Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-29 / 202. szám
4. oldal Megyei Körkép 1998. augusztus 29., szombat — Tolna Es Környéke Önkormányzati Hírek „ÖNHIKI-pénz” Tengelicnek A tengelici önkormányzat a napokban kapja meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok pályázatán elnyert 6,725 millió forintot. Ez az összeg azonban nem oldja meg teljes egészében a település pénzügyi gondjait. A helyi képviselőtestület várhatóan szeptemberben tekinti át a költségvetést, és tárgyal arról, hogy a fennmaradó hiányt miből kívánja fedezni. Segítség a szedresi gyerekeknek A szedresi önkormányzat a tanévkezdés alkalmával összesen 1,2 millió forinttal támogatja a község óvodásait és tanulóit. Az általános iskolások tankönyveik árának egységesen 25 %-át vállalja át az önkormányzat. A szedresi középiskolások fejenként 2000, a felsőfokú oktatási intézmények diákjai pedig 2500 forint beiskolázási támogatást kapnak a községtől. Ugyancsak az önkormányzatnak köszönhetően az általános iskolások és az óvodások számára ebben az évben a tízórai ingyenes lesz. Német önkormányzat nyelvtanfolyama A tolnai német kisebbségi ön- kormányzat - önköltséges - német nyelvtanfolyamot indít kezdők számára, októberi kezdéssel. Érdeklődni: Steinbach Ferencnél (Tolna, Árpád u. 29., 74/440-660) lehet. Teljes (egyen)raliatárat ajándékozott a hollandiai Bo- degraven „Triomf” nevű mazsorett-egyesülete a tolnai Széchenyi iskolának. A Triomf, amely évi mintegy negyven alkalommal lép fel, külföldön is, a közeljövőben ünnepli megalakulásának 50 éves évfordulóját. Az egyesület táncosai és zenekara nemrégiben új egyenruhát kapott. Az általuk korábban használt, ám még jó állapotban levő régi uniformisokat - ösz- szesen 119 komplett ruhát - magyar testvértelepülésük ma- zsorett csoportjának és a zeneiskola fúvósegyüttesének ajándékozták. Ä több kartondobozból álló pakkot két bodegraveni fiatalember, Maurice van Zijl (az egyesület vezetőségi tagja) és Glüc Kossen autóval szállította Tolnára. Az ajándék-átadást követő, sebtiben lezajlott ruhapróba során az rögtön kiderült, hogy a holland uniformis magyar éghajlati körülmények között elsősorban a téli fellépések során lesz igazán kellemes viselet, különösen a zenekar tagjai számára. Es hogy a tolnaiak mit adnak cserébe a Triomfnak? Hálás köszönetét. (Képünkön a két „manöken”: Mohai Gabriella mazsorett és Mául Péter karnagy, középen Maurice van Zijl.) Áixás-„ Hegyek^ A Munkaügyi Központ tolnai kirendeltségén (Tolna, Beze- rédj tér 1. Tel: 74/440-755) az alábbi állásokra várják munka- nélküliek jelentkezését. 1 általános iskola felső tagozatos tanító, 2 áruforgalmazó, 1 ügynök, 2 üzletviteli tanácsadó, 2 asztalos, 1 bádogos, 2 betanított tésztagyártó, 2 elektroműszerész, 1 esztergályos, 3 faipari gépmunkás, 1 festő és mázoló, 27 fonó, 4 géplakatos, 6 hirdetésszervező, 1 hegesztőlángvágó, 1 kézi anyagmozgató, 1 kőműves, 1 könyvelő, 1 külkereskedelmi levelező, 4 műszaki osztályvezető, 2 marós, vagy esztergályos, 1 német nyelv tanító, 2 pék, 1 pénzügyi előadó, 4 portás, 2 segédmunkás, 3 szövő, 1 szabó-varrónő, 6 takarító, 1 testnevelő tanár, 1 vas- és fémszerkezet lakatos, 3 vasaló, 2 vegyész, 1 vegyészmérnök, 2 villanyszerelő, 1 virágkötő. Hamarosan kinyithat a Hámori Uzletház — „Augusztus 10-én, reggel fél hatra mentem a nyitásra, megköszöntem a dolgozóknak, de már nem kellett munkába állniuk. Tulajdonostársamon, öcsémén kívül senkivel nem egyeztettem. Akkor már eldöntöttük, hogy részünkről ez egy végleges bezárás.” Hámori Attila, a tolnai Hámori Üzletház tulajdonosa nyilatkozott lapunknak a miértről és a „hogyan továbbról” is. — Két éves előkészítés után ’96. novemberben nyitottunk, nyilvánvaló, hogy sok mindennek össze kellett jönnie ahhoz, hogy az ember végül azt mondja: nem csinálom tovább. Egy sor erkölcsi és anyagi körülmény hátráltatta az üzletház ügyét, és végül nem tudtuk vállalni a vevők színvonalas, széleskörű kiszolgálását — mondta a vállalkozó. — Lélektanilag nagy terhet jelentett, hogy a közétkeztetést végző vállalkozás, az Alimen- tál Kft., amelyet ügyvezetőként irányítok, a májusi tűzeset után nehéz helyzetbe került. A tűz után rengeteg segítség érkezett, aztán ez előbb-utóbb ellaposodott. A tűzesetet vizsgáló szakértők munkája sem volt olyan gyors, mint amilyenre számítottunk, jelenleg a rendőrség által folytatott eljárás sem zárult még le. (A megyei főkapitányságon jövő hét elejére ígértek tájékoztatást ez ügyben a Népújságnak — A szerk.) Mivel az összes olyan körülmény úgy alakult, hogy nem segítette a leégett Pajtás (Alimentál) étterem helyreállítását, döntenünk kellett, melyik tevékenységre összpontosítjuk az energiákat. Mi úgy döntöttünk, (a városban a köz- étkeztetés maradéktalan biztosítása nemcsak jogunk, hanem kötelezettségünk is), hogy a közétkeztetés folytatását választjuk. — Mi lesz az üzletházzal? — Két szálon futnak az ügyek. Az egyik az üzletház értékesítése, a másik a hitelt nyújtó bankkal, az OTP-vei történő egyeztetés, illetve egyezség megkötése. — Mit szólt az OTP a bezáráshoz? — A bezárás az OTP-nek nyilván nem volt kedvező, hiszen egy működő üzlet természetesen nagyobb biztosítékot jelent, mint egy bezárt üzlet. De, hangsúlyozom, itt nem egy veszteséges tevékenységtől való megszabadulásról van szó. A bezárással egy időben több variációt letettünk az OTP asztalára a „hogyan to- vábbot” illetően. A vállalkozás nem ment csődbe, minden szállítót kifizetünk, illetve folyamatosan ki fogunk fizetni. Minden egy előre elkészített program alapján zajlik, ami jelenleg az OTP-nél van jóváhagyáson. Visszatérve az üzletházhoz. Az értékesítésről tulajdonostársammal, testvéremmel, Hámori Róberttel ketten döntöttünk. Az üzletet bérbe kívánjuk adni. Két ajánlattevővel tárgyaltunk, mindkét cég tőkeerős, nem egyéni vállalkozás. A napokban eldől, melyikükkel írjuk alá a - hosszú távra szóló - szerződést, így várhatóan szeptember első felében újra kinyithat a létesítmény. Ä Hámori Üzletház elnevezés megmarad, hasonló kereskedelmi tevékenység, hasonló nyitvatartással folyik majd itt, mint korábban, igaz, a műszaki és a ruházati osztály megszűnt, oda bérlőket keresünk. — Miként tudják biztosítani a tolnai közetkeztetest? — Úgy tűnik, nem lesz probléma. Két mözsi konyhán főzünk. A volt tolnai gimnázium ebédlőjét rendbe tettük, béreljük, itt zajlik majd - a gyerekekétől külön helyiségben - a felnőtt étkeztetés. Az anyagi, tárgyi és a személyi feltételek is biztosítottak. — Újjáépülhet-e a leégett étterem? — A biztosító addig nem fizethet, míg a rendőrségi eljárás le nem zárul. Nyilván addig nem is érdemes elkezdeni az építkezést. Külön kértem a hivatalos szerveket, hogy a közfeladat ellátására való tekintettel próbálják minél előbb lezárni az eljárásokat. Nagyon szeretném, ha az idei szilvesztert már a Pajtásban ünnepelhetnénk. Ehhez az kell, hogy legkésőbb szeptember 20. körül el tudjuk kezdeni az építkezést. Erre persze nincs garancia. — Korábban úgy nyilatkozott, hogy ha az étteremről nem veszi le az üzletházzal kapcsolatos jelzálogot az OTP, akkor nem építtetik újjá. — Az OTP-vei történő egyezség része ez a kérdés is. Jövő hét végére meglesz a bank döntése. -sAz atlétikai EB-megnyitón is szerepeltek A kapós bogyiszlói táncosok mozgalmas nyara meg a Duna-partiak. Északi barátaikkal augusztus 22-én átrándultak Tolnára, a Thelena Fesztiválra, ahol emlékezetes műsort adtak. (A fesztiválon sikeresen mutatkozott be az együttes „western csoportja” is a tolnai nagyközönség előtt.) A bogyiszlói néptáncosok túl sokat nem pihennek ezután FOTÓ: GOTTVALD sem, hiszen szeptember 12-én Szentendrén, a skanzenben lépnek fel. Az idei mozgalmas nyár egyébként még zsúfoltabb programot hozott volna az együttes számára, ha a vendéglátók szervezési problémái miatt nem kényszerülnek lemondani egy szardíniái és egy spanyolországi meghívást... Zsúfolt programot bonyolított le a Bogyiszlói Hagyományőrző Néptánc Együttes augusztusban. A csapat az idei legrangosabb magyarországi rendezvényen is öregbítette a Duna-parti község hírét. Augusztus 8-an a balatonlellei bomapokon lépett fel az együttes, műsoruk után táncházat A Thelena Fesztiválon tartva. Egy hét múlva, augusztus 15-től Budapesten „táboroztak” a bogyiszlóiak, tekintve, hogy - a sióagárdi táncosokkal közös, 50 fős csapatot alkotva - őket is felkérték a sportrendezvény megnyitóján való közreműködésre, ahol 200 profi és a további kiszemelt 150 amatőr táncossal adtak nagyszabású gálát, augusztus 18-án. A felejthetetlen élményt szinte még fel sem dolgozták, amikor augusztus 21-én ugyancsak Budapestre utaztak, ahol a Mesterségek ünnepén a Várban, a Palota-színpadon adtak egy órás műsort. Másnap Kaustinen városából Bogyiszlóra érkezett az a finn vendég tánccsoport, akikkel majd’15 éve ismerkedtek Hálaadó istentisztelet Eölesden Az elmúlt vasárnap délután fél háromkor kezdődött a református gyülekezet hálaadó istentisztelete abból az alkalomból, hogy újjáépítettük templomunk tornyát. A hálaadó istentiszteleten nagytiszteletű Szemerei László esperes hirdette az igét Mikeás 1 ;6—13. és a 8. vers alapján. Az igehirdetést zenés áhítat követte, melyben közreműködtek: dr. Erdős Gábor orgonán és hegedűn, Viktor István hidasi lelkész orgonán, Vágó Bernadett az Ave Máriát énekelte Dobai Jenő orgonaművész kíséretében, Erdős Eszter hidasi lelkésznő szólót énekelt. Fellépett még a tengelici vegyes kórus, valamint a decsi Gyöngyösbokréta kórus. A műsorszámok közben Kovács Gyöngyi lelkésznő beszámolt a gyülekezet 5 éves munkájáról, valamint a kölesdi református egyház 1889-1963 közötti történelmi múltjáról. E két időszak összehasonlításából kitűnt, hogy a gyülekezet élete és munkája szinte ugyanaz, mint 100 évvel ezelőtt. A lelkésznő azt is elmondta, hogy a gyülekezet életében először fordult elő, hogy adósság nélkül építkeztek. így még jobban érthető a meghívón szereplő ige: 2 Kor. 9:15. „Az Istennek pedig legyen hála az Ő kimondhatatlan ajándékáért.” Ezt hirdeti a páratlan szépségű kölesdi templomtorony is. Ezúton szeretnénk megköszönni a lelkésznő fáradhatatlan és megújító munkáját, amely immár 5 éve gyarapítja a gyülekezet életét. így köszönte meg az istentiszteleten a gyülekezet gondnoka is, Lengyel Gyula. Az istentisztelet valóban hálaadó volt. Belülről a szívek mélyéről jött. így énekelte az ünneplő gyülekezet az istentisztelet kezdetén a 90. zsoltárt. így adott hálát a lelkésznő mindazokért, akiket Isten lelke arra indított, hogy ezt az építkezést segítsék. A Miniszterelnöki Hivatalnak, a paksi Atomerőmű dolgozóinak, a torony építőinek, Bilonka Istvánnak és szakembereinek, Szabó László mérnök úrnak, a Műemlékvédelmi Hivatalnak, minden adakozónak, és azoknak, akik segítették a munkát, akik velünk együtt imádkoztak és énekeltek, a presbitereknek, a szorgos kezű református asszonyoknak, s mindazoknak, akik széppé tették a hálaadó napot — hangzottak a köszönő szavak a lelkésznő ajkáról. Az istentisztelet után szere- tetvendégség volt a parókia udvarán. A fehéren terített asztalok mellett nem csak sok jóban volt részünk, hanem további kellemes együttlétben is. A lelkésznő a templomban az alábbi Igét olvasta és ehhez igazította beszámolóját: „Választottam és megszenteltem e házat, hogy az én nevem abban legyen mindörökké, és ott lesznek az én szemeim és az én szívem mindenkor.” (2. Krónika 7; 16). Éljünk ebben a hitben és tudatban. Örök hála legyen Isten iránt a szívekben. A kölesdi Református Egyház Presbitériuma Fadd, mint „táblás település A faddi címerrel ékesített zománctábla fogadja e héttől a településre érkezőket, illetve búcsúztatja a távozókat. A feliratok és a kihelyezés időpontja azt sugallják, hogy az üdvözletek nem csak a vendégeknek, hanem a helybéli lakosoknak is szólnak. Elképzelhető, hogy a zord időjárás (esetleg szándékos károkozás) elől télre „begyűjtik” a zománcozott vaslemezeket, de tavasszal hátoldalukat idegenforgalmi célokra bérbe adva ismét kihelyezik azokat. A tegnapelőtti testületi ülésen erről még nem, de a választási bizottság összetételéről már szót ejtettek a képviselők. A rekord-rövid- ségű tanácskozás másik témája a „Faddért” cím adományozásának technikai lebonyolítása volt. Az október végén átadandó kitüntetésről természetesen újságunkban tájékoztatást adunk. Ódry
