Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-31 / 178. szám

4. oldal Megyei Körkép — Konyhád Es Környéke 1998. július 31., péntek VÖLGYSÉGJÁRÓ Nagymányoki fejlesztések A környezetvédelmi alapból elnyert 2,9 milliós támogatás felhasználásával korszerűsítik a nagymányoki általános is­kola és a polgármesteri hiva­tal fűtését. A településen épülő torna­csarnokban befejezték a tető- szigetelést. A művelődési házban helyiséget alakítanak ki a német kisebbségi önkor­mányzat számára. Focisuli a sportpályán A bonyhádi Focisuli Alapít­vány általános iskolások szá­mára ebben az évben is meg­rendezi napközis rendszerű nyári táborát a városi sportte­lepen. Az első turnus augusz­tus 3-án, a második augusztus 10-én kezdődik. Jelentkezni a helyszínen a kezdőnapokon reggel 8 és 9 óra között lehet. Felvilágosítást előzetesen a 450-190-es adnak. telefonszámon Nyári filmek a könyvtárban A bonyhádi Városi Könyv­tárban ma a Pöttöm Panna, holnap a Salty, az oroszlán­fóka című filmet vetítik a va­kációzó gyerekeknek. Hétfőn a Ludas Matyival folytatódik a program, kedden Ragado­zók sorozatból a Kígyó kerül sorra, szerdán a Szabadítsátok ki Willyt, csütörtökön Brémai muzsikusok, pénteken A tü­zes íjász, szombaton a Szív­tipró gimi című filmet mutat­ják be. A vetítések délután kettőkor kezdődnek. A kisebbségi képviselő fogad Bogdán Sándor, bonyhádi ci­gány kisebbségi képviselő fo­gadóórát tart augusztus 5-én délután fél 3-tól Bonyhádon, a művelődési központban. Negyven év után Ismét együtt Grábócon — Minden a telefonnal kezdődött - mondta a báta- széki Hohmann Jánosné, amikor a közeljövőben megrendezésre kerülő ta­lálkozóról kérdeztük. Hohmanné, a főszervező FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Amikor végre Bátaszékre is „betört a technika”, s bekö­tötték a lakásokba a telefono­kat, egykori barátnője hívta föl őt Szekszárdról. Fölidéz­ték a gyermekkori élménye­ket, milyen is volt akkor isko­lába járni, és amikor együtt táncoltak Grábócon a tánc­csoportban. Aztán abban ma­radtak, jó volna a többiekkel is egyszer összejönni. Az ötletet tett követte, a sok-sok kereső telefon, a régi ismerősök, volt barátok, egy­kori osztálytársak felkutatása. Rengeteg fáradság, nem kis költség, de így fél év eltelté­vel úgy tűnik, megérte. Eddig száztízen jelentkeztek, hogy eljönnek augusztus 15-én Grábócra, a találkozóra. — Nem osztálytalálkozót szervezek, hanem azokat hí­vom vissza a községbe, akik velem együtt negyven éve el­költöztek onnan. Két lányának már tartott lakodalmat, de nein gondolta, hogy ezzel a mostani szerve­zéssel mekkora gondot vesz a nyakába. — Az biztos, ha lesz még egy - és valószínűleg les/ . én már csak az ünnepi asztal­hoz fogok leülni - jelentette ki határozottan. Aki ismeri Hohmann Jánosné - keres­kedő lévén nagy az ismeret­ségi köre - szervezőkészsé­gét, temperamentumát az ké­telkedik ebben a kijelentésé­ben. Az utolsó egyeztetésen is túl vannak már, mert a nem­régiben lezajlott grábóci szerb búcsúban összejött a báta- széki szervező a helybeli segí­tőkkel, pontosították a teen­dőket. A magyar búcsú nap­jára szervezett programon az ország minden részéből, sőt külföldről érkező vendégek­nek ebéd is lesz. A cikói Zsa- lakó István főzi a pincepör­költet, két asszony mosogat, s takarít ebéd után. A progra­mot reggelig tartó bál zárja. «(Pt) Kerti kerámiák az istállóból Egy hajdani tehénistállóban, a Völgység Népe Mezőgazda- sági Szövetkezet cikói telepén működik a Ferdinánd Kft., amely kerti kerámiák gyártá­sára specializálódott. A ma­gyar tulajdonost, Szűcs Fe­rencet arra kértük, beszéljen szakmai pályafutásáról, va­lamint a jelenlegi termékek előállításának folyamatáról. — 1974-ben, a gimnáziumi érettségi után nem vettek fel a főiskolára, így kerámiakészítő lettem Szekszárdon. Három évet dolgoztam a szakmában, majd szakmunkásvizsgát tet­tem. Tíz esztendeig továbbra is a megyeszékhelyen lévő kerá­miaüzemnél kerestem a kenye­remet. Ugyanennyi időt töltöt­tem aztán a Baranya Megyei Népművészeti Szövetkezetnél. Emellett kisiparosként bedol­gozást vállaltam baranyai és fővárosi gmk-knak. Akkoriban még nagyobb divat volt a nő­napi ajándékozás. Még '87-ben a Ganz MÁVAG mintadarabot kért tőlem. A kerámia meg­nyerte az ottani vezetők tetszé­sét: kétszáz darabot rendeltek a női munkatársaiknak. — Kérem beszéljen a mos­tani munkájáról! — A kft-nk tavaly alakult, ötmilliós hitellel indultunk. Az Már őszre termelik a cserepeket épületet egyébként béreljük. A holland tulajdonos ötletei alap­ján dolgozunk, a belga tulajdo­nos a kereskedelemmel foglala­toskodik, jómagam pedig a gyártás technológiáját irányí­tom, ellenőrzőm. — Ez hogyan zajlik? — Földből, szürke és vörös­agyagból keveréket készítünk. Ezt membránpumpával felszí­vatjuk és vászonbordák közé préseljük. így agyaglepényt ka­punk, amit többször is átdará­lunk, hogy ne legyen csomós. Ezt követően az alapanyag az előre elkészített gipszformába kerül - ezt hívjuk beformázás- nak. Amikor az anyag elválik a formától, kivesszük, de várni kell a bőrkemény állapotig, ak­kor következhet a lekerekítés. Kétheti száradás után válik a termék „kemenceéretté”. Ez­FOTÓ: BAKÓ JENŐ után kiégetjük a kemencében, amit én magam építettem. — Mikor van a dömping? — Ez idénymunka, hiszen a virágokat ősszel és tavasszal ül­tetik. Ehhez kell alkalmazkod­nunk: nyár közepétől őszig, il­letve téltől tavaszig dolgozunk. — Hol értékesítik a portéká­kat? — Hollandiában, Belgium­ban és Németországban. Találkoznak az Izményről elszármazottak Emlékművet és falucímert avatnak Közel kétszáz vendéget várnak szombaton Izménybe, a telepü­lés központjában felállított emlékmű felavatására és a meg­újult templomban tartandó hálaadó istentiszteletre. A tűző napon izzadtak és ránco­lódtak a homlokok, mindenki a darukocsi vezetőjét és a felállí­tandó -szobor útját figyelte. Mintegy négy tonnás kőből fa­ragta Adorjánt Endre. Útban volt a telefonkábel. Centiméte­reken múlt, hogy a daru karja mégiscsak befért alá, s a hatal­mas követ a helyére emelte. A talapzat fölött hárman-négyen egyengették az emlékkő útját, köztük volt az alkotó is. Mint a szeme fényére, úgy vigyázott a hatalmas darabra. Eresztés, stop, kötőanyag kenceficélése, illesztés, emelés, ékelés, igazí­tás, újabb emelés ... Volt, aki attól tartott, nem bírják a heve­derek. Bírták. Nem telt bele fél óra, a szobor a helyén állt. Amikor már az alkotónak is tetszett, hogy hogyan, közelebb mentünk hozzá, s a munkáról kérdeztük. Meglehetősen igye­keznie kellett, hogy elkészül­jön, hiszen mindössze három hete volt a szobor elkészítésére. Az első és a második világhá­ború áldozatait idéző, a kitele- pítetteknek emléket állító szo­bor magáért beszél: szenvedés, áldozatok, és a szülőföldhöz kötő gyökerek. A hazát akkor is vállaljuk és szeretjük, ha az nem szeret minket. Ezt bizonyítja, hogy a hol­napi ünnepséget az egykori ki­telepítettek kezdeményezték: a Németországba elhurcolt, majd Pécsre visszaköltözött Lehr család: Anna és Henrik - tudtuk meg Szánya Zoltán polgármes­tertől. A férj sajnos nem érhette meg a holnapi avatót, nemrég elhunyt. Lehrék Németországban gyűjtést rendeztek, hogy a falu több, mint kétszáz éves evangé­likus templomát fel lehessen újítani. (A kitelepítés után alig maradt néhány evangélikus hívő a faluban.) E célra és az emlékműre összesen mintegy kilencmillió forintnak megfe­lelő márkát adtak össze az egy­kor lakóhelyükről kitelepítet­tek. A templom 93 esztendős orgo­náját is sikerült újjávarázsolni. Bizonyára so­kaknak nagy él­mény lesz, ami­kor holnap dél­előtt, a 10 órakor kezdődő hálaadó szentmisén meg­szólal a hang­szer. Ezt köve­tően délben a temetőben tiszte­legnek az elhal­tak emléke előtt. Délután fél há­romkor kezdődik az emlékmű fel­avatása, a telepü­lés új címerének és zászlajának megáldása. Öt órakor kulturális műsor lesz, amelynek kere­tében néprajzi kiállítás nyílik. Este táncmulat­sággal zárul a program. Hangyái A felújított orgonán van ez a régi felirat FOTÓ: BAKÓ JE NŐ Bukovinába kirándulnak a székelyek Bukovinába szervez kirándu­lást a Székely Szövetség. Az augusztus 19-én kezdődő túra résztvevői felkeresik az egykori öt bukovinai magyar falut: Andrásfalvát, Hadikfalvát, Is- tensegítset, Fogadjistent és Jó- zseffalvát, részt vesznek az Al- kanul Nemzetközi Fesztiválon, Radócon. Útban hazafelé ellátogatnak Gyergyószentmiklósra, Maros­főre, Csíkszeredára, Madéfal- vára, Csíksomlyóra, Székely­udvarhelyre, Farkaslakára, Ko- rondra, Marosvásárhelyre, Ko­lozsvárra, Körösfőre és Kalota- szegre. Az útra Fábián Ger­gelynél, a Székely Szövetség elnökénél lehet jelentkezni. Ki írta alá a szakvéleményt? Barcza Jenőné feljelentést tett a rendőrségen, mert alá­írása egy olyan iraton sze­repel, amelyet nem ő készí­tett. A Veszprém megyei pedagógiai szakértő asszony azt sem tudta eddig hol van Győré, mégis az „ő” alá­írása szerepel a györei is­kola pedagógiai program­jának szakértő elemzésén. A bonyhádi rendőrkapitány­ság ismeretlen tettes ellen nyomozást indított az ügyben. Mint itt megtudtuk, azt kere­sik, hogy ha nem Barczáné, akkor vajon ki készítette az iskola pedagógiai programjá­ról készült bírálatot. Érdeklődésünkre Barcza Jenőné elmondta: a napokban értesült róla, hogy utalni sze­retnék neki a bírálatért járó tiszteletdíjat. Nem értette a dolgot, mert — mint mondotta - azt sem tudta, hogy Győré hol van, nemhogy szakértői véleményt készített volna an­nak iskolája számára. A dolognak azért van jelen­tősége, mert a képviselő-tes­tületnek jóvá kellene hagynia az intézmény pedagógiai programját, s ez csak a szak­értői véleménnyel együtt le­hetséges. Érdeklődésünkre a györei jegyző nem mondta meg, ki vitte be a hivatalba a feltehetően hamis szakértői jelentést. A téma feltehetően napirendre kerül a képviselő- testület hétfői ülésén.Tegnap többször is próbáltunk telefo­nálni a györei iskolába, ered­ménytelenül. A település pol­gármesterét sem sikerült lap­zártáig elérnünk. - háj ­Bukovinai székely népmesék Bukovinai székely népmesék címmel kötet jelent meg Höf- lerné Kelemen Emma szer­kesztésében. Vele beszélget­tünk az új kiadványról. — Régi terve valósult meg a kötet megjelenésével. — így igaz. Jómagam And- rásfalváról származom. Apró kislányként megcsodálhattam szülőfalum mesemondóinak „beszédeit”. Nannyóim az asz- szonyok titkairól, apóka a kato­napajtásairól és a szolgálatról és más élményeiről mesélt, ezek között farkaskaland is volt. Később a meséket tudatosan gyűjtöttem, kezdő tanítóként a munkámban felhasználtam. A legrégebbi jegyzeteimet 1957- 58-ban készítettem Kakasdon, a néhai Mátyás Borbálának és Kerekes Györgyné Dávid Ró­zának köszönhetően. — Valamennyi mese az Ön gyűjtése? — Nem, a kötetben megta­lálható a néhány éve elhunyt kakasdi Sebestyén Adám koráb­ban már megjelent gyűjtéséből három mese. Ezek komoly ér­tékű tudományos munkák, de átdolgoztam, hogy érthetőbbek legyenek a nem székelyek és a gyerekek számára. Ezen kívül Zsák Béla Déván és környékén gyűjtött „Az egyszeri ember” címmel megjelent mesegyűj­teményéből is kiragadtam há­rom írást. A szövegeket igye­keztem eredeti székely tájnyel­ven visszaadni. — Mi jellemző a bukovinai székely népmesékre? — Ezek témáit az előadó a saját környezetéből menti, s a valós mindennapi életről szól­nak. Ilyen például: a rest em­ber, a kevély leány, de nem ritka a mesebeli hősök megem­lítése sem. A kiadványba több királyos történést is választot­tam, pont a kicsik kedvéért. A csodák világa megmozgatja, élénkíti a fantáziájukat. — Kik működtek közre a kötet el­készítésében ? — Az anyagot Kriza Ildikó lektorálta, a grafikai illusztráció Máthé Krisztina, a számítógé­pes szerkesztés Kelemen Szil­via munkája. — Hol kapható a kötet? — Bonyhádon és Szekszár­don és szinte minden olyan fa­luban, ahol bukovinai széke­lyek élnek. Hunyadi i 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents