Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

6. oldal Gazdaság 1998. augusztus 1., szombat Felügyeleti biztost ren­delt ki a Postabank és Taka­rékpénztár Rt.-hez péntektől egy hónapos időszakra az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF). Az in­tézkedés a Postabank au­gusztus 7-i rendkívüli köz­gyűlésén esedékes, zökke­nőmentes vezetőváltás ér­dekében vált szükségessé. 18 százalékra csökken a jegybanki alapkamat au­gusztus elsejétől. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint az újabb egy száza­lékpontos csökkentést az infláció alakulása, és az álta­lános kamatcsökkentés teszi lehetővé. Ezzel párhuzamo­san változnak egyes, a jegy­banki alapkamattól függő hitelkamatok is. 6600 lakás épült az év első felében, 22 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában - kö­zölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az újonnan épített lakások száma csak Buda­pesten és Jász-Nagykun- Szolnok megyében növeke­dett, 17 illetve 23 százalék­kal. Ezzel szemben Békés­ben 47, Tolnában 42, Zalá­ban 44 százalékos volt a visszaesés. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 353,77 Francia frank 36,20 Japán jen (100) 149,94 Német márka 121,36 Olasz líra (1000) 123,0f Osztrák Schilling 17,25 Svájci frank 144,66 USA-dollár 216,20 ECU 239,25 A tárca augusztus 1-je után is támogatja a gabonaexportot Tonnánként 1500 forintot fizetnek A gabonakereskedők szerint nem elegendő a búza exportenge­délyezési kötelezettségének augusztus 1-jével történt felfüg­gesztése, megfelelő támogatásokra is szükség van a magyar ga­bona külpiaci versenyképességének növeléséhez. Az erre vo­natkozó döntés az utolsó pillanatban, pénteken született meg. Július 31-én - azaz tegnap - le­jártak az óbúzára vonatkozó exportengedélyek, az új ter­mésű gabona kivitelét segítő „pénzügyi hidak”, közvetett vagy közvetlen exporttámoga­tások azonban a határidő lejár­tával még ismeretlenek a ke­reskedők előtt. Nem tudják, hogy mától milyen szabályozás érvényes. Makay György, a Gabona Terméktanács főtitkára szerint az exportengedélyek felfüg­gesztése csupán technikai kér­dés, ennél sokkal lényegesebb, hogy a kereskedők milyen árat tudnak megajánlani a gabonára. Az értékesítési lehetőségeket erősen behatárolja a búza rop­pant alacsony és folyamatosan csökkenő világpiaci ára, az ex­portőrök nem ajánlhatnak ennél többet érte, ám ehhez is tudniuk kellene, hogy mennyivel járul hozzá az állam. A július végéig érvényben volt támogatásról bebizonyo­sodott - magyarázza a szakem­ber -, hogy kevés, mert csekély számú üzlet született. Az idei exportszezon viszont még nem kezdődött meg. A nagyon nyomott nemzetközi piac és a még ismeretlen közgazdasági szabályozók, szubvenciók mi­att a kereskedők nem tudják magukat elkötelezni, vagono­kat rendelni, ezért szinte bepó- tolhatatlan minden hét, amivel elmaradtak. A rendelkezésre álló szállí­tókapacitást, amit nem használ­nak fel az egyik hónapban, nem vihetik át a következő hónapra. Hatalmas torlódások várhatók. A terméktanács képviselője szerint mindez szorosan össze­függ a kukoricával is, ahhoz ugyanis, hogy a tengerivel ne legyenek tárolási gondok, bú­zából legalább a kukorica beta­karításáig jelentős mennyiséget - legalább egymillió tonnát - ki kellene vinni az országból. Ma ennek a körülményei még tisz­tázatlanok. Információink szerint július végéig 350 ezer tonna euróbú- zára, 34 ezer tonna malmi és 50 ezer tonna államilag nem tá­mogatott búza kivitelére kértek engedélyt az exportőrök. Egyes cégek viszont úgy látják, a je­lenlegi piaci viszonyok között a közeljövőben aligha tudják ezt a mennyiséget kiszállítani. Az Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium pénteken délután hozta nyilvá­nosságra a búza kivitelének tá­mogatásáról meghozott dönté­sét. E szerint az augusztus 1-től december 31-ig