Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-25 / 173. szám

16. oldal Európából Tolnába 1998. július 25., szombat Szekszárd-Tomio Baráti Társaság Az EU-tag Finnországgal Tolna megye Szekszárd révén már jelentős múltra visszate­kintő kapcsolatot tart fenn. Köszönhető ez az északi sarkkör közelében található Tornio településnek, mellyel Tolna megye székhelye - a nagy távolság ellenére is - in­tenzíven együttműködik. Ebben az együttműködésben a maga eszközeivel a Szekszárd- Tomio Baráti Társaság is sze­repet vállal. A dr. Csordás Jenő elnök vezette csapat tavalyelőtt tartotta újjáalakuló ülését: itt határoztak a résztvevők azokról a célkitűzésekről, melyek alap­ján tevékenykedni kívánnak. A jelenleg 32 főnyi tagság havonta egyszer, a Bezerédj Kereskedelmi Szakközépisko­lában tartja rendezvényeit, melyre rendre jönnek az érdek­lődők. A legnagyobb népszerű­ségnek azok a videofilm-vetíté­sek örvendenek, melyek Finn­ország, ezen belül Tornio neve­zetességeit tárják az érdeklődők elé. Ezen vetítések, s az ezt kö­vető beszélgetések által máris megvalósul a legfontosabb cél­kitűzés: Finnország, a finn em­berek és élet megismerése. Hivatalos finn delegáció álta­lában nem távozik úgy Szek- szárdról, hogy ne találkozzon a baráti társaság képviselőivel. Az újabb tervek közé tartozik a megyeszékhelyen tanyát vásá­roló finn állampolgárok bevo­nása a társaság működésébe: ebben komoly segítséget nyújt­hat a szekszárdi Dobai Attila, aki éppen Tomiéban végzi egyetemi tanulmányait.-szá­Szelektív hulladékgyűjtés Dombóváron Kedvező a fogadtatás Dombóvár Város Önkor­mányzata május elején ve­zette be a településen a sze­lektív hulladékgyűjtést. Az első tapasztalatokról érdek­lődtünk Tóth Attila polgár- mesternél. Dombóvár lakói kedvezően fo­gadták a szemétgyűjtés ezen merőben új és különleges mód­ját - mondta a polgármester. A település kommunális hulladé­kát gyűjtő, szállító és kezelő Kaposvári Városgazdálkodási Rt. a város és Gunarasfürdő te­rületén összesen hat helyen alakított ki szelektív hulladék- gyűjtő „szigetet”. A jórészt be­vásárlóközpontok közelében ta­lálható helyszínek mindegyikén három különböző konténerben helyezhető el a háztartásokban feleslegessé váló üveg, mű­anyag és papírhulladék. Az újra felhasználható anyagok otthoni elkülönítését és gyűjtését egyre több család elvégzi, jelzi ezt az is, hogy egyre gyakrabban kell a megtelt utcai konténereket a KVG Rt-nek elszállítania. A bevezetéskor is tudtuk, hogy idő kell a környezetbarát rendszer megfelelő működésé­hez. Úgy látjuk, hogy jó irányba halad az ügy, de még az eddiginél is több felvilágosító munkára, tájékoztatásra lesz szükség. A településen az év végéig növeljük a szelektív gyűjtőhelyek számát és a város szeméttelepén egy hulladékud­vart is létrehozunk a másod- nyersanyagok átmeneti tárolá­sára - mondta végezetül Tóth Attila. -glaub­Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Euratomot (Európai Atomenergia Közösség) megteremtő Római Szer­ződés aláírása az olasz fővárosban 1957. március 25-én Franz Prettl: a siker titka Franz Prettl értékelte a magyaros vendégszeretet. A multi­nacionális cég most 80 éves feje, seniorja, aki a múlt hét vé­gén családi körben Szekszárdon ünnepelte születésnapját, a vármegyeháza borkútjánál együtt ropta a táncot a tisztele­tére fellépő Bartina Néptáncegyesülettel. — Titokban mindig re­ménykedtem abban, hogy 80. születésnapomat így ünnep­lem majd meg - mondta a rá jellemző, visszafogott mosoly- lyal a magas, szikár, elegáns Prettl úr, aki mintha valame­lyik exkluzív családtörténeti tévéfilm-sorozatból lépett volna elő. Szó ami szó, bizo­nyára érdekes filmet is lehetne készíteni életéről, hiszen 1953-ban a semmiből alapí­totta azon cégét, mely ma már több kontinensen is érdekelt­séggel bír. A vállalkozás neve az idetelepült kábelkorbács­gyár révén Szekszárdon is jól ismert, s ez a magyarázata a születésnap helyszínének is. — Prettl úr, a kedvező fel­tételeken túl volt valamilyen érzelmi motívuma is annak, hogy Magyarországon is léte­sített egy gyáregységet? — Mindig is volt bennem valamilyen vágyakozás Ma­gyarország iránt. Ha Bécsbe utaztam, gyakorta tekintettem a vasfüggönyön túli magyar határ felé: az járt a fejemben, hogy milyen jó lenne kapcso­latot teremteni ezzel a szép or­szággal. S most itt vagyok ... — Ráadásul mint egy prosperáló vállalat seniorja. Közel fél évszázados vezetői tevékenység idején megtörtént már önnel, hogy valamit, va­lamilyen vállalkozását elölről kellett kezdenie? — Szerencsére nem. Leg­feljebb az informatika robba­násszerű elterjedése jelentett számomra egyfajta újrakez­dést, pontosabban bevezetést, hiszen enélkül ma már nagyon nehéz - nagytételben - minő­séget felmutatni. A gazdasági válságok természetesen a mi cégünket is elérik, de kiter­jedtségünknek köszönhetően ilyen esetekben rugalmasan tudunk intézkedni. — Milyen vezetőnek tartja magát? Szigorúnak, vagy in­kább engedékenynek? — Én azt vallom, hogy egy vezetőnek elsősorban moti­válnia kell az embereket: ön­álló munkájukkal hadd legye­nek részesei a sikereknek. — Véleménye szerint a mai világban és körülmények kö­zött megismétlődhet még egy olyan sikertörténet, mint az öné? — Meggyőződésem, hogy igen. A legfontosabb nem is a pénz, hanem az, hogy legyen az embernek egy valóban jó ötlete. S azt próbálja megvaló­sítani, tűzön-vizén át. Ha így tesz, biztos, hogy idővel segí­tőtársakra talál. -szá­Támogatási formák a kezdő és haladó vállalkozóknak A PHARE megyei lehetőségei Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítésében nagy szerepet játszik a PHARE program, mely immár nyolc éve biztosít anyagi és tárgyi jellegű támogatást nem csak Ma­gyarországnak, hanem a többi kelet-európai országnak is. A Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány 1991-ben ala­kult és hat éve számíthat a PHARE pénzügyi támogatá­sára. A megyei vállalkozási központ oktatási managerével, Köpenczei Istvánnal a vállal­kozóknak juttatott támogatási lehetőségekről beszélgettünk. — Az elmúlt években ho­gyan alakult a PHARE által biztosított támogatások fel- használása? — Az első években nagy mértékben a kezdő vállalko­zókat próbáltuk meg segíteni azzal, hogy olyan kiadványo­kat, tanfolyamokat szervez­tünk, melyekben egy-egy vál­lalkozás elindítását, az ehhez szükséges teendőket ismertet­tük. A kezdő vállalkozókat se­gíti az inkubátorház, mely he­lyet (irodát, a szükséges infra­struktúrát, faxot, telefont, stb.) biztosít 1-3 éven keresztül, kedvezményesen, megállapo­dás szerint. A közeljövőben kerül átadásra a szekszárdi in­kubátorházhoz hasonló feltéte­lekkel a paksi, így megyénk­ben már két helyen lehet igénybe venni ezt a lehetősé­get. Az elmúlt időszakban a már működő vállalkozások is több figyelmet kaptak a PHARE programon keresztül. Az idei évben a legnagyobb akciónk a beszállítási célprog­ram elindítása volt. — Ez mit jelent pontosan? — Szeretnék elérni, ha a nagyobb cégek a működésük­höz szükséges alkatrészeket, vagy más beszállításokat a he­lyi vállalkozóktól rendelnék meg. Például egy Magyaror­szágon forgalmazó külföldi cég eddig Németországból szállította a fémalkatrészeket, majd a koordinációt követően, sikerült egy hazai vállalkozó­val „összehozni”. Ennek ter­mészetesen más következmé­nyei is vannak, hiszen nem elég az üzletet megszerezni, a megrendelő bizalmának, elvá­rásainak is meg kell tudni fe­lelni. A feladatunk most az, hogy a helyi vállalkozói igé­nyeket koordináljuk, ezeket adatlapokon begyűjtjük, majd