Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

1998. augusztus 3., hétfő MEGYEI KÖRKÉP SZEKSZÁRP, BÁTASZÉK És KÖRNYÉKE 5. oldal Kiállítások, decsi lakodalom, tűzijáték A népművészet napjai a Sárköz fővárosában A három napon át a nép­művészet jegyében zajlanak az események Decsen. A Fa­luházban több kiállítást te­kinthet meg az ide látogató, ezek mind-mind a régmúlt emlékeit, a hagyományokat mutatják be. A színvonalas kiállításokkal párhuzamo­san gazdag kulturális prog­ram várja a Népművészet Napja rendezvénysorozatra látogatókat. A program augusztus 7-én, pénteken kezdődik, amikor 17 órától megemlékeznek a népművészekről és a faluház­nál lévő emlékoszlopnál ko­szorúznak a község vezetői. Itt a helyi két táncegyüttes mellett az érsekcsanádi tánc­csoport és a nagymányoki if­júsági fúvószenekar szerepel. Ekkor nyílnak a kiállítások is. A padlásmúzeumban Nagy- mányok néprajza, a galériá­ban Korsós Andrásné, Tikos Jánosné, Borda Istvánná, Pordány H. Lászlóné örök­sége, és Fülöp Ferenc-emlé­kek láthatók, míg a folyosó galérián Érsekcsanád régi fo­tókon címmel emlékek a két település kapcsolatáról. Fő­zőversenyt rendeznek „Sár­közi ételek bográcsban” címmel szombaton 10 órától, és lesz kirakodóvásár, a decsi vállalkozók udvarán kézmí­vesek, népi iparművészek mu­tatkoznak be. A Móricz Zsigmond utcá­ban, délután 15 órakor már­ványtáblát avatnak Fülöp Fe­renc — egykori néptáncos, a népművészet mestere - házá­nál, majd 16-kor a tájház ud­varán a menyasszony kiké­rése zajlik. A lakodalmas me­net is innét indul a faluház­hoz, ahol 17 órától a színpadi műsorban fellép a két decsi együttes, a Gyöngyösbokréta és a Csillagrózsa mellett a csókái, az érsekcsanádi, a nagymányoki, a dusnoki együttes, valamint a Vajda­sági Felsőhegyi Tambura ze­nekar és Árvalányhaj Citera- zenekar. A program táncház­zal, utcabállal, majd tűzijá­tékkal zárul. Ünnepi istentisz­telettel, majd közös karikázó- val fejeződik be a háromna­pos rendezvénysorozat vasár­nap, délelőtt 10 órakor.-péteri Kovács Tibor Torontóban Sikerrel szerepelt a kanadai nagyvárosban, Torontóban a szekszárdi Babits Mihály Álta­lános Iskola művésztanára. Kovács Tibor tárlatára To­rontó belvárosában egy forgal­mas kiállítóteremben került sor, a kinti magyarság meghívására. Már a megnyitón is jelen volt 80-100 érdeklődő és a képek a későbbiekben is szép sikert arattak. Röviden Röviden Röviden Még lehet jelentkezni né­metországi továbbképzésre. Tíz fiatal vehet részt Magyar- országról szeptember 26-a és október 4-e között németor­szági tanfolyamon és tapasz­talatcserén. A kurzus témája, az önkéntes ifjúsági szolgálat mai szerepe és európai méretű perspektívái. A jelentkezés feltétele a jó német nyelvtu­dás, legalább egy éves gya­korlat és aktív részvétel a ha­zai ifjúsági, vagy önkéntes munka területén. A további részletekről a szekszárdi Po­lip Ifjúsági Irodánál lehet ér­deklődni. Ülést tart a Sportbizott­ság. Ülést tart ma 16 órától a szekszárdi közgyűlés sportbi­zottsága. A témák között sze­repel a sportalapra beérkezett pályázatok elbírálása. Német fiatalok Szekszár­don. Harminc fős német ifjú­sági csoport látogat a héten a megyeszékhelyre. A vendé­geket kedden Csáki Béla al­polgármester is fogadja. A diákok gyermekmegőrzést, mosogatást, kutyasétáltatást is vállalnának Egyre több karja van a Polipnak Lassan, de biztosan építi fel önmagát, illetve információs bázi­sát, kapcsolatrendszerét a Babits művelődési házban működő Polip Ifjúsági Iroda. Ahogy egyre ismertebbek lesznek, úgy ke­resi fel őket egyre több érdeklődő, konkrét információra kí­váncsi, segítséget váró fiatal. Márciusban hozta létre az iro­dát a Szekszárdi Ifjúsági Ér­dekegyeztető Fórum. A szak­mai irányítást Letenyeiné Mráz Márta végzi, aki a házban dol­gozik fő foglalkozásban. Két fiatalember - Magdali Csaba és Auth Gábor - dolgozik még az irodán, némi tiszteletdíjért, ami pályázati pénzből az év végéig van meg. Mint elmondták, az első fél év arra volt elég, hogy kiderül­jön, milyen