Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-21 / 169. szám

1998. július 21., kedd

Állattartás, Támogatás

7. oldal

Kérdések és válaszok: a baromfitól a szarvasmarháig

s

Állattenyésztés, állatbetegségek, igényelhető támogatások

Ismét fogadtuk olvasóink kérdéseit a zöld vonalon. Témánk az állattartás, az állategészségügy, a támogatási lehetőségek voltak. Reggel 9 órától délig megállás nélkül hívtak bennünket kedves olvasóink. A telefon innenső oldalán dr. Szabó Ákos bátaszéki magánállatorvos, illetve Mauthner Vince növénytermesztési agrármérnök, szekszárdi gazdajegyző volt. A megyei földművelésügyi hivatal tanácsosa, dr. Izsák Gyula levélben küldi el még a héten azoknak a telefonálóknak a pályázati egységcsomagot, akik erre igényt tartottak.

A termelő is minőségre törekszik.

F. Lászlóné, tolnanémediből

telefonált:

— Szeretném bevizsgáltatni a saját teheneim tejminó'ségét, ennek az lenne a célja, hogy kiszűrjem a leggyengébben produkáló állatot. A csíraszám vizsgálata után pontosan tudnám, hogy melyik állatot érdemes megtartani. Hogyan tudnám ezt megoldani?

— A tejminták levételét ön is el tudja végezni a helyi állatorvos segítségével. De ezt megelőzően érdemes felhívni a kaposvári állategészségügyi intézetet, ahol a vizsgálatokat elvégzik. A helyi állatorvostól megtudja, hogyan kell levenni a tejmintát, ő ehhez megfelelő üveget is biztosít. Az állategészségügyi intézettel kellene felvenni a kapcsolatot, ahol pontosan megmondják, hogy az elküldött minta után mi a teendője.

L. Imre Madocsáról telefonált:

— Az Európai Uniós minőségről egyre többet beszélnek Magyarországon is, vajon mikor érjük meg, hogy ugyanazt a minőséget tudják a hazai gazdák is, mint Dániában? És vajon mikor éri meg nálunk is ugyanúgy sertést tartani, mint az EU-s országokban?

— Dániában 75-80 kilós korában, legalább 55-60 százalék fölötti húskihozatallal vágják le a sertés, nem úgy mint nálunk 100 és 130 kiló között, jóval gyengébb minőségben. Természetesen a minőséget meghatározzák a tartás körülményei és a minőségi táp alkalmazása. Az EU csatlakozás után reméljük hasonló feltételekkel bírálják el a hazai sertéseket és a tartás honorálását is, mint a már bent- lévő országokban. Addig azonban van pár évünk, amit érdemes arra fordítani, hogy a minőségre figyeljünk. Már most is

van lehetőség arra, hogy egyedi jelöléssel, a termelő minősített vágást kér a felvásárlótól, így módja adódik arra, hogy a magasabb árat kapja meg, ha az állat megfelel az elvárásoknak. Sok kis vágóhíd kellene, ahol személyes kapcsolat alakulhatna ki a termelőkkel, akik pontosan tudnák, hogy milyen feltételeket várnak el tőlük. Ráadásul a szállítási költségeken is lehetne spórolni.

Ny. Jánosáé Faddról hívott bennünket és hasonló a gondja, mint az előző telefonálónak:

— Kétszáztíz kilós volt a disznóm, amikor leadtam és 50- 60 forinttal kaptam kevesebbet kilónként, mint a másik termelő, aki 120 kilós állatot adott le. Ha tudtam volna, hogy jobb árat érek el, ha kisebb súllyal adom le, akkor hamarabb megszabadultam volna tőle.

Faddi olvasónk példája is alátámasztja az előzőeket.

Rossz szomszédság, török átok

Két olvasónk is telefonált olyan témában, melyben nehéz tanácsot adni, pláne látatlanban. Egyikük állattartó, a másik pedig a szenvedő alanya a tartás követkeményének, hiszen a trágya és az állatok, főleg így nyáron, elég büdösek tudnak lenni, ha a tartás nem mindig megfelelő. A két telefonáló nem egymás szomszédja, csupán a véletlen műve, hogy mindketten ugyanabban a témában kértek tanácsot, csak mindketten más-más oldalról megközelítve.

H. László, tamásiból telefonált:

— Feljelentettek a szomszédaim, mert bűz van, ahogy ők mondják. Tizenhárom sertést tartok, de van állattartási engedélyem. A feljelentő 50 méterre van tőlem légvonalban. Az önkormányzattól már voltak kint és azt tették szóvá, hogy a

nyolc sertés helyett, amit ők engedélyeztek, öttel többet tartok, de hát az anyósom állatait is itt tudjuk csak elhelyezni. Mit lehetne tenni, hogy a vita elcsendesedjen?

— A helyi önkormányzati rendelet zónákra osztja a települést, meghatározva, hogy melyik zónában lehet, melyikben nem lehet állatot tartani. A helyes az lenne, ha még mielőtt jogi útra terelődik a dolog, a szomszédokkal megbeszélve, megpróbálnak kibékülni. A trágyát lehet úgy is kezelni, földdel beborítva, az ólakat tisztán tartva, hogy csökkenthető legyen a bűz. Egymás érdekeit kölcsönösen tolerálva a vita elcsendesíthető, ahogy ön is fogalmazott.

K. Gusztáv, Simontornyáról telefonált:

— A szomszédom disznókat tart és nagy a bűz a környékén,

azt szeretném tudni, van-e valamilyen ÁNTSZ által kiadott rendelet, mely szabályozza az állattartást?

A kérdést továbbítottuk az ÁNTSZ megyei főigazgatójához, dr. Brázai Lászlóhoz.

— Sajnos, így nyár közepén megszaporodnak a bejelentések nálunk is: meleg van és hatalmas a bűz, amit szomszéd állatai terjesztenek. Az ÁNTSZ-nek nincs semmilyen rendelete, utasítása, mely az állattartást korlátozza, erről a helyi önkormányzat rendelkezik. A hozzánk érkező bejelentéseket is a helyi önkormányzathoz továbbítjuk. A helyi rendelet pontosan meghatározza, hogy melyik zónában lehet állatot nevelni, illetve az adott feltételek mellett hány állat tartható.

Ezt a rendelet lehet számon kérni adott esetben.

Kevés a támogatási lehetőség

K. Jánosáé, Tevel:

— Sertéstartásra milyen támogatási lehetőség van jelenleg? Evekkel ezelőtt nagyobb létszámmal gazdálkodtunk, de a sertés árának csökkenése miatt kivágtuk az állományt, jelenleg pár hízónk van. Ha támogatást kapnánk, ismét bővítenénk az állományt.

— Tenyészállat beállítására van jelenleg lehetőség. Öt sertés esetén 8-15 ezer forint, állatonként. A törzstenyészettől származó igazolást azonban csatolni kell.^

K. András, Értényből, J. Jánosné Mucsfáról, Rajiiné Döbröközről, Z. Pál Győréről, hívta a zöld vonalat:

— Öt borjúm, négy üszőm és egy bikám van, milyen támogatási lehetőséget tudnék igénybe venni?

— Öt vemhes üsző esetén 40.000 forint támogatás jár üszőnként. Ha van már négy üszője, akkor még egyet kellene beállítania ahhoz, hogy a támogatást igényelhesse. A pályázati egységcsomag a megyei földművelésügyi hivatalban átvehető. A támogatás neve: tartási kötelezettség az állomány növelésére. A támogatás feltétele viszont, hogy 2000 december 31-ig a beállítási létszámot meg kell tartani, vagyis az öt üszőnek az adott időpontig meg kell lennie.

H. László Regölyből telefonált:

— Tehéntartáshoz szeretnék hitelt, van egy jó állapotban lévő, állattartásra alkalmas 15 méter hosszú épületem, hat tehenet szeretnék tartani benne, jelenleg egy sincs, van-e erre valamilyen támogatási lehetőségem?

— A jelenlegi támogatási lehetőségek elég korlátozottak, hiszen csak tenyészállat

beállítására van lehetőség. Öt vemhes üsző esetén 40.000 forint jár állatonként, ha az igazoltan törzstenyészettől származik, illetve az állatokat 2000 végéig nem lehet értékesíteni. A pályázati csomagot a földművelésügyi hivatalnál lehet átvenni. Egy ilyen beruházás azonban jelentős költséggel jár, hiszen az állatokat valamiből meg kell vásárolni és csak később lehet hozzá jutni a támogatáshoz. A szükséges takarmány szintén pénzbe kerül. Érdemes átgondolni, hogy mi az, ami leginkább megéri a befektetést.

A sláger most is a baromfi volt

A legtöbb kérdést most is, csak úgy, mint egy hónappal ezelőtt a baromfitartás témaköréből kaptuk olvasóinktól.

H. Lászlóné, dunaszent- györgyi olvasónk kérdezte:

— Évek óta foglalkozom baromfival, az idén 80 darabot vásároltam. Napos koruktól kezdte adtam nekik a tiko- furán port, az idén azonban ez elmaradt. A problémám az, hogy a csirkéim most 6 hetesek és nagyon kedvetlenek, búskomorak. A nyolcvanas állományból eddig kettő elpusztult. Próbáltam már több mindent, kamillát is főztem nekik, de pár napos javulás után minden visszaállt. Mit tehetnék még? - kérdezte olvasónk.

— Az említett por, amit évek óta használt, a tikofurán, egy antibiotikum, ami cicidió- zisra jó. Tehát nem csodaszerről van szó. Külső tünetek alapján, így telefonon keresztül nehéz diagnosztizálni a csirkék baját, javaslom, hogy a helyi állatorvost keresse fel, ha az állatok állapotában javulást nem lát, illetve ha az elhullás szaporodik.

F. István, Nagykónyiból hasonló gondokkal telefonált:

—■■ Kéthónapos az állományom, amit a piacon vásároltam még napos korukban. A csirkék már kitollasodtak, de pár napja nem, hogy nőnének, inkább fogynak. Már hullott is el belőlük. Mi lehet az oka?

— Csak tippelni lehet, hiszen látni kellene az állatokat, vagy boncolni kellene ahhoz, hogy pontos diagnózist tudjak mondani. Lehet idült betegség, de okozhatja a bajt orsós- férgesség. Volt a praxisomban olyan is, amikor boncolás után sem találtunk semmit, egyszerűen csak rossz állományt fogott ki a tulajdonos. Érdemes még megnézni a csirkéket, főleg a számytő környékén, hogy külső élősködő nincs-e

rajtuk? Nagyon fontos azonban, hogy ne ismeretlen helyről, ahogy ön is tette a piacról, vásárolja meg az állatokat, mert az akkor megspórolt áron, most sokkal többet veszíthet.

Pappné Szekszárdról hívott bennünket:

— Harminc darab csirkét vásároltam és az utóbbi időben elkezdték egymást csipkedni, mit tehetek ez ellen ?

— Sajnos ez nem ritka jelenség, főleg akkor jelentkezik, ha az állatok kis helyen vannak összezsúfolva, illetve a táp nem megfelelő. A nevelőtápot célszerű kiegészíteni ásványi anyagokkal, erre nagyon sokféle lehetőséget kínálnak a forgalomban lévő készítmények. Az állatok szeretnek kapirgálni, ha erre nincs lehetőségük és unatkoznak, akkor előjön ez a rossz szokás. Ha már a szabadban vannak, akkor ez a helyzet előnyösen változik.

Sertéstartás, állategészségügyi problémák

Sz. Gyuláné, döbröközi olvasónk kérdezte:

— Kocánk második ellése után tőgy-gyulladást kapott, ezt az állatorvosunk injekciós kezeléssel helyre is hozta, viszont a tejtermelés nem állt helyre ezt követően sem. Számítani lehet-e arra, hogy ez a betegség a következő ellés után is visszatér? És azt is szeretném még tudni, mi az oka annak, hogy egymással marakodnak, egymás farkát rágják a süldők? Végül, mit jelent a hármas mentesség?

— Önmagában a tőgy-gyul- ladás még nem nagy gond, hiszen gyógyítható és mivel ez már a második ellése volt az állatnak, valószínű, hogy a következő ellésre sem lesz hatással. Egy tőgy-gyulladást követően ugyanis még nem lehet hajlamról beszélni. Selejtezését akkor javasolnám, ha ez a betegség legközelebb is jelentkezne. A farok rágásnak is több oka lehet, nem szerencsés, hogy kis helyen össze vannak zárva az állatok. Érdemes számba venni, hogy összhangban van-e a férőhelyek száma az állatlétszámmal, elég-e a vályú? A nagy melegben felborulhat az addig megszokott rend, főleg, ha betonból készült az ól, ilyenkor több zöldet kell betenni, illetve segít ha egy gumikereket, vagy faszenet is bepakolnak. Az állatok szeretnek túrni, és ha erre nincs módjuk, akkor unatkoznak. Ha ez sem segít, akkor ki

kell venni a többiek közül azt az egy állatot amelyik a legrakoncátlanabb és külön kell tartani.

A hármasmentességet az anyadisznóknál levett vérrel lehet ellenőrizni, ha elvégezték a vérvizsgálatokat, akkor a hatósági állatorvos kiadja a megfelelő igazolásokat. Évente azonban ellenőriztetni kell. Egyébként ha a hármasmentesség megvan, akkor 5-8 forint körüli felárat fizet érte a felvásárló, kilónként.

J. János, Zombáról telefonált:

— Öt sertésem van, különböző korúak, de mindegyikre jellemző a véres, híg széklet, mi lehet az oka?

— A sertés dizentériát ha

időben kezelik, akkor könnyen gyógyítható. A kiváltó ok több féle lehet. Maga a kórokozó meghúzódik a vastagbélben és bizonyos hatásra, például takarmány váltás esetén aktivizálódhat. Megfelelő állatorvosi kezeléssel azonban az állat helyre jön. Az ürülékkel fertőzött takarmánnyal egymást is megfertőzhetik az állatok.

B. Ferenc szintén Zombáról telefonált:

— Anyadisznómnak már az ellés előtt egy hónappal elment az étvágya és ellés után is elég rossz evő, mit lehetne tenni, hogy ez megváltozzon ?

— Ez elég gyakori gond, a magas vemhes állatoknál már jelentősebb beavatkozásra (gyógyszerekkel) nincs lehetőség. Először is tisztázni kell, hogy az állat egészsé- ges-e, nincs-e lappangó betegség a háttérben. Ha ez nem jellemző, akkor szelí- debb módszereket kell alkalmazni, így vitamin kiegészítők mellé meg kell keresni mi az, amit nagyon szeret az állat. Ez lehet tyúkbél, házi savanyúság, fonnyasztott lucerna, keserűsó, vagy sózni, édesíteni is lehet a tápot, megfelelő mennyiségű víz biztosításával. Éllés után könnyebb a dolog, hiszen a béltartalom kiürítése után, lassú, pár hetes vitaminkúra után nagyobb az állatorvosi beavatkozási lehetőség.

Bonyhádról H. Péter telefonált:

— Beödémásodtak a disznóim és sajnos 50-ből már 10 megdöglött, voltunk állatorvosnál többször is, meg is fogadtuk a tanácsát. Öntől is szeretném megtudni, hogy mivel segíthetném a meglévő állatok megtartását?

— Ha volt már állatorvosnál, akkor a legfontosabb, hogy betartsák azokat a tanácsokat amit ő javasolt. Az adott helyzetet ő ismeri, tehát az ő tanácsai a mérvadóak. Sok apró dologban lehet segíteni az antibiotikumos kezelés mellett, így a választás után nem etetni, a helyükön hagyni az állatokat, ne legyen takarmányváltás, a nedves etetés is segíthet és lassú fejlődésre lehet számítani.