Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-08 / 185. szám

A Tolna Megye 104 Mentőalapítványnak köszönhetően Gyarapodnak a A „Tolna Megye 104 Mentőalapítvány” nem csak nevében változott az utóbbi időben, az alapítvány elnöki és titkári posztján is történt változás. Ez utóbbiakat nem más indokolta, mint az, hogy az előző tisztségviselők nyugdíjba vonultak, s át­adták a „stafétabotot”. mentőállomások Munkában az EKG-fax Az alapítvány elnöke dr. Ko­vács Éva főorvos, a szekszárdi mentőállomás vezetője lett, a titkári teendőket pedig Bíró Fe­renc mentőtiszt látja el. A kura­tórium tagjai: dr. Kostyál Artúr, Feil József, Lankó János, Ko­csis Imre Antal, Módos Ernő, Gallyas Vilmos és Horváth Ká­roly. Az alapítványnak köszönhe­tően - ami biztosítja a szüksé­ges úgynevezett saját erőt - több ízben sikeresen pályáztak már a megye mentőállomásai­nak jobb felszereltsége, műkö­dése érdekében. Elsőként az irodatechnikai állomány kor­szerűsítése volt napirenden, az idén pedig nagy léptékű beru­házásokra kerül sor, főként szakmai, tehát a mentést és a betegellátást szolgáló eszközök tekintetében. Egy igen fontos műszerrel, az EKG-fax készülékkel nem­régiben gyarapodott a szek­szárdi állomás. A gép beszerzé­séhez az összeget 90 százalék­ban pályázaton nyerték, a ma­radék 10 százalékot az alapít­vány segítségével tudták előte­remteni. A készülék magyar talál­mány, s a technikai fejlesztésre is itthon került sor. A készülék segítségével a mentőben mért EKG-t azonnal a beteget maj­dan fogadó kórház kardiológiai osztályára lehet faxolni, s így a mentőben lévő orvosnak, vagy mentőtisztnek azonnal lehető­sége van szakorvossal konzul­tálni a beteg állapotáról, a szük­séges kezelésről, beavatkozás­ról. Azért is fontos ez, mert idén elkezdték a szívinfarktusos be­tegeknél a koszorúérben lévő vérrög feloldását már a hely­színen, a mentőkocsiban, nem kell tehát addig várni, amíg a beteg a kórházba kerül. Ezt a korszrű EKG-fax ké­szüléket nem csak a mentősök tudják kiválóan hasznosítani, jól tudják alkalmazni a házior­vosok, vagy éppen otthon a be­tegek is. Azonnali és közvetlen kapcsolatot teremthetnek keze­lőorvosukkal, aki az átküldött fax alapján rendelkezni tud ar­ról, mire van szüksége a beteg­nek. A szekszárdi városi önkor­mányzat egészségügyi alapjá­hoz is pályázott a mentőállo­más, s megszerezték a pénzt egy úgynevezett gerinc-pozici­onáló mellényre. Ezt a szerke­zetet a baleset során a járműbe szorult pácienseknél használják elsősorban. A mellénnyel stabi­lizálják a sérült gerincoszlopát, így elkerülhető, hogy a mentés során másodlagos sérüléseket szenvedjen. A mellény beszer­zése folyamatban van. Nem csak a szekszárdi men­tőállomáson került sor fejlesz­tésekre, Dombóváron például egy nitralgin-inhalátorral gya­rapodott a mentőállomás és Pakson is voltak fejlesztések. Hogy minél hatékonyabban és jobban szolgálhassa az ala­pítvány a megye polgárait, hogy továbbra is sikeresen pá­lyázhasson, szívesen fogadják a támogatást mind magánszemé­lyektől, illetve közületektől. A cégeknek, vállalatoknak a tá­mogatásért cserébe szakmait tanácsadást, elsősegély-tanfo- lyamot, illetve úgynevezett mozgó őrséget tudnak felaján­lani. venter A szekszárdi állomás ügyeletén Schmidt László szolgálatvezető (balra) és Benkő József mentő-szakápoló fotó: ótós Réka Szekszárd-Bietigheim-Bissingen Zsoltárokkal Európa útjain Ha csupán e megyei napilap híreit, tudósításait szemlél­jük, pontosan nyomon kö­vethetjük, hogy e szűkebb régiónk is útra kelt. Olyan utazások ezek, melyek né­pek, nemzetek kulturális, ritkábban gazdasági dele­gációit irányítják oda és vissza. Szekszárd megyei jogú város egyik partnerkapcsolata a németországi Bietigheim- Bissingen az Enz folyó part­ján. Magáról a városról több­ször esett már szó. Egyébként is kevés a szó, a kép, ami visszaadná kellő hűséggel azon pillanatokat, melyek a baráti kapcsolatok fogadása­kor születnek. A közelmúltban látta ven­dégül e németországi város a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Kórust, valamint a közreműködőket: * a decsi Kajsza Rézfúvós Kvartettet, Lozsányi Tamás orgona- és Pintér Gabriella énekmű­vészt, és a kórus karnagyát, aki az út szervezője is volt, Naszladi Juditot. A külön­böző fogadásokon Lemle Zol­tán, mint a kórus megalapítója és egyben e delegáció veze­tője mondott köszöntő szava­kat. Egy rövid tudósításhoz ta­lán még hozzátartozna, hogy Stuttgartban, hogy a Ludvigs- burgi kastélyban, hogy ... és lehetne folytatni azokat a he­lyeket, ahova a magyar kórus ellátogatott, és turistaként meg-megállt egy-egy műem­lék, vagy műemlék jellegű épület előtt. Ennél azonban sokkal többről van szó. A kórus valamikor 1994- ben a 149. sz. zsoltárt válasz­totta mottóul, vagyis „Énekel­jetek az Úrnak!” Időzzünk egy gondolat erejéig és kép­zeljük el, amint toborozzák a kórus tagjait. Milyen lelkületű emberekből állhat így össze az éneklő kar? Zsoltárokat, vagyis Istent dicsőítő éneke­ket zengedezni napjainkban? Elgondolkodtató! Sajátos misszió! Azért is, mert a kó­rus tagja mind-mind életvi­dám ember, ifjú nő és férfi! Ettől kap még inkább egyéni ízt az ajkukról röppenő ének. Foglalkozásaikat, civil mun­kájukat, elfoglaltságukat te­kintve, polgármestertől, pe­dagóguson, orvoson, gyógy­szerészen, hivatalnokon át a diákokig megtalálható. Legmegkapóbb pillanat ta­lán akkor volt, amikor Stutt­gartban a városnéző séta so­rán megálltak, majd beléptek egy építészetileg modem templomba. A világváros za­jától elzárva, minden külső kényszer nélkül énekelni kezdtek! Előkerült az orgonát nyitó kulcs is. A rögtönzött hangversenyt megelőző né­hány csendes pillanat hiteles bizonyságtétel volt. Az erőt sugárzó zsoltár, az Istenbe ve­tett rendíthetetlen bizalom, a keresztyén ember utat kereső, találó lelki világa, örömei, próbatételének gondjai kaptak szárnyra a zsoltárhangokkal. Bietigheim-Bissingen Szt. Paul templomában, vagy a közeli Biesingen (Bátaszék partnerkapcsolata) városháza udvarán előadott magyar nyelvű kórusművek, zsoltár­feldolgozások a kapcsolatépí­tés újabb köveit jelentették. Erősebbé, szorosabbá vált a már meglévő. Újabb tervek születtek a viszonzó látogatá­sokra. A vendéglátó családok, akik maguk is a német város kómsának tagjai, (vagy va­lami módon kötődnek a zené­hez), szíves örömmel mutat­ták vendégeiknek a táj rejtett, vagy féltve őrzött kincseit. Ezek voltak a protokollmen- tes pillanatok, melyekben újra és újra érzékelhették, megél­hették a kórustagok az általuk oly sokszor énekelt dicséret szövegét, miszerint „az Úr csodásán működik”. Az Őt kétkedőn boncolgatóknak nem ad választ a kérdésekre, de a hívők előtt megfejti ön­magát. Oly módon lesz az ige, az ígéret kézzel fogható való­sággá, hogy idegen ország földjén is döbbenhetnek az ember teremtette értékekre legbelül önmagukét vizsgálva minősítve. A szekszárdi Gárdonyi Zol­tán Református Kórus teljesí­tette egykor vállalt küldetését „légy öröm-mondó béke kö­vet”. Ha ezt valamikor Tolna, esetleg Magyarország hatá­rain belül merészelték ál­modni, akkor íme megadatott a többre bizatás reményével az öröm, hogy Európa útjain zsoltárokkal is lehet szolgálni az ügyet, célt, ami nem más mint a béke maga. Decsi Kiss János Egyházmegyei változások A Pécsi Egyházmegyében, közelebbről Tolna megyé­ben, a következő személyi változások történtek az el­múlt időszakban. A püspöki rendelkezés alapján a sze­mélyi változásokról szóló tá­jékoztató anyagot a Pécsi Egyházmegyei Hatóság bo- csájtotta rendelkezésünkre. Antal Géza, volt sióagárdi, il­letve Szekszárd-újvárosi plé­bános pécsváradi plébános lett. Sióagárdot Kakaséhoz, míg Szekszárd-Újvárost Szekszárd-Belvároshoz csa­tolta. Matis Géza, volt magyar- keszi plébános Egerágon lett plébános. A magyarkeszi plé­bániát, Felsőnyék és Nagy- szokoly községekkel együtt Iregszemcséhez csatolta. Balazs Zoltán, volt dom­bóvári káplánt Iregszemcsére helyezte plébánosnak azzal, ezzel együtt ellátja Bedegkér, Tengőrd és Kánya községek lelkipásztori feladatait. Kirsch János plébánia­igazgató diakónus szolgálati helye a Szekszárd-újvárosi plébánia. Gál Károly diakónust, a most bevezetett 6 éves teoló­giai képzés keretében Dom­bóvárra küldte fél éves lelki­pásztori szolgálatra. Regöly községet a Tamási plébániához, Szakályt pedig Hőgyészhez csatolta. Bodor Kornél volt szek­szárdi káplánt Komló-Me- csekjánosiba helyezte ki káp­lánnak. Petkó Tamást hitoktató­nak nevezte ki Szekszárdra. Népi vigasság Regölyben Idén ötödik alkalommal ke­rülnek megrendezésre a Re- gölyi Sörnapok augusztus 15- 16-án. A sörsátor megnyitója 15-én, szombaton 10 órakor lesz. A közönséget délben birkapörkölt várja, este pacal. A község központjában felállított színpa­don délután fél háromtól tánc- együttesek és kórusok mutat­koznak be. A sörbál a bonyhádi Animató együttes közreműkö­désével 20 órakor kezdődik. 22 órakor divatbemutató lesz és fellép a Back Street Boys tánc­kar, tombola éjfélkor. A program vasárnap délelőtt „hagyományos” népi ételek fő­zőversenyével folytatódik a malomnál. Nevezni a helyszí­nen lehet. Evangélikus tábor Medinán Medinán - már évek óta -, ha nyár, akkor református tábor. Az idén július 6. és augusztus 9. között zajlik a program. Az öt csoportban több mint százan táboroznak a faluban. Keresztes Hajnalka lelkész kérdésünkre elmondta, hogy négy héten keresztül voltak a Tolna megyei hetek, melynek keretében az induló turnus volt a 3. és 4. osztályosok bib­liai tábora, majd a német nyelvű és az angol nyelvű fel­sős tanulók, végül az ifjúsá­giak zárták a megyei sort. Ötödik csoportként a REFISZ (Református Fiatalok Szövet­sége) szervezte országos gitár­tábor zajlik még. A nyelvi csoportoknál anyanyelvi ven­dégek irányítottak. Németor­szágból volt két ifjú hölgy, hitoktató-jelöltek, számukra ez volt a nyári gyakorlat. Na­gyon sok német éneket imád­ságot tanítottak, sőt a tábortűzi műsort is ők szervezték, - gi­tár és furulya kísérettel. így az egyhetes együttlétből egy na­gyon szép és eredményes kap­csolat alakult ki. Angol anya­nyelvű hölgy vezette a másik nyelvi csoportot. Csak angolul beszéltek. Fordító tolmáccsal tartották az esti evangelizáci- ókat, ily módon a gyerekek kényszerítve voltak az angol gondolkodás és a beszéd gya­korlására. Az ifjúsági tábor is megyei szervezésű volt. Befejezés­képpen a múlt vasárnapon Hegedűs püspök úr hirdetett igét sok vendég lelkész, pres­biterek, egyháztagok s fiatalok népes gyülekezete előtt. Ekkor a táborozó fiatalok gitárkísé­rettel énekeltek, valamint a medinai lányok kis kórusa is szerepelt. Tavaly indult a gitárosok csoportja. Most is vannak egé­szen kezdők, haladók, s már kissé profik is. A szokásos egyházi programokon kívül a gyakorlásra, az elméleti kép­zésre és az éneklésre fordítják a legtöbb időt. Az elhelyezés évről évre otthonosabb. Most készült el egy kétszintes épületrész, mely hálóhelyiségül szolgál. A bővítés is tervben van, hogy még több gyermek jöhessen hasznos ismereteket, barátokat szerezni! Konrád László

Next

/
Thumbnails
Contents