Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

1998. július 28., kedd Megyei Körkép 3. oldal Hogyan lehetne kikerülni a patthelyzetből? Lezárták a vizet a decsi szőlőhegyen (Folytatás az 1. oldalról.) A kérdésre, hogy mik a fel­tételei a szolgáltatás meg­szüntetésének, a főmérnök elmondta, hogy a szabályos felszólításokat követő 30 nap lejárta után, lakóövezetben az ÁNTSZ engedélyével lehet csökkenteni a szolgáltatást. Külterületre más szabályok vonatkoznak, ott nincs is ellá­tási kötelezettségük. Ráadásul ez esetben közületi fogyasztó-’ ról van szó, tehát jogszerűen szüntették meg a szolgálta­tást. Lakásokban közegész­ségügyi okokból nem lehet elzárni a vizet. PetőAttiláné is azt mondja, hogy ugyanaz ismétlődik, ami tavaly egyszer már lejátszó­dott. Szerinte a vízmű annak ellenére zárta el vizet, hogy csütörtökön már befizetett 117 ezer forintot. Szombaton meg újabb 46-ot. A szerint tud fizetni, ahogy a bevételei jönnek. Ha a húsüzem előző tulajdonosa tartozhat negy­venmillióval, akkor miért et­től a tartozástól megy tönkre a vízmű? - tette fel a kérdést. Négy évvel ezelőtt építet­ték ki a vezetéket a motelig. Eredetileg közel százan je­lentkeztek annak érdekében, hogy megépüljön a három ki­lométernyi vízvezeték. Ami­kor viszont fizetni kellett volna a 4,5 millió forintot, amibe a kiépítés került, már csak 31-en maradtak. Később még mások is rákötöttek. A számlát viszont vagy fizetik rendszeresen, vagy nem. Van aki kint lakik, de a többség tanyatulajdonos, gazdálkodó. Petőné annak idején azért járult hozzá, hogy közös megoldást keressenek, mert egy kisebb kapacitású csővel, ami neki elég lett volna, el­zárta volna az egész területet a víztől. Újabb vezeték lefek­tetését az egyik oldalról a KPM nem engedélyezte volna, beljebb meg már 96 földtulajdonos hozzájárulá­sára van szükség ahhoz, hogy a földjükön húzódhasson a vízvezeték. ő a továbbiakban szerző­déseket nem kötött a veze­tékre rácsatlakozó telektulaj­donosokkal, csak szóban álla­podtak meg abban, hogy min­denki legalább negyedéven­ként fizeti a saját vízóráján mért fogyasztást. A pénz átvé­teléről szabályos elismer­vényt ad Pető Attiláné, aki már igencsak bánja, hogy an­nak idején belement ebbe a megoldásba, s valami módon szeretné újraszabályozni a tarthatatlan helyzetet. A vízmű a vezetéket át­venné, de csak ingyen. Szakcsi Gizella elmondta még, azt azért furcsának ta­lálja, hogy a vizet éppen pén­teken délben zárták el. Ők 1994-ben 80 ezer forintot fi­zettek a rákötésért, s rendsze­resen fizették a motel tulajdo­nosának a vízíjat. A vízművel nincsenek jog­viszonyban, ái.i szolgáltatást nem követelhetik. A Motel tu­lajdonosa meg behajtani nem tudja a tartozást a vizet elfo- gyasztóktól, hiszen közöttük sincsen semmiféle szerződés. „Csak” a magánvezetékre rá­kötök korrektségében bízha­tott volna. Ihárosi Ibolya ______________________________________.jllóxöa z Ü nnepségsorozat a szomszédban Falunapok Dunaszekcsőn A fennállásának kétezredik évfordulóját ünneplő Duna­szekcsőn hétfőn falumú­zeum-avatással megkezdő­dött a Baranya megyei köz­ség jubileumát köszöntő egyhetes rendezvénysorozat. A megyénkkel, pontosabban annak legdélibb településé­vel, Bátával határos Duna- szekcső kétezer évvel ezelőtt Lugio néven az ókori római* birodalom keleti határát védő limes-rendszer egyik telepü­lése volt. A korabeli katonai erődítmény romjai ma is lát­hatók, ha alacsony a folyó vízállása. Az évforduló tiszte­letére felavatott falumúzeum­ban a dunaszekcsőiek által összegyűjtött helytörténeti emlékeket, a hajdani falusi élet mindennapi használati eszközeit és népművészeti tárgyait mutatják be. Duna- szekcső római kori emlékei­ből és a település legújabb kori történetét szemléltető fo­tográfiákból és festmények­ből külön kiállítás is nyílt a község művelődési házában. Az egy hétig tartó falunapok keretében numizmatikai be­mutatót, sportversenyeket, nemzetiségi estet, horgász­versenyt, Duna feletti kötél­húzó versenyt rendeznek. Gazdaság épül Nagydorog és Sárszentlőrinc között A juhász az Unió felé igyekszik A Nagydorogról Sárszentlőrinc felé vezető bekötőút mellett munkagépek szorgoskodnak. Találgatásba kezdünk, mi épülhet itt, de nem maradunk sokáig kétségek között. Terepjáró kanya­rodik ki, leintjük. Szerencsénk van, maga a gazda ül benne. Rohn Károly nagy dorogi juhász nagy fába vágta a fejszéjét. Mondták is neki Fehérváron, a Környezetvédelmi Felügyelősé­gen, ilyet még nem is hallottak, hogy egy őstermelő ekkora be­ruházásba kezdjen. Mert nem akármi épül itt, juhhodály, lóis­tálló, gabonatároló, gépszín alapjai körvonalazódnak, jövő ilyenkor is jöjjenek - mondja, addigra kész kell legyen. Ter­vezi még mellé a házat, ahol lakni fog a család, hiszen a gaz­daságot csak így lehet ellátni. A ház nélkül húszmilliót kóstál a leendő tanya, ennek egy részét pályázaton nyerte el a Földmű­velésügyi Minisztériumtól a ta­vasszal. Pénzt ugyan ebből még nem látott, pedig nagyon nagy szükség lesz rá hamarosan, hi­szen a saját erő - hatmillió hét­százezer forint - mára már elfo­gyott. Drága az építőanyag, és folyton emelkedik az ára, a húszmillió arra nem is lenne elegendő, hogy kivitelező cégre bízza az építést - elképesztő ár­ajánlatokkal lepték meg. Ezért inkább maga megy minden után, szervez, barátok ismerősök segí­tenek, ez is csak kalákában megy, mint egykor a házépítés. Igaz, az utánjárást megszokta már a pályázatnál, volt mit tal­palnia a bürokrácia útvesztői­ben. Közben a munkát sem lehet '.'ó' Rohn Károly fotó: bakó j. elhanyagolni, 800 anyajuh és a bárányok törődést igényelnek, a 160 hektár föld szintén, még ha gabonát nem is érdemes ter­melni - mondja Rohn Károly - mert nincs ára. Ezért is döntött a juhtenyész­tés, a telep felépítése mellett, a bárányra az olasz piac biztos vevő. — Két fiam van, általános iskolások - gondol a jövőre a juhász - dolgoznak otthon, disz­nóik vannak, pónilovak, a na­gyobbik erdésznek tanul majd hamarosan, ha kedvük lesz hozzá, átvehetik majd a gazda­ságot, nagy szó ez a mai, munka- lehetőség nélküli világban. Ha mégse kell majd nekik, itt lesz az Unió, biztos el lehet majd adni, amit most építek - mondja, de látszik rajta, ezt azért nem gondolja komolyan. A szíve szakadna belé. -rákosi­Negyedmillió hektár mezőgazdasági terület Tolnában Túlsúlyban az egyéni termelők A megyei statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint Tolna megyében 256.186 hektár mezőgazdasági területen gazdálkod­nak a termelők. Ennek jelentős részét, 136.203 hektárt, az egyéni gazdálkodók, a fennmaradó területet pedig (120 ezer hektárt) gazdasági társaságok és szövetkezetek művelik. A termőföld jelentős része, 215.349 hektár szántó, 6039 hektár szőlő, 3237 hektár kert, 1287 hektár pedig gyümölcsös. Az arányok itt sem változnak, a területek jelentős része az egyéni gazdálkodók tulajdoná­ban van. Jelentős nagyságot képvisel még az erdő (52.304 hektár), a nádas (989 hektár) és a halastó (1885 hektár). A művelés alól kivett terület nagysága pedig 32.354 hektár. Mindez százalékban kife­jezve azt jelenti, hogy a megye termőterületének több mint 52 százaléka egyéni gazdálkodók tulajdonában van, 22,8 százalé­kát, a szövetkezetek, 24,8 száza­lékát pedig a gazdasági társasá­gok birtokolják. A szőlőültet­vények 79 százaléka, a szántók 48,1 százaléka van egyéni gaz­dálkodók tulajdonában. Érdekes azt is megfigyelni, hogy az elmúlt tíz évben ho­gyan változott egyes növények vetésterülete. Az idén gaboná­ból megyénkben 165.529 hek­tárt vetettek el, ebből a búza 55.800 hektár, rozs 878, őszi árpa 9513, zab, 864, kukorica 91.882. (Egyéni gazdálkodók 19.767 hektáron vettek búzát, 57.412 hektáron pedig kukori­cát.) Az adatokat vizsgálva az idei év a csúcs, hiszen 1986- ban 145.599 hektár gabonát, 1994-ben 151.780 hektár, 1996- ban 154.336 hektár, 1997- ben 162.244 hektár vetet­tek el. Évek óta folyamatosan növekedett a gabona vetésterü­lete, ezen belül kisebb ingado­zásokkal a kukorica vetésterü­lete is. A búza a felvásárlási árak után ment, vagyis egy jól sikerült évet követően megnőtt, majd rosszabb év után vissza­esett a vetésterülete. 1994-ben volt a mélypont: 45.364 hektár, 1997-ben pedig a csúcs: 57.596 hektár. Azonban az idei év sem marad le jelentősen: 55.800 hektár. A triticale nagyon népszerű lett, míg 1986-ban 40 hektárt, 1994-ben már 423, 1996-ban 2469, az idén pedig 3772 hek­tárt vetettek el belőle. A cukorrépát évről-évre vi­szonylag kiegyensúlyozottan választották a termelők, 1986 körül 3086 hektáron, az idén 3000 hektáron termelték, igaz 1996-ban 5866 hektárt is beve­tettek. A napraforgónál is ha­sonló a helyzet, a rendszervál­tás előtt 16.500 hektáron ter­melték, míg az idén 18 ezer hektár körül, 1995-ben volt a csúcs, amikor több mint 21 ezer hektárt vetettek el belőle. Fo­lyamatosan csökken a silóku­korica, a csalamádé, a lucerna, a burgonya (885 ha) vetésterü­lete. Ismét divatba jött viszont a szójabab (457 ha) és a repce­mag (2085 ha) termesztése. Mauthner. HIrek Táborzáró püspöki istentisztelet A Tolnai Református Egy­házmegye gyermek- és ifjú­sági táborának záró isten­tisztelete július 31-én, pén­teken este 7 órakor lesz a medinai református temp­lomban, dr. Hegedűs Lóránt püspök szolgálatával. „Hálófeszítés” Faddon A Soros Alapítvány „Háló­feszítés” című projektje a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását, illetve a korszerű oktatástechnikai eszközök és módszertanok elterjesztését szolgálja. En­nek kapcsán Faddon tartot­tak továbbképzést, amelyen tizenhat, a helyi oktatásban, közművelődésben, közigaz­gatásban dolgozó szakem­ber vett részt. Gazdajegyző­szünet Tolnán Tegnaptól augusztus 8-ig Tolnán szabadság miatt szünetel a gazdajegyző ügy­fél fogadása. Ez idő alatt Szekszárdon, a Liszt tér 3. szám alatt a megyei agrár­kamara minden délelőtt az ügyfelek rendelkezésére áll. Augusztus 12-én, 19-én és 26-án - helyettesítés miatt - a gazdajegyzői fogadó órá­kat a tolnai városháza he­lyett ugyancsak az agrárka­maránál tartják. Önkéntes véradás Dombóváron A dombóvári kórház véradó állomásán ma reggel fél ki­lenctől délután két óráig tar­tanak önkéntes véradást. Elmarad a fogadóóra Tóth Attilának, Dombóvár város polgármesterének szabadsága miatt elmarad az augusztus elején esedékes fogadóórája. A polgármes­ter legközelebb szeptem­berben fogadja a dombóvári polgárokat fogadóóráján. Folytatódik a rókairtás E hét végéig, vagyis au­gusztus 1-ig folytatódik Dombóváron a rókairtás a város belterületén, sörétes puskával. A Mikszáth Kálmán, a Pál László, a Damjanich, a Rózsa Ferenc és a Thököly utcák kör­nyékén naponta 18-tól 22 óráig tart a rókairtás. A dombóvári ívóvíz fertőtlenítése okozza a szag- és ízproblémákat Kellemetlen, de elkerülhetetlen Forró NYomon Dombóváron egy pincéből há­rom mountain bike kerékpárt loptak el, ezidáig ismeretlen tet­tesek. Simontomyán egy presszóba hengerzártörés módszerével be­törtek. Dohányárut, szeszesitalt vittek el, mintegy 60 ezer forint értékben. Domboriban három, Szek­szárdon és Tolnán egy-egy személygépkocsit törtek fel, melyekből iratokat, készpénzét és rádiós-magnót loptak el. Szekszárdon a strand elől egy VW Polo típusú személygép­kocsit loptak el, a rendszáma: GPL-103. Mözsön egy kocsmát törtek fel, a két elkövetőt a rendőrök elfogták. Az elmúlt heti nagy melegben a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. ügyfélszolgá­latán többen érdeklődtek arról, hogy mi okozza a csapokból ki­folyó ivóvíz szag- és ízproblé­máit, valamint annak zavaros­ságát. A sokakat foglakoztató kérdésekre Szűcs István, a cég egyik főmérnöke az alábbiak­ban válaszolt. A település ívóvíz-ellátását biztosító 19 mélyfuratú kutunk vizének magas az ammónia-tar­talma - mondta az ivóvízüzem vezetője. Az egészségügyi és vízügyi hatóságok előírásai sze­rint kötelesek vagyunk a vizet állandóan fertőtleníteni, melyet folyamatos klórozással oldunk meg. Ennek folytán a klór és az ammónia egymásra hatásából klóraminok alakulnak ki, s ezek okozzák az ívóvíz szag- és íz­problémáit. A fertőtlenítés ezen módja ugyan valóban kellemet­len, de egészségügyi szempont­ból biztonságossá teszi a víz minőségét. A klórozás bakterio­lógiai szennyeződésektől, víz­fertőzéstől és ebből kialakuló járványtól menti meg a fogyasz­tókat. Igaz ugyan, hogy Dom­bóváron a klórozás megkezdése előtt jobb volt az ivóvíz íze és szaga, de az 1994-es emlékeze­tes „szalmonella-fertőzés” óta hatóságilag kötelező számunkra az állandó fertőtlenítés - emelte ki Szűcs István. A nyári időszakban a szag- és ízproblémák azért jelentkez­nek fokozottabban, mert a ma­gasabb hőmérsékletű víz meg­felelő kezelésére nagyobb mennyiségű klóradagokat kell alkalmaznunk. Kétféle megoldás kínálkozik az említett probléma kiküszö­bölésére. A Dombóvár és kör­nyéke Víz- és Csatornamű Kft. még 1996-ban elkészíttette an­nak a központi víztisztító be­rendezésnek a tervét, mely megszüntetné az említett prob­lémákat. Ma egy ilyen beruhá­zás több mint 250 millió fo­rintba kerül. A másik alterna­tíva - amit javasolok is fogyasz­tóinknak - egyedi, kisebb kapa­citású víztisztítók alkalmazása lehet. A lakásokban, családi há­zakban, sőt kisebb üzemekben is használható egyszerű beren­dezések már néhány ezer forin­tért megvásárolhatók. Ezek ál­talában aktív szenes szűrők, melyek ezüsttel vannak im­pregnálva és megszüntetik a kellemetlen íz- és szagproblé­mákat. A víztisztító berendezé­sekről Berzsenyi utcai ügyfél- szolgálatunkon bővebb tájékoz­tatást is adunk - folytatta a fő­mérnök. A víz alkalmankénti zavaros­sága összefügg az előző prob­lémával. A csővezetékben fel­halmozódó klórvegyületek el­távolítása érdekében a fogyasz­tók jelzését követően ügyeletes munkatársaink azonnal hálóza­töblítést végeznek. Ezzel a munkával azonban olyan vál­tozó irányú vízmozgások és kü­lönböző nyomáshullámok ala­kulnak ki, melyek vízzavaroso- dást okozhatnak. Az átmosást követően a szag- és ízproblé­mák csökkennek, de a felkevert víz általában még egy ideig za­varos marad. Nemrégiben egy merőben új eljárást is alkalmazni kezdtünk a dombóvári vezetékhálózat tisztítására. A hosszú idő óta használt csövek belső faláról egy szivacsdugós módszerrel eltávolítjuk a lerakódásokat. Munkánkat folyamatosan vé­gezzük, de a város jelenleg 120 kilométer hosszú ívóvíz-hálóza­tának ezzel az eljárással történő tisztítása időbe telik - zárta tá­jékoztatóját Szűcs István fő­mérnök. -glaub­A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents