Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-15 / 191. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. augusztus 15., szombat Jó hír Cica a tölgyfán Úgy tűnik, hogy az osztrák macskáknak elég, ha csak felfelé tudnak fára mászni. Zil- lertalban egy koromfekete kandúrnak legalábbis csak ez sikerült, s gazdái mentőhelikopterrel szedették le az állatot a magasból. A kandúr nem vállalkozott a 20 méter magas tölgyfáról lefelé vezető kockázatos útra, hanem inkább keserves nyávogásba kezdett. Hamar kiderült, hogy nem is lesz szüksége a megerőltetésre, áldozatkész gazdái minden követ megmozgatnak, hogy lesegítsék. Először a tűzoltókhoz fordultak, azok azonban túl meredeknek ítélték a terepet. Végül három nap után egy mentőhelikopterrel, kötélről függesz- kedve szedték le a fáról a kandúrt, potom 160 ezer forintnak megfelelő összegért. Életünk folyamán sokszor elmondhatnánk Ady Endre szavait: „ Uram, háborúból jövök én . .hiszen annyiszor állunk harcban önmagunkkal (érzéseinkkel, gondolatainkkal, vágyainkkal), embertársainkkal (szeretteinkkel, szomszédainkkal, munkatársainkkal), és olykor még Istennel is. Ezekben a harcokban gyakran adunk és kapunk sebeket. De milyen harcaink vannak? Elsősorban talán a kenyérharcról beszélhetünk. Van, akinek ez azt jelenti a mindennapokban, hogy legyen mit enni. Nem jóllakásig! Van, akinek a szintenmaradásért folytatott küzdelem, hogy ne csússzon le, tudjon maradni azon a szinten, amit a korábbi években, évtizedekben elért. Van, akinek egy még elfogadható szintet jelent, és van, akinek nagyobb és még nagyobb kenyérért, s vele a hatalomért folytatott harc. Másodsorban beszélhetünk a jogokért vívott harcról. Vélt és valós jogokért nemzedékek harcolnak egymással. Nemzetiségek és kisebbségek egyik oldalról nézve jogos, másik oldalról nézve túlzott jogaikért. Munkavállalók jobb munkakörülményekért, anyagi és erkölcsi megbecsülésért, elismerésért, érvényesülésért, előbbre- jutásért, valaki kegyeiért, stb. Beszélhetünk továbbá a magunk igazáért folytatott harcról, amikor mindenáron el szeretnénk érni, hogy mienk legyen az utolsó szó, a mi akaratunk jusson érvényre, nem számít, hogy mi az ára. Ha visszagondolunk ilyen harcainkra, talán számos esetben arra az álláspontra jutnánk, mint Napóleon egy győztes csatája után, mikor krónikásai szerint ezt a kijelentést tette: a csatát ugyan megnyertem, de ez a győzelem felért egy vereséggel. Folytatható a harc a zsúfolt autóbuszon egy ülőhelyért, s annyi mindenért, amit most talán megmosolygunk, de akkor és ott ádáz indulatok csapnak össze. Ez a harc nem ér véget a nappal, mikor nyugovóra térünk, hanem sokszor tovább folytatódik zaklatott álmainkban, nyugtalan forgolódásaink közepette. Hogyan szoktunk harcolni? Ki-ki a maga temperamentumának megfelelően, fölényesen, nagyképűen, vagy szorongva, gyűlölettel, elkeseredetten, belefáradva, újra kezdve. Sokszor ördögi fegyverekkel, s közülük leggyakrabban a hazugsággal, a másikat besározva, erkölcsileg lehetetlenné téve. Ehhez párosul a megalázás, megszégyenítés, a csúfolódás, a másik eltiprása. Mit ajánl megoldásként Jézus Krisztus harcainkkal kapcsolatban? Az un. „Hegyi beszéd” tanításában így van megörökítve a Máté evangéliuma: 5:44-ben: „ Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket”. Van-e valaki azonban ki erre képes a saját erejéből? Ha nem, akkor miért érdemes mégis imádkozni harcaink közepette? Mert csodát élhetünk át! Aki ezt kipróbálja, Rejtett értékeink Szenttamás ostromai 1848-1849-ben Szekszárd újabbkori testvér- városából, Óbecséből írta Eg- ressy Gábor 1848. augusztus 14-16-án: „azt hittem, hogy ez nem sokáig fog tartani, hogy ma holnap ütközetre kerül a sor; és íme hétről hétre halasztják az ostromot. A haszontalan és mégis a seregre nézve olly fárasztó táborozások már bosszantanak .. ” BioEgressyí„érzéseivel