információkra van szükségük a fiataloknak. Jelen­leg a legtöbben a Pepsi Sziget rendezvényei iránt érdeklőd­nek. De volt már arra is példa, hogy görögországi ifjúsági szállás lehetőséget kellett ki­nyomozni, ami sikerült is. Próbálkoztak nyári munka közvetítéssel. Sok munkáltatót megkerestek, de a válasz a leg­többször az volt, hogy nyári munkára, helyettesítésre a dol­gozók gyerekeit alkalmazzák. Más munkahelyek meg leállnak a szabadságolás idejére. A negatív tapasztalatok elle­nére Magdali Csabának, aki „civilben” harmadéves szociá­lis munkás hallgató, meggyő­ződése, hogy az ötletben van­nak még lehetőségek. Kis cé­geknél, esetleg magánszemé­lyeknél biztosan volna igény, ha nem is nyári, hanem alkalmi munka végzésére. Biztosan tudnának megbízható diákokat közvetíteni sok alkalmi mun­kára. Csak felsorolásképpen: biztosan lenne igény például ablakpucolásra, kutyasétálta­tásra, betegség esetén bevásár­lásra, a gyógyszerek kiváltásra, vagy kerti munkára. Főiskolai hallgatók gyer­mekfelügyeletet is szívesen vál­lalnának. Akinek ilyen igényei vannak, keresse bátran az iro­dát, amely a Babits művelődési ház mozi felöli oldalán a hajdan volt ifjúsági presszó helyén működik. Saját információs anyaguk is van már. A Csörge- tónál rendezett rock-maratonon már terjesztették azt a szek­szárdi térképet, amelyen beje­lölték az élelmiszer boltok, szállások, büfék, egészségügyi ellátó helyek, gyógyszertárak, utcai kutak helyét. Részt vesznek az iroda mun­kájában a Szekszárdi Szociális Munkás Hallgatók Egyesületé­nek a tagjai is. A fesztiválon minden nap 3-4-en álltak az ér­deklődők rendelkezésére. Mi­vel nemigen tudták, hogy mire lesz igény, milyen a fogadtatása azoknak a szolgáltatásoknak, amelyeket az iroda nyújtani tud, kitaláltak egy kérdőívet. Ezen egészségvédő, a drog- megelőzést szolgáló kérdések szerepeltek. A célja tulajdon­képpen az volt, hogy beszélge­tést kezdeményezzenek a fiata­lokkal, amelyből megtudhat­ják, hogy milyen informáci­ókra van valójában igény. A kérdőív nagy sikert aratott, s az is kiderült belőle, hogy a válaszoló fiatalok meglehető­sen tájékozottak voltak. Leg­alábbis azok, akik válaszoltak a kérdésekre. Ősszel, a tanévkezdés után a Polip Ifjúsági Iroda nagyobb utcai rendezvénnyel szeretné felhívni magára a figyelmet. Ihárosi Ibolya Hírek Bátaszéki sakk sikerek A közép-európai versenyt Balatonszárszón rendezték a közelmúltban. A nemzet­közi versenyen tizenhárom - lengyel, magyar, román és szlovák - sakkozó indult. Közülük a bátaszéki Rudolf Kata a 6. helyen végzett a 9 éven aluli lányok mezőnyé­ben. A Pakson lebonyolított Nemzetközi Ifjúsági Verse­nyen Rudolf Anna ugyan­csak a 6. helyet szerezte meg és elnyerte a legjobb 12 éven aluli játékos különdí- ját. Véradás Szekszárdon A megyei kórház vértransz­fúziós állomása augusztus 3-án, ma, intézeti véradóna­pot tart. Az állomáson reg­gel 8-tól 15 óráig várják az egészséges 18 és 60 év kö­zötti állampolgárokat. Különleges sport A Vak Diákok Sport Egye­sülete felnőtt válogatottja tagjainak részvételével go- alball (csörgőlabda) bemu­tatót tartanak augusztus 29- én a palánki Csapó Dániel szakközépiskola sportcsar­nokában. A rendezvény elő­készítése volt az egyik té­mája a Látássérültek Ifjú­sági Klubja legutóbbi szek­szárdi összejövetelének. A különleges bemutatóra minden érdeklődőt várnak a szervezők a palánki csar­nokban. De mi is az a csör­gőlabda? A vakok szövetsé­gén belül a csörgőlabda csoportot 1967-ben szervez­ték, hogy bekapcsolódhas­sanak a környező országok vak sportolói részére rende­zett versenyekbe. Napjain­kig Európa- világ-, illetve paraolimpiai előkelő helye­zések és érmek fémjelzik a csapat eredményességét. Ä csörgőlabdát egy 9x18 méter alapterületű pályán játsszák. A kapu is 9 méter széles, 1,3 méter magas fémhálós sportszer, amit há­rom játékos véd meg a felé guruló csörgőlabdától, míg a csapat többi tagja az ellen­fél kapujába próbálja eljut­tatni a labdát. Maga a labda leginkább egy kosárlabdára emlékeztet, speciális anyagból készült, s mint neve is mutatja, mozgás közben hangot bocsát ki. A mérkőzés 30 percig tart. A játékosok könyök-, térd-, és lábszárvédőt viselnek. Szekszárdon az adósság 100, az új kölcsön 17 millió forint lehet Hogyan lehet a pénzt elosztani? Az állampolgári biztos vizs­gálata nyomán született az a kormányrendelet, amely sú­lyos dilemma elé állította az önkormányzatokat. Elké­pesztő, hogy önhibájukon kí­vül nehéz helyzetbe került családok OTP és közüzemi­díj tartozásuk miatt elveszít­hetik fejük fölül a tetőt, s ak­kor aztán végképp olyan helyzetbe kerülnek, amiből alig van visszaút. A rendelet az önkormányzatok nyakába varrta azt a problémát, amelynek kialakulásához semmi közük, a megoldására pedig nincsen pénzük. Az ön- kormányzatok maguk döntik el, hogy egyáltalán belemen-, nek-e az adósság-kezelésbe, vagy nem vesznek részt ebben a sok tekintetben ellentmondá­sos támogatási formában, ami még igen messze van a prob­léma megoldásától. Valamikor a két keresős csa­lád kedvezményes OTP köl­csönnel vett, vagy épített la­kást. Aztán megnőttek a kama­tok, a közüzemi díjak, s a csa­lád egyik, esetleg mindkét ke­resője munkanélkülivé vált. A kölcsön és díjtartozások meg halmozódni kezdtek. Az önkormányzatok első problémája mindjárt a pénz, ami nincs. A Szekszárdon el­méletileg felhasználható 17 millió forintnak sincs meg a 45 százalékos városi része. Hogy egy településen egyál­talán mekkora összeg használ­ható fel, az az alábbiak szerint számítható ki. A rendelet sze­rint a gyermekjóléti célokra le­adott normatív támogatás és a szociálpolitikai célokra fel­használható SZJA hányad négy százalékát kaphatják meg az önkormányzatok, abból a célból, hogy azt felhasználják a díjhátralékok rendezésére. E számítás alapján jött ki a megyeszékhelyen 17 millió 362 ezer forint. Ugyanakkor, a ki nem fizetett lakbér, fűtés és más számlák hátraléka a vá­rosban mintegy 50 millió fo­rintnyi. Ebben nincsenek benne például az egyedi gázfű­tés számla-tartozásai. Szeptemberig a pénz fel- használásáról helyi rendeletet kell alkotni. A további dilem­mák jól kirajzolódtak a szek­szárdi közgyűlés szociális bi­zottságának vitáján. Azt a lehe­tőséget elutasították, amelynek eredménye az lehet, hogy a vá­ros megveszi, vagy esetleg az adósság fejében a nyakán ma­rad a szociális bérlakás. Itt azonnal beáll a csőd, hiszen a lakásban laknak, de nem fizet­nek, kisebb és olcsóbb, esetleg szükséglakás meg nincsen, ami a mobilitást lehetővé tenné. A rendelet további szabálya, hogy a támogatottnak 30 szá­zalék saját erőt kell felmutat­nia. Ebből következik, hogy a legrászorultabbak szóba sem jöhetnek. Más oldalról persze az sem lenne éppen igazságos, hogy akik erejükön felül ren­desen fizetek, s inkább nem esznek, de közüzemi tartozá­suk nincs, hátrányos helyzetbe kerüljenek. Aki meg nem fizet, s jól látható, hogy ez a jövőben sem fok bekövetkezni, azon segítsenek. A bizottság végül úgy dön­tött, hogy azok a családok jö­hetnek szóba, akiknek ez a le­hetőség érdemi segítséget je­lent ahhoz, hogy a végleges le­csúszástól megmeneküljenek. Abban maradtak, hogy a pénzt kamatmentes hitelként folyó­sítják, abban a reményben, hogy a lassan de visszacsordo­gáló pénzből újabb támogatást lehessen adni. Újabb kérdés, hogy szeptemberben születnek ugyan a helyi rendeletek, de pillanatnyilag csak arra van ga­rancia, hogy az idén a pénz ál­lami támogatás része lehív­ható. A következő évi költség- vetést már az új parlament hozza meg, az új kormány koncepciója alapján. A szekszárdi szociális bi­zottság úgy döntött, hogy lesz szekszárdi rendelet, arra is vannak elképzelések, hogy mi­ként lehet kiváltani az úgyne­vezett önkormányzati saját erőt. Erről tárgyalásokat foly­tatnak, elsősorban a saját tulaj­donú szolgáltató szervezetek­kel, valamint az OTP-vel. A támogatásra, illetve ka­matmenetes kölcsönre pá­lyázni kell majd. A kölcsön részletes feltételeiről majd a rendeletben határoz a képvise­lőtestület. Ihárosi Ibolya 1

Next

/
Thumbnails
Contents