Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-08 / 158. szám

4. oldal Megyei Köbkép 1998. július 8., szerda- a feketepiacon Múltunk emlékei Dr. Gaál Attila a közelmúltban kapott egy levelet Kőszegről: az ottani múzeumigazgató arra hívta fel szekszárdi kollégája figyelmét, hogy a határon nemrég lefoglalt, illegálisan Nyu­gatra irányuló - adott esetben több ezer éves - régészeti lele­tek között számtalan Tolna megyei, muzeális értékű tárgy ta­lálható. — Elsősorban Regöly, Cikó és Heténypuszta a veszé­lyeztetett terület ebből a szempontból megyénkben - mondta a szekszárdi Wo- sinsky Mór Múzeum igazga­tója, aki előtt nem ismeretlen a helyi „műgyűjtők” tevékeny­sége. — S azt is tudom, hogy Dombóvár, Dunaföldvár és Bölcske-Madocsa környékén is vannak illegális ásatók. — Mire specializálták ma­gukat ezek a zugásók? — Eddig többnyire a fém­tárgyakra, tehát a bronzkor utáni leletekre. Ám manapság már értékessé vált a kerámia is: egyesek dózerral mennek neki a kurgánoknak vagy a már ismert feltárásoknak, az ott talált kerámiát restauráltat- ják, s így adják tovább azokat nyugati vevőknek. — Nagy a felvevőpiac? — Óriási. Ráadásul a mú­zeumok a nyugati gyűjtők ál­tal kínált árakkal képtelenek versenyezni. — Nyilván van valamilyen szankciója az illegális lelet­kereskedelemnek ... — Most már rendelkezünk egy, a korábbinál sokkal jobb múzeumi törvénnyel, ami le­hetővé teszi az említett tevé­kenység büntetését. Tehát ha a rendőri szervekkel, a falvak­ban élő, a határt járó hivatalos személyekkel, így például a mezőőrökkel együtt tudunk működni, akkor már érvényt lehet szerezni a törvénynek. Már ha persze sikerül tetten érni a delikvenseket. — Mi a helyzet akkor, ha valaki otthon, az udvar fel­ásása közben bukkan régészeti emlékekre? — Természetesen ebben az esetben is érvényes a bejelen­tési kötelezettség. A múzeum illetékese kimegy, s megfelelő jutalmat ajánl fel. Sajnos, annyit soha nem tud adni, mint egy magángyűjtő, aki kapás­ból felkínálja az összeg há­romszorosát ... -szá­Vetélkedőre hívták a társszerveket is Jól versenyez a „csikócsapat” Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére vetélkedőt rendezett a Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetségének Tolna Megyei Szervezete. A vetélkedőre meghívást kaptak a társszervek is. A versenyre Varga Mihály, a Hunyadi Mátyás vendéglátói­pari középiskola történelem­földrajz szakos tanára állította össze a kérdéseket. Az orszá­gos események mellett a Tolna megyében történtek is fontos szerepet kaptak a fel­adatok között. A versenyben a látássérültek szervezetén kívül a mozgássérültek-, és hallássé­rültek megyei szervezete, va­lamint a Nyitni-Kék egyesület vett részt. A vetélkedőt a MVGYOSZ ötfős csapata nyerte, a faddi Baros Viktor vezetésével. A zsűri tagjai Freund György a MVGYOSZ megyei szervezetének elnöke, dr. Vastag Oszkár főorvos és Kaczián János, a Tolna Me­gyei Honismereti Egyesület elnöke voltak. A MVGYOSZ megyei szervezetének fiataljai nem csak ezen a versenyen ér­tek el jó eredményt. Tolna, Somogy, Fejér, Bács-Kiskun, Somogy és Pest megye MVGYOSZ szervezete „Szomszédolás” elnevezéssel vetélkedő-sorozatot indított, amit az első évben Tolna me­gye csapata nyert. Ezzel együtt elnyerték tavaly a ren­dezés jogát is. Idén Kecskeméten folytató­dott a sorozat. A Tolna megye­iek itt második helyezést értek el, s egyúttal ők büszkélked­hettek a vetélkedő legfiatalabb csapatával is. Kaposváron „Barangolás Somogybán” címmel rendeztek vetélkedőt a Magyar Vakok és Gyengénlá- tók Országos Szövetségének 80 éves fennállása alkalmából. Ismét csak a legfiatalabb csa­pattal (16-23 éves csapatta­gok) itt is második lett Tolna megye. vem Pedagógiai tanulmányút Angliában Southampton, a gazdag iskolaváros Ki gondolná, hogy a híres diszlexiások (olvasási zavarokkal küszködök) táborába olyan személyiségek tartoztak, mint Ga­lilei, Edison, Churchill, vagy éppen Einstein? Ezzel a névsorral - és még más nevekkel is - Tóth Zoltán nemrég Southampton- ban találkozott, abban az iskolában, melyet angliai tanul­mányútja idején keresett fel. gának típusa. A tanuló ennek ismeretében eleve olyan intéz­ménybe jár, ahol speciálisan képzett szakemberek próbálják a lehető' legrövidebb időn belül visszavezetni a normál iskola- rendszerbe. S ehhez mindent Híres diszlexiások: az egész világ ismeri őket A szekszárdi Bezerédj Pál Álta­lános Iskola pedagógusa a kö­zelmúltban a Socrates alapít­vány pályázatának köszönhe­tően jutott ki Southamptonba, ahol ugyanolyan profilú intéz­ményeket tekinthetett meg, mint amilyenben jelenleg is ta­nít. Azaz, olyan iskolákról van szó, amelyekbe különböző - pszichés, mentális - fogyaté­kossággal sújtott gyerekek jár­nak. — Egy hetet tölthettem az említett városban, mely egyéb­ként országos viszonylatban is a gazdagabbak közé tartozik - mondta Tóth Zoltán. — Ez a tény rögtön nyilvánvalóvá vált az általam meglátogatott isko­lákban: valamennyinek irigy­lésre méltó ä felszereltsége. Emellett mindenhol odafigyeltek az apróságnak tűnő - de egyéb­ként nagyon fontos - részletekre is. Például ha az egyik gyerek­nek fogáskoordinációs nehézsé­gei vannak, akkor olyan ceruzát kap kézbe, melyet egy alakítható gumibetét tesz foghatóvá. Vagy: most láttam először olyan ollót, melynek négy szára van, azért, hogy a pedagógus a gyerek mö­gött tudja igazgatni a papírvá­gást. S egy osztályterem sem úgy néz ki, mint nálunk. A folyosóra néző fal - vastag üvegből van - teljesen átlátszó, bárki, így a szülő is bármikor figyelemmel kísérheti csemetéjét. A padló mindenütt szőnyeggel borított, az egyik sarokban ott van a szá­mítógép, a másikban a könyvtár, a harmadikban pedig a játszó­terület. S ami - legalábbis szá­munkra - végképp meglepő: va­lamennyi osztályban legalább kettő — néha még több — tanár foglalkozik a gyermekekkel. Míg az egyikük magyaráz, ad­dig a másik ott nyüzsög a nebu­lók között. A gyerekek - folytatja Tóth Zoltán - sokkal felszabadultab- bak, nyitottabbak, mint ma­gyarországi kortársaik. Persze, ennek is megvan a maga ma­gyarázata. — Angliában nagy hang­súlyt fektetnek arra, hogy a gyermekek fogyatékosságainak felismerése időben megtörtén­jen. A családi orvos mellett az úgynevezett egészségügyi vizi- torok is ennek felderítésével foglalkoznak. Valamennyi gye­reknek van egy kis kartonja, melyen szerepel fogyatékossá­megkap: például egy hallássé­rült személyre szabott nevelési terv alapján tanul, s emellett válogathat a legmodernebb hallókészülékben. A szekszárdi pedagógus hangsúlyozza: az anyagiak hiá­nya mellett Magyarországon a szemléletbeli különbség is hát­ráltatja az eredményes munkát. — Nálunk ugyanis nem egy szülő eleve abból indul ki, hogy az én okos gyerekemmel nincs és nem is lehet semmi baj. Ép­pen ezért adott esetben csak ké­sőn derül ki, hogy a tanuló disz­lexiás, vagy más problémával küszködik. S ha — mint általá­ban - meglehetősen későn kerül a mi iskolánkba, 12-13 évesen, akkor az iszonyú hátrányokat a legnagyobb jóakarat mellett is már csak csökkenteni le­het. -szá­IMOKIA CONNECTING PEOPLE Milyen az ideális mobiltelefon? Kicsi, könnyű, mindentudó és könnyen kezelhető - egyszóval olyan, mint a Nokia 550-es. Súlya mindössze 182 gramm (vékony akkumulátorral), ezzel a OQOQ-as mezőny legkisebb és legkönnyebb tagja. De nincs kisebbrendűségi komplexusa. Munkabírása is átlagon felüli: napokig képes folyamatosan várakozni azért, hogy aztán Ön órákig beszélhessen. Nagyméretű grafikus kijelző, magasszintű felszereltség, új szolgáltatások és egyszerű kezelhetőség. Mindez együtt a Nokia 550-es, a legkisebb nagymenő. Értékesítés a Westei Q0QO márkakereskedőknél. További információért hívja a 06-80-450-450-es telefonszámot. Nokia mintabolt: 1126 Budapest, Királyhágó tér 8-9. Tel.: 201-2890 http:W www.nokia.hu A legkisebb nagymenő NOKIA 550 a vízgazdálkodási tanács Megalakult A vízgazdálkodás területi, szakmai feladatainak - a ter­vezés, a vízgazdálkodási fej­lesztés és az üzemeltető-szol­gáltató tevékenység - össze­hangolása a nemrégiben lét­rehozott Közép-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Ta­nács feladata a régióban. Alapul az 1995. évi „Vízgaz­dálkodásról” szóló törvény szolgál. Ennek szellemében alakítottak tizenkét tanácsot az országban működő vízügyi igazgatósá­gok, mint az állami vízügyi igazgatás területi szervei. A ta­nácsok alapvető feladata a terü­leti vízgazdálkodási célkitűzé­sek megismerése, értékelése, megvalósításának segítése. A résztvevő szervezetekre köte­lező döntéseket azonban nem hozhat. A Közép-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács szé­kesfehérvári székhellyel alakult meg. Kapcsolata, működési te­rülete megegyezik a Vízügyi Igazgatóság illetékességi terü­letével: Fejér, Tolna és Veszp­rém megye, valamint Székesfe­hérvár, Dunaújváros, Szekszárd és a Veszprém megyei jogú vá­rosok. A megválasztott tagok (23 fő) állami és önkormányzati szakmai, szakigazgatási szer­veket képviselnek - Közleke­dési és Hírközlési Miniszté­rium, tanácsok, a kamarák, vízi­társulatok, Regionális Vízmű Vállalatok, valamint az alapító vízügyi igazgatóság. A munkát 12 állandó meghívott segíti, és tervezik civil szervezetek be­kapcsolását is. Az alakuló ülésen a résztve­vők elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot, majd megválasztották az elnököt: Radetzky Jenőt, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének személyében, vala­mint két fő társelnököt: Filep Miklóst, a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács, és Bohli Antalt, a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács kép­viseletében. A napirendi pontok között szerepelt még Magyar- ország vízgazdálkodási politi­kájának véleményezése. A ta­nács működésével kapcsolatos titkársági teendőket az alapító vízügyi igazgatóság látja el. A legközelebbi ülést szeptember­ben tartják. Tb-önkormányzatok ma: és holnap? A társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése a hi­vatalba lépő kormány egyik fontos törekvése, ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az ezzel kapcsolatos, a parlament elé most kerülő előterjesztés. A kérdéskör nemrég az Országos Egész­ségbiztosítási Önkormányzat ülésének napirendjén is szere­pelt. Péti Imre önkormányzati képviselőt, a Vagyongazdálko­dási Bizottság alelnökét kértük egy rövid összegzésre. — Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1993-ban, a rendszerváltás fontos állomá­saként, az állampolgárok akara­tából, legitim módon alakult meg - hangsúlyozta Péti Imre. — Az elmúlt öt év munkájá­nak egyik meghatározó ténye­zője az volt, hogy a parlamenti törvényhozás mind a mai napig nem rendezte a biztosítással kapcsolatos kulcskérdéseket: például nem született meg a vagyongazdálkodási törvény, s évekig nem teremtődtek meg az ellenőrzések lehetőségei sem. — A hírek szerint nem ezek a gondok játszanak szerepet az önkormányzat megszüntetésé­nek szorgalmazásában. — Igen, én úgy fogalmaz­nék, hogy egy általános válság­folyamat időszakában, egy kie­gyensúlyozatlan rendszerben soha meg nem kapott és soha nem gyakorolt jogokat kémek számon rendszeresen a testüle­ten. Önkormányzatunk munká­ját alapvetően az jellemzi, hogy felelősségünk sokkal szélesebb körű, mint hatáskörünk. Egyéb­ként már az előző kormányzati ciklusban is erte jonéhány tá­madás a testületet: a tényleges gondok elismerése mellett mindig törekedtünk azok meg­felelő korrekciójára is. — Milyen gondokról volt szó? — Részben olyanokról, me­lyek a már említett kormányzati feladatok elmulasztásából származtak. S az is igaz, hogy ezen mulasztások miatt az ön- kormányzatok sem voltak ké­pesek minden esetben maradék­talanul ellátni feladataikat. Ezeket a hiányosságokat azon­ban lehet pótolni. Egy tény: a járulékfizetők demokratikus képviseletét a világ fejlett or­szágaiban a népbiztosítóknál többnyire önkormányzatok ga­rantálják. Az Európai Unió ti­zenhat országa közül nyolcban működik ilyen rendszer, -szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents