Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

1998. augusztus 6., csütörtök Magazin 7. oldal Mallorca Megszállók vagy munkaadók a németek? Sterilen tiszta a gyalogosövezet Palma óvárosában, mint akár­melyik ékszerdoboz német vá­roskában. Mallorca gazdaságát németek tartják a kezükben, és a sziget falvaiban sokfelé már ugyancsak németek ülnek a legfontosabb üzleti posztokon. Só't a vendégek kezdenek be­szivárogni a sziget politikai éle­tébe is. „Mallorca de los alemanes” (A németek Mallorcája) a címe annak a képzelt riportnak, ame­lyet a spanyol Carlos Garrido írt, igaz, kissé előre keltezve a 2013. esztendőre, amikor a szi­get a szerző szerint gyakorlati­lag egyértelműen német, sőt német gyarmat. Sok tekintetben azonban már ma megállja a helyét az egyéb­ként szarkasztikus figyelmezte­tésnek szánt írás. Hisz alig né­hány éve annak, hogy a néme­tek állítólag meg akarták venni a földközi-tengeri üdülőparadi­csomot a spanyoloktól. Ami pedig vitathatatlan tény: Mal­lorcán már rég berendezkedtek a németek. Vendéglők, kocs­mák, diszkók, drogériák, orvosi rendelők, fodrászatok, hente­sek, sőt ezermester szerelők is állnak honfitársaik rendelkezé­sére. Otto és Brünhilde Müller igazán otthon érezheti magát a Baleáres szép szigetén, miköz­ben a helyiek egyre inkább hát­térbe meg kiszorítva érzik ön­magukat a német "megszállás” miatt. Spanyol szót alig, német harsogást annál inkább hallani. Mind több német (meg osztrák) telepedik le: lakást, villát vásá­rol, állandó lakhelyéül választja a kellemes éghajlatú szigetet. Napjainkban Mallorca lakos­ságának öt százaléka (kb. 35 ezer személy) német, az ingat­lanok ötödé pedig külföldi ké­zen van. Sokan máris neheztel­nek, mivel az „alemánok” ma­gas falakkal, kerítésekkel ve­szik körül házaikat, villáikat, vásárlásaikkal fölverik az ingat­lanárakat. Mikor lesz ennek vége? - kérdi az Ultima Hóra című spa­nyol lap. Lehet, hogy a sajtó tü­relmetlenebb, mint a helybé­liek? A mallorcaiak megszok­ták az idegeneket történelmük elmúlt századai alatt, ekként a németek ellen sem emelnek nyíltan szót. Már csak azért sem, mert tudják, hogy kenye­rüket, viszonylagos jólétüket négyötödrészt az idegenforga­lomnak, benne pedig a túláradó német turizmusnak köszönhe­tik. Persze lehet, hogy szívük mélyén ők is aggódnak, mert a német szokások, nyelv, kultúra nyomása előbb-utóbb önazo­nosságukat is veszélyeztetheti. A szigetlakok egy csoportja szervezetet alkotott Mallorca védelmére. A spanyol kormány megtette az első óvintézkedést lépést: megbünteti azokat a bol­tosokat, akik csak németül hir­deti k portékái kát. ..•. -i . i> i Íj \'5>Oíf Sohasem késő tanulni Az agyban még idősebb élet­korban is képződnek új idegsej­tek a tanulásért és az emlékezé­sért felelős központokban! - ál­lítják a hírneves amerikai Salk Kutatóintézet biológusai, el­lentmondva az eddigi tudomá­nyos vélekedésnek. Vagyis nincs teljesen igazuk azoknak, akik ragaszkodnak ahhoz a dogmatikus nézethez, hogy az évek számával fordítottan ará­nyos a működő idegsejtek száma. A Salk-kutatók egérkísérle­tekkel egyrészt azt bizonyítot­ták be, hogy a változatos kör­nyezetben felnövekvő rágcsá­lók agyában 15 százalékkal több idegsejt fejlődött ki, mint azokéban, amelyek csak vege­táltak ingerszegény almukban. A 15 százalékkal okosabb ege­rek intelligencia-szintje, prob­léma-megoldó képessége is magasabb volt, tehát a plusz- idegsejtek valóban javították a jószágok teljesítményét. Az általános vélekedés úgy tartja, hogy a ,jó pap holtig ta­nul” mentalitás nem az idegsej­tek számát növeli, hanem pusz­tán a hatékonyságukat. Most viszont az is kiderült (leg­alábbis az egereknél), hogy igenis lehetséges az agy térfo­gatának bővülése. Azt évek óta tudják a szak­emberek, hogy prekurzornak nevezett „idegsejt-rügyek”, amelyekből igény szerint fej­lődnek ki a különböző típusú idegsejtek, még felnőttkorban is képződnek az agyban. Úgy­mond normális esetben a pre- kurzorok szinte kivétel nélkül elhalnak, ám rendszeres stimu­láció hatására a rügyecskék akár 57 százalékából is tökéle­tes neuron virágozhat ki: a vizsgált „okos” egerek agyában átlagosan százezerrel több idegsejtet lehetett kimutatni, mint a kontrollcsoportéban! A vizsgálat eredményeit több kutató még vitatja. Szerintük a sikeres egérkísérletekből még nem következik egyértelműen, hogy az ember agysejtjei is szüntelenül szaporodnának. Wlioopi Goldberg új filmet forgatott, melyet most mutattak be „How Stella Got Her Groove Back” címmel. Felvételünk a bemutatón készült, Goldberg mellett a másik két sztár­szereplő, középen Angela Bassett, jobb oldalon Regina King. A könnyű, szórakoztató filmet Amerikában a hónap közepétől játsszák a mozikban, s nálunk is hamarosan láthatja a közön­ség. FOTÓ: FEB-Reuters Függőhíd épül az olasz csizma és Szicília között A világ nyolcadik csodája? Csak a minap adták át Európa leghosszabb tengeri hídját a dániai Nagy-Beit fölött. Rövidesen elkészül a Dániát Svédor­szággal összekötő híd is. És máris újabb nagy beruházás ter­vei bontakoznak ki a kontinens déli peremén. Jó kétezer esz­tendős álom válhat valóra: hidat vernek az olasz szárazföld, a csizma orra és Szicília között a Messinai-szorosban. A tervek elkészültek, sajtóje­lentés szerint több nemzet pénzemberei, az .olaszok met-u,, lett elsősorban amerikaiak- tneg ! japánok érdeklődnek a beruhá­zás iránt. A világ leghosszabb függőhídjáról már az olasz tör­vényhozásban tárgyalnak, vi­tatkoznak. A kormány ugyanis áldását adta rá. A világ 8. csod­ájaként emlegetett létesít­ménynek legalább annyi a tá­mogatója, mint amennyi az el­lenzője. Ez utóbbiak azért ag­gódnak,, mert a térségben meg­lehetősen gyakori a földrengés. A két, 370 méter magas pil­lér között 3300 méter fesztávot kell áthidalni. Az idén elké­szülő, a japán Honsú és Sikoku szigetet összekötő Akasi-Ka- ikjo közúti függőhíd fesztávol­ságú.,,csak” 1990 méter. A római La Republiea című lap tudósítása szerint majdan három perc alatt átsuhanhatnak a gépkocsik a Messinai-szoros fölött. Magyar turisták is ta­pasztalhatják: napjainkban nemegyszer hét-nyolc órát kell várni, mire följut az utas vala­melyik komphajóra, hogy meg­tehesse az alig félórás tengeri utat. A már i.e. 25.1-ben megál­modott híd (Gaius Lucius Ceci- lius konzul hordókkal és tuta­jokkal akarta áthidalni a ten­gerszorost, hogy a karthágóiak által a szigeten hagyott harci elefántokat Rómába terelhesse) elkészülte után Szicília már csak hivatalosan számít majd szigetnek. A gyakorlatban egy­séges gazdasági övezetet alkot a ma még szigeti nagyváros, Messina és a csizma orrán elte­rülő Reggio Calabria. Ami a római hadvezérnek nem sikerült, az a 7.0-e,s évek- ben az olaszoknak sem, mert a „nemzeti üggyé” nyilvánított építkezés csillagászati költsé­gei elriasztották a honatyákat. Nagy valószínűséggel most egy nemzetközi pénzügyi kon­zorcium mégis csak meghite­lezi a milliárdokat. Ennek kö­szönhetően 2009-től már 100 ezer gépkocsi és 200 vonatsze­relvény gördülhet át naponta (!) a-fuggőhídon, amelynek főtartó acélkábeleit 124 Centiméter átmérőjűre! tervezték: A terve­zők szerint a híd akár a Richter- skála szerinti 7,1 erősségű föld­rengést is átvészelhet. A hormonok és a tehetség Az iskolában gyakran hallani, hogy a fiúk job­bak a matematikában, a lányok viszont köny- nyebben tanulják a nyelveket. A baltimori John Hopkins Egyetem tudósai szerint a tesztoszte- ron nevű férfi nemi hormon dönt a tehetség dolgában. A kutatók olyan férfiakat vizsgáltak, akiknek a tesztoszteronszintjük az átlagosnál alacso­nyabb. Kiderült, hogy hormonkezelés híján problémát okoz számukra a geometriai formák és a számok megjegyzése. A nyelvi teszteknél viszont 25 százalékkal jobb eredményeket értek el, mint a többi férfi. Adrian Dobsnak, a vizsgá­lat vezetőjének nyilatkozata szerint most arra próbálnak rájönni, hogy létezik-e optimális tesztoszteronszint. Azt azért nem mondják, hogy azok a nők, akik építészek akarnak lenni, szedjenek tesztoszteront, vagy a politikai pá­lyára készülő férfiak ösztrogénkezelésben ré­szesüljenek. Eddig csak a női hormont vetették alapos vizsgálat alá, itt az ideje tehát, hogy a férfihormont is alaposan górcső alá vegyék. Injekcióval pótolják az elkopott porcot Reményt ébreszt mindenki számára, akinek a térd- vagy a vállízülete Osteoarthritis követ­keztében elpusztult. Amerikai tudósok kifejlesztettek egy po­limert, amelyet az ízületbe in­jekcióznak. Ezzel gyakran fe­leslegessé válik a műízület. A folyékony polimer bejuttatása után öt perc múlva megkemé­nyedik. Ezután még 20 percig formálható, úgy hogy kinyújt­ják a térdet, s a csontokat meg­felelő helyzetbe hozzák. A po­limer aztán porcpótlásként szolgál, megakadályozza, hogy a csontok egymáshoz dörzsö- lődjenek és fájdalmas panaszo­kat okozzanak. Dr. Jeffrey C. Felt, aki a szert kifejlesztette, két év alatt össze­sen 70 birkán tesztelte a poli­mert. „Még valamennyien problémamentesen szaladgál­nak vele - mondja. - Az álla­toknak nem volt fertőzésük és más mellékhatás sem mutatko­zott”. Ezek után embereken próbálták ki a módszert. Még legalább három év fog eltelni, amíg az USA-ban hivatalosan engedélyezik használatát. Karcsúsít az új joghurt A diéta-piacon a legújabb sIÚt ger a joghurt. De ezúttal nem az évezredek óta ismert kitűnő frissítőről van szó, hanem az új csodaszerről, amelyet egy skó­ciai kutatóintézet fejlesztett ki egy svéd tejfeldolgozó gyár számára. Az új joghurt-készítményt Olibra-nak nevezik, és a jólla­kottság érzését kölcsönzi fo­gyasztójának. A pálma- és zabolajból álló Olibra a vékonybélben pepti- deket szabadít fel, melyék 'áz agynak jelzik, hogy nincs szük­ség több táplálékra. Ennek eredményeképp az éhségérzet eltűnik és ha a páciens meg tudja állni, hogy megszokásból ne csipegessen, rövid időn belül fogyni fog. Az első, észak-írországi vizsgálatok igazolták a szer ha­tékonyságát: a tesztben részt­vevők a joghurt fogyasztása után négy órával sem voltak éhesek, míg akik a szokásos tej­terméket fogyasztották, mind kértek enni. Ä vizsgálat utáni büféasztalról az Olibrát fo­gyasztók átlag 16 százalékkal kevesebbet ettek, mint társaik, más vizsgálatok szerint ez a szám akár 22 százalékra is nő­het. Volt-e lázadás a Bounty-n? Mi történt valójában 1790-ben a legendás brit vitorláson, a Bounty-n? Matrózlázadás tört ki? Felgyújtották és elsüllyesz­tették őfelsége hajóját? Erre a kérdésre keresi a választ egy ausztráliai kutatócsoport. Búvárok vizsgálják majd meg a ron­csokat. A vállalkozás vezetője, Peter Veth reméli, hogy néhány személyes tárgy és épen maradt egyéb lelet elegendő lehet a máig bizonyítatlan lázadás-teória igazolására vagy elvetésére. A legenda szerint 1790-ben a Fletcher Christian vezette mat­rózok állítólag fellázadtak Wil­liam Blith kapitány ellen. Mi­után a hajót felgyújtották és el­süllyesztették, a polinéziai szi­getvilághoz tartozó Pitcaim-szi- geten telepedtek meg, és éltek kakaóbarna bőrű bennszülött lá­nyok karjaiban, míg meg nem haltak. A híres hírhedt esemé­nyek legfőbb forrása mindmáig egy bálnavadász hajón talált napló, amelynek írója - John Adams - vélhetően a lázadók egyike volt Adams naplója sze­rint. Christian és hét lázadó társa Tahitiból vágott neki a Bounty- val az óceánnak, hogy a Pitcaim szigetre menekülve kijussanak a Brit Admiralitás fennhatósága alól. Szabadságukat nem sokáig élvezhették, mert Adams kivéte­lével néhány éven belül vala­mennyien meghaltak. Legtöbb­jüket az őslakosok gyilkolták meg. A kérdések kérdése, vajon a hajó felgyújtására valóban Christian adta-e ki a parancsot? Ha a búvárok a roncsokon sok értéktárgyat találnak, abból arra lehet következtetni, hogy nem előre eltervezett gyújtogatás tör­tént, akkor ugyanis előbb kimen­tették volna az értékeket. Nigel Erskine, a Bounty-roncs átkuta­tásának ötletgazdája szeretné va­lamiképp tisztázni azt is, milyen szerepet játszottak az esemé­nyekben a legenda szerint gyö­nyörű és tüzes vérű nők. Az expedíció szeptemberben indul a helyszínre, ahol a Bo­unty szikláktól körülölelt, védett mederszakaszon fekszik. A mai kutatók a Bounty-legenda isme­retében már sokkal óvatosabbak, mint a lázadó Fletcher Christian volt: mindenekelőtt, engedélyt kértek a kutatásra a Pitcain kis sziget mind a 38 harcos szel­lemű polinéz lakójától. szolgáltatási a a 0 IMF lakosság részére TISZTELT HIRDETŐNK! A Tolnai Népújságba szánt hirdetését közvetlenül levélben is elküldheti, írja a megrendelőlapra a hirdetés szövegét — egy betűt, írásjelet egy kockába. Kérjük, hogy a hirdetés szövegében a címét és telefonszámát is tüntesse fel. A sorok elé írtuk a hirdetés fizetendő díját. Jeligés hirdetés esetén a jeligedíj plusz 100 Ft. A pénzfeladást igazoló szelvényt, valamint a kitöltött és az újságból kivágott megrendelőlapot küldje el címünkre APRÓHIRDETÉS megjelöléssel v. ...... Címünk: AS-M Kiadói Kft. Tolna Megyei Irodája, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. .. ^ i. APRÓHIRDETÉS-MEGRENDELŐLAP (Lakossági: adásvétel, ingatlan, állást keres, társat keres.) Megrendelem Önöknél az alábbi szövegű apróhirdetés megjelentetését: 180 Ft 360 Ft 540 Ft 720 Ft 900 Ft 1.080 Ft 1.260 Ft 1.440 Ft Feladó neve: Lakcíme: ... 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents