Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-13 / 162. szám

1998. július 13., hétfő Hazai Tükör 5. oldal A magyar kormányfő kollégáival meccset nézett A polgári jövő közérthető cél Orbán Viktor csütörtök óta családjával Párizsban tartóz­kodik, ahol tegnap este meg­tekintette a labdarúgó-világ­bajnokság döntőjét Jacques Chirac, Lionel Jospin és több más európai állam- és kor­mányfő társaságában. Bár Orbán Viktor vasárnap este együtt vacsorázott vendéglátói­val, valamint a francia-brazil döntő alkalmából meghívott többi európai államférfival, komolyabb politikai tárgyalá­sokat csak néhány nap múlva, második franciaországi, hivata­los látogatásán folytat majd. A Magyar Rádió szombati, 16 Óra című műsorának adott interjújában Orbán Viktor kije­lentette: szerinte a polgári Ma­gyarország jelszava azért lehe­tett sikeres, mert egy mindenki által érthető és a többség szá­mára kívánatos célt fogalmaz­tak meg. A „polgár” szó ugyanis osztálytartalom nél­küli, s nem fejez ki ideológiai megkötöttséget sem. Olyan emberre utal, aki megadja a tiszteletet másoknak, s azt megköveteli a maga számára is. Orbán elmondta: a kormány lépései azt a célt szolgálják, hogy több pénz jusson az egészségügyre és a nyugdíj- rendszerre. A cél az, hogy 25 éven belül Magyarország utol­érje az Európai Unió gazdasági fejlettségét, s az állampolgárok életszínvonala se maradjon el az Európában általános szinttől. Az interjúban a kormányfő a kisgazdapárt elnökét kiegyen­súlyozott és megbízható part­nernek nevezte. Az előző kormány Orbán szerint a „lebeszélés kormá­nya” volt s fő erénye, hogy „elegendő tanulságot” hagyott maga után. Viharos választmányi ülés Horn nem vállal funkciót Szombaton Baja Ferenc el­nökletével, Horn Gyula távol­létében tartotta meg ülését az MSZP országos választmá­nya. A feszült légkörű össze­jövetelt másokkal együtt idő előtt elhagyta Vitányi Iván is. Mint Baja Ferenc elmondta: a választmány tudomásul vette Horn Gyula pártelnök kérését, hogy kerüljön le a napirendről a tiszteletbeli elnöki poszt létre­hozása. Horn közölte: semmi­lyen párttisztséget nem kíván betölteni. A testület áttekintette a kongresszusi beszámoló tézi­seit. A vita olyan indulatokat gerjesztett, hogy több küldött - köztük Vitányi Iván, a szociál­demokrata társulás vezetője - elhagyta az üléstermet. Baja szerint Vitányi azért tá­vozott, mert az anyagot előké­szítő bizottság nevében Szűcs Erika „túl kemény hangvétel­ben” válaszolt a kisebbségi vé­leményt megfogalmazók bírála­taira. Vitányiék például szóvá tették, hogy a választmánynak markánsabban kellett volna kri­tizálnia a kormány és az elnök­ség elmúlt kétévi munkáját. A választmány elnöke úgy véli, hogy az MSZP-nek a konstruktív ellenzékiség helyett a felelős ellenzéki magatartás talaján kell állnia. Az ülésen elhangzott: miha­marabb szükség van a párt új alapszabályának elfogadására. A magyar-román viszonyt a civilek is javíthatják Párbeszéd minden szinten Szájer József szerint ma­gyar-román viszonylatban nem elegendő a kormányzati együttműködés, hanem dia­lógust kell folytatni a társada­lom minden szintjén. A Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés Európai Integrá­ciós Bizottságának elnöke a hétvégén nyitotta meg az Épít­sük közösen a jövőt elnevezésű egyéves, Phare-támogatással létrejött tanácskozássorozatot, amelyen 25 magyar és 25 ro­mán fiatal politikus vesz részt. Szájer hangsúlyozta: Ma­gyarországnak fontos szerepe lehet Románia euro-atlanti in­tegrációs törekvéseinek segíté­sében. Felhozta több európai ál­lam példáját, amelyek hosszabb ellenségeskedés után az Euró­pai Unió keretei között jó vi­szonyt, együttműködést tudtak kialakítani. Molnár Gyula szocialista or­szággyűlési képviselő, a kül­ügyi bizottság alelnöke szor­galmazta, hogy a fiatal generá­ció körében oldódjanak fel az előítéletek. Tőkéczki László történész szerint az eltérő nézetek elle­nére megbékélésre kell töre­kedni a két nép történelmi fel­fogásában is. A rendezvényt levélben üd­vözölte Martonyi János kül­ügyminiszter. A közteherjegy az összes, bérrel arányos járulék Alkalmi munkakönyv -120 napra Januártól június végéig több mint tizenháromezer alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki a rászorulók. Az őket ideiglenesen foglalkoztatók pedig összesen 19 millió 52 ezer forintnyi közteherbélyeget ragasztottak be a tavaly ősz óta forgalomban lévő könyvecskébe. A Munkaügyi Miniszté­rium illetékese szerint a nyári hónapokban kiválóan alkal­mazható foglalkoztatási forma annak ellenére sem eléggé is­mert, hogy előnyök sorát nyújtja. Az alkalmi munkavállalói könyvet főként a tartósan állás nélkül lévők számára találták ki, hiszen aki a Munkaügyi Központban ingyenesen ki­váltja az okmányt, egy éven belül 120 napig dolgozhat tel­jesen legálisan, akár több munkahelyen is. A szolgálati időnek számító legális mun­kaviszony ingyenes egészség- ügyi ellátásra is jogosít. Ha az éves jövedelem 250 ezer forint alatt marad, a keresetet be sem kell vallani. A Munkaügyi Minisztérium kommunikációs irodavezetőjé­től megtudtuk, hogy a dolgo­zókat ebben a formában alkal­mazó egyéni vállalkozók, ős­termelők, illetve magánszemé­lyek is többszörösen jól járnak. A postán kapható, a kifizetett bérrel arányos összegű, vala­mennyi járulékot megtestesítő közteheijegy beragasztásával és egyetlen aláírással „letud­ják” az adminisztrációt. Bizo­nyos esetekben a jegy értéké­nek 50 százalékát még vissza is igényelhetik. Ha alkalmi mun­kásukat baleset éri, a járandó­ság egy részét a tb viseli, s az sem mellékes szempont, hogy nem kell rettegniük, ha megje­lenik a munkaügyi ellenó'r. Az idén kiváltott 13 000 al­kalmi munkakönyv többségét a jövedelempótló támogatásban részesülők, kisebb részét a munkanélküli járadékosok használták, elsősorban Borsod és Békés megyében, valamint Budapesten. A foglalkoztatás­nak ez a formája Győr-Moson- Sopron megyében honosodott meg legkevésbé. Takács Mariann Már nemcsak lakásépítésre, hanem a felújításra is érdemes takarékoskodni Lelakott otthonok jobb esélyei Tavaly háromszázezer szerződést kötöttek a lakás-takarék- pénztárak. Az idén ez a szám nehezen lesz megismételhető - nyilatkozta lapunknak a Lakás-takarékpénztárak Egyesüle­tének frissen kinevezett elnöke, dr. Gergely Károly. Az elnök beszámolt arról is: az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. és az Otthon Magyar-Oszt­rák Lakás-takarékpénztár Rt. minapi csatlakozásával most már mind a négy hazai pénztár az egyesülethez tartozik. A lakás-takarékpénztárak 40 százalékos állami támoga­tást nyújtó szolgáltatása tavaly decemberben volt a legnép- szerűbb:az OTP és a Funda- menta 60-60 ezer, az Otthon csak decemberben 22 ezer szerződést kötött. Azóta rom­lott a helyzet: egyrészt a ma­gánnyugdíjpénztárak szippant­ják el az ügyfeleket, másrészt a jelenlegi 36 ezer forintos ál­lami támogatást hózzá kellene igazítani az inflációhoz. A jóval alacsonyabb inflá­ciójú nyugat-európai gazdasá­gokban is ez a gyakorlat - mondja lapunknak Gergely Károly, majd hozzáteszi: ugyanilyen fontosnak tartják azt is, hogy ne csak lakásépí­téshez, mint ahogy azt a kor­mány szorgalmazza, hanem a lakás felújításához is vissza lehessen igényelni az áfát. Hi­szen a 4 millió lakás több mint 90 százaléka magánkézben van és a háromnegyedük fel­újításra szorul. Ebből következően módosí­tani kell majd a lakástakarék- pénztár-törvényt is, mert a mostani gyakorlat szerint egy társasház vagy lakásszövetke­zet lépcsőházanként csak egy lakás-takarékpénztári szerző­dést köthet. Nagy bérházak esetében lakásonként lenne szükséges a szerződés megkö­tése, noha ez azzal is járna, hogy az állami támogatás ilyen esetekben a felére vagy annál kisebb összegre csök­ken. Ezzel azonban a lakókat az ilyen jellegű megtakarítá­sokra tudnák ösztönözni, ami - a lakások mai, nagyon lela­kott állapotát tekintve - sokak érdeke lenne, (csernyánszki) Az Aranykéz utcai merényletben meghalt Boros ügyvédje is Robbantás: újabb rejtélyes nyom Az ORFK bűnügyi főigazgatója a hónap végéig meghosszab­bította azt a vizsgálatot, amely az Aranykéz utcai merénylet célszemélye, Boros Tamás és a vele kapcsolatba került rend­őri szervek viszonyát hivatott tisztázni. Egy vasárnapi lap közzétette: a merényletben meghalt Boros egyik ügyvédje is. Ignácz István dandártábornok elmondta, hogy a több mint egy hete indított vizsgálatnak még részeredményei sincse­nek. Rengeteg iratot gyűjtöt­tek már össze a nyomozók, ezek feldolgozásához azonban több idő kell. A főigazgató hangoztatta: a vizsgálat során tisztázni sze­retnék, hogy a Borossal kap­csolatba került rendőri szervek - a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI), a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság, il­letve a BRFK - szakszerűen, valamint törvényesen jártak-e el, s mindent megtettek-e az áldozat őrzésére. Feltárják azt is, hogy a rendőrség kötött-e alkut bűnö­zői csoportokkal és elnézett-e nekik bűncselekményeket. Ignácz véleménye szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az említett iratok feldolgozásán túl az ügyben érintett rendőrö­ket is meghallgatják. Egy vasárnapi hírlapértesü­lés szerint az Aranykéz utcai merénylet áldozatai között volt a „célszemély”, Boros Tamás egyik ügyvédje is. A 41 éves Sz. Gábor, aki koráb­ban a nemrég jogerősen elítélt Lupis Józseftől is több ügyvédi megbízatást kapott, Boros mellett gazdasági és jogi ta­nácsadóként dolgozott. Magát megnevezni nem óhajtó rendőrségi forrásból la­punk úgy értesült, hogy a nyomozók továbbra is azt fel­tételezik, hogy a merénylet egyetlen célpontja Boros volt, s az ügyvéd csak „véletlenül” tartózkodott a robbantás Aranykéz utcai helyszínén. A miniszter intézkedik. A búza termelésében és értékesí­tésében nem szabad tovább várni a stratégiai kérdések megoldásával, ezért első lépés­ként pontos informatikai rend­szert kell kiépíteni - mondta Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter Törökszentmiklóson, ahol egy hétvégi agrárfórumon vett részt. A miniszter bejelentette: a jövő héten hozzálátnak az őszi vetéshez szükséges teen­dők meghatározásához is. Veszélyeztetett magyarok. Reményeink szerint az idei őszi szlovákiai választásokon a de­mokratikus erők győznek, és az ott élő magyar nemzetiség kormánytényezővé válhat - mondta Halzl József elnök a Rákóczi Szövetség szombati közgyűlésének szünetében. A szövetség ma a magyarságot látja a legveszélyeztetettebb népcsoportnak Szlovákiában. Árad a Tisza. A Tisza árhul­láma miatt Tiszafüred és Ra- kamaz között a folyó bal part­ján vasárnap elrendelték a leg­enyhébb, elsőfokú árvízvé­delmi készültséget. A Tisza ezen a szakaszon tovább árad, ezért az érintett vízügyi igazga­tóság folyamatos figyelőszolgá­latot tart - mondta Beleznai Ti­bor védelemvezető. Továbbra is másodfokú az árvízvédelmi készültség a Berettyó teljes magyarországi szakaszán. A fo­lyó szombaton tetőzött Szeg­halomnál, s lassú apadásnak indult. Aratófesztivál Kecelen. A hagyományokat megidéző, embert próbáló munkában ve­télkedtek egymással szombaton délelőtt Kecelen, az ország minden részéből, sőt a határon túlról is érkezett csapatok. Az aratófesztivál mellett volt har­monikaverseny, tűzijáték, ara­tóbál és kirakodóvásár is. Szerencsés légibaleset. Szombaton délután a budai he­gyek felett kedvezőtlen lég­áramlatba került egy kétüléses vitorlázó repülőgép, és a hű­vösvölgyi Nagyrét közelében a fák közé zuhant. A repülőgép sértetlen vezetőjét és csupán horzsolásokat szenvedett utasát a tűzoltók szabadították ki szo­rult helyzetéből. Nagyvázsonyi lovasnapok. A régi helyszínen, de felújított nézőtéren, őzekkel, szarvasok­kal benépesített vadaspark szomszédságában rendezik meg a hagyományos nagyvá­zsonyi lovasjátékokat - közölte Kovács Gáspár, az IBUSZ el­nök-vezérigazgatója. A társa­ság már több mint húszmillió forintot költött a Zichy-kastély parkjának rendbetételére, de terveik szerint a beruházás java még hátravan. Beszélgetőpartnerünk: dr. Nemes Attila professzor, a SOTE klinikaigazgatója Új szív- és érsebészeti eljárások Óriási sebességgel fejlődik az orvostudomány világszerte, mi­közben az új eljárások széles körű alkalmazására a leggazda­gabb országokban sem jut a társadalombiztosítás pénzéből. Magyarországon ez a helyzet még kiélezettebb - mondja dr. Nemes Attila professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egye­tem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A professzor szerint az elmúlt öt esztendőben forradalmi új­donságok sokasága segíti a szív- és érsebészek munkáját. Hogy ezek miként terjednek el az ország hét szívsebészeti centrumában és a huszonnégy nagy érsebészeti központban, az szinte csak pénzkérdés. Az új műtéti eljárások egyik csoportja azokra a korszerű eszközökre épül, amelyek egy kis vágáson át a szervezetbe vezethetők. A többórás, szív­tüdő gép bevetését igénylő, a mellkas vagy a hasüreg teljes megnyitásával járó, nagy koc­kázatú és hosszadalmas benn- fekvést igénylő műtétek helyett ma már a beteg szervezetét sokkal kevésbé megterhelő el­járások léteznek. És vannak már olyan készülékek is, ame­lyek beültetésével a szív bal­kamrája, a „pumpa” teljesen pótolható, s ezzel helyettesíteni lehet a fél szívet. A debreceni klinikán végez­ték el elsőként azt a rendkívüli beavatkozást, amelynek ered­ményeként a beteg hátizmából leválasztott nyél egy elektróda és egy pacemaker összekötte­tése által rásegít a szív műkö­désére. Ám ezek mind csak ki­ragadott példák a számtalan, la­ikusok számára nehezen szem­léltethető nemzetközi és hazai újdonságok sorából.-A kórházak szűkös lehető1 ségeik közepette hogyan döntik el: kiket és milyen sorrendben műtenek?- Magyarországon az euró­pai átlaghoz és a lakosság szá­mához viszonyítva évente hat­ezer nyitott szívműtétre lenne szükség. Ehhez képest a tény­leges beavatkozásiok száma alig haladja meg a négyezret. Fo­kozni kellene tehát a hét cent­rum teljesítményét ahhoz, hogy Dr. Nemes Attila a várólisták megszűnjenek. Erre azonban egyenlőre nincs fedezet. Ezeken a listákon há­rom kategóriába soroljuk a be­tegeket. Az első az „akut”, azonnali beavatkozást igénylő csoport, a másodikba tartoznak a „sürgető” esetek, míg a har­madik a halasztható műtétre vá­rók köre. A szívátültetésre vá­rók listáján pillanatnyilag tízen várnak riasztásra.- Itt-ott olyan hírek is terjed­nek, hogy a várólistán elfoglalt hely általában a betegek anyagi helyzetétől is függ...- A hálapénzrendszer na­gyon sok erkölcsi kárt okoz az egészségügyben, ahol persze a bérszínvonal is mélyen átlag alatti. Ennek ellenére nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy a várólistára való felkerülés és a műtétre való behívás kizárólag a betegek állapotának mérlege­lésén múlik. Tehát nincs jelen­tősége annak, hogy valaki egy belvárosi ékszerész, vagy egy távoli tanyán, szerényebb kö­rülmények között élő ember. Ellenben fellelhető az esély­egyenlőtlenség a diagnosztikai eszközök színvonalában a na­gyobb városok és a kisebb tele­pülések lakói között. Ugyan­csak egyenlőtlenség tapasztal­ható a betegellátásban, ami súlyos következményekkel is járhat. Németh Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents