Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
Szentendre nem csak a? árusok városa Jutka Perzsi nyomdokain Leírni is különös: harminc nyara annak, hogy Szentendre főterét először pásztázták végig a teátrum fényei, hogy megállapodva a Blagovesztenszka templom tövében ácsolt színpadon, elkezdődjék a játék. A Szentendrei Teátrum akkor az elfeledett magyar drámai hagyományok fölélesztője volt, ahogy azt az író, kultúrtörténész Békés István, a rendező Békés András és az eredeti ötletadó, akkor még főiskolás Zsámbéki Gábor megálmodta. Ott játszották az első nyáron a XVIII. századi ismeretlen iskolajáték-szerző tandrámáját, a Comico tra- goediát és Szalkay Antal úr 1793-ban magyarított zenés darabját, a Jutka Perzsi és Pikko herczeg című komédiát. Akkoriban Szentendre még a maga csöndes, világtól távoli kisvárosi életét élte. S nem titok, bár a szentendrei lokálpatrióták szívesen elfeledkeznek róla, tán néha tagadják is, a várost Csipkerózsika-álmából épp a teátrum ébresztette föl. A szentendreiek kezdetben rajongtak színházukért. A környékbeli házak ablakából, mint páholyból, estéről estére sokan nézték, mi történik a színpadon. Szinte együtt játszottak a színészekkel. Aztán más idők jöttek, kicsit talán megunták a teátrumot, vagy csak az első idő varázsa szűnt meg, az előadások is gyöngébbek, színtelenebbek lettek, vezetők, társulatok váltották egymást. Hol volt már az eredeti eszmény! S emlékszünk még, volt olyan esztendő, hogy a város szülöttei aláírásokat gyűjtöttek a téren, ne állítsák föl többé a nézőteret. Ők győztek. Hiába voltak józanok, akik azt mondták, ennél ragyogóbb tereket sem tesz tönkre a világ más tájain a nyári színház. Szentendrén akkor nem úgy gondolkodtak. Miközben senkit sem zavart, hogy keleti zsibvásár alakult ki az egyik legkedvesebb utcácskában, a színházat száműzték a térről. De kétségtelen, utóbb találtak helyet számára. A Városháza belső udvarán kelt új életre a Szentendrei Teátrum, s immár egész nyáron fogadja á nézőket. Két-három estén játszanak egy-egy darabot, s mindenki megtalálja itt a kedvére valót. Van klasszikus és modern darab, komédia és tragédia, van opera és koncert is. S ami még az idei nyárból hátravan: augusztus 4-8. között a Szentendrei Teátrum a házigazdája a Nemzetiségi Színjátszó Fesztiválnak. Augusztus közepén Gálffi László és Egri Márta játssza itt a Családi ágy című komédiát. Az Irma, te édes! főszerepében Udvaros Dorottyát láthatja augusztus 17-22. között a nagyérdemű. (róna) Merre tovább frankfurti kö Mondhatná bárki: 1999 még messze van. Addig sok víz lefolyik a Dunán, sőt a Majnán is, s még az is előfordulhat, hogy jól sikerül a magyar díszvendég- sóg Frankfurtban, a Nemzetközi Könyvvásáron. A szakértők azért mégiscsak azt gondolják, nem is olyan sok az az alig több mint egy esztendő, ami még hátra van a frankfurti könyvvásár megnyitásáig, amely, s ezt nem árt megjegyezni, a könyves szakma legrangosabb találkozója; díszvendégnek lenni rajta nem kis elismerés. Nos, Magyar- ország úgy látszik még nincs egészen tisztában az ügy jelentőségével. Egyre bizonytalanabbnak látszik a valóban végiggondolt, következetesen kialakított, hiteles bemutatkozás. Tudjuk, sok vita és határozatlankodás után alakult meg a magyar megjelenés előkészítésére a Frankfurt '99 Közhasznú Társaság, amelynek vezetője Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója rövid tevékenykedés után nemrégiben lemondott, arra hivatkozva, hogy nem látja biztosítottnak a kht. működését. Nem véletlen, hogy sokan úgy vélték, ezzel együtt bizonytalanná vált az előkészítés. Morcsányi Gézától Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész vette át a stafétabotot, egészen pontosan a miniszteri biztosi kinevezést. Szegedy-Maszák első feladatai közé tartozik annak a tisztázása, hogy miért nem kapta meg a kht. a Művelődési Minisztériumtól már korábban járó támogatást, melyek azok a szempontok, amelyek folyamatosan hátráltatják a munkát. Az értesülések szerint Szegedy-Maszák mellett immár nemcsak Dalos György, a Berlini Magyar Intézet igazgatója dolgozik az előkészítésen, hanem Kulcsár Szabó Ernő, a Humboldt Egyetem professzora is. (r) Nézze meg az ember! Az asszony és a baba Roger Vadim fedezte föl Brigitte Bardot-t, ő csinált sztárt belőle. A filmrendező volt az „isten”, aki megteremtette a Nőt. De nemcsak a „derék” feleség rémképe lett B.B.-ből, hanem első számú szexszimbólum is. Fölbukkanása, ártatlan ajakbigy- gyesztése valóságos robbanást idézett elő az ötvenes években, és nem csak Franciaországban. Brigitte Bardot 1958-ban forgatta Az asszony és a baba című filmjét. Pierre Louys regényének ez volt a harmadik, ezúttal francia-spanyol összefogással készült változata, az előző kettő főszerepét Conchita Montenegro és Marlene Dietrich játszotta. A történet a gazdag Matteo Diaz körül bonyolódik. A férfi imádja szép, de beteg feleségét, ám a gyönyört máshol keresi. Maria szomorú beletörődéssel veszi tudomásul férje hűtlenségét. Matteo egy napon találkozik Évával, és ettől kezdve feleség, név és rang semmit sem jelent már a számára.(RTL Klub, vasárnap 15.50). -szig■■■if Hallotta? _____ Amikor lámpást adott kezembe az Úr Pesten. Ez a munkacíme annak a filmnek, amelynek forgatását a napokban kezdi meg Jancsó Miklós. Az eredeti elgondolás szerint a Hernádi Miklós forgatókönyvéből születendő mozidarab főszereplője Marcello Mastroianni lett volna. A művész halála után azonban a terv már csak terv maradt. Formálódott az alapmű is, amely kis történetekből áll össze. A szerepekben látható lesz Mucsi Zoltán, Scherrer Péter, Vasvári Emese. Korok, ruhák, stílusok, ez a címe a gödöllői kastélyban a Divatszínház látványos zenés-táncos produkciójának, amelyet a' tavalyi sikereken fölbuzdulva az idén is megrendeznek. A történelmi kosztümök 130 év históriáját idézik föl. S amit csak szóban lehet erről az időről elmondani, azt Bács Ferenc meséli el. Volt egyszer egy lemezalbum, azaz három, amely után a negyedik már nem jelenhetett meg. Az Omega negyedik albumának dalai, ki tudja, miért, a felvétel idején nem kaphattak nyilvánosságot. Sok idő telt el azóta, de az Omegások nem nyugodtak. A közeljövő szenzációjának ígérkezik az Omega IV. megjelenése. A „furcsa pár”: Lemmon és Matthau Csak golf közben veszekszenek Jack Lemmon és Walter Matthau, a két nagy nevettető ismét együtt szerepel Howard Deutch filmjében, a Furcsa pár második kiadásában. A „furcsa pár” nemcsak a mozivásznon érti meg egymást, hétköznapokon is barátok. Mindketten Los Angeles közelében élnek, és ahogy Carol, Matthau felesége mondja: „Csak golf közben veszekszenek, különben békésen megférnek egymás mellett”. Hollywoodban egyébként azt beszélik, hogy Lemmon lemondott egy nagy szerepről, csak azért, hogy együtt játszhasson barátjával, aki a múlt évben két komoly operáción is átesett. A Furcsa pár második darabját, csakúgy, mint az 1968-ban született eredeti vígjátékot, Neil Simon írta. A különbség csupán annyi, hogy Oscar és Felix immár nyugdíjaskorba lépett. „Viszonyuk” is eszerint alakul persze éppoly förgeteges komédiaként, mint a korábbi Furcsa párban. A mozik most kezdtek vetíteni egy nemrégiben készült Lemmon-Matthau filmet is, a Megátalkodottakat, amelyben a két sógor, egyben két balkezes idegenvezető, gazdag hölgyeket kalauzol egy hajókiránduláson. S hogy mi a színészek véleménye a két új filmről? Lemmon a szerepbeli Felixként arról beszél, hogy újra találkozott Oscarral, aki köztudottan mindig „kiborítja”, és kénytelen volt egy kocsiban utazni vele San Maiinába gyermekeik esküvőjére. Azután azt is elmondta, hogy a Megátalkodottakban viszont Matthau, szerepe szerint elköltötte utolsó fillérjét is a lóversenyen, s ez nem volt elég, még táncolni is meg kellett tanítani. Matthau viszont arról mesél, hogy a Furcsa párban a nyugdíjas Felix megrögzött pókerjátékos. Pedig ez nem más, mint Neil Simon gonoszkodása, hiszen a valóságban Matthau a póker szerelmese. Aztán arról beszélnek, hogy tíz közös filmjük volt. A „romantikus, nosztalgikus,, Lemmon a Furcsa párért rajong, a magát „cinikus optimistának” valló Matthau viszont a JFK-t és a Szomszéd nőjét emlegeti. Még az efféle „furcsa pároknak” is vannak kedvenc színészei. Lemmon John Travoltáról és Michael Douglasről szól. Matthau pedig azt mondja: „Elmennék egy luxus hajókirándulásra Meg Ryannel, és ha harmincéves lennék, Jack helyett Tom Hankset választanám.” Persze van más is, nem csak szeretet. Néha akad egy kis irigység. Lemmon szeretett volna játszani a Kaliforniai lakosztályban. Aztán ott volt a Valami történt is, amelyben a „fiatal” Jack Nicholson épp a kora miatt előzte meg. Matthau irigyelte Tom Hulcet, mert ő alakíthatta a bálványozott Mozartot Formán Amadeusában. S még Salieri szerepét sem sikerült megkaparintania! A televízióról Lemmon nem beszél nagy lelkesedéssel. Nem kedveli, amikor mindenáron nevettetni akar, s olyankor sem, ha vetélkedőt sugároz hajnali háromkor. Viszont szereti a jó filmeket, vagy ha meghívja a Tizenkét dühös ember egyik szerepére. Matthau úgy tartja, a televízió „egy nagy fekete lyuk, de jól fizet.” Előfordult, hogy ügyvédet alakított a képernyőn, s a gázsiból fizette ki az ügyvédjét. I