számítógépen feldolgozzuk. — Az említetteken kívül mire számíthatnak még a me­gyei vállalkozók? — Az ősz folyamán több tanfolyamot is szervezünk mind a kezdő, mind a már működő vállalkozóknak, mely érinti az adózási, társadalom- biztosítási teendőket is. A mikrohitel programunk jelen­leg is működik, ez azt jelenti, kedvezményesen 1 millió fo­rint hitelhez lehet hozzájutni. — Kik igényelhetnek mik­rohitelt? * — Több feltételnek kell megfelelni, például nincs hitel- tartozása a vállalkozónak, az alkalmazottainak a száma 10 főnél kevesebb, az éves nettó árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (kereskedelmi tevékenységnél a 10 milliót), de lehet mezőgazdasági, ipari, szolgáltatásban működő, falusi turizmussal foglalkozó vállal­kozó is. A hitel törlesztése fél év türelmi idő után kezdődik, a futamidő 36 hónap. A hitelt és a kamatot (18 %-os) negyed­évente kell törleszteni. A hitel­hez minimális fedezet szüksé­ges, akár a megvásárolt esz­közre terhelt jelzálog is elég, viszont a megvásárolt eszkö­zökre és a fedezetre biztosítást kell kötni, melynek kedvezmé­nyezettje a hitelező. A mikrohi­tel folyósítására csak az eszkö­zök megvásárlásának az igazo­lása esetén kerülhet sor. -mau­Hírcsokor Beszállítói program: újabb információk Elkezdődött a Magyar Köztár­saság Kormányának integrált beszállítói célprogramja az úgynevezett A típusú kérdőívek kiküldésével. Az ívek a prog­ramban potenciálisan szóba jö­hető vállalkozásokat célozzák meg. Valamennyi megyében - így Tolna megyében is - a Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvá­nyok közreműködésével zajlik a munka. Boros László, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ munkatársa elmondta, hogy szűkebb pátriánkban is megke­resték az érintetteket. Ezzel együtt, aki nem kapott kérdőí­vet, de úgy érzi, hogy vállalko­zása révén részese lehetne a programnak, annak jelentkezé­sét a 74/319-166-os telefon­számon várják a szervezők. Ugyancsak lehet érdeklődni, s beszerezni a kérdőíveket a Szekszárd, Tinódi u. 4. szám alatti ügyfélszolgálati irodánál. A beérkezett íveket a vállal­kozásfejlesztő központok július 30-i határidővel eljuttatják a Gazdasági Minisztériumba, ahol megtörténik az első fordu­lós értékelés. EU-Phare pályázat területfejlesztésre Az EU-Phare Regionális Kísér­leti Program Alap regionális hatású területfejlesztési projec- tek kivitelezésére hirdetett pá­lyázatot. A pályázat Tolna me­gyét is érinti, hiszen az ország két kísérleti régiójának egyike, az úgynevezett Dél-dunántúli Statisztikai Tervezésű Régió magában foglalja megyénket is. Ecos/Ouverture: együttműködéssel A Budapesten június elején le­zajlott Ecos/Ouverture konfe­rencián számos olyan pályázat­ról esett szó, mely új utakat nyithatna a különböző európai régiók együttműködése előtt. Tolna megye a Regionális ön- kormányzatok munkamódsze­reinek fejlesztési lehetőségei elnevezésű pályázatban lát le­hetőséget: ezért már fel is vette a kapcsolatot angliai partner­megyéjével, West-Sussex-szel. Felmerült a lehetősége az olaszországi Liguria bevonásá­nak is, ezzel a tartománnyal az utóbbi időben szintén jó kap­csolatot sikerült kialakítani. Működés közben az integráció A kezdetben 6, jelenleg már 15 tagú - és újabb bővítés előtt álló - unió az 1948-ban megalakult Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetből, valamint az 1950-ben megszületett Euró­pai Szén- és Acélközösségből, majd a belőlük 1957-ben megszervezett Európai Gaz­dasági Közösség és Európai Atomenergia Közös­ségből jött létre; az Európai Közösség 1993-ban vette föl az Európai Unió nevet. A közösség intézményei tulaj­donképpen mindazt „leképezik”, ami egy-egy ország működésé­hez elengedhetetlen. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Miniszterek Tanácsa, az Euró­pai Tanács, az Európai Bíróság, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága tartozik ezek sorába. Az Európai Bizottság az unió egyetlen közvetlenül választott testületé, amely 1979 óta évente megújul. A 15 tagot 626 törvény­hozó képviseli. A parlamentet olyan csoportok - frakciók - al­kotják, amelyeket nem nemzeti­ség, hanem politikai hovatartozás szerint alakítottak ki. A parla­ment hivatalos székhelye Stras­bourg, ahol havonta egyszer tar­tanak plenáris ülést. A képviselők irodái Brüsszelben vannak, ahol különböző tanácskozásokra is sor kerül. A titkárság Luxemburgban székel. Az Európai Bizottságnak 20 tagja van (az Egyesült Királyság, Franciaország, -Németország, Olaszország és Spanyolország je­lenleg két-két, a többi tagállam egy-egy tagot delegálhat; a kü­szöbönálló intézményi reformok és az újabb bővítési kör után ezek az arányok alapjaiban változni fognak). A főbiztosok - akiket a tagállamok öt évre küldenek - gyakorlatilag az unió kormányát alkotják: kötelesek saját országuk kormányaitól függetlenül dönteni és cselekedni, és kizárólag a kö­zösség érdekeit vehetik figye­lembe. A bizottság székhelye Brüsszel, tagjai hetente egyszer üléseznek. A Miniszterek Tanácsa az unió legfontosabb döntéshozó szerve: a tagországok minisztereiből áll, és az éppen aktuális témától függ, hogy melyik tárca képviselői vesznek részt a munkájában. A miniszterek találkozóit munka- csoportok, valamint a tagorszá­gok nagyköveteinek testületé ké­szíti elő. A tanács székhelye Brüsszel, de időnként Luxem­burgban is rendeznek tanácsko­zást. Az Európai Tanács - amely a tagállamok állam-, illetve kor­mányfőiből áll - félévente ülése­zik. Az Európai Bíróságnak 15 tagja van, akiket a tagállamok küldöttjei hat évre választanak meg; a luxemburgi székhelyű tes­tület az unió alapszerződésének és törvényeinek tiszteletben tar­tása felett ügyel. A bírósághoz kormányok, uniós intézmények és állampolgárok egyaránt for­dulhatnak. A Számvevőszék ellenőrzi a közösség bevételeit és kiadásait. A Gazdasági és Szociális Bizott­ság neve gyakorlatilag önmagáért beszél. A Régiók Bizottsága pe­dig a különböző - egyébként gyakorlatilag megszűnt - határo­kon átnyúló földrajzi területek oktatási, kulturális, közegészség- ügyi és más, sokakat érintő kér­désekben intézkedik. FEB Az unió szerint követendő a bécsi példa Új népvándorlás Korunk népvándorlása új kihí­vások elé állítja nemcsak a be­fogadó országokat, hanem azo­kat a népcsoportokat is, ame­lyek más hazában keresik bol­dogulásukat. A bécsi „Echo” klubban 20 nemzet képviselői találkoznak rendszeresen. Mindannyiuk története azonos, és azonosak a problémáik is: olyan második generációs fiata­lok, akiknek két hazájuk is van. Családjukkal Törökországból, Jugoszláviából, Iránból, Dél- Amerikából, Délkelet-Azsiá- ból, arab országokból kereked­tek fel, amikor még igen kicsik voltak, vagy tán még nem is jöt­tek a vüágra. Ausztriában szü­lettek ugyan, de idegen útleve­lük van. Szüleiktől megörököl­ték saját nyelvüket, törvényei­ket, hagyományaikat, és most egy egész más világ övékétől gyökeresen eltérő nyelvéhez, törvényeihez, hagyományaihoz kell alkalmazkodniuk. Az „Echo” elnevezésű klu­bot a török Bülent Öztoplu hozta létre, hogy segítségével áthidalhatók legyenek a legsú­lyosabb ellentmondások, s ezál­tal könnyebbé váljék a beillesz­kedés. A kulturális munkát - színjátszó és tánccsoportokat, zenekarokat, lányköröket - sa­ját biztonsági szolgálat egészíti ki, amely a nemzetiségi feszült­ségek kirobbanása ellen küzdve a nyugalom felett őrködik. A bécsi kísérletre az Európai Uni­óban is fölfigyeltek, és köve­tésre méltó példának tartják. (gyulay) « ♦1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents