Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-05 / 182. szám

1998. augusztus 5., szerda Hazai Tükör 5. oldal Kedvelt a kétnyelvű biblia A német és angol kiadás is népszerű Példa nélkül álló nagyszabá­sú vállalkozásba kezdett a Magyar Bibliatársulat: ma­gyar-román és magyar-szlo­vák kétnyelvű bibliákat jelen­tet meg, a szomszédos orszá­gok vallási kiadóival közösen. A könyveket magyar nyom­dákban nyomják. Tarr Kálmán református lel­kész, a társulat főtitkára el­mondta: a kétnyelvű bibliák szerkesztésén jószerével túl­vannak, nyomtatásuk is elkez­dődött. Finom papíron, jól ol­vasható, könnyen kezelhető könyvecskéket szeretnének az olvasók kezébe adni. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az Újszövetséget és a Zsoltárok Könyvét tartal­mazó bibliák már az ősz folya­mán a boltokba kerülnek. Még­hozzá nemcsak itthon: mindkét kiadványt négyezer példányban készítik el, amelyekből két-két- ezret Romániába, illetve Szlo­vákiába is eljuttatnak. Tarr Kálmán elmondta: vál­lalkozásuk különlegessége, hogy mindhárom országban néhány éve készült, korszerű, mai nyelvezetű fordítás állt rendelkezésre. Az új magyar szöveg egy tudós protestáns munkaközösség jóvoltából elő­ször 1975-ben, majd átdol­gozva 1990-ben látott napvilá­got. Ez utóbbi természetesen önálló könyvben is kapható, csakúgy, mint az előző, az 1590-es, Károli Gáspár fordí­totta Biblia. Míg magyarul és a szomszé­dos országok valamelyikének nyelvén eddig még nem jelent meg kétnyelvű kiadás, ma­gyar-angol, illetve ma­gyar-német kétnyelvű biblia már néhány éve készült, ugyan­csak a társulat gondozásában. Ezeknek nagy sikerük van, nem utolsósorban a hozzánk láto­gató külföldiek körében. A tár­sulat most e kötetek sokadik ki­adását készíti elő. Deregán Gábor Fontos felhívás tizenhárom nyelven Kisebbségek a közéletben Az ország 3200 településen tartják meg októberben a helyhatósági választásokat, és ha igény mutatkozik rá, ennyi városban és községben vá­laszthatnak a polgárok ki­sebbségi önkormányzatot is. Hazánkban a hivatalos nyilván­tartás szerint 13 kisebbség: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szerb, szlovák, szlovén, ruszin és ukrán él. Ennek megfelelően 13 nyelven adta ki az Országos Választási Iroda a számukra a választási tájékoztatóját. Az irodán felhívták a fi­gyelmet - és ezzel a tájékoztató is kiemelten foglalkozik -, hogy egy-egy településen több kisebbség is választhat magá­nak önkormányzatot. Legutóbb Szegeden például nem keve­sebb mint hat testület jött létre, de sok olyan helység van, ahol kettő, három is működik. Mindez nem zárja ki, hogy ki­sebbséghez tartozó képviselőt is jelöljenek a települési ön- kormányzatba, sőt akár pol­gármesterek is lehetnek. Azt, hogy melyik településen lesz kisebbségi önkormányzati választás, a lakosságtól, a pol­gárok kezdeményezésétől függ. A helyi kisebbségi szervezetek által jelölteknek, vagy éppen­séggel az önmagukat jelölők­nek egy erre a célra szolgáló nyomtatványon öt, magát va­lamelyik kisebbséghez tartozó társuk ajánlását, illetve aláírását kell megszerezniük augusztus 10-ig. Az aláírás mellett a sze­mélyi számot és a lakcímet is fel kell tüntetni az íveken, ame­lyeket azután a polgármesteri hivatalban a választási iroda vezetőjének kell leadni hitelesí­tésre. Az Országos Választási Iro­dán javasolták, hogy a kezde­ményezés beadását lehetőleg ne halasszák az utolsó napra. Elő­fordulhatnak ugyanis hibák, té­vedések, és kár lenne, ha ezek miatt meghiúsulna az ajánlás. Annak érdekében, hogy az au­gusztus 10-e délután 16 órai ha­táridő betartható legyen, az Or­szágos Választási Bizottság felkérte a helyi bizottságokat, tartsanak szombaton és vasár­nap is ügyeletet. Mint megtudtuk, a választási irodán, valamint a Nemzeti Et­nikai és Kisebbségi Hivatalban a választásokkal kapcsolatban két kérdés iránt érdeklődtek a legtöbben. Sokan arra kértek választ, hogy azokon a telepü­léseken, ahol eddig is működött kisebbségi önkormányzat, kell- e ajánlásokat szerezni, válasz­tást tartani. A válasz: természe­tesen kell, hiszen a helyi ön- kormányzatot is újraválasztják. Mások azt kérdezték, kap- nak-e a választási kampányhoz - a négy évvel ezelőtti gyakor­latnak megfelelően - anyagi támogatást? Erre sajnos ezúttal nemleges a válasz, annál is in­kább, mert a települési önkor­mányzatok jelöltjei sem része­sülnek ilyen támogatásban. Koós Tamás Kiegyensúlyozott kínálat a piacokon A túltermelési válságért a gazdálkodók is feleló'sek A hazai piacokon kiegyenlített a zöldségellátás. A tavaszi, rendkívül magas árak megszelídültek, az őszi tárolásra al­kalmas mennyiség - a szakemberek szerint - már sejteti, hogy az év elejére jellemző drágaság nem ismétlődik meg. Török Zoltán, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium szakfőtanácsosa lapunknak elmondta: az idén paradicsomból és paprikából minőségben és mennyiségben a tavalyinál jobb lett a termés, ami meglátszik az alacsony fogyasztói árakon is. A má­sodvetésű káposztát még nem takarították be a kertészetek­ben, hagymából ugyan nem várható rekordtermés, de a ha­zai ellátáshoz szükséges mennyiség biztosított. Burgo­nyából a tavalyi egymillió tonnásnál nagyobb termésre számítanak. A korábbi nyo­mott árak valamelyest emel­kedtek, de elfogadhatóak. Rég elmúlt a hiánycikkek ideje A felvásárlási árak szolid mértékben bár, de évről évre növekszenek. A szakember szerint a zöldségpiacon a ke­reslet-kínálat szabályozza az árakat, az inflációnak alig van valami hatása. Ha keresleti piac van, akkor általában fel­mennek az árak, ha túlterme­lés, akkor pedig csökkennek. Olykor a termelők is hibáztat­hatok azért, ha egyes zöldség­vagy gyümölcsfélékből hiány, illetve túltermelési válság ala­kul ki. A jó értékesítési lehető­ség és a magas ár ugyanis arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a következő évben nö­veljék a termőterületet. A túl­termeléssel azonban agyon­nyomják a piacot, leverik az árakat és rontják munkájuk jövedelmezőségét is. A szaktárca illetékese sze­rint a termelés megtervezése, kiszámíthatóbbá tétele mellett arra is feltétlenül szükség lenne, hogy a gazdák össze­fogjanak, és olyan értékesítő, tároló szervezeteket hozzanak létre, amellyel versenyképessé teszik magukat a hazai piacon. A szövetkezés egyben védel­met is nyújt, ha közösen lép­nek fel eladóként, a jelenlegi­nél kevésbé lennének kiszol­gáltatottak a kereskedőknek. Rendkívül fontos az is, hogy a gazdálkodók felismer­jék: információszolgáltatás nélkül ma már semmilyen ágazat sem működhet kifogás­talanul. Jó kormányzati dön­tést is csak valós adatok birto­kában lehet hozni. U. G. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A nézők a legnagyobb vesztesei az MLSZ és a Football Duó Kft. vitájának A legkevesebb szó a fociról esik Hiába is ülnének a hétvégéken a hazai futballkedvelők a tévékészülékek elé, egyelőre nem reménykedhetnek benne, hogy bármelyik csatornán is meccset láthatnak. A futball- ínség hátterében elhúzódó gazdasági vita áll. Az MLSZ fél-félmilliós bünte­tést szabott ki két fővárosi labdarúgóklubra, mert azok a szövetség tiltása ellenére is beengedték stadionjukba több televíziós csatorna forgató- csoportját. A súlyos büntetés­től tartva a következő víken- deken valószínűleg már egyik csapat sem meri kihívni maga ellen a sorsot - és az MLSZ-t -, s legfeljebb a szövetséggel szerződéses viszonyban álló tv2 stábjának engedélyezik a forgatást. Kovács Attila, az MLSZ el­nöke úgy látszik, nem bánja, ha a nézők focimeccs, az egyesületek pedig televíziós jogdíj nélkül maradnak, mert úgy véli, itt nem sportról, üz­leti vitáról van szó. A. szövet­ségi elnök nem enged a Foot­ball Duó Kft.-vel már hosz- szabb ideje fennálló nézetelté­résben. Mint köztudott, ez a kft. korábban szerződést kötött a hazai tévécsatornákkal a labdarúgó Nemzeti Bajnokság mérkőzéseinek közvetítéséről, ám Kovács szerint a profi liga meccseiről nem állapodhattak meg, hiszen akkor még nem is létezett a profi liga. Bodnár György, a Football Duó Kft. ügyvezetője sem a fociról beszél: szerinte a profi liga elnevezés porhintés, az MLSZ azért találta ki a név­cserét, hogy őket szerzett joga­ikból kitúrja. A ligában sze­replő csapatok jogutódjai az NB I-es kluboknak, hiszen másképp nem indulhatnának a nemzetközi kupákban. Knézy Jenő, az MTV fő­munkatársa szerint a rétestész­taként nyúló ügy legnagyobb vesztesei a focira kíváncsi tévénézők. Bereczki Zoltán Referatúrák. A kormányzati munka összhangjának megte­remtése, a megalkotott jogsza­bályok végrehajtásának ellen­őrzése és a kormányzati intéz­kedések hatásvizsgálata lesz a Miniszterelnöki Hivatalban működő öt referatúra fő fel­adata - nyilatkozta Szerdahelyi Péter, a MeH helyettes állam­titkára. Emellett a jogszabály­előkészítésben is jelentős sze­repük lesz a referatúráknak. Környezeti gondok. Hazánk környezetvédelmi felzárkózása az Európai Unióhoz 150CMŐ00 milliárd forintnyi beruházást igényel, s talán 2010-re valósít­ható meg - állapította meg az Akadémia uniós csatlakozással foglalkozó műhelye. Csupán a hazai vízminőség-védelem és a vízellátás 660 milliárd forintot követel. Szokatlan hirdetések. A ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosa az igazságügyi minisz­terhez fordult, kérve, hogy a tárca vizsgálja meg: milyen jogszabályt lehetne alkotni a munkahelyi hátrányos megkü­lönböztetések ellen. Az ötletet egy hirdetés adta, amelyben egy cég kizárólag fehér bőrű munkaerőt keresett. Tanácskozás az adósokról. Harrach Péter szociális és csa­ládvédelmi miniszter tegnap pénzügyminisztériumi és OTP- vezetőkkel arra keresett megol­dást, hogy miként lehetne az OTP-nek lakáshitellel tartozó emberek ügyét rendezni, s elke­rülni mintegy 40 ezer család fenyegető kilakoltatását. Magyar Millennium. A ma­gyar államiság ezredik évfordu­lójának megünneplésére meg­hirdetett pályázaton a beküldött száznyolcvanegy pályamunka közül negyvennyolc részesült összesen több mint kilencven- hétmillió forintos központi tá­mogatásban. Szabálytalanság. Bíróság ál­lapíthatja meg, hogy kik felelő­sek a Szentesen szombaton vi­torlázó repülés közben lezuhant középiskolás fiú balesetéért - nyilatkozta tegnap a Légügyi Hatóság igazgatója. Szerinte ti­zenöt éves életkor alatt nem te­hető le az úgynevezett B- vizsga, amellyel a pilóták már egyedül repülhetnek. Tragédia Németországban. Hétfőn az Északi-tengerbe ful­ladt két 15 éves magyar fiú. Egy nemzetközi ifjúsági tábor­ban nyaraltak Németországban. Emelkednek a vizsgadijak. Mintegy 14 százalékkal drá­gulnak a vizsgadíjak augusztus 10-től a Rigó utcai Idegen­nyelvi Továbbképző Központ­ban. Az áremelést a költségek növekedésével magyarázzák. Eredményes hangpróbát tartottak a polgármester jelenlétében Megkezdődött a Pepsi szigeti buli Tegnap éjjel tartották a Pepsi Sziget hangpróbáját. Az elmúlt években sok feljelentés érkezett a hangos zene miatt a III. kerü­leti rendőrkapitányságra. Már arról is szó volt, hogy a környék nyugalma érdekében bezárják a Szigetet. A hangpróba ezúttal jól sikerült, kezdődhet az egyhetes program. Az idei bulin a tíz nagyobb színpad közül nyolcra dupla falú sátor került, a két réteg kö­zött hangszigetelő anyaggal ki­töltve. A sátrak teljesen zártak, ezért ha az időjárás nem fordul hűvösebbre, igen nehéz lesz megmaradni bennük. A tegnapi éjszakai főpróbán a Szigeten üvöltették a zenét, miközben az óbudai Főtéren Tarlós István polgármester személyes ellenőrzése mellett folyt a zajszintmérés. A műsze­res vizsgálatot később a kerület több pontján is megismételték. Az eredmény kielégítő volt: a szokásos éjszakai neszeken kí­vül nemigen hallatszott egyéb. A sátrak tehát jól funkcionál­nak, megkezdődhetett az egy héten keresztül zajló zenés fesztivál. A Sziget tegnap este hatkor nyitott. Az első vendégek dél­előtt érkeztek az Óbudai Szi­getre, zömében külföldiek Ang­liából, Németországból és Ro­mániából. Hatkor azonban őket is kiterelték a rendezők a pénz­tárak elé, ahol megkapták a „belépőjegyüket”, az egy hétig mozgásszabadságot biztosító csuklópántot. A következő napokban közel kétszáz zenekar fog fellépni a Szigeten. Többek között játszik majd a Chumbawamba, a Bo- ney M, a Grenn Day, a Therapy - és még sok más, nemzetközi­leg is ismert és elismert sztár. A jegyeket mától már csak a helyszínen lehet megvásárolni. A hetijegy 9000 forint, a napi­jegy 1500-ba kerül. A közönség ellátásáról számtalan vendég­látó létesítmény gondoskodik, az árakat a szomjazó, éhező fia­talok pénztárcájához igyekez­tek szabni. Egy deci üdítő átla­gosan harmincöt forintba kerül, míg egy korsó sörért 120-130 forintot kérnek. Haszon Gyula Külföldről is érkeznek vendégek a szigeti nagy bulira FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE 1 » I

Next

/
Thumbnails
Contents