Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22 / 196. szám
Tizenöt gombóc fagyi 73 másodperc alatt Bujáki úr a két felnőtt győztessel, Pataki Józseffel és Környéki Balázzsal A fagylalt nem a modern kor találmánya. A hideg gyümölcsös desszertek első leírását Marco Polo hozta magával kínai útjáról Európába, majd az olasz szakácsok és cukrászok a tejes és a vizes fajták receptjeit is kikísérletezték. Az „öreg kontinensen” gyorsan hódított a hűsítő finomság, jelezte ezt az is, hogy a francia fővárosban, Párizsban 1676-ban már több mint 250 fagylaltkészítő dolgozott. Hamarosan az „új világot” is elbűvölte a fagyos csemege, melyet a leghíresebb amerikai elnök, George Washington is szívesen kanalazott. A jellegzetes fagyitölcsér 1904-ben a St. Lou- isban megrendezett világ- kiállításon jelent meg. A manapság már elképesztően sok ízben kínált finomságot a legkisebbektől a bottal araszoló idős nénikékig szinte mindenki szívesen fogyasztja. Általában ezt a tevékenységet fagyi-nyalásnak nevezzük. Az elmúlt hétvégén Dombóváron azonban kiderült, hogy a sportosabb felfogású „műélvezők” igazi lapátolásra is képesek. Ez a Bujáki Attila cukrászmester által rendezett fagyievő versenyen derült ki. Különböző korosztályokban, gyorsasági és meny- nyiségi számokban ültek asztalhoz a résztvevők. A tíz év alatti gyerekek között két dombóvári versenyző végzett az élen. A gyorsasági számot Papp Szabolcs, míg a mennyiségit 21 gombóc eltüntetésével Bakarecz Tamás nyerte. Az ifjúsági kategóriában a leggyorsabb a szintén helybéli Visnyei Bálint, míg a legtelhetetlenebb 46 gombóc behabzsolásával a ka- posszekcsői Sántha Milán volt. A felnőttek mezőnyében a tucatnyi jelentkező versengése során tíz perc elteltével Nagy Zoltán vezetett 40 gombóccal, be- hozhatatlannak látszó előnyre szert téve. Hamarosan azonban az „elsokallás” biztos jelei mutatkoztak rajta, ugyanis újabb hét perc alatt csupán három gombócra futotta erejéből. Lelkes drukkereinek nagy bánatára addigi serénykedése csúnyán megbosszulta magát, hiszen sietve távoznia kellett. A fél órás vetélkedést végül Hör- nyéki Balázs dombóvári versenyző nyerte, aki 46 gombóccal birkózott meg. Bár Bujáki mester reménykedett abban, hogy az öt évvel ezelőtt felállított 65 adagos csúcsot sikerül a győztesnek meg- döntenie, a rekord ezúttal elmaradt. A felnőttek sprintversenyében a Döbröközről érkezett Pataki József diadalmaskodott. A jó erőben lévő versenyző a kikészített tizenöt gombócot 73 másodperc alatt falta föl. Az inkább a sikertől eltelt vállalkozó kedvű fiatalember elmondása szerint felesége és két csemetéje unszolására nevezett a megmérettetésre, s csupán azt sajnálta, hogy kedvenc fagyija, a Bianco Nero nem szerepelt a ver- senykehelyben -glaubAmikor életet ment egy álom Alvásra minden fejlettebb élőlénynek szüksége van, de egyedül az ember az, akiről biztosan tudjuk, hogy álmodni is szokott. Az alvás mechanizmusát már sikerült nagyjából megfejteni, de hogy egészen pontosan miként működik, miért van rá szükség és hogy miért álmodunk, azt még nem lehet egyértelműen megmagyarázni. Egyes elméletek szerint az álmodás során dolgozzuk fel az eltelt nap információit, pszichés hatásait. Az agy ilyenkor szelektál, amit fontosnak tart, megőriz, a többit pedig „kiselejtezi”. Tetszetős elmélet, de sokan nem értenek egyet vele. Az ellentábor úgy véíi, álmunkban a tudatalatti üzen nekünk képek és jelképek formájában. Egyelőre azonban még nem találták meg a kulcsot, ami segítene megfejtem az álombéli jelképeket. Amiről most szót kívánunk ejteni, az a „jósló álom”. A jósló álom legtöbbTudomány Két férfi találkozik a rendelőben. — Hallottál az új vizsgálati módszerről? Állítólag a tudósok azt is meg tudják állapítani, hány évig él az ember - mondja az egyik. — Természetesen hallottam róla, sőt én már ki is próbáltam. — És mit mondtak? — Azt, hogy legalább húsz éve halott vagyok! Szenvedély Az opera próbáján a karmester elégedetlen a tenorral: — Kicsit több szenvedélyt szeretnék hallani a hangjából! Maga nem volt még szerelmes? — De igen karmester úr, szőr egyértelmű és konkrét, s igen meglepő dolgokhoz vezethet. Történt egyszer - az Egyesült Államokban -, hogy egy cserkészcsapat téli kirándulásra indult. Mire megérkeztek a táborba, sűrű hóesés kezdődött. Az egyik fiúnak eszébe jutott, hogy a buszban felejtett valamit, s kiment érte. Késő délután volt, szinte teljesen sötét, s a hó olyan sűrűn kavargott, hogy nem lehetett fél -méternyit sem ellátni. A fiú a busz keresése közben eltévedt, s hamarosan elnyelte az éjszakai hóvihar. Nagy erőkkel keresték, de elég reménytelennek ígérkezett a vállalkozás. Hatalmas területről, erdős-hegyes vidékről volt szó. A hó egyfolytában zuhogott, betemetve minden nyomot. Kétnapi keresés után kezdték feladni a reményt, úgy gondolták, nincs életben, hiszen a jeges szélviharba egy szál pulóverben ment ki. A kutatásban részt vett a helyi rendőrség is. A rendőrfőnök fia - nagyjából az elveVASÁRNAPI humor csak olyankor nem énekeltem! Fiatalság A nagymama figyelmezteti az unokáját: — Ha az ember ásít, mindig a szája elé teszi a kezét! Mire az unoka: — Nekem nem kell még nagyi! Az én fogam biztosan nem esik ki! Hárompróba Az új börtönrend szerint minden rabnak lehetősége nyílik a sportolásra. Az egyik rab rögtön három foglalkozásra is jelentkezik. — Magát melyik sportág érdekli? - kérdezi a börtönigazgató. — A rúdugrás, a kötélmászett gyerekkel egyidős - a harmadik nap éjjelén különös álmot látott. Egy pinceszerű kis föld alatti helyiséget, amiben egy fiú kuporog és azt hajtogatja: segítsen valaki! A helyiséget magas hó lepte be. Az álom nagyon intenzív és valószerű volt, olyannyira, hogy a gyerek fel is riadt hajnalban. Azonnal felkeltette az apját, és elmondta neki mit álmodott. A rendőrfőnök eltöprengett: néhány kilométernyire volt egy elhagyott legelő, ahol léteztek ilyen fedett üregek: takarmányt szoktak tárolni benne. Azonnal lóra ült - a hely nehezen megközelíthető volt - s néhány óra múlva megtalálta az elveszett fiút - még életben volt. Felgyógyult és visszanyerte az egészségét, de ha csak egy órával később találnak rá, nem élte volna túl a kalandot. Mint később elmesélte, hosszú órákig bolyongott a hóviharban, mikor rátalált erre az üregre. Csak kuporgott benne, s közben ezt hajtogatta: segítség, segítsen vaíaki!... venter szás és nem utolsósorban a tájékozódási futás! Mosodában Nézze, hogy tönkretettek mindenemet! - háborog a családanya. — De asszonyom, ezek patyolatfehér abroszok! — Csakhogy amikor beadtam, akkor még a franciaágyunk lepedői voltak! Holló a hollónak? Két bankrabló bemegy a bankba. Az egyik figyel, a másik pakolja be a pénzt a zsákba. Megszólal az első: — Te, hívjuk a rendőrséget! — Miért? — Valaki ellopta a kocsinkat! % 7 >Á,? Múlt nélkül nincs jelen Beszélgetés Kovács Arankával, a magyar szórvány megbízottjával Szórványban, kisebbségi létben élni nem könnyű. Meg tudja-e őrizni és ha igen, miként a romániai Temes megyében, több településen szétszórtan élő magyarság a nyelvét, kultúráját? Erről beszélgettünk Kovács Arankával, a Temes megyei RMDSZ keretén belül működő Bega folyó-menti magyar szórvány megbízottjával a bu- nyaszekszárdiak találkozóján.- Mit takar a Bega-menti szórvány kifejezés? — A Bega folyó mentén fekvő hét, telepesek által létrehozott falut jelenti. Ezeket a falvakat egykor Makó és Orosháza környékéről a jobb jövő reményében kivándorolt magyarok lakták. Ma Nagy- bodó falva kivételével vegyesen élnek itt románok, magyarok. — Mi az Ön feladata? — Az ifjúság kulturális Aranka problémáit próbálom társadalmi munkában megoldani, a rászorultakat segíteni. A telepes falvak némelyikében vannak ugyan olyan közösségek, ahol saját maguk szervezik meg a magyar tánc- és ének csoportjaikat, de másutt képtelenek erre. — Ön meteorológus létére hitoktatói feladatokat is vállalt. Miért? — Egy-egy református lelkészhez ugyanis olyan nagy terület tartozik, hogy képtelen rendszeres hitoktatást tartani. így adódott, hogy én 1992-94. között Nagybodó- falván hetente egyszer hitoktatást tartottam 17 gyermeknek. Jelenleg több gondunk is van, kevés a magyar nyelvű könyv, oktató-szemléltető eszköz. Emellett hiányzik az összefogó erő, nincs, aki a fiatalokkal foglalkozzon, kevés az oktató. — Van-e kiút és ha igen, mi lehet az? — Nagyon fontos az anyaországgal való kapcsolattartás, a kölcsönös látogatások, táborozási lehetőségek biztosítása, ahol mód van a nyelv gyakorlására, a magyar kulturális értékek, irodalmi, képzőművészeti alkotások elemzésére, történelmünk megismerésére, hiszen múlt nélkül nincs jelen. Nem elég a nyelvet tudni, az identitás tudatot is erősíteni kell. Ezért tartjuk nagyon jó dolognak, hogy a szekszárdi önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot kötött Lúgossal, és együttműködési megállapodást írt alá a facsádi ön- kormányzattal, mert így jobban elfogadnak bennünket, kisebbségben élő magyarokat, és könnyebb a munkánk. F. Kováts Éva A lugosi egyházak képviselőivel Kocsis Imre Antal szekszárdi és Marus Martinescu lugosi polgármester. A facsádi városházán aláírt együttműködési megállapodás kitér az egyházak kapcsolatára is
