Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22 / 196. szám
1998. augusztus 22., szombat Hazai Tükör 5. oldal Számítógép ellenőrzi az ajánlószelvényt is Önkormányzati menetrend Bar az önkormányzati választásokra csak október második felében kerül sor, máris megkezdődtek az előkészületek a lakóhelyi közélet legfontosabb eseményére. A jelöltállítás számítógépes ellenőrző rendszerét hétfőtől kezdve működtetik a helyi választási irodák - mondta el Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. A számítógépes rendszer segítségével ellenőrizhetik a választási irodák a kitöltött ajánlószelvények hitelességét: az ajánlószemély választójogosultságát, lakhelyét, illetve, hogy az adott választási típusban csak egy személyre adta-e le az ajánlását. Az önkormányzati választásokon indulni szándékozóknak az adott település lélekszámá- hoz igazodóan eltérő számú ajánlószelvényt kell gyűjte- niük. Erről a választói névjegyzék helyben szokásos módon történő kifüggesztésétől, augusztus 19-től kezdődően adnak tájékoztatást a települési jegyzők. A választási törvény szerint helyhatósági képviselőjelölt az lehet, akit az adott településen élő, választásra jogosult polgárok legalább egy százaléka támogat. Polgármesterjelöltté pedig az válhat, aki a szavazók legalább három százalékának támogatását megszerezte. A választásra jogosultaknak augusztus 21-éig kellett megkapniuk a választási értesítőt, vagyis a „kopogtatócédulát” és Hová lettek a Horn-iratok? A Katonai Főügyészség helyt adott Szerdahelyi Szabolcs panaszának és egyidejűleg nyomozás elrendelésére utasította a Budapesti Katonai Ügyészséget Horn Gyula országgyűlési képviselő személyi okmányainak hollétével kapcsolatban. Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottságának (Deport 56) elnöke azért élt panasszal, mert a Budapesti Katonai Ügyészség bűncselekmény alapos gyanújának hiányában megtagadta a nyomozást ugyanebben az ügyben. A Katonai Főügyészség nyomozás elrendelésére utasító határozatának indoklása megállapítja: a feljelentésben szereplő dokumentumokat 1993 novemberében „meghatározott személy” vitte a Honvédelmi Minisztérium Központi Irattárából a minisztériumba, „ahol azonban sorsuk azóta is ismeretlen”. az ajánlószelvényeket. Aki nem kapott ilyet, nyolc napon belül tehet kifogást a település jegyzőjénél. A kifogásról a jegyzőnek három napon belül kell döntenie. Ezt a döntést még a bíróság előtt is meg lehet támadni. A felszólamlás augusztus 26- ai határideje jogvesztő. Ezt követően már nem kifogásolhatják a polgárok a névjegyzék összetételét. Kifogásra elsősorban azokban az esetekben lehet számítani, amikor a polgárok sérelmezik, hogy kimaradtak a névjegyzékből. A kifogást személyesen, a személyi igazolványnyal lehet beterjeszteni. Az önkormányzati választásokra való felkészülés következő aktuális határnapja augusztus 28-a: eddig kell megválasztani a helyi választási iroda vezetőjének javaslata alapján a helyi választási bizottság három választott tagját. A tapasztalatok szerint a bizottság választott tagjai pártoktól független, köztiszteletben álló, a választáshoz értő személyek. Első feladatuk az, hogy megkezdjék az önkormányzati választásokon induló helyi jelölő szervezetek és jelöltek nyilvántartásba vételét. Általában pedig a bizottságok feladata az, hogy ügyeljenek a választások tisztaságára, a törvények megtartására. A helyi jelölő szervezetek, illetve jelöltek legkésőbb október 2-áig delegálhatják majd a bizottságok megbízott tagjait - közölte Rytkó Emília. A határozat indoklása szerint a Deport 56 elnökének feljelentésében szereplő okirattal kapcsolatban a visszaélés gyanúja „nem zárható ki”, a tényállás kizárólag nyomozás során állapítható meg. Szerdahelyi Szabolcs korábban a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalánál tett feljelentést, amely szerint Horn Gyula is azok között a karha- talmisták között volt, akik 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvar közelében tüntetőkre nyitottak tüzet, majd öt foglyul ejtett embert a helyszínen kivégeztek. A hivatal nyomozást megtagadó határozata kimondja: „A fellelhető egykorú iratokban egyetlen olyan tényadat sem volt található, amely azt igazolná, hogy az esemény színhelyén Horn Gyula karhatalmis- taként jelen lett volna”. Ezután tett feljelentést Szerdahelyi Szabolcs „a Horn Gyulát terhelő iratok eltüntetése miatt”. Vihar a veszélyes hulladék körül A garéi hulladék és a dorogi égetőmű tengeri kígyóként tekergő ügye a héten újabb fordulatot vett. Ezúttal kormány- párti képviselők támadják a környezetvédelmi tárcát. Illés Zoltán és Latorcai János fideszes országgyűlési képviselő egy hónapja kezdeményezte Pepó Pál környezetvédelmi miniszternél, hogy függessze fel a klórbenzol tartalmú anyagok dorogi égetését, mert az nem felel meg az előírásoknak. Intézkedés még nem történt - közölték most az érintett képviselők, akik azt is javasolták a miniszternek, hogy vizsgálja felül a garéi hulladék átcsomagolását vállaló cégcsoport megbízását. Szerintük a közbeszerzési eljárás során sokkal kedvezőbb ajánlatokat sorolt hátrébb a bírálóbizottság. Érdemben erre a kezdeményezésükre sem reagált a miniszter. Illés Zoltán az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnökeként, Latorcai János a dorogi térség ország- gyűlési képviselőjeként tartotta szükségesnek, hogy ismételten foglalkozzon ezzel az üggyel. A képviselők szakértői vélemények alapján állították: a dorogi hulladék-égetőmű nem alkalmas dioxin tartalmú klórbenzol anyagok ártalmatlanítására. Ezért szükségesnek tartanák az erre engedélyt adó győri környezetvédelmi felügyelőség határozatának viszszavonását, a felügyelőségen a személyi konzekvenciák levonását. Áz ügyben nem tartják megfelelőnek a tárca szakmai főosztályának tevékenységét sem. Rámutattak: a Környezetvédelmi Alap több mint egymilliárd forinttal járul hozzá Garén egy vitatható, átmeneti megoldáshoz. A képviselők nyilatkozatát követően a Környezetvédelmi Minisztérium kabinetirodája közleményt adott ki, amely lényegében elutasítja a képviselők vádjait. Független szakértők ugyanakkor leszögezték: a problémát csak egy úgynevezett plazmaégető megépítésével lehetne megoldani. Ennek költsége azonban magasabb a rendelkezésre álló 2,7 milliárd forintnál. Várhuszárolt. A többnapos munkaszünet idején a budai Várban portyáznak a Magyar Huszár és Hagyományőrző Szövetség lovasai, akik az ünnepen a Kossuth tértől idáig kísérték a történelmi zászlókat. Azóta valamivel kötetlenebb a programjuk. fotó: feb/stefler balázs Vandálok az ősleletek között „Haladéktalanul vizsgálatot indítok annak megállapítása végett, mikor és hogyan került a rudabányai ásatás területe a felsőtelekesi önkormányzattól a Rudagipsz vállalat tulajdonába” - nyilatkozta szerdán Tardy János, a Környezet- védelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területet, ahol több szenzációs őskori lelet is napvilágra került, a megsemmisülés fenyegeti, vandálok kifosztották és tönkretették. „Nagyon valószínű, hogy törvény- sértés történt a terület adásvétele kapcsán, mert ehhez a környezetvédelmi tárca engedélyére lett volna szükség” - mondta a helyettes államtitkár. Tardy János felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyben saját tárcája mellett érintett a Gazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. Ez utóbbiaknak az ügyben vállalt eddigi szerepére azonban nem kívánt kitérni. „Kezdeményezni fogom azt is, hogy a három tárca együttműködve lépjen fel a rudabányai ásatások megmentéséért” mondta. Felsőtelekes idegenforgalmi célból vásárolta meg egy évvel ezelőtt az Országos Ere- és Ásványbányáktól a lelőhelyet is magába foglaló, a községtől két kilométerre lévő területet, amelynek közvetlen szomszédságában termálvíz is található - mondta Káló János polgármester. A turisztikai központ kialakításával lehetővé vált volna az egyedülálló őslelőhely bemutatása, és strandfürdőt is építettek volna. A vízügyi hatóságok azonban egyre halogatták az engedélyek kiadását, a területen pedig nap mint nap vandálok garázdálkodtak, ellopva minden mozdítható értéket. „Az önkormányzatnak egy idő után már sem energiája, sem pénze nem volt az értékek őrzésére és védelmére” - közölte Káló János. Enrópa-napok kezdődtek pénteken a Nagykunság hét településén. A rendezvény központja Kisújszállás, ahol Hannes Pórias osztrák nagykövet mondott köszöntőt. Ezzel egy időben Berekfürdőn idegenforgalmi találkozót szerveztek, Kunmadarason fórumot rendeztek, Túrke vén pedig európai oktatási problémákról beszélgettek. Ma Kenderesen a magyar mezőgazdaság uniós esélyeit latolgatják. Torgyán József szerint termékszerkezet-váltásra van szükség ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen a piacon. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei agrár- termelők és feldolgozók Nyír- bogáton rendezett konferenciáján vett részt. Mint elmondta: nagyarányú erdőtelepítésre lenne szükség a gyengébb termőképességű földek hasznosítása érdekében. Díjat csökkent szeptember elsejétől az Elmka Rt. az Ml-es autóút Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán. A díjcsökkentés személyautók esetében 20 százalékos lesz. Országos MIÉP-találkozó volt pénteken Borsod megyében. Mint a rendezvény előtt Csurka István pártelnök újságíróknak elmondta, a MIÉP az előző kormány sikeres leváltása után alapvető változást kíván az önkormányzatokban is. Veterán vadászpilóták találkoztak tegnap Veszprémben. Szepesi József dandártábornok a második világháború egykori magyar „sólymai” előtt elmondta: „A magyar légierő lehet, hogy szegényesen, de szakmailag jól felkészülve lép majd be a NATO-ba.” A veterán pilóták szervezete immár hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Légierő Vezérkara és a Honvédelmi Minisztérium támogatásával a nyugalmazott repülők összejövetelét. A szabálysértési törvénytervezet kidolgozói javasolják, hogy helyszíni bírságolás helyett inkább postai úton hajtsák be a rendőrség által kiszabott pénzbüntetést - nyilatkozta Komáromi Endre ezredes, a BRFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője. A bírságot a szabálytalankodó gépkocsivezetőnek 15 napon belül kell majd postára adnia. Lövöldözés volt pénteken délután Budapesten, a X. kerületi Kőbányai úton, egy bisztróban. A helyszíni jelentés szerint egy ismeretlen tettes négy pisztolylövéssel megsebesített egy férfit, akit a mentők kórházba szállítottak. Az egyetemisták találtak munkát Vidéken legalább 25 ezer, a fővárosban 32-35 ezer fiatal nyári foglalkoztatását szervezte meg és kísérte figyelemmel a MELÓ-DIÁK Országos Diákvállalkozási Hálózat, illetve annak budapesti tagja, az Universitas Diákszövetkezeti Csoport. A munkáért a közép- és felsőfokú oktatási intézmények hallgatói minden esetben megkapták a szerződésben rögzített bért, amit általában nyaralásra költöttek. Marosi László, a MELÓDIÁK elnöke elmondta: sem munkaajánlatban, sem munkára jelentkezőkben nem volt hiány az elmúlt hónapokban - bár júniusban a vakációt megkezdő középiskolások igényeit nem tudták maradéktalanul kielégíteni. Ennek legfőbb oka az, hogy a cégek nagy része csak 18 éven felüliek foglalkoztatását vállalta. Ahol mégis fogadták a fiatalabbakat, ott elsősorban kisegítő fizikai munkát vagy adminisztrációs feladatokat bíztak rájuk. A MELÓ-DIÁK-kal szerződésben álló bankok, biztosítótársaságok, benzinkúthálózatok, az édességet, sört vagy üdítőitalt forgalmazó multinacionális cégek, illetve a közepes és kisvállalkozások inkább a nagyobb tudással és nyelvismerettel rendelkező egyetemi hallgatók közül válogattak. Az alkalmi hostessek, fordítók, hírlapárusok, titkárnők, telefonügyeletesek, vagy a szalag mellett éjszakai műszakot is vállaló fiatalok egyhavi bére 25-35 ezer forint között mozgott, de egy szinkrontolmács napi 5-6 ezer forintot is zsebre tehetett. Az elnök szerint a hálózathoz tartozó diákoknak azért nem kellett (s a jövőben sem kell) tartaniuk érdekeik sérelmétől, mert a MELÓ-DIÁK igen szigorú szerződéseket köt partnereivel, illetve mert abban az esetben is fizet, ha a munkát adó cég „elfelejtené” átutalni az irodának a diákok járandóságát. Noha a főszezonnak vége, továbbra is fogadják a munkára jelentkezőket a Lónyai utca 34. szám alatti fővárosi központban, ahol érdeklődni is lehet a 217-6426-os telefonszámon. Takács Mariann Július elsejétől a korábbinál is nyitottabbá váltak a kórházak „Beteglátogató” szarkák Kórházba kerülni nem öröm, a bajokat pedig csak tetézi, ha meg is lopják a bent fekvő beteget. Kevesen gondolnák, de jogi értelemben az átlagosnál súlyosabb megítélés alá esnek a kórházi szarkák tettei, mivel a közös kórteremből a legkisebb érték eltulajdonítása is bűncselekménynek minősül - tudtuk meg a fővárosi bíróság szakértőjétől. A rendőrségen nem vezetnek külön statisztikát a kórházi lopásokról. Ráadásul az esetek többségében - ha érkezik is feljelentés ismeretlen elkövető ellen - bottal üthetik a tolvajok nyomát. Dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak elmondta: az új egészségügyi törvény értelmében, a betegjogok erőteljesebb érvényesülésével, július elseje óta még nyitottabbá váltak a kórházak és a rendelőintézetek. A látogatási idő meghosszabbításával, a beteg hozzátartozóinak benntartózkodási lehetőségével visszaélve tehát a kórházi szarkák is könnyebben bejutnak a kórtermekbe. Ha pedig már ott vannak, pillanatok alatt eltüntethetik az éjjeliszekrényen hagyott karórát vagy kisrádiót. Sajnos, az olyan esetek is egyre gyakoribbak, amikor a vizsgálat miatt távol lévő páciens teljes ruhatárát ellopták, mire visszaért. Elvileg a kórház felelős a betegek értékeiért, ezért egyre több egészségügyi intézmény szánta el magát különféle óvintézkedésekre: vagy zárható szekrényeket, vagy őrzött ruhatárat biztosítanak a betegek részére. Az iratokra, ékszerekre és a pénztárcákra értékmegőrzőben, illetve az intézmény pénztárában vigyáznak. A kórházak többsége nyilatkozatot is aláírat a betegekkel arról, hogy az intézmény kizárólag az értékmegőrzőben elhelyezett tárgyakért vállal felelősséget. A Népjóléti Minisztérium illetékesei szerint az új egészségügyi törvény betegjogi fejezete nem tér ki a betegek értékeinek fokozottabb védelmére, tehát egyénileg kell sokkal jobban vigyáznunk. N. Zs.
