Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-18 / 193. szám
8. oldal Magazin 1998. augusztus 18., kedd A Godzilla című új film világszerte hódít. Az egyik tokiói hotelben három méter magas Godzillát készítettek péksüteményekből, méghozzá 14 ezer darabból. FOTÓ: FEB-REUTERS A zsír és az agresszivitás A túl sok egészségtelen, a túl kevés szintén. Ezt kell megszívlelnie a karcsúság valamennyi fanatikusának, aki esküszik a zsírszegény diétára. A karcsúság árnyoldala, hogy követői esetleg embertársaiknak az idegeire mennek rosszkedvűkkel, dühkitöréseikkel és agresz- szi vitásukkal. Egy nagyszabású kutatási program során az angol Sheffield Egyetem táplálkozási szakértői most azt is megállapították, hogy az érintetteknél a zsírszegény diéta következményeként mély levertség, sőt még depresszió is felléphet. Dr. Anita Wells vizsgálatához tíz (20-37 éves) férfit és tíz ugyanilyen korcsoportba tartozó nőt válogatott ki, valamennyien nem dohányzók, egészségesek és szeszesitalt csak mértékkel fogyasztók voltak. A kísérleti csoport tagjait négy héten keresztül olyan diétára fogták, amelynél az energia 41 százaléka zsírból származik - ez a brit házikoszt átlagos értéke. Ezt követően a kísérleti személyeket két azonos nagyságú csoportba osztották. Az egyik maradt a 41 százalékos diétánál, a másik csoportnál anélkül, hogy a mindig étvágygerjesztő ételeknél ezt észrevették volna, 25 százalékra csökkentették a zsír arányát. Ez az érték a hivatalosan ajánlott irányérték alatt van. Ezt szintén négy héten keresztül folytatták. Az önkéntes kísérleti személyek 60 különböző ételből válogatva fogyaszthattak, míg csak jól nem laktak. A hangulatváltozásokat pszichológusok, majd pszichiáterek elemezték. Kiderült, hogy a vizsgált személyeknél világosan felismerhetően a zsír csökkentésének következményeként dühkitörésekre irányuló hajlam lépett fel. A zsírszegény táplálkozás támogatói azzal érvelnek, hogy ez a diéta csökkenti a koleszterinszintet és a szívinfarktusra való hajlamot. Dr. Wells szerint viszont azt az állítást, hogy a zsírszegény koszt csökkenti a koleszterinszintet, nem lehetett bizonyítani. Noha a zsírszegény diéta a szívinfarktusra való hajlamot sok szakértő szerint valóban csökkenti, ennek ára a megnövekedett agresszivitás, ami új veszélyeket rejteget. A kutatók szerint a koleszterinszint csökkenésének következményeként nő az erőszakos halál kockázata. (FEB) Védekezés a hőguta ellen Azonnal hűtsük le a testet! Az orvosok ugyan rendületlenül tanácsolják az embereknek, hogy igyanak sok vizet, maradjanak a hűvös lakásban, és kerüljék a fizikai munkavégzést vagy sportolást a tűző napon, ám a jóindulatú figyelmeztetés nem mindig talál célba. Az Amerikai Közegészség- ügyi Hivatal szerint az Egyesült Államokban évente legalább 240 áldozatot szed a nyár, még olyankor is, amikor nincs kánikula. Az idén eddig - csak a déli Texas államban! - már több mint kilencvenen haltak meg a hőség következtében. Az izzadás csökkenti a szervezetben áramló folyadék mennyiségét, vagyis mihamarabb pótolni kell. Ám mire az agy kibocsátja az első „szomjas vagyok” jelet, a test már kiszá- radásos tüneteket mutathat. Ráadásul idősebb korban a reflexek romlásával párhuzamosan a figyelmeztető jelek is egyre később jelentkeznek, vagyis az idősebbeknél könnyen előfordulhat, hogy csak akkor észlelik a veszélyt, amikor már túl késő. Amikor a szervezet hőmérséklete túlságosan magasra emelkedik, hiperventiláció lép fel. A szapora légzéssel a test megpróbálja lehűteni az orr és a garat vérereit, s ezeken keresztül a legfontosabb szervet, az agyat. De a hosszan tartó hiperventiláció lassítja a véráramlást, a kezek remegni kezdenek, a lábizmok begörcsölnek, és az agyba egyre kevesebb vér jut. Ekkor ájulás és delírium következhet be, különösen, ha az illetőnek egyébként is szív- vagy keringési panaszai vannak. Az egyre növekvő testhőmérséklet miatt a szív a teljes vérmennyiségnek közel a felét mind gyorsabb pumpálással igyekszik eljuttatni a bőrbe, elősegítendő a lehűlést. A szívbetegek szíve egyszerűen nem bírja ezt az iramot, de még az egészségesek is nagy árat fizetnek: a szervek „ranglétráján” a belek alacsonyan állnak, tehát az agy először onnan vonja el a kellő vérmennyiséget. Márpedig annak híján a belek sejtfalai károsodhatnak, mérgező anyagokat engedve a szervezetbe. Az illető belázasodik, rosszul lesz, hiszen a teste azt hiszi, fertőzés támadta meg. A hőség fokozódása nyomán a testhőmérséklet vészesen felszökik, viszont az izzadás leáll. Az orvosok szerint ez azt jelenti, hogy az illetőnek már csak percei vannak hátra, túlforrósodott, szinte „megfőtt”. Még ha sikerül is megmenteni az életét, maradandó nyomokat hagyhat a forró „kaland”. A tűző napon való sportolás vagy munka azért veszélyes, mert a hőguta tünetei sokkal gyorsabban jelentkeznek, a kritikus helyzet akár negyedóra alatt is beállhat. Az izomműködés különösen nagy mennyiségű hőt fejleszt, ennek következtében a testhőmérséklet megugrik. Az izomszövetek károsodhatnak, leállhat a vese, a legsúlyosabb esetekben - a felszabaduló nagy mennyiségű kálium miatt - a szívverés is. Akár a „normális”, akár a fizikai igénybevétel miatti hőgutáról van szó, a legfontosabb teendő az egész test azonnali hűtése. Sokan kihívják a mentőt, ám semmit sem tesznek annak megérkeztéig. Holott minden túlforrósodott másodperc agysejteket pusztít el. (FEB) Teszt, laikusoknak Megtudhatja, hajlamos-e a bőrrákra Mindenkire leselkedik, amennyiben rendszeresen, túlságosan hosszú ideig sütkérezik a Napon. Bár a meleg napsugár a lélek számára gyógyír, a szervezetnek nem mindig az. A Nap mértéktelen imádói adott esetben drágán megfizethetnek szenvedélyükért: az UV-B és az UV-A sugarak gyorsan terjedő bőrrákot okozhatnak. Évtizedek óta tartó napimádatukért az emberek drága árat fizetnek: évente mintegy 7 százalékkal növekszik a bőrrákkal kezelt páciensek száma. Ez ijesztő - mondja a tapasztalt német bőrgyógyász, Eckhard Wilhelm Breitbart professzor a „Bild am Sonntag” című lap számára készített elemzésében. Mit tudunk még a bőrrákról? A korai stádiumban felismert .bőrdaganat operálható, ameny- nyiben sebészetileg el lehet távolítani a beteg részt. Akkor van baj, ha az apró daganatok elérték a véredényeket, mert ekkor a vérkeringés útján gyorsan elterjednek az egész szervezetben. Honnan tudjuk, hogy egészséges-e a bőrünk? 40 fölött szabad szemmel is láthatók az elváltozások, amennyiben vannak. így például jelentősen megnövekedhetnek és elsötétülhetnek a korábban is látott anyajegyek — un. melanomák -, amelyek színükben vagy alakjukban elkülönülhetnek a többi hasonló bőrfolttól. Egy vastag pigmentjegy nagyobb, mint fél centiméter. Gyakran előfordul az is, hogy a sötét, majdnem fekete anyajegynek tűnő jelek égnek, viszketnek vagy vérez- nek. Több alfaja is van. A basa- lion például általában a napsugárzásnak legjobban kitett testrészeken - az orron, ajkakon, a nyakon - jelenik meg. A spina- liom gyakrabban figyelhető meg férfiakon, mint nőkön. Nézze meg figyelmesen a bőrét, majd válaszoljon a következő kérdésekre. Jelölje meg, A, B vagy C válaszok jel- lemzőek-e önre. 1. Ha napozik, nincs káros utóhatása: a bőre szépen, egyenletesen bámul le. A 2. Nagyon sápadt és sok a nyári szeplője. B 3. A rokonai közül sok sápadt és szeplős. B 4. Könnyen leég. B 5. Nincs májfoltja. A 6. Van ugyan májfoltja, de ennek sem az alakja, sem a mérete nem változott meg. A 7. A májfoltjai kisebbek, mint fél centiméter. A 8. Vannak olyan pigmentjegyei, amelyek fél centinél nagyobbak. B 9. Van egy veleszületett pigmentjegye, amely két centinél nagyobb. C 10. Van olyan pigmentjegye, amely az utóbbi időben növekedésnek indult. C 11. Úgy érzi, a sötét bőrfoltjaival valami nincs rendben. C Amennyiben a legtöbb válasza A, nem kell félnie megbetegedéstől. Amennyiben többségében B feleletei vannak, a bőrbetegség kockázata valamelyest nagyobb. Ügyeljen minden lehetséges elváltozásra, főleg a folt nagyságára! Amennyiben zömmel C válaszokat, vagy ilyen feleleteket is adott, nagyon vigyáznia kell a bőrére. Lehetőség szerint forduljon egy, a bizalmát élvező orvoshoz. Ferenczy-Europress Finom falat, egyen halat! Depresszió és agresszió ellen halat kell enni. Ezt állítják amerikai és belga tudósok. Néhány, a halakban található zsírsav állítólag ugyanúgy hat az agyra mint a depresszió elleni kémiai szerek. Ezt hozta nyilvánosságra dr. Joseph Hibbeln, az amerikai nemzeti egészségügyi intézet kutatója a táplálkozásra specializált Pufa Newsletter folyóiratban. Több, a témával foglalkozó tudós Belgiumban ugyancsak erre az eredményre jutott, vagyis hogy a „zsíros savak” a depresszió mértékét tudják csökkenteni. A diákoknál a vizsgák alkalmával fellépő stresszt is enyhíthetik. A kutatók úgy érvelnek, hogy azokban az országokban, ahol sok halat esznek (Japán vagy Tajvan) állítólag kevesebb depressziós és agresszív ember van, mint Németországban és az USA-ban, ahol sokkal alacsonyabb a halfogyasztás. Dr. Hibbeln ezért ajánlja a halfogyasztást mint lehetséges megelőző lépést. Ferenczy Europress Fénygyűjtő szivacsok Számtalan esetben előfordult már, hogy valamely technikai vívmányról kiderült: a természet évmilliók óta ismeri azt a trükköt. így van ez a nem olyan régen ismert száloptika esetében is. Olasz tengerbiológusok olyan szivacsokra leltek az antarktiszi Ross-tenger fenekén, amelyek hasonló elvet „alkalmaznak”. Az óriásszivacsokból tűkristályszerű képződmények merednek kifelé; ezeknek először csupán védelmi funkciót tulajdonítottak a kutatók. A szivacsot alaposabban megvizsgálva azonban kiderült, hogy egy algafajta lakja a belsejét. Na de az alga anyagcseréje fotoszintézisen alapul. Vajon a szivacs vaksötét magjában hogyan jut az éltető napfényhez?! A szálak elnyelik a fénynyalábot, és továbbítják a szivacs belsejébe. Ráadásul nem csupán a merőleges sugarakat képesek begyűjteni, hanem az akár derékszögből érkezőket is. A távirányító is hizlal! Több az elhízott, mint korábban Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben új értékelést vezetett be az elhízás megítélésére. Az új mérce alapja egy arányszám, az úgynevezett test-tömeg index (Body Mass Index, BMI), amely úgy számolható ki, hogy a testsúly-kilogramok számát elosztják a méterben számolt testmagasság négyzetével. Ha az eredmény 25, vagy az alatt van, akkor (a WHO szerint is) normális a testsúly. Eszerint az Egyesült Államokban a polgároknak több mint a fele túlsúlyosnak minősíthető (és nem csupán egyharmaduk, mint korábban gondolták). A pontos számok: az amerikai férfiak 59 százaléka, a nők 49 százaléka tekinthető túlsúlyosnak, kövérnek. Idős korban még rosszabb a helyzet: férfiaknál 73, nőknél 65 százalék. A súlygyarapodási folyamat egyelőre lassú, de egyenletes és szemlátomást visszafordíthatatlan. Bár a konkrét okok nem ismeretesek, az orvosok többféle feltevésen is elgondolkodtak. Egyrészt - és ezt bizonyítani sem kell - nagymértékben csökkent a fizikai aktivitás, vagyis egyre kevesebben mozognak rendszeresen. Ugyanakkor az élelmiszeripar szinte percenként dob a piacra valami új finomságot - a vásárló viszont nem veszi a fáradságot, hogy a szükségtelenül megnövelt kalóriabevitelt ledolgozza. Az elhízásban a tévékészülékek távirányítója is felelős, hiszen már attól a pár méteres távolságtól (értsd: mozgástól) is megfosztja tulajdonosát, ami a fotel és a képernyő között „elterül”. Ha az illető mégis elszánja magát egy kis kocogásra, akkor is közvetlen veszélynek teszi ki az életét. „Manapság nem lehet tudni, hogy melyik sarkon ütik le az embert - a drága edzőcipőjéért” -, jegyezte meg szarkasztikusán az egyik amerikai újságíró. Ferenczy Europress Telefonra emlékeztető síremlék. Egy autóbalesetben elhunyt 17 éves fiú fekete márványból készült síremléke az izraeli Ashkelonban. A család azért döntött a nem mindennapi megoldás mellett, mert a srác nagyon szeretett telefonálni. fotó: feb-reuters