az országban nein volt egyedül: hatalmas felháborodás kísérte az esetlen délvidéki hadmozdulatokat, mert mindenki érezte, hogy a kudarccal a forradalom ellenfeleinek önbizalmát növelik. Tolna megye nem éppen dicsőségesen kezdte szereplését, hiszen a gyengén felszerelt, rosszul vezetett nemzetőrök az első ágyúlövésre megfutottak július 14-én s követelték, hogy azonnal szállítsák őket haza. Meg kell értenünk őket: a bizonytalanból a bizonytalanba jöttek, gabonájuk még lábon állt, a szabad ég alatt táboroztak, csatában soha nem vettek részt, avitt puskáik, kiegyenesített kaszáik alkalmatlanok voltak az erődítmény bevételére. A terep sem volt könnyű, mert a Nádor-csatorna embermagasságú vize, a földbe ásott, ágyúval rombolhatatlan sáncok leküzdhetetlen akadályt jelentettek, s ha ez nem lett volna elég, az ostromlókkal farkasszemet nézett a mozgékony ágyúkkal felszerelt 5000 szerb felkelő, akiknek egy része harcedzett határőr, más része hazája földjét védni vélő népfelkelő. Megyénk a kudarc után vizsgálatot rendelt el, de ezalatt az ostromra szánt 2160 főből 86% hazajött, az ottma- radottakat augusztus elején egészítették ki és váltották fel az újabb nemzetőrök. A magyar hadakat vezető Bechtold tábornok - aki legnagyobb győzelmeit inkább terepasztalon aratta - előbb az új csapatokra várt, majd az ágyúkhoz szükséges megfelelő lőszerre, közben pedig az ellenség por- tyázó hadműveleteit tűrte. Megyénk és a szomszédos Fejér megye elszenvedte első véráldozatait is: báró Fitáh Pompejusz főhadnagy és gróf Zichy Ferdinánd a kukoricából orvul lövöldöző ellenség golyóitól lelte halálát, még holttestüket is alig lehetett megmenteni a zsákmányra éhes szerbektől. Az ellenség könnyen tudomást szerezhetett a már három nappal előbb táborszerte beszélt újabb támadási időpontról, 1848. augusztus 19- éről. Sikerrel kecsegtetett viszont, hogy jelentős túlerő, 19 zászlóalj, 17 huszárszázad és kilenc üteg intézett rohamot. A támadás mégis meghiúsult, mert összehangolatlan volt, a fő hadvezető nem gondoskodott tartalékról, így a szerbek felmentő serege eljuthatott végső céljához. Perczel Mórnak igaza volt, áűfikor két fi' "uc oToßnyen ffu- nappal később az országgyűlés szónoki emelvényéről árulással felérő hanyagsággal vádolta Bechtoldot, aki le is mondott. A szenttamási ostromok ezután még rendre folytatódtak. A kisebb csatározásokat nem számítva, szeptember 21-én sikertelen magyar próbálkozás esett meg, akárcsak november 30-án. Közben az ellenség október 9-én, majd 1849. január 22-én próbált kitömi, hadműveletet kezdeményezni - szintén sikertelenül. Az első ostrom után csaknem háromnegyed évvel, 1849. április 3-án végül siker koronázta az erőfeszítéseket. Perczel Mór erőltetett menetben, mintegy 8000 fővel elérte reggel hétre a nevezetes sáncokat, az ezt követő eseményekről pedig így számolt be a Honvédelmi Bizottmánynak: „Reggeli 8 órától 10 és fél óráig tartott erős ágyúzás után Szent-Tamás végre rohammal vitéz seregem által elfoglaltatott. 4 lobogó, 6 ágyú, tömérdek vagyon és fegyver, lőszer esett birtokunkba. A támadás és rohanás Kis-Kér és Verbász felöli sáncokra egyszerre történt. Az ellenség, mely elszánt vitézséggel sok ezernyi mennyiségben utolsó percig tartá magát, s megszámíthat- lan mennyiségű holtakat veszte, 4—5000-en túl lehet az elésettek, vízbe haltak vagy hajítattak száma. Mi is több tisztet és vitézt veszténk, kik dicsőén haltak el a dicsőség- és eredménydús ostromban”. Jókai Mór az Esti Lapokban április 10-én írta meg: „Batthyány Kázmér (a kormánybiztos) Szent-Tamást földig lerontotta. Kő kövön nem maradt. A sáncok behu- zattak... A szenttamási toronyból lehozott harangokból emlékpénzek veretnek a diadal emlékére, mellyek azon hadfiak között fognak kiosztani, kik az ostromban részt vevének . . . Perczel tábornok a hongyűlés által Bácska visszaszerzéséért a nagy érdemkereszttel fog díszesít- tetni”. Dr. Töttős Gábor Ozorai bemutatkozás „Sors, nyiss nekem tért” Márkus Regina grafikái mellé Harangzúgással indult a kiállítás-megnyitó az ozorai községháza termében, mely Márkus Regina grafikáit volt hivatott bemutatni. Márkus Regina egészen biztos, hogy hallat még magáról! Ő ugyanis a pálya kezdetén van. Ez utóbbi mondat korrekcióra szorulhat, ha azt elemezzük, hogy mikor is indul az ember pályaválasztása? Ha a születés pillanatában, akkor Márkus Regina immár tizennyolc éve pályán van. Amikor ke?£. ügyébe került valamilyen”' írásra, rajzolásra, (hogy ne nevezzük firkálásra) alkalmas eszköz, azonnal tudta, hogy mihez kezdjen vele. így aztán természetes lett, hogy lakóhelyén, a simontomyai általános iskolában Boros Eszter tanárnő irányításával rajzossá fejlődött, majd ennek megfelelő szakkö- zépiskolábanéretté vált. Az ozorai kiállítás egy tematikus válogatás anyaga. Az 1849-49-es szabadságharc 150. é^fórdulója adott apropót, alkalmat, csokorba szedni azokat az információkat, történelmi, irodalmi ismeretanyagot, melyek grafikusi gondolatok elindítói is lehetnek. Petőfi Sándor, Illvés Gvula eev-egv költeménye kínálta a lehetőséget. Ha egyetlen rajzot emelünk ki - igazságtalanul - a tárlat anyagából, akkor legyen az a Petőfi Sándor: „Sors nyiss nekem tért” kezdetű verse. Márkus Regina is ezzel a kéréssel, fohásszal indulhat a felnőtté válás útjának kezdetén. „Sors, nyiss nekem tért”. Ez a tér jelenleg a lakóhelyhez közeli település, Ozora lett. Itt nyílt alkalom ízelítőt adni az alkalmazott grafikusi érettségi bizonyítvány igazolására. Ozorai látképek és a százötven évvel ezelőtti történelmi helyszínek ábrázolásával került közelebb az itt lakókhoz az ifjú grafikusnő. Kétség nem fér tehetsége létének kutatásához. Sokkal többet jeleznek grafikai lapjai, mint ami ez a kamara-bemutatkozás lehetővé tesz. A majom mondja a kutyának Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. Beküldési határidő: augusztus 29. A borítékra, levelezőlapra, kérjük írják rá: Rejtvény! Az augusztus 1-i számban közölt rejtvény helyes megfejtése a következő: „Zenélni, az szeretkezni”. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Böröcz Erika 7200. Dombóvár, Rét u. 28., Huba Jánosné 7100. Szekszárd, Arany J. u. 18., Sándor Istvánné 7133. Fadd, Kossuth L. u. 47., Szal- kay Anett 7200. Dombóvár, Népköztársaság u. 54. I/4„ Török Krisztina 7100. Szekszárd, Venyige u. 14. gyakorolja, először azt a csodát éli át, hogy békességet nyer szívében, s eltűnik a gyűlölet belőle, feloldódik a keserűsége. A következő csoda pedig az, hogy az ellenfél is elássa a csatabárdot. Próbáld ki és megtapasztalod. Mondd el imádságként Ady versének kérését: „Békíts ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke ", Erre a kérésre Jézus Krisztus ezt ígéri: „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja.. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen”. (János evangéliuma 14:27). Ferenc Tibor (Baptista Gyülekezet) Kitartó, szorgalmas munkáról, alkotói üzeneteket hordozó, határozott állásfoglalásokról árulkodnak. Nagy felelősség minden kimondott, leírt gondolat, mely értékeli - némi elfogultsággal - a Márkus Reginához hasonló pályakezdők első munkáit. Megtévesztő, félrevezető lehet a dicsérő szó, eltántoríthat, célt téveszthet a bíráló, kritikai hang. Az ozorai bemutatkozó kiállítás tematikussága nem teszi lehetővé az átfogó értékelést. A néző, a tárlat anyagát befogadó dolga, netán kötelessége, hogy figyelemmel kísérje Márkus Regina munkálkodását, nyissa, tágítsa a teret, és miként a harangok, vigye hírét e kiállításnak, hogy „tehessen az emberiségért valamit!” Decsi Kiss János Istentiszteletek a hét végén Szekszárd Római katolikus szentmisék: Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
