Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-15 / 191. szám
12. oldal Gyermekvilág 1998. augusztus 15., szombat Filmsztár a nyűt tengeren Nem kell kiszabadítani Willyt. A nagy sikerű „Szabadítsátok ki Willyt!” című film bálna-főhősét, Keikot ugyanis hamarosan elengedik tulajdonosai. A világ legismertebb gyilkos bálnája jelenleg még egy oregoni medencében úszkál de hátralévő éveit már a tengerben élheti le. Keikot a közelmúltban megvizsgálta egy független szakértőkből álló tudóscsoport, és a kardszárnyú delfin tökéletesen egészségesnek találtatott. így a tulajdonosok elérkezettnek látják az időt, hogy az oregoni akvárium világhírű lakóját egy elkerített tengeri öbölbe költöztessék, ahol felkészülhet a szabad életre. Feb Gyermekvilág-divat Honti Bettina (Szekszárdi) ruhaterve Kedves ruhatervezőink! Nagyon örülünk annak, hogy sokan külditek be egyéni divat-terveiteket, elképzeléseiteket és továbbra is szívesen fogadjuk a Gyermekvilág-divatnak küldött rajzaitokat. Legyetek türelemmel, megígérhetjük, hogy előbb-utóbb mindenki sorra kerül majd a Gyermekvilág-oldalban. Sajnos nagyon sok szép és kedves rajzot nem tudunk közölni, mert ceruzával - ráadásul sokszor színes ceruzával -készült. Az ilyen képeket, bármennyire jól kidolgozottak és ötletesek, nem tudjuk használni, mert technikailag nem megoldható közlése az újságban: magyarán nem látszana belőle semmi, ha megpróbálkoznánk vele. Ezért kérjük, hogy a lapunknak szánt rajzokat - amiket lehetőleg írólap nagyságúra készítsetek - fekete, vagy kék, golyóstollat vagy filctollal készítsétek. Sok sikert, jó tervezést, továbbra is várjuk rajzaitokat! Zenesarok Pappa Bear, a nagy rapper Pappa Bear a varázsos nevű Curacao (Holland Antillák) szigetén szültette, s ma az egyik legkeresettebb énekes Európában. Ezt most egy számára eddig ismeretlen helyen, Magyarországon is bizonyítani szeretné. cao szigete? 2. Mit jelent a Pappa Bear név magyarul? 3. Milyen iskolát végzett a népszerű énekes? A megfejtéseket levélben kérjük a Tolnai Népújság címére - 7100, Szekszárd, Liszt F. tér 3. szám alá - eljuttatni. A nyereményt postán küldjük el. Előző rejtvényünk megfejtője: Wichner Gábor tolnai olvasónk, aki egy N.Y.C.C kazettát kapott jutalmul. Guciknt' 8Xoi? nn? n’fir. . Ezért látogatott Budapestre, ahol az őt faggató újságíróknak bevallotta: két dolog van az életében, ami számára igazán fontos, és úgy érzi, hogy tehetsége is van hozzá: az egyik a zene, a másik pedig a főzés. A több, mint 100 kilogrammos rapper szakácsiskolát végzett, és a sikeres vizsga letétele után elnyerte a szakmában nagy számnak számító „Chef de Cui- sine” díjat is. Miközben a főzésből és a szakácskodásból élt, úgy gondolta, élete másik fontos összetevőjének is szerepet kell kapnia, így minden idejét arra áldozta, hogy tehetségét a zenében is kamatoztatni tudja. Nemcsak DJ-kedett, hanem mint electric-boogie táncos és rapper fel is lépett, sőt, a hip- hop őskorában is már kísérletezett ezzel a stílussal. A komolyan befektetett munka meghozta gyümölcsét, és a nehézsúlyú rapper ' elkészíthette első kislemezét, a Cherish-t. A Kool and the Gang megaslágerének sok új groove- elemmel tarkított rap-verziója azonnal óriási és tartós siker lett. Manapság is az egyik leggyakrabban játszott felvétel a rádiókban, és a magyar slágerlisták meghódítása sem jövő idő immáron. ■‘I -T 9pp !li . • .'CIKiO’ pO§A piVOFigyelem, játék! A Record Express fővárosi lemezkiadó jóvoltából az alábbi három kérdésre helyesen válaszoló olvasók egy Pappa Bear kazettát kap ajándékba. 1. Melyik országhoz tartozik Pappa Bear szülőhazája, CuraeAiuppqf üoistu Imr.ufom: m: A légköri oxigén változásai Hogyan szárnyaltak az ősgyíkok? Egy amerikai kutató, Robert Dudley professzor úgy gondolja, rájött, miért tudták meghódítani a szárazföldi élőlények a levegőt. Szerinte ennek oka abban keresendő, hogy bizonyos földtörténeti korszakokban szokatlanul magas koncentrációt ért el a légköri oxigén. Azokban az erdőkben, amelyekből az évmilliók során kőszén lett, mintegy 300 millió évvel ezelőtt gigantikus lepkék köröztek a levegőben, szárnyuk fesztávolsága elérte akár a háromnegyed métert is. Jóval később, mintegy 80 millió éve, a Kréta korban 12 méteres fesztávú szárnyakkal "ékesített" repülő dinoszauruszok sötétítették el az eget. De miért emelkedtek a levegőbe ezek az óriások, egyáltalán hogyan vált ez lehetségessé? Valószínűleg a légkör összetétele volt másmilyen, mint ma. Jelenleg az atmoszféra átlagosan 21 térfogatszázaléknyi oxigént tartalmaz. Az óceánok mélyén lerakodott ősmaradványok, szedimentumok vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a légköri oxigén mennyisége az évmilliók során jelentősen ingadozott. A Karbon-korban, amikor az óriáslepkék keringtek a levegőben, ez az érték meghaladta a 35 (!) százalékot. A növekedés oka valószínűleg a növényzet gyors burjánzása lehetett. Később az oxigénhányad jelentősen csökkent a légkörben, majd a Jura-korban, mintegy 190-135 millió évvel ezelőtt újra 26 százalék fölé emelkedett. Történetesen ez volt az a földtörténeti korszak, amely a szauruszoknak, köztük a repülő óriásgyíkoknak is a fénykora volt.Ez a magas oxigén koncentráció hosszú időn át fennmaradt. Csak 65 millió évvel ezelőtt, a szauruszok tömeges kipusztulásának időszakában változott meg, talán valóban egy óriásmeteor becsapódásának következtében. Tudjuk, hogy az oxigén az élő szervezet legfőbb energiaforrása. Magas koncentrációja intenzív anyagcserét tesz lehetővé. A repüléshez pedig sok energia, gyors anyagcsere szükségeltetik. A nagy testű élőlényeknek a felemelkedéshez rengeteg oxigénre volt szükségük. Egyébként a dinók pusztulása után újabb oxigéndúsulás tette lehetővé a gerincesek levegőbe emelkedését. Azóta tudnak repülni például a denevérek, sőt a madarak is. A híres-neves ősmadár, az "Arche- opterix" a késői Jura-korból való. A magasabb oxigénkoncentráció eredményeképpen egyébként a levegő sűrűbb is volt, ami megkönnyítette a fel- emelkedést. A mai 21 százalékos oxigénkoncentráció mellett biztosan nem tudnánák szárnyra kapni olyan súlyos állatok, mint amilyenek a repülő őshüllők voltak. Ferenczy Europress Szleng a divat A gyermekek szókincse aggasztó mértékben romlik az utóbbi időben. Sajnálatos tény, hogy e tekintetben a tanárok sem állnak a helyzet magaslatán. Egy amerikai szerző Neil Postman könyvében egyenesen az eltűnt gyermekkorról beszél, s felhívja a figyelmet, hogy kiveszni látszik a régi gyermek-mentalitás is. A kicsiket nem köti már le a játék, a mozgás. Túl sokat ülnek egy helyben, kevés a mozgásigényük, sőt egyre kevésbé töltik be a hagyományos gyerek szerepet. Nem is gyerekek többé, hanem "fogyasztók" az új és újabb holmik rabjai, a televízió megszállottjai. A szerző legújabb „Nincsenek többé istenek” című könyvében vészharangokat kongat meg, s az eddigi nevelés teljes összeomlását vizionálja. A szimptómák világszerte ismertek. Orvosok, pszichológusok és pedagógusok is tapasztalják: a gyerekek körében egyre több a hiperak- tív, agresszív személyiség, egyre többeknek van problémájuk a számolással, a sebességet, a távolságot már nem tudják jól felbecsülni, és ez a közlekedésben kemény problémákhoz vezethet. Sajátos módon jelentős számban küzdenek egyensúly-zavarokkal, ami meggátolja őket a kerékpározásban is. Utóbbi időben sok- szorozódik azoknak a száma, akik nem tudják megkülönböztetni a jobb és a baloldalt. Ezzel párhuzamosan elsorvadni látszik a gyermekek szókincse, beszédünkben hemzsegnek az idegen szavak, különösen a sport és az informatika területén. A nyelv jelentőségét pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni: egy nép tradícióinak, kultúrájának közvetítője. Beláthatatlan következményei lehetnek, ha a felnövő generáció nem tanul meg anyanyelvén helyesen beszélni. Hibát követ el az a tanár is, aki átveszi tanítványai hányaveti beszédstílusát, így kívánva imponálni a nebulóknak. Utóbb már az olyan alapvető udvariassági formulák is kihalni látszanak, mint a „kérem” és „köszönöm” szavak használata. A norvég iskolákban éppen ezért évekkel ezelőtt új nevelési mintát vezettek be: a tanár érkezéskor és távozáskor kezet fog tanítványaival. Azóta mérhetően jobb a gyerekek egymáshoz való viszonya is. FEB A három testvér és a sovány cica története Egyszer volt, hol nem volt, volt három testvér: Neve- tőcske, Tekergőcske és Reme- gőcske. Egyszer hazafelé tartottak, amikor találkoztak egy kóbor cicával. A cica keservesen nyávogott. — Nézzétek milyen szép! - mondta Nevetőcske. — Jaj, hogy fázik szegény! - mondta Remegőcske. — Gyere, hazaviszünk! - mondta Tekergőcske. Úgy is történt, haza vitték, enni-inni adtak neki, puha, meleg takaróba burkolták. Mondani sem kell, a cicának nagyon tetszett a dolog. Nem úgy a testvérek anyjának. — Vigyétek innen ezt a macskát! - mondta. — Hár- mótoknak is alig tudok enni adni, nem hogy még egy kóbor állatot is etessek. Mit volt mit tenni, a cicát kivitték a házból. A három testvér azonban elhatározta, nem zavarják el a cicát, hanem elrejtik a fáskamrában. Úgy is tettek. A cica meg ugrált fel és alá, ablakból a polcra, ajtóból a gerendára, addig-addig ugrált, míg a fáskamra összedőlt. — Nahát! Mi történt itt? - szaladt ki a testvérek anyja a romokhoz. Hát, látja ám, hogy az egyik farakás alól nagy nyávogások közepette mászik elő a cica. Ahogy az anyukát meglátta, elszelelt. — Nem megmondtam, hogy zavarjátok el a háztól ezt az állatot? - mérgelődött az anya. — Most aztán álljatok neki és építsétek fel a fáskamrát! Nevetőcske, Remegőcske és Tekergőcske tanácstalanul álldogáltak a fáskamra romjainál. Ebben a pillanatban megremegett a föld és hatalmas forgószél támadt. Felkapta a testvéreket és az anyjukat, s vitte, vitte, repítette őket, hetedhét határon túl. Ott aztán letette őket a földre. Kopár, kietlen helyre érkeztek, s olyan hideg volt, hogy majd’ megfagytak. Talán meg is fagytak volna, ha a forgószél a cicát is nem viszi el velük együtt. Merthogy a cica is ott volt a közelben, mikor kitört a vész. Most előjött egy szikla mögül, s elkezdett gallyakat hordani a reszkető családnak. Hamarosan fellobogott a tűz, s megmenekültek a fagyhaláltól. Most már az anyuka sem haragudott a cicára, hiszen megmentette az életüket. — Remélem, megbocsátotok nekem, de az az igazság, hogy miattam kerültetek ide - mondta a cica. — A gonosz Földrengető király üldöz engem, mindenhonnan elzavar, , mindenütt a nyomomra akad. Segítséget kell kérnünk. Mikor már felmelegedtek, elindultak megkeresni a jóságos Harmat királyt, az talán tud rajtuk segíteni. A király szívesen fogadta őket. — Segítenék én szívesen, de nagyon beteg vagyok és senki sem tud gyógyírt a bajomra, pedig már száz országból hívattam csodadoktorokat - panaszkodott a király. A testvérek anyja erre előlépett, s alaposan megnézte a királyt. Megállapította, hogy nadragulya levele akadt a szakállába, attól lázas és tüsszög. Eltávolították a mérgező levelet, utána pedig az anyuka főzött egy jó erős gyógyteát a királynak, aki mindjárt jobban is érezte magát. Pihent még egykét napot, aztán az anyukával, a testvérekkel és a cicával elindult megkeresni a gonosz Földrengetőt. Meg is találták, egy sötét sziklabarlangban rejtőzött el. Éppen aludt, mikor rábukkantak. Harmat király megrázta a palástját, s a gonosz Földrengetőt belepte a harmat. A hűvös, tiszta nedvesség eloltotta a benne izzó gonoszt, s ekkor Földrengető maga is sziklává változott. S lássatok csodát! A sovány cicából abban a pillanatban gyönyörű, szivárványszínű, fényes tollú madár lett. Megköszönte Harmat király segítségét, a hátára ültette a testvéreket és az anyjukat, s meg sem állt velük hazáig. Ott a lábával kettőt dobbantott, a kiterjesztette a szárnyait és elénekelt egy gyönyörű trillát. Abban a pillanatban a düledező házból gyönyörű palota lett, teli kincseskamrával. Azóta is ott él Nevetőcske, Tekergőcske és Remegőcske az édesanyjával, a palota tetejére pedig a gyönyörű madár rakott fészket. Antalné Bíró Jolán
