Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-29 / 202. szám
12. oldal Európából Tolnába 1998. augusztus 29., szombat Találkozó Bunyaszekszárd napján „Annyit ide álmodunk” Ötödik alkalommal került sor augusztus 15-én, szombaton a romániai Bunyaszekszárdon a mára elnéptelenedett falu lakóinak találkozójára. Az ünnepségen részt vettek szekszárdi képviselők, polgárok. Az ünnepség másnapján Fa- csádon a két önkormányzat polgármestere együttműködései megállapodást írt alá. A Maros és a Bega által körülzárt dombos vidéken felépült települést 1866-ban 54 Tolna vármegyei család alapította. A nehezen megközelíthető vidék nem ígért könnyű megélhetést, a földek, legelők soványak voltak, nehéz volt vízhez jutni. A település 1870-ben községi rangra emelkedett. A falu sorvadása, az emberek elvándorlása 1956-ban, a kollektivizálás után kezdődött el. Nem épült út, nem volt villany, a családok egymás után költöztek el Igaz- falvára, Facsádra és más környékbeli településekre. Az utolsó két család 1981-ben hagyta el szülőfaluját. Az elszármazottak először 1995-ben találkoztak egykori szülőfalujuk helyén. 1996-ban emlékművet állítottak a valamikori templom előtt, azóta itt jönnek össze emlékezni. Nékem felejthetetlen — Olyan szép kis falu volt ez, mesebeli, minden ház előtt virágoskert, rózsa, gyümölcsfák, nékem felejthetetlen. Parasztok voltunk, az erdőből éltünk, meg a földből -, mondja Dobozi Katalin, majd felolvassa Bunyaszekszárdról szóló saját saját költésű verseit. Ők először Igazfalvára költöztek, mert olcsóbbak voltak a telkek. Aztán tíz év múlva, amikor összeszedték magukat mentek Facsádra. Isten háta mögött — Innen, az Isten háta mö- güli kis faluból nem ment el szinte senki, legfeljebb a lányok, ha férjhez mentek, egyrészt az anyagiak nem engedEmlékezés az egykori falura ték, másrészt szerettek itt élni az emberek. Az elvándorlás akkor kezdődött meg, amikor az iskola megszűnt és a gyermekeknek Igazfalvára kellett járniuk. Internátusbán laktak, elszoktak innen, az ő lelkűk már nem húzott úgy vissza. Az én lányom is egy ottani traktoristához ment férjhez. Mi 1981- ben, az utolsók között költöztünk utánuk. Úgy sírtam, amikor elmentünk innen, hogy azt el nem mondhatom. Amikor jövök vissza mindig köszönök, „Isten hozott kis falum!”, - mondja sírva Ihász Jánosné. Víg népek, de szegények — Nagyon kis víg népek voltunk, de elég szegények -, jellemezte egykori önmagukat a 60 éves Bíró Margit, aki hét osztályt végzett magyar iskolában. - Borzasztó nehéz volt itt az élet, de szerették egymást az emberek, vasárnap mindig kijöttek a „nagy utcára”, hogy beszélgessenek egymással. Ma- gyarbunyán csak négy osztály volt, utána Igazfalvára kellett menni tanulni. Miután elkerültem, utána már nem tetszett annyira itthon. Először Román- bunyán dolgoztam a kollektívban, aztán amikor férjhez mentem, Facsádon. Legyen örömünnep nekünk, hogy a gyerekeink elkerültek, mert azért csak nyomor volt itt nekünk. F. Kováts Éva F0TÓ:FKÉ Hány féle szövetkezési forma van az Európai Uniós országokban? Verseny és együttműködés A Tolna megyei mezőgazda- sági termelők nagy érdeklődéssel vettek részt augusztus 5-én, 12-én és 19-én tartott szakmai napokon, melynek témája az EU agrárpolitikája volt. A meghívott előadók (Urbán András, Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, dr. Lux Róbert, Gyümölcs Terméktanács főtitkára, Molnár Ferenc és Sándor István a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetői) azt hangsúlyozták, hogy a jövőbeni fejlődés egyik útja lehet, ha a magántermelők