Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

—— 1 998. augusztus 25., kedd Kertbarátok 7. oldal Jó tanácsok a zöld vonalon Ebben a hónapban nem jelöltük meg ponto­san azt a témát, amivel kapcsolatban érdek­lődhetnek az ingyenesen hívható zöld vonalon a Tolnai Népújság szakértőjétől a kertbarátok, úgy tűnik azonban, hogy a növényvédelem az a speciális szakág, amiben nem könnyű eliga­zodni. Sokan kérdezték: melyek azok a boltok Tolna megyében, amelyekben minden nö- vényvédó'szer beszerezhető', erre a kérdésre azonban nem tudtuk a pontos választ. A tele­fonnál most is Kelemen Lajos, az aparhanti téesz fókertésze volt, aki - ebben az évben már nem először - felajánlotta, hogy személyesen is ellátogat néhány kistermelőhöz. Napszúrást kapott a fűszerpaprika is Ha szárad a sárgarépa levele, már ki lehet szedni A zöldségfélék az elmúlt héten a nagy melegben száradni kezdtek, s sajnos nem mindenkinek van módja locsolni, főleg nem árasztani, s bizony a víz sem olcsó. Általában háromszor. Ta­vasszal Bi-58-al vagy Basu- dinnal kell megszórni, ha kezd száradni a hagyma szára és le­het látni a nyűveket, akkor alaposan be kell locsolni a permetszerrel a növényeket. A paprikát ha napszúrás érte, érdemes lombtrágyázni, segít átvészelni a meleget. Ha van rá mód, reggelente érde­mes az ágyásokat vízzel el­árasztani. Az uborka nagyon érzékeny a napfényre, a hőségre, ezért félámyékos helyre kell vetni. Ha most perzselődik, érdemes megszórni lombtrágyával. Aba Sándomé Gerjenben meglehetősen nagy területen termel fűszerpaprikát, ami napszúrást kapott, a levele fol­tos lett. Naponta, kétnaponta és az esti órákban Zöldítős vízzel kell meglocsolni a paprikát, a növények reggelre felüdülnek. Most, hogy ilyen szárazság van felülről, vízzel, valamint lombtrágyával kell táplálni a növényeket, s ebből a nedves­ségből a gyökerek is kapnak, tehát a tápanyagfelvételt is elősegítjük. Bauer Józsefié Szekszárdról hívott bennünket, mert a zöld­ség, a sárgarépa levele nagyon szárad. Thiovitos permetezés még hasznos lehet. Ha sok vegy­szer kapott a növény, akkor száradhat a levél, de később a gyökér közepéről ismét haj­tani kezd a gyökérzöldségek levele. A sárgarépát egyébként ha nagyon szárad, már ki is lehet szedni a földből. Budai Ottó Győréből azt kérdezte, hogy hányszor kell permetezni a hagymalégy el­len. (Archív felvétel.) Leandermosás: káliszappannal Mánorics István Dombóváron lakik és a fagyalsövényen látta, hogy megbámul a hajtás, aztán elszárad és lehullik. Réz­tartalmú szerrel kellene le­mosni a bokrokat. A bordói lé és a kén keveréke hatásos le­het. Érdemes rovarölő szert is keverni a permedébe. Kovács Yvett a gyomirtás módjáról érdeklődött. Le kell kaszálni a gyomokat, majd mikor frissen kinőtt, leperme­tezni Glialkával. Egy perme­tezőgépbe 4 deci Glialkát kell tenni, amihez tapadószert, Nonitot kell keverni. Pásztá- ban kell permetezni vigyázva, hogy nehogy a szomszéd kert­jébe is jusson belőle. Az eredményt két hét múlva lát­hatjuk, ekkor újra permetezhe­tünk. Kovács Yvett kérdése volt még az is, hogy a békák­tól milyen módon szabadulha­tunk meg. A béka megeszi a kártevőket, igen hasznos állat, kár lenne elűzni az ember kö­zeléből. Mikor kell visszavágni a le­andert? - Kérdezte Szekszárd- ről Szabó Lászlóné. Ha rajta van a levél, jobban áttelel, ezért csak tavasszal vágja vissza. A pajzstetű ellen a leghatásosabb, ha káliszap­pannal lemossuk, majd Bi-58- al megpermetezzük a növényt. A muskátlit késő ősszel kell dugványozni úgy, hogy a haj­tást bemártjuk a boltban kap­ható gyökereztető anyagba, majd tőzeges földbe vagy tiszta szürke homokba dugjuk. A föld mindig nyirkos legyen! Vágd ki a fát, ha megütötte a guta! Pókhálószerű szövődmény lát­ható az almafákon néhány éve, mi lehet ez? A kérdést Németh Ferenc, szedresi kistermelő tette fel. Az almamoly lárvája lehet - készül bábozódni. Akármelyik rovarölő szerrel elpusztítható, ilyen például a Decis vagy a Fendona. Jövőre a virágzás be­fejeződése után azonnal el kell kezdeni védekezni, majd rend­szeresen permetezni az almafá­kat. A molylepke szaporodása szexferomon csapdával elője­lezhető. Amikor erős rajzás tapasz­talható, akkorra kell időzíteni a védekezést. Bátaszékről hívott Göbl András, ő is, mint olyan sokan, rengetegszer megpermetezte a meggyfákat, a meggymoniliát mégsem tudta elkerülni. A fertőzött hajtásokat le kell szedni, mert a betegség benne van a fában. A levágott hajtá­sokat ne felejtsék el elégetni, ősszel réztartalmú szerrel le kell mosni a fákat, s ugyanezt tenni tavasszal is. Virágzás után Dithane+Rovrál vagy Rondán legyen a permedében, majd Topast adagoljon hozzá. Főleg az érzékeny fajtáknál - a Pándi bőtermő, a Meteor - kétszer, háromszor meg kell ismételni a permetezést. Ha a szilvafáról június körül hullani kezd a termés, a sziva- famoly vagy szilvadarázs kárté­telére lehet gyanakodni. Ellene Bi-58-as permetezéssel lehet védekezni, közvetlenül virág­zás után. Felléphet a szilván is a monília, ezért a száraz szilvákat feltétlenül gyűjtse össze és égesse el, mert a betegség eső­vel, széllel fertőz. Bátaszéken Reineméék kert­jében nagyon férges a birsalma, és hullik a fáról. A tavalyi beteg termések ha még a fán vannak, akkor itt is a monília pusztított. Jól látható ez a betegség: koncentrikus körök vannak a gyümölcsön, s rajta fehér színű párnácskák. Meg­támadhatja a birset a körtemoly is, ellene rovarölő szert kell ki­permetezni. A Fendona, a Bi- 58, a monilia ellen a Ditháne az alkalmas növényvédőszer. Szekszárdról, a Zrínyi utcá­ból telefonált egyik Kedves Ol­vasónk, aki mézgát vett észre a barackfáján, s azt kérdezte, hogy mit lehet ellene tenni. Semmit - hangzott a válasz -, a mézgásodás a gyümölcsfák természetes reakciója, ezzel védekezik a fa a sérülések el­len. A kopasz barackon vértetű fertőzést látott, Kelemen Lajos azt ajánlotta, hogy jövőre a nyár folyamán Bi-58-al perme­tezze meg a fákat, de nagyon vigyázzon a vegyszer koncent­rációjával, mert ha túladagolja, könnyen lehullanak a levelek. Több olvasónk is telefonált: mi a teendő akkor, ha lyuk ke­letkezik a barackon, almán, körtén és ez a lyuk tele van sok­sok hangyával. A lyukat a hangya mélyíti ki a gyümölcsön, utána másodla­gosan fertőznek a gombabeteg­ségek is. A nagy szárazság mi­att megy fel a hangya a fára, a gyümölcsre, mert a talajon nem talál nedvességet. Nehezen irt­ható a hangya, esetleg csalétek­kel, de az is megoldás, ha jól fellocsolják a fa alját, ahol a hangya közlekedik. Tóth József Bátaszékről arra volt kíváncsi, hogy mit tegyen akkor, ha potyog a termés arról a szilvafáról, amelyet már hat­nyolc éve eltelepített. A hullást a poloskaszagú szilvadarázs és a szilvamoly okozhatja, de előfordulhat a szilvában a monília is. A termé­szetes hullást követően a szilvát is ritkítani kell. Virágzás után Basudinnal, Bi-58-al, vagy a Chees nevű szerrel kell meg­permetezni a fákat. Ha a kár­(Archív felvétel) tevő már belement a szilvába, nem lehet eredményesen véde­kezni. A gyümölcshullást a szá­razság is okozhatja, ezért érde­mes a fák körül lyukakat ásni, ebbe perforált csövet tenni, amibe egy-egy vödör vizet önt­sünk. A vízbe keverjünk Zöldi- tőt, amelyben sok a nyomelem, s ezzel a hiánybetegségeket is megszüntetjük. Sipka Attiláné nyolc éve ül­tette a barackfát, most meg hir­telen kiszáradt. A csonthéjasok gutaütése a betegség neve. A fát ki kell vágni, a gyökerét kihúzni és nagyon gyorsan elégetni, hogy a többi fát ne fertőzze meg. Ne várják meg a fa kivágásával a tavaszt. Kacsor Irénnek Tengelicen szintén kiszáradt a barackfája, ugyanezt a tanácsot kapta. Ő kérdezte azt is, hogy ha egy régi sárgabarackfajta mag­ját elveti, ugyanazt a gyümöl­csöt kapja-e. Nem — hangzott a válasz -, ha egy kedves régi faj­tát meg akar menteni, akkor ta­vasszal vegyen le róla egy haj­tást és azt vadalanyra oltsa rá. Mivel Tengelicen homokos a talaj, új fa ültetésekor a gö­dörbe feltétlenül tegyen fél zsák tőzeges virágföldet és lo­csolja be. A moníliás meggyfaágakat le kell csípni és elégetni. A cseresznyefa aljában fű­részporhoz hasonló halmokat látott, ami lehet a farontó lepke vagy a feketedongó kártételé­nek a nyoma. Egy drótot kam- pószerűen meg kell hajlítani, és azzal kipiszkálni a hernyót. Ha van otthon rovarölő szer, akkor a lyukba lehet egy keveset ön­teni belőle. Hidasi György Györkönyből azt kérdezte, hogy lehet-e az almában most gyomirtózni és permetezni? Gyomirtani nem lehet most az almában, a gazt le kell ka­szálni. Permetezni esetleg Kal­ciummal lehet azért, hogy ne repedjen fel az alma, s télen ne bámuljon a magház körül. Kiss Antalné négy különböző őszibarackfát telepített, hogy szépen, egymás után éljenek. Csak az egyik fán mennek tönkre a gyümölcsök, a többin épek, egészségesek. Kívülről semmi nem látható, de belül, a magház körül rohad a termés, a mag is foltos. Ez is azok közé az esetek közé tartozik, mikor látatlanban semmiféle tanácsot nem lehet adni. Érdemes lenne bevinni néhány barackot a Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomás laboratóriumába. Szabó Lászlóné Decsről hí­vott bennünket, mert nagyon rohad a kopaszbarack. Rovrállal kell megperme­tezni, ennek a szernek rövid, csupán hét napos a várakozási ideje. Amikor még zöld a ba­rack, Folpánnal, vagy ehhez hasonló szerekkel kell véde­kezni. Ha nagyon sok a gyü­mölcs a fán, akkor ritkítani szükséges, de csak miután meg­történt a természetes gyü­mölcshullás. A gyümölcs ugyanis szabályozza önmagát. Ha most még permetez, nagyon nézze meg a szer dobozán, hogy mennyi az élelmezés­egészségügyi várakozási idő, hisz a barack nagyon gyorsan, egy hét alatt érik. Barnás foltok vannak az al­mán, mit kellene tenni jövőre, hogy ne legyen rajta folt - kér­dezte Németh Ferenc. A körtén és almán ezt a foltot a varasodás okozza, Dithane- nal és Topás-al többször perme­tezze meg. A lehullott lombot most ősszel feltétlenül égesse el, s most ősszel réztartalmú szerrel permetezze meg a fákat. Köss papírt egy rúdra! Az amerikai fehér szövőlepkét a tulajdonosnak kell irtani Régebben intézményesen pusztították Kapcsai László Simontomyá- ról telefonált, és azt kérdezte, hogy mit kell tenni, hogyan lehet védekezni az amerikai fehér szövőlepke ellen, amit mostanában mindenütt lát. Az érintő- és a gyomor­mérgek hatásosak, a Decis, a Fendona, a Bi-58-as. Lipovszky János azt ne- hezményezi, hogy bár igen­csak elszaporodott a szövő­lepke, senki nem tesz ellen semmit. Régebben intézmé- nyesen irtották a szövőlepké­iket. Bonyhádról és Cikóról is érkezett hívás, mindebből úgy tűnik, a szövőlepkék az egész __________________________ megyében igencsak elszapo­rodtak. A Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomásnak kell szólni, ők a polgármesteri hivatalt keresik meg, majd a gazdajegyző felszólítja a tu­lajdonost, hogy irtsa a her­nyókat, ez ugyanis a minden- \ kori tulajdonos kötelessége. A hernyók ellen a rovarölő szerek hatásosak, a Bi-58, a Chees, a Decis, a Fendona. Érdemes az olcsó - és mindig: kéznél lévő - megoldást is vá­lasztani: egy rúd végére papírt kell erősíteni, azt meggyújtani j és ezzel leégetni a hernyó- fészkeket. A darázs szereti a sört és a cukrot Többen is említették leg­utóbb, hogy rengeteg a darázs az érett gyümölcsön, a szőlő­fürtökön. Kirágja a termést, az rohadni kezd, élvezhetetlen. Ráadásul rendkívül veszélyes, hisz mi­közben szedjük le a szőlőt, kör­tét a kezünket is megcsípheti. A legolcsóbb módja annak, hogy megszabaduljunk a darazsak­tól, ha egy sörösüveg aljában hagyunk kevés sört. Esetleg te­hetünk bele egy csipetnyi cuk­rot is, mert a darázs „édes szájú”. Az üveg szájára vékony spárgát tekerünk és felakaszt­juk a fára, vagy a szőlőtőke mellé a drótra. A darázs, amint megérzi a sör átható illatát, belemászik az üvegbe. Ha szárad az Afuz-Ali hatalmas fürtje Őcsényben Hamar Vilmos szőlejében gutaütés-szerűen elhalnak a tőkék. Hiába pró­bált már meg sokmindent, négy-öt esztendeig is eltart egy-egy próbálkozás, azonban a tőkék nem jönnek rendbe. Az egész tőkét nem lehet megmenteni, vissza kell vágni és a következő évben kihajt a szőlő. Az elszáradt részeket el kell égetni. Védekezni réztar­talmú szerrel lehet, a Folpet is jó ellene. Vigyázni kell arra, hogy a kis hajtásokat ne ár­nyékolja be a többi tőke. Ha újra telepít oltványokat, előtte az ültetőgödröt alaposan ki kell szellőztetni. Dalmandon Dech László szőlőlugast nevel, amin igen nagy fürtökben lóg a termés, főleg Afuz-Ali. Némelyik fürt az egykilós súlyt is eléri. Most azonban száradni kezdett a termés a fürt végénél, fony- nyad, aztán leesik a hatalmas fürt. Ha mindent szabályosan csinált az év folyamán, akkor tápanyaghiány lehet a fürtszá­radás oka. Ezen a lombtrágyá­zás segíthet. A tápanyagzavar kocsánybénulást okozhat, de hogy pontosan tudja, mi okozza a fürtök száradását, mintát kellene vinni a Szak- szolgálati Állomás talajtani laboratóriumába. A lisztharmat ellen a kései szőlőfajtákat lehet-e még permetezni? Ezt Juhász József kérdezte Szekszárdról. Igen, de csak kéntartalmú szerrel permetezzen. A rotha­dás ellen Rovrált, peronosz­póra ellen Championt szoktak kijuttatni, figyelembe véve az élelmezés-egészségügyi vára­kozási időt. Nem mutatkozott be ne­künk az az olvasónk, aki taná­csot kért, hogy mit tegyen, mert száradnak a fürtök és bámulnák a szemek a szőlejé­ben. Fürtperonoszpóra lehet en­nek az oka. Ellene a virágzás kezdetétől kell védekezni, méghozzá Ridomil Combival és három alkalommal. Előtte Dithane-t permetezzen ki, ami más növényeknél is hatásos. Most már ne permetezzen, csak réztartalmú Champion- nal, de ennek 21 nap a várako­zási ideje. A Chees nevű szer lesöpri a levéltetveket.

Next

/
Thumbnails
Contents