Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22 / 196. szám
A Szent Imre Kórház pszichiátriai rehabilitációs osztályának épületében csak az ágyak emlékeztetnek kórházra Kívül az ördögi koron Le lehet szokni. Csak nem szabad feladni. A Szent Imre Kórház pszichiátriai rehabilitációs osztályát vezető dr. Zseni Annamária volt és jelenlegi drogbetegei számára az élettel összekötő fogódzó, végső szalmaszál, akinek a segítségével szembeszállhatnak a fizikai, lelki fájdalmakkal és kudarcokkal, küzdhetnek a drog ellen - önmagukért. A díszteremben halk pusmogás. Az emberek - lányok, fiúk, anyukák, apukák, szerelmesek és kívülállók - csöndes léptekkel érkeznek, alig hallhatóan köszönnek egymásnak. A háziünnepségre meghívott vendég az idegen zavart szemérmességével hallgat, mintha rá nem tartozó esemény tanúja volna. Tekintetét tétován járatja körbe a teremben: ki kicsoda?- Ünnepelni nagyon fontos dolog az életben - áll fel Zseni doktornő. - Annak, aki hónapokat tud maga mögött a drog ellen és az önmagáért folytatott küzdelemben, minden egyes nap ünneplésre méltó. A drogfogyasztókkal szemben pesszimisták és elutasítók az emberek, az orvosok, de még a szűkén vett szakma sem ad túl sok biztatást a leszokni vágyóknak. A függőségben lévők pedig sok kudarc után csak legyintenek: nem érdemes! Dr. Zseni Annamária volt betegei maguk határozták el, hogy megünneplik magukat. Arcukat felénk fordítják, és elmesélik történetüket. Az első vallomás A doktornő által tavaly nyáron elindított kísérleti program első résztvevője Tamás volt. Többéves függőség, négy év küzdelem után néhány nap híján egy éve „tiszta”. A fiú érdeme nem csupán annyi, hogy képes volt legyőzni saját magát, hanem hogy barátait is bevonta a programba. Senkit, aki Budatétényben segítségért kopogtatott, nem utasítottak el. A tavaly nyáron elkezdett programban azonban csak heroinfüggőket gyógyítanak, mivel a kezelés alapjául szolgáló készítmény az ópiát tartalmú drogok ellen hatékony. A gyógyszer szedését csak akkor lehet elkezdeni, ha méregtelenítették a beteg szervezetét. Zárt osztály, otthon A keskeny, eső és szél koptatta, fából készült kertkapun tábla fityeg: „Keresünk:...” A hajdani, még a második világháború előtt épült kúria falát mára teljesen befutotta a vadszőlő. A Szent Imre Kórház pszichiátriai rehabilitációs osztályának épületében csak az ágyak emlékeztetnek kórházra.- Vegyes pszichiátriai osztály a mienk - avat be dr. Zseni. - A homogén közeg nem késztet új viselkedésmódok megtanulására. Drogos a drogossal jól kijön. Mindig tudnak újat tanulni a skizofréntől vagy a depresszióstól, és viszont. Az együttélés, mint az életben, itt is számos konfliktussal jár, amelyet maguknak kell megoldaniuk. Ezzel az elképzeléssel egyedül vagyok a szakmában. A szenvedélybetegek kezelését nem szeretik az orvosok, mert nehezen boldogulnak velük. A szakma, bár nem tehetné meg, gyakran elutasítja a kábítószerfüggőket. Egyes vélemények szerint a hülye drogosok még arra sem méltók, hogy magázódjanak velük gyógyítóik. És hálapénzt sem adnak. Márpedig, ha valaki nem tekinti embernek a páciensét, nem tudja hatékonyan gyógyítani - állítja szigorúan Zseni doktor. - Tény, hogy a drogfüggők meglopják a családot, feltörik az autókat, hogy pénzt kerítsenek az anyagra. Csípőből hazudnak, gyakran még akkor is, ha már semmi nem indokolja ezt. Drog nélkül mind csupa' helyes fiú és lány. Ha tiszták, a gyógyszerért már nem lopnak. Nekünk, orvosoknak nem feladatunk, hogy ítélkezzünk feletVeér András, a Mentálhigiénés Programiroda vezetője, valamint a koordinációs bizottság tavaly kinevezett elnöke a veszélyeztettek számát félmillióra becsüli. Más vélemények szerint azonban még ez a szám is mértéktartó. Kétség nem fér hozzá, hogy drogügyben is szükség volna egy mindent átfogó elképzelésre. Az eddig megszületett „nemzeti drogstratégiák” azonban a politikai és szakmai csaták áldozatává váltak. A legújabb variáció a tárcaközi egyeztetések előtt áll, ezért Veér András nem kíván a részleteiről beszélni. A „haditerv” tehát még mindig várat magára. Magyarországon 12 drogambulancia működik, 133 ágy van a rehabilitációs intézetekben, ahol természetszerűleg nem csak drogfüggőkkel foglalkoznak. A drogambulanciák közül mindössze 7 vagy 8 felel meg azoknak a szakmai előírásoknak, amelyek alapján megilleti őket a társadalom- biztosítási támogatás. Alfonznak nem az anyag, a bensőséges érzés hiányzott akik otthoni környezetükben veszélyeztetettek. Alapítványi keretek között működtetett védőmunkahelyünk is van, azoknak, akik ma még nem képesek - vagy talán soha nem lesznek képesek arra, hogy napi nyolc órát dolgozzanak. Ám nem vagyunk átmeneti szállás. Akik a védőmunkahelyen dolgoznak, kötelesek takarékoskodni. Akik itt laknak, részt kell vállalniuk a házimunkából. Egyébként nálunk a takarítónő csak a közös helyiségek tisztán tartásáért felelős, a kórtermeket maguk a betegek takarítják. A második vallomás Alfonz huszonnégy éves. Tíz éve függő. Három évet elvégzett á Műegyetemen. Tanított és dolgozott is. Az utóbbi hat-hét évben egyedül drogozott. Talán ezért volt képes konszolidált módon élni. Túl van a méregtelenítés kínjain. Hetek óta tiszta, de tudja, az első három hónap nagyon nehéz lesz. A minap még le akart lépni, aztán talált valakit, akivel beszélgethetett, és ettől megnyugodott. A programba eddig harminchatan kapcsolódtak be. Húsz százalékuk egy hónapon belül lemorzsolódott. Ők két hónap elteltével kivétel nélkül visszaestek. Aki hat hónapig kitart, az akár egy életen át is tiszta maradhat.- Nem az apám halála miatt lettem függő - mondja Alfonz, miközben remegő kézzel tépi le cigarettájáról a füstszűrőt. - Ez hülyeség. Belecsöppentem egy „totál” drogos társaságba, ahol belém diktáltak egy csésze mákteát. Soha nem kerültem még olyan közel emberekhez, mint azon az első estén. Két nap sem telt el, és már vágytam, hogy újraéljem mindezt. Nem az anyag, ez a bensőséges érzés hiányzott. Az óriási élmény röpke hat hónap alatt tovatűnik. Ketten maradtok: te és az anyag - mélységes magányban. Átverés az egész. A kórházban újra tanulok élni. Eleinte iszonyúan rühelltem a „dobozolást”, de mégiscsak hasznos a munkaterápia. Látható és gyors eredménye van annak, amit csinálsz, és erre őrült nagy szükséged van. Alfonz kislánya egyéves. Feleségével még aktív drogos korában ismerkedett meg.- Ha valaki nem tekinti embernek a páciensét, nem tudja hatékonyan gyógyítani - mondja dr. Zseni Annamária tűk. Sem büntetni, sem haragudni nincs jogunk, sem okunk. Hozzánk segítségért fordulnak. És nekünk azt a beteget kell kezelnünk, aki hozzánk fordul, lett légyen az depressziós vagy szenvedélybeteg. A kétkedés, a bizonytalanság- Sokan álltak le otthon, a barátok, szülők segítségével - folytatja dr. Zseni. - Norbi egy hetet töltött az osztályon. A programba bekapcsolódott barátaival együtt kétkedve fogadtuk, amikor bejelentette, hogy elmegy. Otthagyott minket. Visz- sza se nézett. Szerencsére dolgozik és szerelmes. Legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy képesek legyenek folyamatosan dolgozni, hogy feltámadjanak az érzéseik, új kapcsolatokat teremtsenek - egyáltalán, hogy új életformát alakítsanak ki. És ezt legjobb a kórház falain kívül gyakorolni.- Nem veszélyezteti ez a gyógyítás sikerét?- A programban lévők maradhatnak a kórházban, de szabadon el is mehetnek. A gyógyszert azonban orvosi felügyelet mellett, csak itt vehetik be. Ez teljességgel az ő ügyük. Az osztályon van védett szállás, persze csak azok számára, A gyógyszer Az eszköztár nagyon szűkös. Létezik egy, még törzskönyvezés alatt álló, de belföldön még nem forgalmazott készítmény, amely az ópiát tartalmú kábítószerek ellenanyaga. Hatására a heroin-eufória elmarad. A drogkereső viselkedés pedig lassacskán kioltódik, mert értelmét veszti. A szer nem gyógyít a gyógyítás klasz- szikus értelmében, „csupán” biztosítja az absztinenciát- megfelelő mennyiségben akár 72 órán át is. így a beteg szervezete alkalmassá válik bármilyen gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésre.- Nem is értem, miért maradt mellettem - teszi kezét ügyetlenül a felesége vállára Alfonz. - Ahogy nem az apám miatt szoktam rá, nem is a családom miatt fogok leszokni. Ők nem lehetnek a drog pótszere. Ez csapda volna.- Miért éppen a drog?- Csak. Mert ezt lehet kapni a lakótelepen. Mert a szülők inkább ittak, és ők nem példa a fiatalok számára. A „majdnem meghalás” története- Hiányoznak az életükből a felnőtté válás, a „beavatás” rítusai - magyarázza az okokat keresve a doktornő. - Ezek a fiatalok úgy mesélik „majdnem meghalásuk” történetét, mint az idősebbek az első titokban elszívott cigarettát. Kamaszéveik a drog bűvöletében telnek. Ezért nincs mese, felnőttkorukban kell megtanulniuk a szabályokat, a fegyelmezett, önmagáért felelősséget vállalni tudó ember gondolkodásmódját.- Ezt normális körülmények között is nagyon nehéz megtenni.- Mi pedig éppen azt figyeltük meg volt drogosainknál, hogy a körülményeik egyáltalán nem voltak normálisak. Sokan közülük elveszítették valamelyik szülőjüket, és majdnem mindnyájan csonka családban élnek. Még ha nem is zord körülmények között nőttek fel, gyermekkorukból hiányzott az érzelmi biztonság. Minden szenvedélybetegnek tudnia kell, hogy aki egyszer fizikai függőségben volt, a szervezete a sejtjeiben haláláig emlékszik erre - magyarázza dr. Zseni. - Nemet kell mondani. Nincs „csak a szülinapomon”, nincs „ó én már tiszta vagyok, csak hetente egyszer!” Röpke három hét leforgása alatt vissza lehet szokni a drogra. A sokat próbált fiúk bólogatnak. Az asztalról elkopnak a szendvicsek, sonkatekercsek, saláták és sütemények. A múltidéző szomorú beszélgetést lassan felváltják a mindennapi életről folyó csevegések. A programban részt vevők nyolcvan százaléka tanul, vagy dolgozik. Van miről beszélni. „Keresünk...” jut eszembe a kertkapun függő tábla. Nem takarítónőt vagy konyhalányt, hanem bárkit, aki az anyag fogságából szabadulni akar. Bozsó Bea Tavaly a népjóléti tárca 60 millió forintot osztott ki drogambulanciák létesítésére és működtetésére. E keretből 9 már működő ambulancia, egyenként 3,5 millió forintot kapott. Szerényebb keret áll rendelkezésre a megyei ÁNTSZ- ek egészségvédelmi tevékenységének segítésére. Az idén 50 millió forintot adott a minisztérium a 61 pályázatot benyújtó intézmény közül 40-nek. Ebben az évben az ambuláns drogbetegellátás új intézményeinek kialakítása volt a fő cél. A korábbi kormányzat a megelőzést szolgáló programokra tavaly 1 müliárd forintot szánt. Ebben az évben a Mentálhigiénés Programiroda 230 milliót kapott. A Szent Imre Kórház pszichiátriai rehabilitációs osztálya egy éve látja el ambulánsán a drogbetegeket intézményi és financiális háttér nélkül, a napi munka mellett. A tárca idei keretéből kapott 3 millió forintból természetesen csak egyéb áldozatok árán tudnak önálló drogambulanciát létrehozni. Miközben nemcsak az ambuláns, hanem a fekvőbetegek ellátását is biztosítani kell. Napi 2150 forint jut egy betegre. Ebből a pénzből kell állni a villanyszámlától kezdve a gyógyszereken át, a bérekig, mindent. » „A drogfogyasztókkal szemben pesszimisták és elutasítóak az emberek...