terjedő idő­szakban az exportengedély nél­kül kiszállított búza piacra jutá­sát tonnánként 1500 forinttal támogatja az állam. A szubven­ció minden minőségű búzára igényelhető. A szaktárca illeté­kese elmondta, hamarosan megjelenik a támogatásra való jogosultság részletes feltételeit tartalmazó rendelet is. Hivatalosan hétfőn kezdődik a rozs, a triticale és az árpa ál­lami felvásárlása. A termelők a földművelésügyi hivataloktól kapott igazolás alapján közvet­lenül szállíthatják árujukat a felvásárlókhoz - tudtuk meg Máhrné Kazareczki Évától, a Concordia Rt. vezérigazgatójá­tól. A vezérigazgató elmondta: egyelőre 120 ezer tonnás kapa­citás áll rendelkezésre. Gondot okoz, hogy Komá- rom-Esztergom, Nógrád, Pest és Csongrád megyében jelen pillanatban még nincs tároló- kapacitásuk. A közraktározó cég tárgyalásokat folytat, fo­lyamatosan keres tárolókat, bárki jelentkezik, rögtön meg­nézik a felajánlott raktárakat és igyekeznek mielőbb szerződést kötni. A Concordia telepeire már most is folyamatosan hordják be a termést, s hogy ne hozzák kellemetlen helyzetbe az el­adókat, annak ellenére átveszik a kistermelőktől a termést, hogy a hivatalos terminus csak hétfőn indul. Márhné elmondta: a takarmányok 10 ezer forintos vételárának a 60 százalékát 15 napon belül kapják kézhez a termelők, a fennmaradó 40 szá­zalékot 90 napon belül utalják át részükre. Gárdosi Pétertől, az FVM agrárrendtartási hivatalának fő­osztályvezető-helyettesétől megtudtuk: a minisztérium au­gusztus 15-ig meghosszabbí­totta az árpára, a rozsra és a tri- ticaléra vonatkozó intervenciós felvásárlás iránti kérelem határ­idejét. A kistermelők még két hétig jelenthetik be, ha garan­tált áron akarják eladni takar­mánygabonájukat az államnak. A kedvezményt azok vehetik igénybe, akiknek a rozs, a triti- cálé és árpa együttes vetésterü­lete nem haladja meg a 20,8 hektárt. Az állam hektáronként 2,4 tonna, összesen 50 tonna termény felvásárlását vállalja. Újvári Gizella ________A VILÁG PIACAIN________ G abonaárak mélyrepülése Az Agrograin Rt. elemzése szerint tonnánként 2-6 dol­lárral csökkent a búza vi­lágpiaci ára, de a legutóbbi francia eladási árak már 10 dollárral voltak alacso­nyabbak az egy héttel ko­rábbinál. A búza - FOB francia kikötői - ára jelen­leg tonnánként 91-97 dollár. A legnagyobb üzletet a héten Egyiptom vásárlása jelentette: augusztus második felében történő szállítással 50 ezer tonnát, szeptemberi szállítás­sal 200 ezer tonnát kötött le. A francia árut 86-86,90 dollár közötti áron kínálták. A piac­elemzők szerint a közeli na­pokra nem várható olyan újabb vétel, amely jelentősen megváltoztathatná a nemzet­közi tendenciát, így feltehe­tően tovább csökkennek a jegyzések. A kukoricajegyzések is mér­séklődnek. Az ár (FOB Mexi­kói-öböl) jelenleg tonnánként 99-102 dollár között mozog. A hét egyetlen eseménye, hogy Spanyolország lehető­séget kapott 65 ezer tonna kukorica importjára, csökken­tett importvám mellett. Az észak-amerikai termelők számára ez a korábban szinte kizárólagosan számukra nyi­tott piac most még nem sza­badult fel, de az elmúlt szezon negatív tapasztalatai alapján a spanyolok remélik, hogy újra amerikai származású gabonát kapnak. Bidló Gábor A legtöbb külföldi tőkét német befektetők hozták A bevételnél több a kiadás Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. első félévi bevételei 75,7 milliárd forin­tot, kiadásai pedig 79,5 mil­liárd forintot tettek ki. A privatizációs bevételek 48,76 százaléka devizában, 45,14 százaléka forintban, 4,79 százaléka kárpótlási jegyben folyt be, 1,31 száza­lékát E-hitelben fizették be. Értékesítésből és vagyon­hasznosításból 72 milliárd fo­rint bevételre tett szert az ÁPV Rt. Az állami tulajdoni részesedések után a cégek több mint 3 milliárd forint osztalékot fizettek be. Egyéb bevételekből 731 millió forint került a kasszájukba. A privatizációs szervezet kiadásai ez idő alatt megha­ladták a 79,48 milliárd forin­tot. Ebből privatizációs kiadás volt 12,8 milliárd forint, reor­ganizációra 12,6 milliárdot költöttek. A külön jogszabá­lyok szerinti kifizetések 21,9 milliárd forint kiadást jelen­tettek az ÁPV Rt.