egymással szövetkezetét alapítanak. A szakmai napokon többször is elhangzott a kérdés, miben más ez a magyar gazdálkodó számára új szövetkezeti forma, mint a tsz-ek, egyáltalán mire lehet, mire érdemes szövetkezniük egymással a termelőknek? A választ az előadók adták meg. A több mint száz éves paraszti szövetkezések gyakorlata mutatja - és ezt példázza az egész nyugat-európai termelői együttműködés -, hogy minden egyes termékre, tevékenységre vagy szolgáltatásra, külön-külön szövetkezést kell létrehozni - mondta Urbán András, a hegyközség elnöke. így a tevékenységek költségei korrekt módon elhatárolhatók, a szabványokra épülő minőségellenőrzés a verseny- képességet növeli, valamint az együttműködő felek közötti bizalmat is erősíti. Ennek tudható be, hogy a gazdák többsége általában 4-6 szövetkezetben is tag egyszerre. Nálunk ha egy gazda 20 hektáron gabonát, kukoricát vagy napraforgót termel, 5-6 forgóban, több ezer brojlercsirkével, vagy 20-30 sertéssel foglalkozik, esetleg van 2 hektár gyümölcsöse is, akkor indokolt számára a következő szövetkezési formát kezdeményezni:-raktárszövetkezet a magtermésű szántóföldi növény- termelés termékértékesítésére, amelynek keretében megoldható a vetőmag beszerzése, a szántása, tárolása.-értékesítési alkuszövetkezet a brojler-csirke, vagy hízósertés értékesítésére, amely kölcsönös előnyöket kínál a nagy tömegű áru tervezhetősége miatt a vágóhídnak és a gazdáknak egyaránt (szállítás, elszámolás, stb.)-beszerzési szövetkezet műtrágya, növényvédőszer, vetőmagvak, tápok közös beszerzésének keretében lehetővé teszi a gazdák számára, hogy nagy tételben 20-30 százalékkal olcsóbban szerezzék be azokat a kiskereskedelmi forgalomhoz viszonyítva.-tápkeverő és forgalmazó szövetkezet közös tulajdonú és minőségellenőrzésű keverő létesítése a legkorszerűbb recep- túrák alapján, kizárólag a tagok gazdaságának ellátására.-almatároló hú'tőház és értékesítő szövetkezet a kiskereskedelmi láncok kiszolgálása valamint a kamionos szállítás igényli a részfinanszírozásban megvalósuló közös beruházást.-földbérlő, vagy fóldhasz- nosító szövetkezés a sok elaprózott parcella technológiailag egységes, korszerű művelésére, amely hatékonyabb, kölcsönösen nagyobb garancia a szolgáltatókkal, bérbeadókkal történő együttműködésekben.-géphasznosító társulás (gépkör) a jó minőségű gépi munkákhoz olyan nagy értékű erő- és munkagépekre van szükség, melyek költségeit nem tudja kifizetni egy-egy gazda. A gépkihasználás-nö- velés azáltal válik lehetővé, hogy a gazdák egymás számára végeznek önköltséges, nem adóztatható szolgáltatást. A közvetlen kapcsolat következik A magyar és a holland belügyminiszter 1991-ben kötött megállapodást a két ország rendőri szervinek együttműködéséről. Ezt követően találkoztak a főkapitányok, s annak alapján alakultak ki a megyék között a kétoldalú együttműködési formák. A holland kapcsolat részleteiről Bátorfi György rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, Tolna megye főkapitánya adott tájékoztatást. Kennemerland Tolna partnere, Amszterdamtól 30 kilométerre fekvő megye, hosszú tengerparttal. A lakosság lé- lekszáma nagyobb mint Tolna megyéé, s a bűnözés is lényegesen magasabb. A két megye rendőri szerveinek együttműködése arra irányul, hogy egy fejlett nyugat-európai országban milyen rendőri eszközökkel és módszerekkel dolgoznak. A két országban más-más a jogi környezet és más a rendőrség irányítási rendszere. Hollandiában a rendőrség a belügyminiszter alárendeltségébe tartozik, a közbiztonságért az úgynevezett hármas felel. Ennek a csúcsán a polgár- mester foglal helyet, a törvényességért az ügyész a felelős. A rendőrségé a végrehajtó szerep, de szakmai szempontból természetesen önállóan dolgoznak. A főkapitány hangsúlyozta, hogy a magyar rendőrségnek nemzetközi összehasonlításban sincs miért szégyenkeznie. A rendőrök jól felkészültek, sőt talán egy kicsit túlképzettek. A rendőrségen olyan szellemi kapacitás van jelen, ami talán még nincs elég jól kihasználva. A holland rendőröket speciális feladatokra készítik fel, de jobban részt vesznek a bűnüldözési munkában, például a bűncselekmények helyszínelésben is. Ezt a feladatot nálunk specialisták csinálják. A színvonal- különbség a technikai felszereltségben, adottságokban mutatkozik meg a legjobban. Az idén új alapokra helyezték a kapcsolatokat, illetve a megállapodást kiegészítették. A protokolláris és tájékozódó vezetői látogatások után a konkrét, és a gyakorló rendőrök közötti közvetlen kapcsolat következik. Az ötéves végrehajtási tervben kidolgozták, hogy mely területek kivel, mikor tartják a kapcsolatot. Már jártak nálunk egyenruhás holland rendőrök, akik a hazaiakkal együtt teljesítettek szolgálatot. Az idén még megy Hollandiába két közterületi szolgálatot ellátó rendőr, akik öt napig a házigazdákkal együtt dolgoznak. Egy városi kapitány pedig két hétig, egy ottani rendőrkapitányság vezetőjének a munkáját tanulmányozza olyan módon, hogy reggeltől estig együtt lesznek. A tapasztalatok továbbadásának rendszere is kialakult. A holland rendőrök az egyenruhás rendőrök továbbképzésének az időszakában látogattak a megyébe, s a továbbképzésen előadásokat tartottak. Hollandiai tapasztalataikról is beszámolnak majd kollégáiknak a magyar rendőrök. Ihárosi Ibolya Hírcsokor EU-intézkedés, piaci következmények Az Európai Unió tagállamai a közelmúltban megemelték a sertéshúsra vonatkozó anyagi támogatást. Ez az intézkedés Magyarországon piaci zavarokat okozott: megnehezült a támogatott sertéshússal szembeni verseny, jórészt leállt a nyugatra irányuló hazai kivitel. Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke elmondta, hogy Tolna megyében is érzékelhető gondokat jelentett az EU-intézkedés: a megye termelőitől - átmenetileg - a korábbiakhoz képest kevesebb sertéshúst vesz át a Kaposvári kombinát. A szekszárdi Tolnahús az információk szerint mentes az említett gondoktól, köszönhetően kiterjedt piaci kapcsolatainak. Regionalizmus és egységesítés Az Európai Régiók Gyűlése arra törekszik, hogy nemcsak az Európai Unión belül, hanem azon kívül is elismertesse a re- gionalizmust. Egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió megerősítése Európán belül külön hangsúlyt kap, a régiók szerepe az egységesítési folyamatban egyre fontosabbá válik. Többek között ezek a megállapítások olvashatók az Európai Régiók Gyűlésének nyilatkozatában. Tolna megye tagja az említett szerveződésnek, melynek munkájában tevékenyen részt is vesz. Angliai partnerével, West-Sussex-szel közös pályázat keretében kíván hozzájárulni az önkormányzatok munkamódszereinek fejlesztéséhez. A közlekedés biztonságáért Az EU által most kitűzött célok némelyikét már alkalmazniuk kell a leendő tagoknak is. Ide tartozik az a kampány, melyet az Európai Parlament kezdett azért, hogy 2010-re 40 százalékkal csökkenjen a közúti halálozások száma. A felmérések azonban azt bizonyítják, hogy a csatlakozni kívánó országokban az utak nem képesek megbirkózni a megnövekedett terheléssel. Mint ismeretes, Tolna megye azon területek között szerepel, melyeken új út, illet''e híd épülne. Beruházás a társadalmi fejlődés jövőjébe Tartós szociális feszültségekkel kell számolni Nyugat- és Kelet-Európa között Az EU bővítése legalább annyira politikai, mint gazdasági horderejű döntés - erre figyelmeztet az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) legfőbb tisztségviselője. A közép-európai országok csatlakozása földrészünk integrációs szervezetéhez történelmi jelentőségű. Ez a semmivel sem helyettesíthető lépés kölcsönös érdekeket is tükröz. Emilio Ga- baglio, az európai szakszervezeteket tömörítő ETUC főtitkára kelet-európai újságíróknak kifejtette: a csatlakozni kívánó országok politikai stabilitását erősíti és gazdasági fejlődésük esélyeit javítja a belépés, de az uniónak is érdeke, hogy „beruházzon a társadalmi és gazdasági fejlődés jövőjébe”. Az Európai Unió számára éppen a bővítés folyamata tárta és tárja föl, milyen reformokra van szükség a támogatások rendszerében és a szervezet intézményeiben. Kézenfekvő ugyanis, hogy a megnagyobbodó unió nem működhet ugyanolyan ismérvek szerint, mint a most 15 tagországot tömörítő szervezet. A bővítés ütemét két körülmény határozza meg: egyrészt, hogy miként alakul a csatlakozni kívánó országok felkészültsége, másrészt függ attól is, hogyan halad az unió belső reformjainak megvalósítása. Ami a bővítés legátfogóbb hatásait illeti, Gabaglio szerint nyilvánvaló, hogy a csatlakozás új lendületet ad az unió gazdasági növekedésének is. A földrész elemi érdeke ugyanis, hogy nagyhatalmi helyzetét kereskedelmi-gazdasági téren a piac bővítésével erősítse meg, aminek természetes terepe Kelet-Európa. A folyamat azonban kockázatokkal is jár. Fennáll annak a veszélye, hogy a földrész két nagy térsége - Nyugat és Kelet - között egyensúlytalanság, szociális feszültség alakul ki. Ennek orvoslására hívták össze jövő év márciusára Lengyelországba azt az európai konferenciát, amely a szociális elem szerepét hivatott feltárni. Az ETUC azt ajánlja, hogy a kelet-közép-európai országok olyan szociális rendszereket építsenek ki, amelyek a legnagyobb mértékben hasonlítanak a nyugat-európaiakhoz: ennek révén csökkenthetők lesznek az egyensúlytalanságok. A társadalmi partnerek - a munkaadók, munkavállalók - európai konferenciáján kiemelten kezelik majd azt a problémakört, hogy a földrész kereskedelmigazdasági egysége nem járhat a szociális megosztottság tartós fennmaradásával. Térségünknek azonban azt be kell látnia, hogy egyik napról a másikra nem hozhatók olyan intézkedések, amelyek a korábbi csatlakozások esetében is elhúzódó időszakot igényeltek. így például az uniós csatlakozással nem fog azonnal rendeződni a bérszínvonal. Ám az sem járható út, hogy Közép-Eu- rópában tartósan alacsonyan hagyják a bérszínvonalat, hogy odavonzzák a befektetőket. Ha ezt elfogadnánk - véli az ETUC -, akkor Kelet-Európá- ban a bérből élőket szegénységre, a nyugat-európaiakat viszont munkanélküliségre kárhoztatnánk. Helytelen az a nézet - mutatott rá Gabaglio -, hogy kizárólag a munkaerő ára befolyásolja a nagyvállalatok beruházásait. „Ez csak egyike a számos tényezőnek. Legalább ilyen fontos, hogy az előállítani kívánt terméknek lesz-e piaca, kedvező-e az adott országban az általános gazdasági környezet, milyen az infrastruktúra, vagy éppen a politikai stabilitás.” Magán az Európai Unión belül is jelentős bérkülönbségek vannak, valószínűleg hosz- szabb időn át fennmaradnak, s alapvetően a termelékenység alakulásának függvényében változnak. így még akár ugyanazon országon belül is jelentős különbségek jöhetnek létre. Toronyi Attila
