyi lakosok egy ré­sze elmenekült otthonából. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága (UNHCR) bírálja az osztrák belügyminiszté­rium előterjesztését. Ausztria az Európai Unió soros elnökeként a menekültek köte­lező befogadását előíró genfi egyezmények megváltoztatá­sát, illetve esetleges hatályon kívül helyezését szorgalmazza. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának szóvivője szerint az egyezmények megkérdője­lezése visszalépést jelent. Ugyanakkor a szervezet képvi­selői sem tagadják, hogy to­vább kellene fejleszteni a me­nekültjogot. Az osztrák Caritas emberba­ráti szervezet elnöke élesen el­ítélte a bécsi belügyminiszté­rium előterjesztését, mondván: . a menekültjog megadásával A régi típusú számítógépek a 2000. évet 00-nak tekintik, s ez hatalmas káoszt idézhet elő az ezredfordulón világszerte. Az Egyesült Államok elnöke különbizottságot hozott létre a megelőzés érdekében. Már ötszáz nap sincs hátra a kö­vetkező évezredig, de a legtöbb országban késik a számítógépek „kiokosítása” és a szakemberek felkészítése a zavartalan átál­lásra. Ha ez nem történik meg, a komputerek hibás programozása zűrzavart okoz a pénzintézetek működésében, a légiirányításban és a közellátásban, vagyis min­den számítógépet használó te­vékenységben; egyes jóslatok szerint a világ több régiójában A globális felmelegedést civi­lizációnk legfőbb veszélyének és legveszedelmesebb követ­kezményének tartjuk. Föl­dünk történetében azonban jelentős - noha ellenkező elő­jelű - klímaváltozások is le­zajlottak, pedig hol volt még akkor a civilizáció... A harvardi egyetem kutatói Földünk őstörténetét egy zam­biai, mintegy 750 millió éves szikladarabon tanulmányozták. A kő szerkezetéből kikövetkez- tethetően mintegy hétszázmil­lió évvel ezelőtt a korabeli pri­mitív, de már akkor is sokrétű létformák szinte teljesen el­pusztultak. Ez pedig semmi mással nem magyarázható, mint azzal, hogy didergést egyik állam sem gyakorol ke­gyet. Franz Kiiberl hozzátette: ez a dokumentum meglehető­sen furcsa osztrák hozzájárulás az emberi jogok nyilatkozatá­nak ötvenedik évfordulójához. Bécsben nyilvánosságra ho­zott adatok szerint egyre több menekült érkezik Koszovóból. Januárban még csak 77 koszo­vói albán jött, mostanra a szá­muk heti 200-ra nőtt. A mene­kültstátust kérők között a ko­szovói albánok aránya 10 szá­zalékról 70 százalékra emel­kedett. A volt Jugoszláviából érke­zők közül kevesebben kapnak Ausztriában menekültstátust, mint más országok állampolgá­rai. A hatóságok szerint a lakó­helyükről elüldözött koszovói albánok nem tudják bizonyí­tani, hogy politikai üldözöttek. élelmiszerhiány lép fel, s akár gazdasági válság is kialakulhat. John Koskinen, az amerikai 2000. Tanács elnöke most fel­szólította a vállalatokat, hogy mérjék fel, milyen tevékenysé­get érinthet a dátumváltás, majd dolgozzanak ki sürgősen cse­lekvési programot. Clinton el­nök utasítására az állami cé­geknek 1999. márciusára kel­lene megteremteniük a bizton­ságos feltételeket. Az USA 12 millió dollárral támogatja a Vi­lágbank felvilágosító kampá­nyát, a külügyminiszter pedig felkérte a nagyköveteket, hogy vizsgálják meg az adott ország felkészülését a válság megoldá­sára. Az ENSZ október 1-jéig méri fel a helyzetet. FEB okozó jégkorszak dermesztette meg egy időre bolygónkat. Nem is egy, hanem négy egymást követő jégkorszak volt, és mindegyik legalább egymillió évig tarthatott. Az óceánok megfagytak, és az élet szinte minden formája meg­szűnt, vagy felfüggesztődött. Földünk éghajlatának teljes összeomlására, a „Föld-hógo- lyóra”* eddig még semmilyen magyarázatot nem találtak. A jeges periódusok végére vi­szont vannak elméletek. Alig­hanem a vulkáni tevékenység fölerősödése melegítette fel a Földet, hogy azután azok az életformák, amelyek képesek voltak túlélni a hatalmas fa­gyokat, újra felvirágoztassák kék bolygónkat. FEB Bili és Borisz: sok kérdésben teljes az egyetértés fotó: feb/reuters A NATO felhatalmazásra vár A tagállamok külügyminisztereinek értekezlete Brüsszelben Változatlanul a politikai rendezést tartja üdvözítőnek a NATO a koszovói válság megoldására. A szövetség ugyan­akkor - felkérés esetén - készen áll a cselekvésre. Visszaszámlálás 2000-ig Intézkedések a katasztrófa megelőzéséért Földünk négyszer is hógolyóvá fagyott Többszöri jégkorszak Anne Frankékat valószínűleg a takarítónőjük árulta el Megoldódik a régi rejtély? Megszűnik egy fél évszázados rejtély? Igen nagy a valószínű­sége, hogy Anne Frankot és családját, s a velük együtt rejtőzött barátaikat Frankék takarítónője árulta el a Gestapónak. Melissa Müller osztrák törté­nész most megjelent könyve nem tartalmaz egyértelmű állí­tást. Csak azt szögezi le: a kö­rülmények nagyon is valószí­nűsítik, hogy az áruló Lena Hartog van Bladeren volt. Az Amszterdamot megszálló nácik rendőrsége és az SS 1944. augusztus 4-én bejelentés alapján értesült a Prinsengracht 263. számú épület hátsó szár­nyában rejtőző üldözöttekről. Lena Hartog takarítónőként dolgozott a ház földszintjén lévő boltban; férjét Frankék ugyanott alkalmazták. Amikor a háború után őket is kihallgat­ták, tagadták, hogy bármit is tudtak volna a rejtőzőkről. Anne Frank életrajzírója, az osztrák történésznő szerint a házaspár nem mondott igazat. Hartog asszony ugyanis nem sokkal az előtt, hogy az SS megrohamozta a rejtekhelyét, kijelentette: nem sokáig lehet eltűrni, hogy az épületben zsi­dók húzzák meg magukat. A könyv írója, Melissa Mül­ler elméletileg meg is érti Har- togék magatartását: képtelenek voltak fölfogni árulásuk követ­kezményeit. (A férj 1959-ben, felesége 1963-ban halt meg.) Az egész világ ismeri Anne Frank nevét. Azét az életigenlő kamaszlányét, aki naplójában örökítette meg az 1942 júniusá­tól 1944 augusztusáig tartott bujdosás kordokumentum ér­tékű történetét. Anne az idén még csak 69 éves lenne, akár boldog anya és nagymama le­hetne. Ám csaknem 54 esz­tendő óta halott. Elvitte a tífusz a (nem sokkal később felszaba­dított) bergen-belseni koncent­rációs táborban. Annelies Marie Frank napló­ját az amszterdami búvóhelyen, a prinsengrachti ház hátsó szár­nyában találták meg a menekült német zsidó család holland ba­rátai azután, hogy a nácik el­hurcolták őket. Az életben ma­radt apa, Otto Frank adta ki lá­nya feljegyzéseit. (kulcsár) Megnyílt a csúcsértekezlet. Az el nem kötelezettek durbarú tanácskozására érkező Kubából meghívott Fidel Castrót (balra) Nelson Mandela és felesége fogadta. Megnyitóbe­szédében a dél-afrikai elnök élesen bírálta Izrael közel-keleti politikáját. fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents