Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)

1998-06-06 / 131. szám

4. oldal Megyei Körkép 1998. június 6., szombat — Tolna Es Környéke Végelszámolás Faddon Menteni azt, ami még menthető A faddi Termelő és Értékesítő Szövetkezet közgyűlése az el múlt pénteken döntött a szövetkezet végelszámolásáról. Fadd lakosságát élénken fog­lalkoztatja a Termelő és Érté­kesítő Szövetkezet problé­mája. Érthetően, hiszen több száz ember boldogulását érinti valamilyen módon a cég mű­ködése. Lapunk ennek megfe­lelően igyekezett hivatalos tá­jékoztatást kérni a történtek­ről, és elsősorban arról, mit várhatnak az érintett emberek a jövőben. (A korrekt tájékoz­tatással ugyanis elejét lehet venni a nem valós tényeken alapuló híreszteléseknek.) A megítélésünk szerint nyi­latkozni illetékesek egy része azonban - a végelszámoló is - elzárkózott a nyilatkozattétel­től, többeket pedig nem értünk el. Végül egy magát megne­vezni nem kívánó hiteles sze­mély vállalkozott arra, hogy elmondja az általa ismert rész­leteket. Ezek alapján megtudtuk, hogy a múlt pénteki közgyű­lést március óta igazgatósági ülések készítették elő. Ezeken a megbeszéléseken az igazga­tóság és a felügyelő bizottság tagjai már vázolták a problé­mákat, illetve különböző, el­sősorban a vagyonra vonat­kozó kérdéseket tettek fel az elnöknek. A május végi köz­gyűlésre mindenesetre a '91- es évre vonatkozó mérleg, és a gazdálkodásról szóló beszá­moló nem készült el. A május 28-i igazgatósági ülésen az a döntés született, hogy a közgyűlést ennek elle­nére megtartják, az csak tájé­koztató jellegű lesz, a mérleg elkészülte után pedig újabb közgyűlést hívnak össze. Az ülés végén azonban az elnök arról tájékoztatta a meglepett igazgatóságot, hogy a szövet­kezet igen nehéz helyzetben van, nagy az adósságállomá­nya. Közölte, hogy másnap egy általa megkeresett végel­számoló fog tájékoztatást adni a „hogyan tovább”-ról. A május 29-i közgyűlés az első és a második „forduló­ban” is határozatképtelen volt. A megjelenteket a végelszá­moló mindenesetre informálta arról, hogy egy esetleges vég- elszámolás (nem csődeljárás, nem felszámolás) milyen kö­vetkezményekkel jár. El­mondta, hogy a végelszámolás a tagság érdekeit szolgálná, amelynek során talán még megmenthető az a vagyon, ami megmaradt. Ezek után délutánra har­madszor is összehívták a köz­gyűlést, ami immár határozat- képes volt. A tagok döntöttek a végelszámolás megindításá­ról. A végelszámoló ezt köve­tően felmentette pozíciójából az elnököt, az igazgatóságot-és a felügyelő bizottságot. ígére­tet tett az elmaradt bérek kifi­zetésére. Időt kért a tájékozó­dásra, ami alapján a szükséges és lehetséges lépéseket meg lehet határozni. -s­A jegyzőügy csak egy mozzanat- nyilatkozza a tolnai fegyelmi biztos Egy héttel ezelőtt Csányi László tolnai jegyző nyilatkozott lapunknak a tolnai képviselőtestület őt elmarasztaló fegyelmi határozata, valamint az azóta a munkaügyi bíróságon első fokon megszületett ítélet kapcsán. Múlt szombaton jeleztük, hogy szándékaink szerint teret biztosítunk a „másik oldal” véleményének is. Alább Stróbl József alpolgármester, a vizs­gálatot lefolytató fegyelmi biztos álláspontját olvashatják. — Ön hogy értékeli a bíró­ság elsőfokú ítéletét? — Mindenekelőtt hadd szögezzem le, hogy az ítélet jogerőre emelkedése előtt nem szívesen nyilatkozom, ám mi­után ezt Csányi úr megtette, ezt mégis célszerűnek tartom. Az első fokú ítélettel kap­csolatban szeretném aláhúzni, hogy a bíróság bizonyítottnak látta a vétkességet, a képvise­lőtestülettel összhangban azt állapította meg, hogy a jegyző a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegte. Ugyanakkor vi­szont mérsékelte a fegyelmi büntetést. A nem jogerős ítéle­tet értékelve azt kell monda­nom, hogy az abban foglalt büntetésnek a gyakorlatban nincs jogkövetkezménye. Az a furcsa helyzet állt elő tehát, hogy a bíróság ugyan jóvá­hagyta a képviselőtestület megállapításait a jegyző vét­kességéről, ám ezért lényegé­ben nem rótt ki büntetést. — Mit gondol az Ön által lefolytatott fegyelmiről ? — A mostani képviselőtes­tület tagjainak kezdettől fogva az volt a szándéka - politikai hovatartozástól függetlenül -, hogy mind a város, mind a polgármesteri hivatal jól mű­ködjön. Ennek feltételéül szabta meg, hogy a hivatalt megfelelő emberek vezessék, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan. A képviselőtes­tületet az vezérelte, hogy min­den olyan ügyet kivizsgál, amely homályos és a város la­kosságának érdekeit sérti. Ezt akkor is vállalni kell, ha néha kellemetlen, vagy nem a nép­mesék forgatókönyve alapján fejeződik be. — Mint a jegyző úr nyilat­kozta, az ítélet alapján válto­zatlanul Tolna jegyzőjének te­kinti magát. Ebben egyezik az álláspontjuk? — Úgy gondolom, a jegyző úr a hivatali munkavi­szonyát másképp értelmezi, hiszen a bíró nyilatkoztatta őt, hogy kéri-e az eredeti munka­körbe történő visszahelyezé­sét. Erre Csányi úr akkor nem­leges választ adott. Ugyanak­kor a bíróság a rendelkező részben erre a kérdésre - az eddigi joggyakorlattal ellen­tétben - konkrétan nem tért ki. így ez a helyzet most jogilag többféleképpen értelmezhető. — Hét év, hét jegyző... — Én is ismerem ezt a mondást, amely Tolnán köz­szájon forog. Jól hangzik, csak nem sok köze van a valóság­hoz. A két ciklus alatt valójá­ban összesen négy kinevezett jegyzője volt a városnak. Kö­zülük hárman egyszerűen azért távoztak, mert nem vol­tak tolnaiak, és nem kívántak a városban letelepedni. Tanul­ság, hogy a helyi közigazga­tásba helybéli szakembereket kell kiválasztani, akik jobban együtt tudnak élni a város gondjaival és örömeivel. — Hogyan tovább? — A bíróság másodfokon meg fogja hozni az ítéletet. Hadd jegyezzem meg, hogy a jegyzőügy csak egy moz­zanat a város életében. Az önkormányzatnak emellett nagyon fontos feladatai van­nak. Változatlanul biztosí­tani kell az intézmények működését, és meg kell való­sítani a Karolina-beruházás infrastruktúráját. Munkahe­lyeket kell teremteni, mert ez az egyetlen útja annak, hogy a város elszegényedését megállítsuk.-es­Hír-Forrás Új egyesület alakul Tolnán A „Tolna múltjáért és jövőjé­ért” egyesület június 9-én, ked­den 16 órakor tartja alakuló ülését a tolnai művelődési ház klubtermében. Az egyesület tervezett céljai szerint helytör­téneti kutatásokat végez, hely- történeti állandó kiállítást hoz létre, segíti az iskolai oktatást, védi az épített és a természetes környezetet. Országos tűz­védelmi verseny A faddi általános iskola csapata - Tolna megye legjobbjaként - jutott be az országos tűzvé­delmi verseny döntőjébe. A remélhetően nem babonás faddi lánglovag-palánták a megmé­rettetésen a tisztes 13. helyet szerezték meg. Kölesdi kézimunka­bemutató Medinán A Nyugdíjasok Medinai Érdek- szövetsége szervezésében hol­nap, azaz vasárnap délután 3 órától kiállítás nyílik a kölesdi varró-hímző szakkör munkái­ból. Az esemény helyszíne a medinai volt közös iskola. A megnyitón közreműködik Deb- reczeni Judit és Csizmadia No­émi énekkel. A tárlat június 13- ig látható, naponta 14 és 17 óra között. Horgászverseny Domboriban A Tolnai Horgász Egyesület horgászversenyt rendez holnap, azaz vasárnap reggel 7-től Domboriban, a kajak-kenu pá­lyán. Nevezni a helyszínen le­het. Van igény az idősek otthonára Mint arról lapunkban koráb­ban már beszámoltunk, Tol­nán felmerült egy idősek ott­honának létrehozása — ala­pítványi alapon. A helyi nyugdíjas érdekszövet­ség májusban felmérést kezdett az idősek körében arról, hogy mennyien és milyen feltételek­kel vennék igénybe ezt a lehe­tőséget. Az eddig beérkezett válaszok alapján látszik, hogy szükség van az idősek otthonára, hiszen már 32-en jelezték, hogy beköl­töznének egy ilyen intéz­ménybe és vállalnák ennek anyagi fedezetét is. Az érdekszövetség tájékozta­tása szerint a közeljövőben sor kerül az alapítvány létrehozá­sára. Dombori üdülőtelep nyári vízigényét hivatott kielégíteni az a kút, amelyet e hét elején kezdett el fúrni a Vízkutató és Fúró Rt. ceglédi üzemegysége. Az új fúrásra azért van szükség, mert két régi kút vízhozama jelentősen vissza­esett. Ezeket váltja majd ki az új, ám ugyanazon a vízbázi­son lévő víznyerő, amely a Tolna Vízmű Kft. mintegy 2 mil­lió forint értékű beruházása nyomán készül el.F0Tó: gottvald Szilveszteri mezőőrök Későbbre halasztotta a he­lyi mezőőri szolgálat felál­lítását a tolnai képviselő- testület. A termőföld, a termények, a mezőgazdasági eszközök és épületek védelmére hivatott őrszolgálatról szóló koncep­cióval egyetértettek a város­atyák. Ezek szerint a szolgálat 4 fővel működne, a munkál­tató a város jegyzője lenne, a szakmai felügyeletet pedig a megyei FM-hivatal és a me­gyei rendőr-főkapitányság látná el. A mezőőrök az ön- kormányzat közigazgatási te­rületén művelés alatt levő földeken tevékenykednének, kivéve az erdőket, halastava­kat és természetvédelmi terü­leteket. Joguk lenne az intéz­kedéseiknek ellenszegülőkkel szemben testi kényszert és könnygáz-sprayt használni. A szolgálattal kapcsolatban felmerülő költségek 50 %-át a központi költségvetés biztosí­taná, a másik felét pedig az érdekelt gazdák, mezőőri já­rulék formájában. A mezőőrség felállítását a koncepció szeptember 1-jétől javasolta. A döntéshozók azonban úgy ítélték meg, hogy e feladattal kapcsolat­ban még meglehetősen sok a bizonytalanság, ezért a határ­időt december 31-re módosí­tották. Szilveszter előtt tehát a mezőőrök biztosan nem lép­nek akcióba Tolnán. Rendőrőrs „Megbuktam” Az ügyeletes tolnai járőrök - Molnár Lajos és Simon Zol­tán - a múlt keddre virradó éj­szaka felfedezték, hogy a tol­nai Széchenyi iskola melletti Suli ABC-t valaki feltörte. Mielőtt azonban beléptek volna a helyiségbe, onnan fel­tartott - kesztyűs - kezekkel a rendőrök egyik régi „isme­rőse”, K. László lépett ki, és beletörődve a megváltoztatha- tatlanba csak annyit mondott: megbuktam. Nyeretlen pályázat, „segítséggel’? Tolna város három környéki te­lepüléssel közösen pályázatot nyújtott be a Tolna Megyei Te­rületfejlesztési Tanácshoz a te­rületi kiegyenlítést szolgáló támogatás elnyerésére, termelő infrastruktúra kiépítésére. Hi­vatalos értesítést még nem ka­pott az önkormányzat, ám ez a pályázat nem szerepel a Népúj­ságban múlt héten felsorolt nyertesek között, nagy valószí­nűséggel nem nyert. Előzetes információnk alapján elképzel­hető, hogy a döntéshozókat ez ügyben befolyásolhatta egy le­vél, amelyet egy tolnai személy írt a területfejlesztési tanács­nak, kérve a levélben foglaltak figyelembe vételét a döntésho­zatalnál. Az esetről szándéka­ink szerint egy hét múlva rész­letesebben beszámolunk. Újra ütött a falu (torony)órája (Folytatás az 1. oldalról.) Ez sem tűnt lehetetlennek, kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy Tengelicen akad Kászpári Károly FOTÓ: G. K. néhány jól működő, és „segí­tőkész” vállalkozás. Kászpári úr azonban úgy gondolta, hogy túl egyszerű, túl kényelmes lenne ismét ezt a „rossz bei­degződést” követni. Ehelyett azt mondta: teszteljük le a ten- gelicieket, fontos-e nekik az óra ügye. Mert ha igen, áldozni fognak rá. Fontos volt. A márciusban indított gyűjtés során 365 csa­lád jó szívvel adott pénzéből 178.900 forint jött össze. így az óra elkészülte mellett meg­valósulhatott a templomtorony világítása is és a pünkösd hét­fői avató ünnepség utáni szere- tetvendégségre is futotta. Kászpári Károly egyébként nem református, hanem evan­gélikus. De úgy érzi, ez nem lényeges. Szerinte jóval inkább az számít, hogy ha a sok adakozó működő órára, akkor jóleső ér- bán: ehhez az én segítségem is közül ránéz valaki az ismét zéssel állapíthatja meg magá- kellett. -ht-

Next

/
Thumbnails
Contents