Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-03 / 180. szám
2. oldal Világtükör 1998. augusztus 3., hétfő Kirijenko-JHaszltadov találkozó. Kedvezően fogadták Szergej Kirijenko orosz kormányfő és Aszlan Maszhadov csecsen elnök találkozóját, mivel a Csecsenföldön végbemenő események kihatnak a szomszédos köztársaságok helyzetére is. fotó: feb/reuters Bonn elő kívánja segíteni a magyar euro-atlanti törekvések megvalósulását Változatlan marad a támogatás Elődjéhez hasonlóan az új magyar vezetés is számíthat a német kormány támogatására abban, hogy hazánk mielőbb az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagja legyen. Ezt a német külügyminiszter hangsúlyozta azon a karlsruhei sajtóértekezleten, amelyet magyar kollégájával, Martonyi Jánossal együtt tartott szombaton, mintegy másfél órás eszmecseréjük után. Klaus Kinkel emlékeztetett arra. hogy a tagjelöltek átvilágítása már folyik, s Németország szeretné, ha a konkrét csatlakozási tárgyalások már az idén novemberben megkezdődnének. Bonn bízik abban, hogy 1999. január elseje után - amikor hat hónapra Németország veszi át az Európai Unió elnöki tisztségét - ezek a tárgyalások jelentősen felgyorsulnak. Az első hivatalos külföldi útján Németországot fölkereső Martonyi János rámutatott: Németország az utóbbi nyolctíz évben kiemelkedő segítséget nyújtott Magyarországnak. Erre a segítségre a jövőben is szükség lesz, ám bizonyos mértékig megváltozott formában. Budapest azt szeretné, ha a lehető legrövidebb időn belül teljes jogú tagjává válhatna az Európai Uniónak. Ehhez igényli a német fél támogatását, amelynek döntő szerepet tulajdonít a csatlakozás sikere szempontjából, miként annak is, hogy január elsejével Németország tölti be az Unió elnöki posztját. A két politikus megbeszélésén előkelő helyet foglalt el a koszovói válság. Kinkel kifejtette, hogy a háború sújtotta szerbiai tartományban nemzetközileg ellenőrzött fegyverszünetre van szükség, amelyet a nemzetközi közösség által szavatolt „autonómia-megoldásnak” kell követnie. Martonyi János elmondta: a Vajdaság helyzete csupán any- nyiban hasonlít Koszovóéhoz, hogy az is 1989-ben veszítette el autonómiáját. A hat nemzetiség (köztük mintegy 300 ezer magyar) által lakott Vajdaságban nincsenek a koszovóihoz mérhető feszültségek. Ha Koszovó ismét autonómiához jutna, akkor fölmerülne az a jogos igény, hogy a Vajdaság is kapja vissza önigazgatását. Áttörés előtt a mentés Lassingban A stájerországi Lassingból érkezett hírek szerint áttörés előtt állnak a mentőalakulatok: a fúróknak sikerült elérniük a 130 méteres mélységet, ahol a hét elején szerencsésen felszínre hozott 24 éves bányász kiszabadítására a tárnába küldött és a mélyben rekedt csapatot sejtik. Hivatalos nyilatkozatok szerint van remény arra, hogy a hosszú idő ellenére is életben találják az embereket, mert van náluk elegendő víz és vitamin. Egyes hírek táplálják ezt a reményt, állítólag ugyanis a fúrás befejezését követően kopogást lehetett a mélyből hallani. A mentési munkálatokat vasárnap délben időlegesen föl kellett függeszteni, mert a mélyben fogságban lévők vélt tartózkodási helyén 0,8 baros túlnyomás van, ezért félő, hogy amennyiben életben találják a bányamentőket, és óvatlanul járnak el velük, akkor keszonbetegséget kaphatnak. Időközben megérkeztek a helyszínre azok a túlnyomásos kapszulák, amélyeket a kórházba szállítás esetén kívánnak alkalmazni, az egy hete kiszabadított, 24 esztendős bányászhoz hasonlóan. A mentésben az osztrákokon kívül egyébként nemzetközi erők is részt vesznek: a német szakemberek mellett a helyszínen van egy különleges magyar egység is. Négy nap, amely a házasság halála Súlyos veszélybe kerülhet a békesség sok német családban, ha tovább rövidül a munkaidő. Félrelépés és a munkahelyért aggódás miatti stressz egyaránt oka lehet a harmónia megromlásának, mert egyre több vállalatnál vezetik be a négynapos munkahetet, illetve az egyhetes folyamatos munkát, ami után négy-öt szabadnap jár. Kezdetben még örömmel fogadták az érintettek a munkarend változását, aztán kiderült: a mindaddig jól működő házasságok megrontójává válik az újítás. Egy friss felmérés szerint Wolfsburgban például 1990 és 1994 között - tehát nem sokkal a négynapos Volkswagen-munkahét bevezetése előttig - évente átlagosan 314 házasságot bontottak föl, ezt követően alig két év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett a válások száma. A felek fő okként azt jelölték meg, hogy nem tudnak mit kezdeni a hirtelen meghosszabbodott szabad idejükkel. Külön- vagy többletprogramok szervezésére már nem jut pénz, mert a jövedelmük is csökkent. Faji előítéletek Nyugat-Európában A rasszista veszély ellen a munkahelyteremtés a legjobb orvosság A rasszizmus, azaz a faji előítéletek sokkal erősebbek Nyugat-Európában, mint korábban gondolták, s a legjobb módszer ellene, új munkahelyek teremtése. Ezt állapította meg az Európai Unió legfrissebb felmérése, amely meglepő jelenségekre bukkant, mindjárt a maga „háza táján”, az Unió központjának otthont adó Belgiumban. Az erősen katolikus ország egyházi iskoláiban tilos a muzulmán hit oktatása, még olyan osztályokban is, ahol a diákok többsége ehhez a valláshoz tartozik. A hetvenes években hozott tanárokat, akiket a vendégmunkások, a bevándorlók gyerekeinek oktatására hívtak az országba, ismét elküldték. Ez a várt hatásnak éppen az ellenkezőjét eredményezte: miután nem képeznek iszlám lelkészeket, azok fundamentalista muszlim országokból érkeznek, méghozzá a maguk meglehetősen szélsőséges nézeteivel. Egyébként minden negyedik belgának faji előítéletei vannak. A lakosság 79 százaléka úgy véli, hogy a bevándorlók csak azért jönnek az országba, hogy kihasználják a szociális támogatás nyújtotta lehetőségeket. Ugyanakkor a fiatal nemzedékek körében jobb a helyzet: kétharmaduk egyetért azzal, hogy különböző kultúrájú emberek éljenek egymás mellett. Amint a felmérés kiderítette, a faji előítéletek legfontosabb forrása a gazdasági helyzet. Minél magasabb egy országban a munkanélküliség, annál ellenségesebb a hangulat, az indulatok a külföldiek, a más fajtájúak ellen. Azaz: a rasszizmus visszaszorításának legjobb módszere a teljesebb foglalkoztatás biztosítása. Ferenczy Europress Gyilkos esők. Észak-Iránban, Güan tartományban a napok óta tartó rendkívüli időjárás folyókat duzzasztott meg, és az iszapáradat falvakat sodort magával. A halottak száma már meghaladja a százat, több ezren eltűntek. A mentés szakadatlanul tart. fotó: feb/reuters Hírek röviden Havel állapota javul Václav Havel állapota javult, és az államfő már önállóan, készülék nélkül lélegzik. A gégemetszésre, amelynek eshetősége is fölmerült, egyelőre nincs szükség. Kémeket fogtak Párizsban A brit hatóságok kérésére a francia rendőrség a hét végén őrizetbe vette azt az egykori brit kémet, aki a belső elhárítás (MI5) elől menekült Franciaországba, s most egyebek mellett állítólag a Kadhafi líbiai vezető meggyilkolására szőtt brit terveket készült megosztani a nyilvánossággal. Párizsban őrizetbe vették a külső elhárítás, az MI6 egyik volt tagját is. Viszály Kasmír miatt Pakisztán érzékeny veszteségeket szenvedett az Indiával immár három napja folyó tüzérségi párbajban a kasmíri határnál. A politikai helyzet felügyeletével megbízott pakisztáni miniszter szombati bejelentésében összesen 80 halálos áldozatról beszélt, akik közül 37 katona volt. Fogolyhalál a börtönben Egy hónapon belül a második szerb fogoly halt meg Hágában: néhány héttel ezelőtt Szlavko Dokmanovicsot, Vukovár egykori polgármesterét találták holtan a délszláv konfliktusban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott Nemzetközi Törvényszék fogdájában. Dokmanovics néhány nappal az ítélethirdetés előtt nyakkendőjével felakasztotta magát cellájában. Most Milan Kovacevics szívroham következtében halt meg. Megérkeztek Ciprusra a rakéták Megérkeztek Ciprus déli részére a nicosiai kormány által Oroszországtól vásárolt SZ-300- as típusú légvédelmi rakétarendszer bizonyos részegységei - közölte Dervis Eroglu, a kizárólag Törökország által elismert észak-ciprusi Török Köztársaság miniszterelnöke. Fokozódik a nyomás a Nyugatra Koszovó miatt Súlyosbodnak a harcok Alban fegyveresek tamadtak rá vasárnap hajnalban a jugoszláv hadsereg katonáira a jugoszláv-albán határ térségében, a nyugat-koszovói Djakovicától északnyugatra lévő körzetben. A szerb hadseregtől származó értesülések szerint a harcok vasárnap délután is tartottak, s az albán fegyveresek több hullámban indítottak támadást a határőrség ellen. Az albánok aknavetőkből és automata fegyverekből vették tűz alá a katonákat. Ha a nyugat nem avatkozik be Koszovóban, a Balkán nemsokára lángba borul - hangoztatta a száműzetésben levő koszovói kormány vezetője, Bujar Bukoshi, aki az Epszilon című görög hetilapnak nyilatkozott. Bukoshi szerint Koszovóban ugyanaz a forgatókönyv, mint Boszniában volt: ugyanaz a történelem, ugyanazok a hibák, illetve trükkök, és ugyanaz a passzív magatartás a Nyugat részéről. A boszniai tapasztalat 'azt mutatja, hogy Szlobodan Milosevics csak a katonai akciókkal fenyegetőzők előtt hajlandó meghátrálni - vélekedik Bukoshi, aki tíz éve él németországi száműzetésben. A koszovói rendteremtés véglegesítés előtt álló forgató- könyve szerint a NATO légiereje a politikai jóváhagyástól számított 18 órán belül csapásokat mérne a szerb állásokra, a nemzetközi közösség repülési tilalmat hirdetne a polgárháború dúlta tartomány teljes légterére, s 25 ezer katonát vezényelne az albán határra, hogy elvágja a szakadár koszovói albán gerillákat fegyverekkel ellátó köldökzsinórt - írta tegnap a brit The Sunday Times. Osztódással szaporodnak A német választásokon 66 párt indul A pártok mintha Németországban is osztódással szaporodnának: 1994-ben, a legutóbbi választásokon 44 szervezet jelentette be indulását. Végül 33 került fel különböző listákra, de a Bundestagba csupán hatan tudtak bekerülni, ha a CDU/CSU szövetséget külön- külön számítjuk. A szeptember 27-i választásokra már 66 párt illetve választói közösség jelentkezett. Bizottságot hívtak életre, hogy valamilyen előszűrést alkalmazzanak. Johann Hahlen, a szövetségi választási iroda vezetője ugyan jó képet vágott a nagyszámú ajánlkozóhoz, sőt a demokratikus légkör kedvező megnyilvánulásaként értékelte az érdeklődést és aktivitást. Ám a jóból is megárt a sok. Miután a részvételhez nem kellenek kopogtatócédulák vagy aláírások, a bizottság általában a pártok taglétszámát, támogatottságát, anyagi alapjait próbálja nagyító alá venni. Kivételt képeznek azok, amelyek a legutóbbi parlamenti vagy tartományi választáson túllépték az ötszázalékos határt. így aztán automatikusan indulhatnak azok a szélsőséges - sokszor botrányt kavaró - erők is, amelyek Szászországban és másutt meglepően jó eredményt értek el. (réti) Kártérítést követelnek a „fölfedezésért” A vádlott neve: Kolumbusz Honduras indián őslakói két éve lerombolták Kolumbusz szobrát az ország fővárosában, Tegucigalpában. Az őslakók azonban nem elégszenek meg ennyivel: őszre nemzetközi bíróságot hívnak össze, amelynek feladata, hogy kivizsgálja Amerika „felfedezőjének” bűneit. A hondurasiak véleménye szerint ugyanis Kolumbusz a kontinens 70 millió őslakójának a haláláért felelős. A népirtásért, a kényszer- munkáért, az ősi városok elpusztításáért nemcsak maga a felfedező, hanem Spanyolország, Portugália, sőt, a franciák, a britek, a németek, az olaszok, a hollandok is felelősek - mondják. Nemkülönben az amerikaiak, mert kizsákmányolják Latin-Amerikát. Constantino Lima egykori bolíviai elnökjelölt kiszámította, hogy Kolumbusz partraszállása, 1492 óta az amerikai kontinens minden őslakójának családjában 175 embert gyilkoltak meg. Ha minden áldozatért csak 5000 dollár kártérítést kémek, akkor Európa már 875 milliárd dollárral tartozik az indiánoknak. Amennyiben ezt nem tudnák kifizetni, ami valószínű, akkor legalább engedjék el a térség országainak minden adósságát - javasolják. l 4 f
