Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-31 / 178. szám
4. oldal Megyei Körkép — Konyhád Es Környéke 1998. július 31., péntek VÖLGYSÉGJÁRÓ Nagymányoki fejlesztések A környezetvédelmi alapból elnyert 2,9 milliós támogatás felhasználásával korszerűsítik a nagymányoki általános iskola és a polgármesteri hivatal fűtését. A településen épülő tornacsarnokban befejezték a tető- szigetelést. A művelődési házban helyiséget alakítanak ki a német kisebbségi önkormányzat számára. Focisuli a sportpályán A bonyhádi Focisuli Alapítvány általános iskolások számára ebben az évben is megrendezi napközis rendszerű nyári táborát a városi sporttelepen. Az első turnus augusztus 3-án, a második augusztus 10-én kezdődik. Jelentkezni a helyszínen a kezdőnapokon reggel 8 és 9 óra között lehet. Felvilágosítást előzetesen a 450-190-es adnak. telefonszámon Nyári filmek a könyvtárban A bonyhádi Városi Könyvtárban ma a Pöttöm Panna, holnap a Salty, az oroszlánfóka című filmet vetítik a vakációzó gyerekeknek. Hétfőn a Ludas Matyival folytatódik a program, kedden Ragadozók sorozatból a Kígyó kerül sorra, szerdán a Szabadítsátok ki Willyt, csütörtökön Brémai muzsikusok, pénteken A tüzes íjász, szombaton a Szívtipró gimi című filmet mutatják be. A vetítések délután kettőkor kezdődnek. A kisebbségi képviselő fogad Bogdán Sándor, bonyhádi cigány kisebbségi képviselő fogadóórát tart augusztus 5-én délután fél 3-tól Bonyhádon, a művelődési központban. Negyven év után Ismét együtt Grábócon — Minden a telefonnal kezdődött - mondta a báta- széki Hohmann Jánosné, amikor a közeljövőben megrendezésre kerülő találkozóról kérdeztük. Hohmanné, a főszervező FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Amikor végre Bátaszékre is „betört a technika”, s bekötötték a lakásokba a telefonokat, egykori barátnője hívta föl őt Szekszárdról. Fölidézték a gyermekkori élményeket, milyen is volt akkor iskolába járni, és amikor együtt táncoltak Grábócon a tánccsoportban. Aztán abban maradtak, jó volna a többiekkel is egyszer összejönni. Az ötletet tett követte, a sok-sok kereső telefon, a régi ismerősök, volt barátok, egykori osztálytársak felkutatása. Rengeteg fáradság, nem kis költség, de így fél év elteltével úgy tűnik, megérte. Eddig száztízen jelentkeztek, hogy eljönnek augusztus 15-én Grábócra, a találkozóra. — Nem osztálytalálkozót szervezek, hanem azokat hívom vissza a községbe, akik velem együtt negyven éve elköltöztek onnan. Két lányának már tartott lakodalmat, de nein gondolta, hogy ezzel a mostani szervezéssel mekkora gondot vesz a nyakába. — Az biztos, ha lesz még egy - és valószínűleg les/ . én már csak az ünnepi asztalhoz fogok leülni - jelentette ki határozottan. Aki ismeri Hohmann Jánosné - kereskedő lévén nagy az ismeretségi köre - szervezőkészségét, temperamentumát az kételkedik ebben a kijelentésében. Az utolsó egyeztetésen is túl vannak már, mert a nemrégiben lezajlott grábóci szerb búcsúban összejött a báta- széki szervező a helybeli segítőkkel, pontosították a teendőket. A magyar búcsú napjára szervezett programon az ország minden részéből, sőt külföldről érkező vendégeknek ebéd is lesz. A cikói Zsa- lakó István főzi a pincepörköltet, két asszony mosogat, s takarít ebéd után. A programot reggelig tartó bál zárja. «(Pt) Kerti kerámiák az istállóból Egy hajdani tehénistállóban, a Völgység Népe Mezőgazda- sági Szövetkezet cikói telepén működik a Ferdinánd Kft., amely kerti kerámiák gyártására specializálódott. A magyar tulajdonost, Szűcs Ferencet arra kértük, beszéljen szakmai pályafutásáról, valamint a jelenlegi termékek előállításának folyamatáról. — 1974-ben, a gimnáziumi érettségi után nem vettek fel a főiskolára, így kerámiakészítő lettem Szekszárdon. Három évet dolgoztam a szakmában, majd szakmunkásvizsgát tettem. Tíz esztendeig továbbra is a megyeszékhelyen lévő kerámiaüzemnél kerestem a kenyeremet. Ugyanennyi időt töltöttem aztán a Baranya Megyei Népművészeti Szövetkezetnél. Emellett kisiparosként bedolgozást vállaltam baranyai és fővárosi gmk-knak. Akkoriban még nagyobb divat volt a nőnapi ajándékozás. Még '87-ben a Ganz MÁVAG mintadarabot kért tőlem. A kerámia megnyerte az ottani vezetők tetszését: kétszáz darabot rendeltek a női munkatársaiknak. — Kérem beszéljen a mostani munkájáról! — A kft-nk tavaly alakult, ötmilliós hitellel indultunk. Az Már őszre termelik a cserepeket épületet egyébként béreljük. A holland tulajdonos ötletei alapján dolgozunk, a belga tulajdonos a kereskedelemmel foglalatoskodik, jómagam pedig a gyártás technológiáját irányítom, ellenőrzőm. — Ez hogyan zajlik? — Földből, szürke és vörösagyagból keveréket készítünk. Ezt membránpumpával felszívatjuk és vászonbordák közé préseljük. így agyaglepényt kapunk, amit többször is átdarálunk, hogy ne legyen csomós. Ezt követően az alapanyag az előre elkészített gipszformába kerül - ezt hívjuk beformázás- nak. Amikor az anyag elválik a formától, kivesszük, de várni kell a bőrkemény állapotig, akkor következhet a lekerekítés. Kétheti száradás után válik a termék „kemenceéretté”. EzFOTÓ: BAKÓ JENŐ után kiégetjük a kemencében, amit én magam építettem. — Mikor van a dömping? — Ez idénymunka, hiszen a virágokat ősszel és tavasszal ültetik. Ehhez kell alkalmazkodnunk: nyár közepétől őszig, illetve téltől tavaszig dolgozunk. — Hol értékesítik a portékákat? — Hollandiában, Belgiumban és Németországban. Találkoznak az Izményről elszármazottak Emlékművet és falucímert avatnak Közel kétszáz vendéget várnak szombaton Izménybe, a település központjában felállított emlékmű felavatására és a megújult templomban tartandó hálaadó istentiszteletre. A tűző napon izzadtak és ráncolódtak a homlokok, mindenki a darukocsi vezetőjét és a felállítandó -szobor útját figyelte. Mintegy négy tonnás kőből faragta Adorjánt Endre. Útban volt a telefonkábel. Centimétereken múlt, hogy a daru karja mégiscsak befért alá, s a hatalmas követ a helyére emelte. A talapzat fölött hárman-négyen egyengették az emlékkő útját, köztük volt az alkotó is. Mint a szeme fényére, úgy vigyázott a hatalmas darabra. Eresztés, stop, kötőanyag kenceficélése, illesztés, emelés, ékelés, igazítás, újabb emelés ... Volt, aki attól tartott, nem bírják a hevederek. Bírták. Nem telt bele fél óra, a szobor a helyén állt. Amikor már az alkotónak is tetszett, hogy hogyan, közelebb mentünk hozzá, s a munkáról kérdeztük. Meglehetősen igyekeznie kellett, hogy elkészüljön, hiszen mindössze három hete volt a szobor elkészítésére. Az első és a második világháború áldozatait idéző, a kitele- pítetteknek emléket állító szobor magáért beszél: szenvedés, áldozatok, és a szülőföldhöz kötő gyökerek. A hazát akkor is vállaljuk és szeretjük, ha az nem szeret minket. Ezt bizonyítja, hogy a holnapi ünnepséget az egykori kitelepítettek kezdeményezték: a Németországba elhurcolt, majd Pécsre visszaköltözött Lehr család: Anna és Henrik - tudtuk meg Szánya Zoltán polgármestertől. A férj sajnos nem érhette meg a holnapi avatót, nemrég elhunyt. Lehrék Németországban gyűjtést rendeztek, hogy a falu több, mint kétszáz éves evangélikus templomát fel lehessen újítani. (A kitelepítés után alig maradt néhány evangélikus hívő a faluban.) E célra és az emlékműre összesen mintegy kilencmillió forintnak megfelelő márkát adtak össze az egykor lakóhelyükről kitelepítettek. A templom 93 esztendős orgonáját is sikerült újjávarázsolni. Bizonyára sokaknak nagy élmény lesz, amikor holnap délelőtt, a 10 órakor kezdődő hálaadó szentmisén megszólal a hangszer. Ezt követően délben a temetőben tisztelegnek az elhaltak emléke előtt. Délután fél háromkor kezdődik az emlékmű felavatása, a település új címerének és zászlajának megáldása. Öt órakor kulturális műsor lesz, amelynek keretében néprajzi kiállítás nyílik. Este táncmulatsággal zárul a program. Hangyái A felújított orgonán van ez a régi felirat FOTÓ: BAKÓ JE NŐ Bukovinába kirándulnak a székelyek Bukovinába szervez kirándulást a Székely Szövetség. Az augusztus 19-én kezdődő túra résztvevői felkeresik az egykori öt bukovinai magyar falut: Andrásfalvát, Hadikfalvát, Is- tensegítset, Fogadjistent és Jó- zseffalvát, részt vesznek az Al- kanul Nemzetközi Fesztiválon, Radócon. Útban hazafelé ellátogatnak Gyergyószentmiklósra, Marosfőre, Csíkszeredára, Madéfal- vára, Csíksomlyóra, Székelyudvarhelyre, Farkaslakára, Ko- rondra, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Körösfőre és Kalota- szegre. Az útra Fábián Gergelynél, a Székely Szövetség elnökénél lehet jelentkezni. Ki írta alá a szakvéleményt? Barcza Jenőné feljelentést tett a rendőrségen, mert aláírása egy olyan iraton szerepel, amelyet nem ő készített. A Veszprém megyei pedagógiai szakértő asszony azt sem tudta eddig hol van Győré, mégis az „ő” aláírása szerepel a györei iskola pedagógiai programjának szakértő elemzésén. A bonyhádi rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen nyomozást indított az ügyben. Mint itt megtudtuk, azt keresik, hogy ha nem Barczáné, akkor vajon ki készítette az iskola pedagógiai programjáról készült bírálatot. Érdeklődésünkre Barcza Jenőné elmondta: a napokban értesült róla, hogy utalni szeretnék neki a bírálatért járó tiszteletdíjat. Nem értette a dolgot, mert — mint mondotta - azt sem tudta, hogy Győré hol van, nemhogy szakértői véleményt készített volna annak iskolája számára. A dolognak azért van jelentősége, mert a képviselő-testületnek jóvá kellene hagynia az intézmény pedagógiai programját, s ez csak a szakértői véleménnyel együtt lehetséges. Érdeklődésünkre a györei jegyző nem mondta meg, ki vitte be a hivatalba a feltehetően hamis szakértői jelentést. A téma feltehetően napirendre kerül a képviselő- testület hétfői ülésén.Tegnap többször is próbáltunk telefonálni a györei iskolába, eredménytelenül. A település polgármesterét sem sikerült lapzártáig elérnünk. - háj Bukovinai székely népmesék Bukovinai székely népmesék címmel kötet jelent meg Höf- lerné Kelemen Emma szerkesztésében. Vele beszélgettünk az új kiadványról. — Régi terve valósult meg a kötet megjelenésével. — így igaz. Jómagam And- rásfalváról származom. Apró kislányként megcsodálhattam szülőfalum mesemondóinak „beszédeit”. Nannyóim az asz- szonyok titkairól, apóka a katonapajtásairól és a szolgálatról és más élményeiről mesélt, ezek között farkaskaland is volt. Később a meséket tudatosan gyűjtöttem, kezdő tanítóként a munkámban felhasználtam. A legrégebbi jegyzeteimet 1957- 58-ban készítettem Kakasdon, a néhai Mátyás Borbálának és Kerekes Györgyné Dávid Rózának köszönhetően. — Valamennyi mese az Ön gyűjtése? — Nem, a kötetben megtalálható a néhány éve elhunyt kakasdi Sebestyén Adám korábban már megjelent gyűjtéséből három mese. Ezek komoly értékű tudományos munkák, de átdolgoztam, hogy érthetőbbek legyenek a nem székelyek és a gyerekek számára. Ezen kívül Zsák Béla Déván és környékén gyűjtött „Az egyszeri ember” címmel megjelent mesegyűjteményéből is kiragadtam három írást. A szövegeket igyekeztem eredeti székely tájnyelven visszaadni. — Mi jellemző a bukovinai székely népmesékre? — Ezek témáit az előadó a saját környezetéből menti, s a valós mindennapi életről szólnak. Ilyen például: a rest ember, a kevély leány, de nem ritka a mesebeli hősök megemlítése sem. A kiadványba több királyos történést is választottam, pont a kicsik kedvéért. A csodák világa megmozgatja, élénkíti a fantáziájukat. — Kik működtek közre a kötet elkészítésében ? — Az anyagot Kriza Ildikó lektorálta, a grafikai illusztráció Máthé Krisztina, a számítógépes szerkesztés Kelemen Szilvia munkája. — Hol kapható a kötet? — Bonyhádon és Szekszárdon és szinte minden olyan faluban, ahol bukovinai székelyek élnek. Hunyadi i 1 I
