Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-18 / 219. szám
4. oldal Megyei Körkép 1998. szeptember 18., péntek — Konyhád Es Környéke Szemfülesből lesz a nyomozó Erőteljes kézfogás, tiszta tekintet, tekintélyt parancsoló testmagasság. Ezek az első benyomásai az újságírónak Beke Józsefről, aki a bonyhádi rendőrkapitányság egyik legújabb munkatársa. László Antal rendőrkapitány hívta fel a figyelmemet a kisdorogi fiatalemberre, aki - szemfülességének köszönhetően - lebuktatott egy erőszakoskodásért körözött társaságot. — Hogy is történt ez a szemfiilesség? — Kinéztem otthon az ablakon, és feltűnt egy kék autó. A szolgálatból tudtam, hogy a paksi kollégák keresnek egy kék autót ,,hasonló” rendszámmal. Betelefonáltam az ügyeletre, itt azt az utasítást kaptam, hogy igazoltassam és tartóztassam fel az illetőket, amíg meg nem érkezik az erősítés. Mint kiderült, ők voltak a körözött személyek. Csak ennyi volt - mondja szerényen. — Egy rendőr civilben is intézkedhet? — Civilben is szolgálatba helyezhetem magam. Felmutatom a szolgálati igazolványomat és közlöm, hogy rendőr vagyok. —- Hogyan lettél rendőr? — Idén végeztem a csopaki rendőr-szakközépiskolában - egy évig intenzív elméleti képzést kaptunk, majd kivezényeltek bennünket a Beke József küldő szervekhez, itt kaptuk meg a gyakorlati képzést. Az érettségi után először a katonai főiskolára jelentkeztem, de oda nem vettek fel. — Egyre több problémával küzdenek a rendőrségeken, például említsük csak az alacsony béreket. Miért választottad mégis ezt a hivatást? — Vannak nehézségek, de a szakma mégis tetszik. Mostanában egyébként nagy a túljelentkezés a rendőrtiszti főiskolán és a szakközépiskolában. Jómagam jelenleg járőr beosztásban vagyok a bonyhádi közrendvédelmi és közlekedési osztályon. Általában helyettesíteni ugrok be járőrként. Van amikor vezényelt munkaidő-rendszerben dolgozom, ez naponta nyolc órát jelent, de különféle időpontokban. A munkámnak azonban igazán nem ezt a részét szeretem, amit most csinálok. Egyszer majd bűnügyi szakterületen szeretnék továbbdolgozni, nyomozóként. — Jut-e időd kikapcsolódásra? — Hobbim a horgászás, ez szinte már rendőrsportnak számít. Szeretek focizni... bár nem tudok - teszi hozzá nevetve. - Szívesen olvasok, ezen a téren mindenevő vagyok. Kedvelem a humort és a vidám embereket, szeretem a rendőrvicceket. — Milyennek ismerted meg a bonyhádi embereket, illetve a rendőrkollégákat? — Kellemesen csalódtam a bonyhádi lakosokban. Bizonyára mindenkinek van már negatív tapasztalata a rend őreivel (például egy régebbi bírságolás), de úgy érzem, a többség jól viszonyul a rendőrökhöz, „szükséges rosszként” elviseli. A kapitányságon nagyon fiatal az állomány, és jól ki lehet jönni velük. Szeretek itt dolgozni. Tavaly júliusban, amikor idekerültem „tanulónak”, nagyon izgultam, de sikerült jó kapcsolatot kialakítanom a kollégákkal, segítették a beilleszkedést. Kép és szöveg: Máté Réka Emlékfa Mártonffi Mórnak „Aki az államot szereti, egy érdeket szeret, aki a hazáját szereti, egy végzetet szeret” - idézte Márai Sándort Po- tápi Árpád parlamenti képviselő tegnap Bonyhádon, a Völgységi Múzeum udvarán felállított Mártonffi Mór emlékfa avatásán. Az 1739-ben született Mártonffi Mór átvezette a székelyeket Moldvából Bukovinába, és ő volt az istensegít- siek első papja. A múzeum udvarán 1989-ben avattak először kopjafát, ám az egy baleset nyomán tönkrement. Akkor is, most is Beréti István faragta a művet. Az új emlékfát Jónás János apát plébános áldotta meg. -/ -s Hagyományőrzésből jeles Glöckner János fotó: ótós Réka A Honismereti Szövetség elismerő' oklevelét vehette át Szekszárdon a mórágyi Glöckner János, akinek több évtizedes honismereti munkáját ismerték el ezzel a kitüntetéssel. — Már fiatal koromban éreztem, hogy a hagyományőrzés irányába kell elindulnom. Ifjúsági vezetőként kerültem kapcsolatba a kultúrával, és ez hozta magával a hagyománytiszteletet. A feleségemet is érdekelte és érdekli a hagyományőrzés, így alapítottuk meg a néptánccsoportot és az énekkart Mórágyon - emlékszik a huszonhárom évvel ezelőtt történtekre János bácsi. — A hagyományokat hiteles forrásból fel is kell kutatni. — Magnóval mentünk a régi mórágyi lakosokhoz, akik énekeket és tánclépéseket tanítottak meg nekünk. Idősebb házaspárokkal indítottuk a tánccsoportot, majd úgy éreztük, a táncoktatásban is jártas embert kell keresni, aki új koreográfiákat tud tanítani. A búcsú és a lakodalom feldolgozásával kezdtük a hagyományőrző munkát, és ezeken keresztül értük el az arany minősítést, és a Kiváló hagyományőrző együttes címet. — Hogyan tekint vissza az elmúlt huszonhárom évre? — Amikor elkezdtük ezt a munkát, nem gondoltuk, hogy eddig el fog tartani. Hogy nehéz volt-e? A labdarúgáshoz tudnám hasonlítani: ott is vannak mélypontok, edzőváltás, megújulás. Nálunk - ha edzőváltás nem is volt, de - néha el kellett beszélgetni a fiatalokkal, elmondani, mit kéne másképpen csinálni a megújuláshoz. Néha az elkeseredés is erőt vett a csoport tagjain, de mindig sikerült ebből kilábalni, a fesztiválok és a fellépések sikerei mindig új erőt adtak. — Egyesületüket, a mórágyi német nemzetiségi hagyomány- őrző együttest sokszor hívják szerepelni. — Általában minden évben van egy külföldi utunk, és fogadunk is egy külföldi csoportot, emellett a környékbeli településekre is rendszeresen hívnak bennünket. Jelenleg har- monikás kíséretünk van, a jövőben szeretnénk egy teljes zenekart. Azelőtt bonyhádi zenészeink voltak, akik ide udvaroltak a mi táncos lányainknak. Azt reméltük, néhányan Mórágyra telepednek, ehelyett elvitték a lányainkat. Most a község támogatásá- Sval az iskolában folyik a zeneoktatás, reméljük, ebből a kezdeményezésből létrejöhet egy zenekar. ...... — Mit jelent Önnek a Honismereti Szövetség elismerése? — Az ember ha valamit szívesen csinál, nem pénzért vagy kitüntetésért teszi' ezt, hanem szívből. Mindenesetre meglepetésként -ért az elismerés, és megint erőt ad ahhoz, hogy amíg tudom, folytassam. Ez az oklevél bizonyíték arra, hogy amit csinálok, azt jól csinálom. Örülök annak, hogy a közösséget szolgálhatom-, és az utókor profitálhat a tevékenységünkből. Van amikor nehéz a feladatot megoldani, de ha felvállalok valamit, akkor azt igyekszem is maximálisan végrehajtani. A régi malomépületet Glöckner János bácsi kezdeményezésére alakították át, itt lelt otthonra a falu helytörténeti gyűjteménye, amely folyamatosan bővül, és bármikor megtekinthető. Máté Köszönet mindenért Boldog ember, aki szívből tud adni. Az is, aki ezért nem vár köszönetét. A köszönet is úgy az igazi, ha szívből jön. Maga a köszönetnyilvánítás magánügy, ha az két emberre tartozik. Lapunk két olyan levelet kapott, melyekben nem ilyenről esik szó. Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy még a nyári szünetben a Balatonnál baleset ért egy te- veli kislányt, a gerince megsérült. Ő még ma is ágyhoz kö-* tött, Budapesten ápolják. Sokan összefogtak, hogy meggyógyuljon. Szülei írják: „Szeretnénk köszönetét mondani a teveli Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezetnek, Tevel önkormányzatának, a bonyhádi Ruhaipari Szövetkezetnek, a munkatársaknak, vállalkozóknak, intézményeknek, magán- személyeknek, szervezeteknek, a medinai helyőrségnek, a hangverseny és a Tevel-GAZ- SZER jótékonysági labdarúgó mérkőzés szervezőinek és résztvevőinek a gyermekünk rehabilitációjához nyújtott anyagi és más támogatásért. Tamás család” Tamás László érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a kislány rehabilitációja csak nemrég kezdődhetett meg, hiszen a balesetet követően a sokáig igen magas volt a láza. Lelkileg is sokat jelent a családnak az emberek összefogása, és bíznak a kislány felépülésében. A kislányt hetente egyszer látogatják. Spkat segít, hogy a Westel GSM egy évre ingyen bocsátott a beteg gyermek rendelkezésére egy mobiltelefont. Másik levelünk Pécsről érkezett. Még augusztusban Iz- ményben találkoztak a falu egykori lakói. Sokat jelentett ez az egykori izményieknek, köztük a Pécsett élő Lehr Annának. Férjével együtt ő is szorgalmazta a találkozót. Lehr Henrik sajnos már nem érhette meg ezt a napot. Sokan azonban bizonyára még nagyon sokáig emlékeznek arra, hogy egykori falujuk hazavárta őket. íme, a levél: | „ Köszönet illeti azokat, akik ezt a szép napot ilyen csodálatosan megszervezték. Fáradságot és időt nem kímélve dolgoztak heteken keresztül, hogy minden a legjobban sikerüljön: Köszönet elsősorban a helyi önkormányzatnak az áldozatos munkáért, a Mázai Bányász Fúvós Zenekarnak a szép zenei programért, az izményí, a bonyhádi a nagymányoki hagyományőrző együtteseknek a szép műsorért, a szakácsoknak, felszolgálóknak a szívélyes vendéglátásért. Az Izménybóí elszármazottak, külföldön élők, a Magyarországon elszórtan élőizményiek”. Zenei kuriózum, ínyenceknek (Folytatás az E oldalról) 1997-ben három korcso portban 16 ország 90 ver senyzője indult. A győzte sek ebben az évben hang- versenykörúton veszne! részt az USÁ-ban, Izrael ben, Romániában, Magyar) országon, Szlovéniában, Horvátországban, Csehorj szágban, Ausztráliában é| Ukrajnában. A magyaron- szági programban két hely) szín szerepel: Budapest é$ Bonyhád. Ez is jelzi, hogy elismerik a völgységi várói színvonalas zenei életét. | A holnap esti bonyhádi hangversenyen négy ukrán művész lép fel. Olexandef Hrinyuk - aki a tavalyi verj- seny 1. korcsoportjának harmadik helyezettje volt - egy Liszt és egy Chopin dar rabot ad elő. Denisz Pros- csajev , a verseny különdíjasa Wagner, Liszt é i Skoryk műveket játszik. Vjacsesztar Zubkov , második díjas Csjkovszkij és Liszt, míg Vagyim Holo- gyenko Chopin, Liszt és Rahmanyinov darabjaiból ad elő. A koncert este 7 órakcy kezdődik. Ide nemcsak a bonyhádiakat várják, ezéft szombaton este hat órakcír autóbusz indul Szekszárd- ről, a Babits Művelődési Ház elől, amely Bonyhádit viszi - térítésmentesen - ag érdeklődőket. - háj VÖLGYÁG JÁRÓ Egyhetes üdülésen vejt részt a bonyhádi Árpádházi Szent Erzsébet Szociális Otthon huszonnégy lakója Vajtán. Az intézmény gondozottad százezer forint értékű bálásruhával ajándékozta meg Oppelmann János német állampolgár. A hazai szívátültetések helyzetéről tart előadást dr. Szabolcs Zoltán, a Budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinika szívsebész adjunktusa Bonyhádon, szeptember 19-én, szombaton. A délután három órakor kezdődő programot a Szív és Élet Egyesület keretében rendezik meg a művelődési központban. A nők helyzete az ezredfordulón - ezzel a címmel tart előadást Bonyhádon, a Nők Klubjában Koncz István. A program szeptember 23-án, 17 órakor kezdődik a városi művelődési központban. Reménykednek a szívsebészek A szívsebészet jelenlegi helyzetéről tartott előadást a bonyhádi központú, országos Szív és Elet Egyesület szervezésében dr. Papp Lajos szívsebész-professzor, tanszékvezető egyetemi tanár, a zalaegerszegi és a pécsi szívcentrumok igazgatója Bonyhádon. — Előadásom címére utalva: igenis van helyzete hazánkban a szívsebészetnek, és ez megítélésem szerint jelenleg jobb, mint egy évvel ezelőtt. Nem objektív valóságában - bár itt is javulás érezhető hanem reményeiben jobb. A szív- sebészeti költségtérítésekben nagy problémák voltak az elmúlt időszakban. Minden egyes szívműtét 400 ezer forint adósságot okozott annak az intézménynek, amelyben a szívsebészet működött. Mára ez az ösz- szeg minimálisan negatívvá zsugorodott, megítélésem szerint 50 ezer forinton belül van, így igazán már nem hátráltatja a szívsebészeti beavatkozások számának növekedését. — Tavaly reménytelenebbnek látta a helyzetet, amikor sztrájkba kezdett. — Akkor az volt a hatalom üzenete, hogy minden rendben van, csak egy kis zalaegerszegi problémáról van szó. Holott országos baj volt. — Amikor elkezdte lázadó akcióját, hitt ennek sikerében? — Ez nem egy öngyilkos akció volt, hanem egy olyan kényszerítő eszköz, amelyet nem szívesen használtam, és senkinek nem is ajánlanék. Utólag sokszor végiggondoltam, szabad volt-e ezt tennem. A mai napig úgy érzem, hogy nem döntöttem rosszul, amikor elkezdtem, de még jobban döntöttem, amikor abbahagytam. Ekkor mérlegeltem: lehet, hogy nem érek el minden kitűzött célt, de egyet nem szabad - politikai eszközzé válni egy szakmai dolognak. — Jövő őszre felépül Pécsett az új szívközpont. — Az egyetem vezetői engem bíztak meg azzal, hogy az épülő szívközpont orvos-szakmai vezetését vegyem kézbe. Szerencsés, ha olyan szakember tanácsai alapján telepítik a műszereket, aki később ezekkel dolgozni fog. Emberéletet mentő lehet, ha egy, minden percben a gyógyításra készen álló társaság tudja fogadni a súlyos helyzetben lévő betegeket. Az sem mindegy, milyen mesz- szire kell szállítani az ellátásra szorulót. — A Szív és Elet Egyesület több mint egy éve működik Bonyhádon. Milyennek látja a létjogosultságát? — Egy ilyen szervezet segítségével a betegek hallatni tudják a szavukat. Meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy az emberek a sorsuk irányítását a saját kezükbe vegyék, ilyen szervezeteket kell létrehozni. Máté Réka Startol az iránytű Aszfaltrajzverseny lesz szombaton délután Bonyhádon, a Rákóczi utca elején. 13-tól 16 óráig a forgalmat elterelik a Szabadság tér és a Táncsics utca közötti szakaszról. A Rádió Bonyhád stábja - a rajzverseny hirdetője - ezen a délutánon kitelepszik erre a területre, és itt mozgáskorlátozottakkal és csökkentlátókkal beszélgetnek arról, mi a nehéz számukra a közlekedés során. A rajzverseny témája is ez lesz, és értékes jutalmak is gazdára találnak. Mindez a pénteki Rokkantak napjához és a vasárnapi Gyermekek világnapjához ugyanúgy kapcsolódik, mint egy október 10-i kezdeményezéshez, az Iránytűhöz. Ez utóbbi egy országos rendezvénysorozat első állomása lesz a bonyhádi sportcsarnokban. Az ötletgazda a Rádió Bonyhád stábja, őket támogatja a Mozgássérültek Bonyhádi Egyesülete, az Önálló Életért Alapítvány, valamint Bonyhád város polgármestere. A programsorozat szeretné ráirányítani a figyelmet bizonyos törvényekre: 2005-ig fogyatékosok számára akadálymentesen megközelíthetővé kell tenni a közintézményeket. Ennek elősegítésére szerveződik a jótékony célú, Iránytű elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek első állomásán, Bonyhádon helyi, országos és külföldi fellépők is közreműködnek. Az Iránytű útmutató kíván lenni térben és időben.