-nek, s a tar­talékalap feltöltésére 26 mil­liárd forintot fordított a cég. Az ÁPV Rt. közvetítésével a legtöbb külföldi tőkét német befektetők hozták Magyaror­szágra. Németország 27,11 százalékkal részesedik a kül­földi befektetők sorában, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat és Fran­ciaországot. Vietnami meglepetések Aki manapság Vietnamba lá­togat, meglepődve konsta­tálja, hogy mennyit változott az ország. A sikeres délkelet­ázsiai térség motorját a kül­földi tőke és a szabad keres­kedelem hajtja, ugyanezeket akatják érvényesíteni Viet­namban is. A kormány meg­hirdette a dói moi-nak neve­zett gazdasági reformot. Az elmúlt évúzedben az infláció 680 százalékról 5 százalék alá csökkent, a gazdaság évi növekedése átlagosan 9 szá­zalék. Ma a városban alig le­het közlekedni a hatalmas forgalom miatt, és bár a bi­ciklik megmaradtak, az egyre tehetősebb középosz­tály tagjainál már a Honda robogó a státusszimbólum. Hiányos a szőlőnyilvántartás Ma senki nem tudja, hogy mekkora az ország szőlő termőterü­lete, a pontos szőlőkataszter hiánya viszont bonyodalmat okoz az európai uniós csatlakozási folyamat során - közölte Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU-integrációs főosztályának vezetője pénteken Keszthelyen, a VI. Zalai Borcégér szakmai rendezvényén. A becslés bizonytalanságát jelzi, hogy a szakemberek szerint legalább 50 ezer, de meglehet, 130 ezer hektáron folyik ma szőlőtermesztés Magyarországon. Azzal mindenki egyetért, hogy a termőterület draszti­kusan, mintegy felére csök­kent az elmúlt két évtizedben. Ennek egyik oka, hogy a te­lepítéseket sokáig csak kis­mértékben támogatta az állam - hangsúlyozta a tanácskozá­son Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő és Borkultúra Alapít­vány ügyvezetője.! Az utóbbi három évben emelkedett ugyan a dotáció, a termőterü­let növeléséhez azonban még több állami támogatásra lenne szükség - mondta el hiszen az Európai Unió az egész vi­lágon tapasztalható túlterme­lés miatt korlátozza a szőlők nagyságát. A csatlakozás után tehát már egy fillérrel sem le­het támogatni a termőterületet növelő telepítéseket. Vajda László ezzel kapcsolatban a fórumon jelezte: az utóbbi szabály alól időleges felmen­tést kér majd a minisztérium. Az FVM főosztályvezetője egyúttal tájékoztatta a hallga­tóságot, hogy máris tárgyal­nak annak az egyezménynek a meghosszabbításáról, mely­nek alapján a magyar borok jelentős része vámkedvez­ménnyel kerülhet az unió pia­caira. A Pannon Agrártudo­mányi Egyetem szervezésé­ben lezajlott szakmai napon szó esett még a hazai borfo­gyasztásról. Zilai Zoltán el­mondta: korábban az éven­kénti 40 literes fogyasztás volt a jellemző Magyarorszá­gon; a ’70-es évek 18-20 lite­res mélypontja után azonban lassan ismét borivó nemzetté válunk: mostanra az átlagfo­gyasztás eléri az évi 30-35 li­tert. Különleges szabályok a „végleltárra” Ha a vállalkozás megszűnik A vállalkozások korát éljük, amelyben szinte törvény- szerű, hogy az újak létre­jötte mellett akadnak olya­nok is, amelyek felhagynak üzleti tevékenységükkel. Az egyéni vállalkozás meg­szüntetését a tevékenység be­fejezését követő tizenöt na­pon belül be kell jelenteni a telephely szerint illetékes adóhatóságnál - az erre a célra szolgáló 98102-es nyomtatványon. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal szakembe­reinek tájékoztatása szerint a vállalkozás megszűnésétől számított harminc napon be­lül - a magánszemélyek jöve­delemadóját kivéve - beval­lást is kell készíteni vala­mennyi kötelezettségről és valamennyi olyan támogatás­ról, amit az adóhatóságtól igényelt az egyéni vállalkozó. Ezzel egyidejűleg tájékozta­tást kell adni a vállalkozás eredményeiről is. A kötelezettségek és a tá­mogatások körében az érintet­teknek részletezniük kell ter­mékcsoportonként a nettó fo­gyasztási adót, szolgáltatás­csoportonként a fogyasztói árkiegészítés összegét, a tu­risztikai hozzájárulás elszá­molását, a nemzeti kulturális járulékfizetési kötelezettség alá eső termékek és szolgálta­tások körét is. n. zs. Megalakult a vagyonvédelmi kamara szervező bizottsága Megalakult tegnap délelőtt Szekszárdon a Vagyonvédelmi Szakmai Kamara megyei szervező bizottsága. Mint ismeretes, törvény szabá­lyozza a kamara megalakítá­sát. Az országos szervező bi­zottság tagjai a belügyminisz­ter felhatalmazása alapján szervezik megyénként az elő­készítő bizottságot. Utóbbinak a tagjai területileg és a szak­ágak szerint is felosztották az előkészítő munkát. Mint Jelics Miklós (Va- gyonvill Rt.), a megyei szer­vezőbizottság elnöke és Sza­kács Károly (Atomix Kft.) el­nökhelyettes hangsúlyozta, nem a jövendő kamarai tiszt­ségek elosztásáról van szó, ha­nem az előkészítő feladatok elvégzéséről. A bizottság tagjai személye­sen megkeresik a vagyonvéde­lem területén dolgozó magán- személyeket, egyéni és társas vállalkozókat, s tájékoztatást adnak a kamara megalakításá­nak tudnivalóiról. Az élőerős vagyonvédelmi bizottság vezetője Szakács Ká­roly lett. Antoni János (Securi- tas Rt.) a magánnyomozóié, Miklós Zoltán (Mizoker) az elektronikaié, Dobler László (BOVAS Szövetkezet) a me­chanikai bizottság vezetője lett. Általános szervezőbizott­sági alelnök Mercsényi Gyula (MKM Herkules’ Kft). Terüle­tileg a Szekszárd és környéke munkabizottságot Dobrovölni Dezső (HIRCOMP Kft.) és Tóth Gábor (Szentkirályi SECURITY Bt.) a paksit Horváth Zoltán (NEU-KOMM Bt.) vezeti. Storcz János (Ász-Security Bt.) és Bősze Zoltán (Ász-Se- curity Bt.) a Bonyhád és kör­nyéke munkabizottság veze­tői. Barna Mihály (Barna-Só­lyom Kft.) Tolnán és környé­kén, Bognár Józsefné (Safety Bt.) Tamásiban szervezi a kamarát. Ferenci Gyula (Dombőr Bt.) a Dombóvár és környéke, Hodoba Sándor (Cikádor-Security Bt.) báta- széki, Simon Károly (Be-Si- Ker Kft.), a jelölést előkészítő bizottságot vezeti. Árki László (Oktel Kft.) etikai, Király Csaba (Király-Security Bt.) a mandátum vizsgáló, Takátsné Bertalan Anikó (Be-Si-Ker Kft.) a pénzügyi bizottság megszervezésének előkészíté­sét vállalta magára. Tanácskozás a zöldségről Az uniós csatlakozással a ma­gyar mezőgazdasági kor­mányzat felett is megjelenik egyfajta kontroll, a hazai ag­rárpolitika kialakításánál a legfőbb szempont az lesz, hogy milyen kötelezettségeket ró ránk az EU-tagság. Ezt a Hevesen immár ötö­dik alkalommal megrendezett zöldség- és gyümölcstermesz­tési konferencián Gerendás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium képviselője hangsú­lyozta: a csatlakozás idő­pontja ugyan bizonytalan, s magának az EU-agrárreform- nak is csak a fő vonalairól ha­tároztak Brüsszelben. Itt Ma­gyarországon mindenesetre ezeknek a fő elképzeléseknek a szellemében kell készülni, egyszersmind - a honi mező- gazdaság sajátosságainak megóvását célozva - egyes termékcsoportoknál a kivéte­lek erősítését javasolni. A dömpingáru helyett a minőségre, sőt, a különleges kvalitásokra kell helyeznünk a hangsúlyt - fejtegette az előadó, megemlítve: különle- ' ges termék lehet például a dinnye, a meggy, a cseresz­nye, a csiperkegomba. A konferencián átadták az ország legnagyobb görög­dinnyéjéért kiírt verseny díját. Az elismerést a boconádi Rab István kapta, akinek 18,915 kilogrammos érett gyümölcse termett. Beneveztek egy ennél nagyobb, 24 kilós dinnyét is, ez azonban éretlen, zöld bélű volt, ezért nem felelt meg a versenyfeltételeknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents