Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

2. oldal Világtükör 1998. július 22., szerda Szaúd-Arábiában hivatalosan is megerősítették, hogy az or­szág haditengerészete megtá­madta a vörös-tengeri Duvaima szigeten állomásozó jemeni csapatokat. Najef herceg, bel­ügyminiszter szerint a szaúdi támadás önvédelemből történt. Hárman pályáznak hivatalo­san Japánban a választási ku­darc miatt leköszönő kor­mányfő, Hasimoto Rjutaro pártvezetői és miniszterelnöki posztjára. A várakozásoknak megfelelően Obucsi Keidzo külügyminiszter, Koidzumi Ju- nicsiro egészségügyi miniszter és Kadzsijama Szeiroku volt kormányszóvivő jelentkezett a Liberális Demokrata Párt el­nöki tisztére. Elhagyták Kabult az utolsó francia humanitárius alkalma­zottak is, akik Pakisztánba, vagy Afganisztán más körze­teibe utaztak, mert biztonságuk veszélybe került. Két merényletet követtek el hétfő este és keddre virradóra a Franciaországhoz tartozó Kor­zikán. A támadásoknak nincse­nek sebesültjei. A sziget déli részén fekvő Ajaccióban a ro­hamrendőrség egyik laktanyája volt a célpont. Ismeretlen sze­mélyek autóból nyitottak tüzet az épületre, majd elmenekültek a helyszínről. Tizenhét halottja van a kelet­szlovákiai felhőszakadás nyo­mán bekövetkezett áradások­nak. A vízözön egyik pillanat­ról a másikra zúdult az egykori Sáros megye és a Szepesség falvaira. Az áldozatok között kilenc gyermek van. Cáfolja Jany Le Pen, a szélső- jobboldali Nemzeti Front elnö­kének felesége azt a hírt, hogy a Front jelöltjeként indulna 1999- ben az európai választáson. Jean-Marie Le Pen, a szélső- jobboldali párt elnöke hétfőn ügy nyilatkozott, hogy helyette felesége indulhatna a jövő évi választáson, ha ő maga a jelen­leg érvényes bírósági határozat alapján nem vehetne részt azon. Pénzbírságra ítélték csem­pészésért Habsburg-Lotharin- giai Károlyt. A Vorarlberg tar­tományi pénzügyi felügyelet ítélőszéke kedden 30 ezer Schil­ling büntetés és 150 ezer Schil­ling értékmegváltás megfizeté­sére kötelezte őt, mert 1996. jú­lius 30-án a hohenemi repülőté­ren elmulasztotta bevallani, hogy egy diadémot akar be­vinni Ausztriába. A vámőrség elkobozta a fejdíszt. Csaknem tízezer ember éle­tébe került a Pápua Új-Guineá- ban pusztító szökőár. A tenger­parti övezetben eddig mindösz- sze 500 túlélőt sikerült kimen­teni a romok közül. Ki képviseli Koszovót A radikalizálódás megnehezíti a békét A Koszovói Felszabadítási Hadsereg immár bevallott célja Jugoszlávia összes al­bán lakosának egyesítése, méghozzá egyetlen, Szerbiá­tól független államban. A fegyveres szervezet radika- lizálódása megnehezíti a prob­léma megoldását, hiszen az erőszakmentes ellenállást hir­dető Ibrahim Rugóvá és köre mindinkább háttérbe szorul. A koszovói albánok képviseletét a szélsőséges szakadárok ve­szik át. A válság így új sza­kaszba lépett, mert a felszaba­dítási hadsereg nem hajlandó a kölcsönös engedmények je­gyében történő rendezésre. Folytatja a harcot, s ezáltal erőszakra készteti Belgrádot is. A Die Welt című német lap helyszíni tudósítója szerint egyértelmű, hogy az utóbbi napok fegyveres cselekmé­nyeit az albánok szítják. Macedóniában, Monteneg­róban, Koszovóban, valamint a szomszédos Albániában össze­sen több mint hatmillió albán él. Külföldi segítőikkel együtt többen vannak, mint a szer- bekkel vívott háborújukban a horvátok. Az események fényében is­mét időszerűvé vált az az el­képzelés, hogy nemzetközi ka­tonai erőt kellene felsorakoz­tatni albán területen, Albánia és Jugoszlávia határára, és erő­feszítéseket kell tenni, nehogy a konfliktus túllépjen Jugo­szlávia határain. Theodorosz Pangalosz görög külügyminiszter Tiranában FOTÓ: FEB/REUTERS Képes lesz-e eleget tenni a kihívásoknak a világ és a világszervezet? Nehéz helyzetben a Valutaalap A Nemzetközi Valutaalap hathatós segítséget nyújt Oroszor­szág nehézségeinek megoldásához. Minthogy Moszkva halo­gatja egyes gazdasági intézkedések meghozatalát, az IMF csökkentette az azonnal kiutalandó hitelrészt. Idén a Nemzetközi Valutaalap 11,2 milliárd dollárt utal ki Oroszországnak, ebből 4,8 milliárd dollárt azonnal, to­vábbi 800 milliót pedig szep­tember 1-jén. Az IMF az általa szervezett nemzetközi mentő­program számára több mint 17 milliárd dollárt biztosít 1999 végéig, a program teljes ösz- szege pedig - a Világbank, Ja­pán és más hitelezők hozzájá­rulásával - várhatóan 22,6 milliárd dollár lesz. Ám a megfigyelők sötét felhőket látnak gyülekezni a moszkvai horizont fölött. Az Oroszországnak nyújtott IMF- mentőcsomag valószínűleg csak időleges hatású lesz. A segítség megszerzése végett Jelcin 16,5 milliárd dolláros költségvetési többletbevételt ígért, a kommunista többségű Duma azonban csak 4,5 milli- árdot szavazott meg. Ezért az IMF az eredetileg megígért 5,6 milliárdnál 800 millió dollárral kevesebbet fo­lyósít. A további segítségnek pedig az a feltétele, hogy Jel­cin megszerezze a parlament támogatását a pénzügyi szigo­rításokhoz. A Valutaalap hiteleire, se­gélyeire több más ország is rá­szorul. Brazíliát - rövid távú fizetési kötelezettségeinek megszaporodása miatt - az 1994. évi, mexikói peso-vál- sághoz hasonló bajok fenyege­tik. Indonéziának az IMF és a gazdag országok 43 milliárd dolláros támogatást ígértek, de még ez az összeg sem lesz elegendő az ország rendbe té­teléhez. A viszonylag kisebb gazda­ságok is nagy problémákkal küszködnek. A dél-afrikai gazdaság történetének legna­gyobb valutaválságával birkó­zik. De ott a világ második legnagyobb gazdasága, Japán, amely a jelek szerint képtelen megbirkózni a recesszióval. Román és lengyel gabonatermelési bajok Importvám a búzára A román kormány a jövő termésig, azaz egy esztendőre akarja bevezetni a 60 száza­lékos importvámot a búzára és a lisztre - ebben állapodott meg Radu Vasile miniszterel­nök és Dinu Gavrilescu me­zőgazdasági miniszter a ter­melők képviselőivel. Az intézkedés része a romániai búzaválság kezelésére elfoga­dott tervnek, amelyben szerepel egy 200 milliárd lejes (mintegy 24 millió dolláros) alap létesí­tése a búzatermés tárolásának nyolchavi költségére. Létre­hoznak egy 1000 milliárd lejes gabonaalapot is, amelyből a termelők kedvezményes köl­csönt kaphatnak a gabona hat­havi tárolására, hogy később megfelelő áron értékesíthessék; Jelenleg az olcsóbb import­búza versenye miatt a termés értékesítése mind nagyobb ne­hézségekbe ütközik. A mezőgazdasági miniszter bejelentette: az importvámról egyeztetni kíván CEFTA-part- nereivel. Mielőbb találkozni óhajt magyar kollégájával is. Dinu Gavrilescu a magyar búza és a liszt olcsóbb árát azzal ma­gyarázta, hogy a 2,7-3 tonnás romániai hektáronkénti termés­átlaggal szemben Magyaror­szágon 5 tonna körül jár a ter­mésátlag. Ez a magyar mező- gazdaság korszerűbb szerkeze­tének és felszereltségének az eredménye. Lengyelországban jónak ígérkezik az idei gabonatermés, de várhatóan bajok lesznek az értékesítésével. A világ kevesebbet, a Közel-Kelet és Ázsia többet költ fegyverekre Amerika kiadásai a legnagyobbak A hidegháború befejeztével megcsappantak a katonai kiadá­sok. A stockholmi Békekutató Intézet adatai szerint tavaly világszerte 740 milliárd dollárt adtak ki fegyverkezésre. Különösen jelentős a csökke­nés Oroszország esetében. Moszkva a hadseregre ma már annak az összegnek csupán az egy tizedét fordítja, amelyet utoljára a - persze jóval na­gyobb - Szovjetunió. Az egykori fő vetélytárs, az Egyesült Államok sokkal ke­vésbé takarékos. Az idei, 259 milliárd dolláros katonai költ­ségvetés a világ teljes katonai kiadásainak több mint har­mada, és az ötszöröse annak, amit a második helyezett Ja­pán fordít a hadseregére. Dollármilliárdokat költenek az amerikaik például arra, hogy támadó rakéták ellen vé­dekezzenek. Feltételezések szerint ezek nem a hajdani el­lenfél, Oroszország felől ér­keznének, hanem esetleg Észak-Koreából vagy Iránból. A kifejlesztendő rendszer ész­leli, majd még a célpont el­érése előtt megsemmisíti a támadó rakétákat. A drága, 15 milliárd dollá­ros költséggel dolgozó prog­ramot azonban kudarcok soro­zata kíséri: éppen a közel­múltban robbant föl röviddel a felbocsátás után a kísérleti szakaszban lévő fegyver az új­mexikói sivatagban. A fegyverkezésre fordított összegek tekintetében a har­madik Franciaország, őt kö­veti Németország, amely évi negyvenmillió dolláros kato­nai költségvetésével a 4. helyre szorult, de megelőzte Nagy-Britanniát és Oroszor­szágot. Míg a legtöbb országban csökkentek a hadi kiadások, a Közel-Keleten és Ázsia egé­szében emelkedtek. India pél­dául 1988 óta a 17.-ről a 12. helyre jött fel, és jóval előbbre került Törökország is. FEB Kormányválság Izraelben Természetvédelmi terület lehetne a megoldás Az izraeli parlament jobbol­dali pártjai a kormány meg­buktatásával fenyegetőztek. Ha a kormány megállapodik a palesztinokkal a ciszjordániai részleges csapatkivonásról, a kneszet feloszlatását is kezde­ményezni fogják. A jobboldali pártokat azok a nyilatkozatok nyugtalanítják, amelyek hétfőn az izraeli-pa­lesztin tárgyalás után hangzot­tak el. Mindkét oldalról azt mondták ugyanis, hogy van esély a megegyezésre. Az egyik kibucban tartott megbeszélésen palesztin részről Szaeb Erekat tárgyalásvezető és Mohammed Dahlan gázai palesztin bizton­sági főnök, míg izraeli részről Danny Naveh, a kormány tit­kára és Jichák Molkho, a mi­niszterelnök jogi tanácsadója volt jelen. Naveh szerint olyan megál­lapodást köthetnek, amely jobb lesz, mint a 13 százalékos cisz­jordániai kivonulást előirányzó amerikai javaslat. Az izraeli el­képzelésekben az áll, hogy a 13 százaléknyi területből 3-at „természetvédelmi övezetté” minősítenének, ahol megtilta­nák az építkezést mind a zsi­dóknak, mind a palesztinoknak. Nem igazolja a tárgyalókül­döttségek derűlátását, hogy a Palesztin Hatóság elutasította az izraeli javaslatokat. Orosz KIA, Opel, Skoda Külföldi cégek az orosz autógyártásban Az orosz gépkocsiipar kül­földi cégekkel további közös összeszerelő vállalatok létre­hozását tervezi. A kalinyingrádi KIA-Baltiká- ban évente ötvenezer középka­tegóriájú, Dél-Koreából szállí­tott KIA-modell összeszerelése folyik. Másutt a General Mo­tors Brazíliából származó rész­egységeiből állítanak össze Chevrolet terepjárókat. Az igazi nagy üzlet azonban az lesz a GM-nek, amikor Oroszországban az új gyártó­bázis évente 500 ezer Opelt fog kibocsátani. Nem kevésbé ígéretes a Gaz- Fiat kooperáció, amelynek ke­retében évi 150 ezer Mars, Si­ena és Palio Week típust gyár­tanak. A VÁZ évi százezer Opel Astra gyártására hoz létre közös vállalatot, amelynek fi­nanszírozásában az Opel gyá­ron kívül részt vesz az orosz autóklub is. A Kamaz a Skodával tervezi közös vállalat megalakítását, ahol évente összesen kétezer Skoda-Liaz kamiont gyártanak majd. Külföldi tőkebevonással létesülnek vegyes vállalatok Szentpétervár és Rosztov kör­nyékén, valamint Omszkban és a távoli Udmurtiában. A Moszkva melletti Goloci- nóban a Mercedesszel közösen alapított vállalat működik. En­nek köszönhetően alaposan megnő majd az orosz autópia­con a külföldi márkák aránya. (novosztyi) A parti őrség hajóiról oltják az Ecstasyt fotó: feb/reuters Hajótűz Miaminál Tűz ütött ki hétfő este az Ecstasy nevű luxushajó tatján a floridai Miami közelében, a nyílt tenge­ren. A hajó kevéssel korábban indult el a kikötő­ből, hogy Key West érintésével, négynapos lu­xusutazás végén a hófehér homokstrandjáról és pompás korallzátonyairól híres mexikói Cozu- melben kössön ki. Á hajó alsó részéből sűrű fe­kete füst gomolygott, lángok csaptak fel. Az uta­sok százai a hajó elülső részébe menekültek, ahol mentőmellényekkel látták el őket. Szerencsére nem tört ki pánik, és sebesülés sem történt. A hajó tulajdonosa, a Camival Cruise Line, szóvivője azt mondta, hogy a több mint 2000 utast nem kellett kimenteni a hajóról. Az amerikai parti őrség hajóinak sikerült eloltani a tüzet, de a luxusutazást biztonsági okokból meg kellett sza­kítani, és a hajó visszatért Miami kikötőjébe. Az Ecstasy több mint 2000 utast és 920 főnyi sze­mélyzetet képes szállítani. A Finnországban épí­tett és 1991 óta üzemelő, 300 méter hosszú óriás­hajó libériái zászló alatt hajózik. A cég egy másik hajóján, a Celebrationön 1995-ben ütött ki tűz; akkor épp az Ecstasy mentette ki az utasokat.

Next

/
Thumbnails
Contents