Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)

1998-06-27 / 149. szám

12. oldal Tolnából Európába 1998. június 27., szombat Az információk tengere C: sak a bőség zavarával kell m egküzdenie annak, aki az Európai Unióval, az integrá­ció ival kapcsolatos hírforrá- sol thoz, egyedi vagy rendsze­res en megjelenő kiadványok­hoz í szeretne hozzájutni. A 1 "olna Megyei Kereskedelmi és I parkamara szekszárdi szék­házi íban Takácsné Tóth Márta kere skedelem-fejlesztési vezető pilla natok alatt több tucat - mag yar, illetve angol és német nyel'rá - hírlevéllel, újsággal, köny vecskével szolgál. íme, csak mutatóba közülük néhány: Eur-op News (információk, publikációk), Europe from A to Z (minden, amit az Unióról tudni érdemes), Ismerkedés az Európai Unióval (előadásgyűj­temény különböző témakörök­ből), Európa Füzetek (az EU- val kapcsolatos források, kézi­könyv formában), EU-Info (az OMIKK havi hírlevele), Irány az EU (a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara vállalko­zóknak szánt sorozata). Az em­lített kiadványok - és még má­sok is - a kamaránál megte­kinthetők, sőt, adott esetben be is szerezhetők. A folklór „nagykövetei” A szekszárdi Bartina Nem t :sak termékeink, jó bo­raink, finom ételeink, ven- dégsze rető természetünk vi­heti el jó hírünket a világba, legaláb ib ilyen fontos „hír­vivő” a i magyar kultúra, ezen belül is páratlannak nevez­hető ho ni folklór. A szekszárdi Bartina Néptánc Együttes már akkor képviselte Európáb an Magyarországot, ezen bel ül is megyénket és an­nak sz< íkhelyét, amikor az egyesült Európa még csak tá­voli elké pzelés volt. A kontinens szinte minden országáb: m jártak már, rendsze­resen vendégszerepeinek pél­dául Frar iciaországban, - első­sorban B ezons-ban, Szekszárd testvérvár osában - és Németor­szágban, de még felsorolni is nehéz lenne minden államot, ahol színp adra léptek a bartiná­sok. Mint azt Matókné Kapási Júlia, az együttes művészeti ve­zetője elmondta, sok szép fellé­pés, siker, elismerés emlékét őrzik az együttes volt- és jelen­legi táncosai. Magyarország si­keresen őrizte meg népdal- és néptánckincsét és a sok neves koreográfus - közöttük a Bes- senyei-díjas Szabadi Mihály - munkájának köszönhetően ez a folklór ma is él és virágzik. A turnék sikerei és visszhangjai, az ismétlődő meghívások pedig azt bizonyítják, erre a fajta mű­vészetre igény van Európában. A Bartina nem csak az öreg kontinensen mutatkozott már be, jártak Törökországban, Egyiptomban, Algériában, az Egyesült Államokban, s idei augusztusi brazíliai turnéjukkal Dél-Amerika „meghódítására” készülnek. venter Egy civi l kezdeményezés Pakson Együtt a parlagfű ellen Európa nyugati felében csak­nem isme rétién növény az Ambrosia eliator L. Mi sajnos ismerjük, ] parlagfű néven, hi­szen virágzásakor, nyár ele­jén jelentő: > számú polgártár­sunknak okoz kellemetlen, olykor szinte elviselhetetlen allergiás tü neteket. Irtása, teljed ésének visszaszorí­tása voltaképpen állami feladat lenne, ám törvényhozásunk még nem ért rá ezzel a kérdés­sel érdemben foglalkozni, hol­ott a lakossájg mintegy 20 szá­zaléka szenv ed a parlagfű vi­rágzásakor levegőbe kerülő pollenektől. Ahogy lenni szo­kott, vannak emberek, akik nem nyugszanak bele a „meg­változtathatod anba”. így van ez Pakson is, ahol - hasonlóan az ország több m ás, de korántsem elegendő településéhez - 1995- ben megalakították az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítványt. Szerencsére a város önkor­mányzata és az atomerőmű ve­zetése, több más támogatóval együtt felismerte a kezdemé­nyezés jelentőségét és felka­rolta az alapítvány céljait. Mindezzel együtt az alapítvány valódi civil szervezetként mű­ködik, mára már nem csupán a parlagfű irtásával foglalkozva, bár alaptevékenysége ereden­dően erre irányul és több millió szál parlagfűvel tette „szegé­nyebbé” a várost és környékét akciói során. Programjai fókuszában egy hazánkban még ritka magas színvonalú szolgáltató központ áll, enyhülést nyújtva az aller­giás betegeknek, együttmű­ködve az egészségüggyel. Bi­zonyítva, hogy polgárosodásról beszélni csak a civil társada­lommal együtt érdemes a poli­tikusoknak. -rákosi­Beszállítás: multi(plex) program Interjú dr. Bősze Gáborral, a Tolna Megyei VK igazgatójával A kis- és középvállalkozások fejlesztése Tolna megyében is stratégiai célkitűzés, méghozzá nemcsak önmagáért, hanem rendszerbe ágyazva. Azaz, úgy is lehet fogalmazni, hogy egy most a megyében működő vállalkozó - amennyiben tevé­kenysége „EU-kompatibilissé” válhat - adott esetben egy-egy multinacionális cég révén nem is kerülheti el a személyes uniós csatlakozást. Igaz, még csak itt, a szárnyvonalakon. A jobb megértés végett Bősze Gábor, a Tolna Megyei Vál­lalkozói Központ ügyvezető igazgatója az elején kezdi. — A megyei területfejlesz­tési koncepció a gazdaságfej­lesztési részben számol a vál­lalkozások erősítésével. A koncepció abból indult ki, hogy Tolna megye adottságai nem túl kedvezőek: nehezen közelíthető meg, egyik euró­pai folyosó sem halad át rajta, a piac szempontjából nem je­lentős, a munkanélküliség pe­dig magasabb az átlagnál. — Ez nem igazán jó aján­lólevél a befektetők, a multi­nacionális cégek számára. — Ez így van, de éppen ezen a helyzeten kívánunk vál­toztatni számos tervünkkel, melyek közül hadd emeljem ki az ipari parkok rendszerét. Ez­zel tudunk olyan környezetet teremteni, mely lehetővé teszi a kis- és középvállalkozók - multikhoz történő - beszállítói tevékenységét. — Ezek a vállalkozók konkrét segítséget is kapnak a Vállalkozói Központtól? — Igen, annál is inkább, mert a már létező beszállítói program egyúttal kormány- program, fő koordinátora pe­dig a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány. Sőt, a dél­dunántúli régió koordinátori központja éppen Szekszárd, a Vállalkozói Központ. — Tart már a program? — Az első része, ami egy felméréssel indul, éppen ezen a héten kezdődik. Áz Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium vállalko­zói adatbázisától kaptuk meg azokat a szükséges informáci­ókat, melyek alapján megke­ressük és feltérképezzük a kü­lönböző cégeket, mármint azokat, melyek különböző mu­tatók alapján alkalmasak le­hetnek a beszállításra. — Mi követi a feltérképe­zést? — Elkészül az adatbázi­sunk, majd magasan képzett beszállítói auditorokat kül­dünk a vállalkozókhoz. Az auditorok helyben megkeresik azokat az esetleges gyenge pontokat, melyek megerősíté­sével az illető cég immár ké­pes lesz a hosszú távú beszállí­tói tevékenység folytatására. Sőt, munkatársaink a kis- és középvállalatokból megpró­bálnak olyan szállítói köröket kialakítani, melyeit Tolna me­gye határain kívül is eredmé­nyesen tevékenykedhetnek. — Ez azt jelenti, hogy a VK egyfajta piacteremtésre is vál­lalkozik. — Pontosan. Sőt, két-há- rom éves tervek keretében megpróbáljuk a cég technoló­giáját és minőségbiztosítási rendszerét is rendbe tenni, már ahol az szükséges. Mindehhez a munkához a Vállalkozói Alapítvány saját, illetve mi­nisztériumi forrásból koncent­rált finanszírozást szerez. — Bizonyára sokan várják, hogy részesei legyenek a prog­ramnak. Számításai szerint mennyi ideig kell még várniuk? — Az adatbázis az év vé­gére elkészülhet. Ezután kö­vetkezhetnek a komoly tárgya­lásokat igénylő konkrétumok.- szá ­Perfag: perfekt módon Oklevél a kiváló minőségről Újabb kapukat megnyitó, európai „ajánlólevél” is lehet az az ISO 9002-es nemzetközi minőségbiztosítási tanúsítvány, me­lyet tegnap délelőtt vehetett át a szekszárdi Perfag Kft., il­letve annak ügyvezető igazgatója, Frey István. mondta: a vevők számára újabb bizalomerősítő elemet jelenthet a tanúsítvány. — Ugyanakkor ettől kezd­ve mi is jobban bízunk saját Tolna megye egyik legdina­mikusabban fejlődő vállalata elsősorban a perforált lemezek gyártása terén szerzett magá­nak országos, sőt, nemzetközi hírnevet. Jó hírét, megbízható­ságát most tovább öregbíti az­zal a - fentebb már említett - tanúsítvánnyal, melyet való­ban csak a legkiválóbbak kap­hatnak meg: azok, akik nem­csak a gyártmány kiváló mi­nőségét garantálják, hanem például magát a gyártási fo­lyamatot is a legszigorúbb - s dokumentált, bárki által figye­lemmel kísérhető, ellenőriz­hető - előírások alapján szer­vezik meg. A kft. Keselyűsi úti üzem­csarnokában alkalomhoz illő ünnepség keretében történt meg - Fodor Miklós alpol­gármester és Rostás Ilona, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára jelenlé­tében - a tanúsítvány átadása. Elsőként Tóth Zoltánná felké­szítő méltatta azt a szorgos munkát, ami meghozta ered­ményét. Ezt követően Fehér Albert főauditora adta át a be­keretezett, díszes oklevelet Frey István ügyvezető igazga­tónak, aki lapunknak nyilat­kozva egyebek mellett el­magunkban, hiszen minden érdemi kérdés, folyamat tisz­tázott a cégünknél. Hogy csak egy egyszerű, de mégis lé­nyegi példát említsek: a vevő­höz kerülő késztermék, anyag útja immár egészen a kohá­szati üzemig, az ott öntött ér­cig visszavezethető. -szá­Hírcsokor Csatlakozás és kamarai tervezés A Pécs-Expo rendezvénysoro­zat keretében tartja június 29- én, hétfőn 12 órai kezdettel a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara azt a szakmai fó­rumot, melyen az EU-csatlako­zás kérdései szerepelnek. A pé­csi Apáczai Csere János Neve­lési Központban tartott nem­zetközi találkozóra - melyen a grazi kamara képviselői is részt vesznek, illetve előadáso­kat tartanak - mint a régióban érintett szerveződés, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara is meghívást kapott. Kerekasztal stájer vendégekkel A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a házigazdája annak az egész napos kerekasz- tal-megbeszélésnek, melynek június 30-án, kedden 9.30 órá­tól ad otthont a kamara szek­szárdi központja. Az ausztriai Stájerország és a dél-dunántúli régió együttműködésének erő­sítését szolgáló rendezvényen a vendéglátókon kívül osztrák meghívottak, valamint a Pécs- Baranyai és a Somogyi Keres­kedelmi és Iparkamara képvise­lői vesznek részt. Ugyancsak jelezték érkezésüket az önkor­mányzati, vállalkozási, egyesü­leti, intézményi területen mű­ködő környezetvédelmi szak­emberek. Százhúsz cég kap értesítést Az integrált beszállítói program keretében (a témakörről szóló részletes írásunk ugyanezen ol­dalon olvasható - a szerk.) a magyar kis- és középvállalko­zói szektor készülhet fel arra, hogy egyenrangú félként be­kapcsolódhasson a nemzetközi munkamegosztásba. A program jelenleg a műanyag és gumii­pari, a fémmegmunkálási és az elektronikai-elektrotechnikai területet érinti. Tolna megyé­ben százhúsz cég kap értesítést a beszállítói programmal kap­csolatban. A koordinátorok ké­rik mindazok jelentkezését, akik úgy érzik, hogy a felsorolt három területen eredményesen működnének Érdeklődni lehet a Tolna Megyei Vállalkozói Központ 74/319-166-os tele­fonszámán, Boros László pro- ject koordinátornál. Századunk nagy kihívásai: a földrész széthullása és Európa integrálódása Kék mezőben tucat arany csillag B ár az Európai Unió pillanatnyilag 15 tagot s zámlál, hivatalos zászla­ján kék mezeiben, kör alakban elhe­lyezkedve 12 arany csillag látható. így döntöttek ugyanis Brüsszelben, a leg­utóbbi bővítiís alkalmával, amikor 1995. január L-jén az addigi tucathoz újabb három ország csatlakozott A magyarázat egyszerű: a tucat kerek szám, amely az egységet szimbolizálja (arról már ne m is szólva, hogy min­den egyes tagfelvétel után nem kell megváltoztatni a lobogót). Vajha minden ilyen egyszerű volna! Hi­szen ebben a században, amelytől az ez­redfordulón elköszönünk, két - egymás­tól szöges ellentétben működő - hatás érvényesült földrészünkön: a mind na­gyobb széttagoltság és az egyre mélyülő igény az integráció iránt. A két világháború után Európa job­bára romokban hevert és atomjaira hul­lott. A Párizs környéki békék világbiro­dalmakat osztottak föl, új országokat - ezzel együtt új szövetségi rendszereket- hoztak létre: Európa szám szerint 38 szuverén államra oszlott, 8 ezer kilomé­ter új határvonalat húztak meg. Alig néhány évvel a fegyverek zajá­nak elhallgatása után kudarccal végző­dött a Nyugat és Moszkva szövetsége: Európában a két szuperhatalom - a Szovjetunió és az Egyesült Államok - feszült egymásnak. Ez volt annak a folyamatnak a kez­dete, amelyet Winston Churchill, Nagy-Britannia második világháborús miniszterelnöke híres fültoni beszédé­ben ,.hidegháborúnak” nevezett. Ugyanő, a győzelem után pártjával együtt megbukott politikus mondta már 1946-ban Zürichben: „Szükség van az Európai Egyesült Államok valamilyen formájára.” Hiába volt azonban a reális érdekeket felismerő intő szó, az egymástól eltérő érdekek különböző utakat szabtak ki a nemzetekre. A szovjet befolyás alatt álló országok elutasították az 1947 nyarán meghirdetett Marshall-tervet, amely a földrész nyugati felén valóban segítette a gazdasági talpra állást. Hat keleti or­szág - a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág és Románia - 1949-ben megalapí­totta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (amelyhez a szervezet utolsó, több mint egy évtizedében Kuba is csat­lakozott). Miközben azonban Európa keleti felén gyakorlatilag nem változott semmi, a nyugati részen elkezdődött va­lami. Eredetileg az említett Marshall- segély szétosztásának irányítására szol­gált az 1948-ban megalakult Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet, amelyből később kinőtt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szerve­zet, azaz az OECD, ezt követte egy évre rá az Európa Tanács. (Hazánk mára már mindkét intézmény teljes jogú tagja.) A Benelux-országokat, valamint Francia- országot, az NSZK-t és Olaszországot tömörítette soraiba az 1950-ben meg­született Európai Szén- és Acélközös­ség. A „hatok” 1957. március 25-én hozták létre az Európai Gazdasági Kö­zösséget és az Európai Atomenergia Közösséget. A három szervezet 1967- ben olvadt egymásba, és ekkor alakult ki az Európai Közösség intézményrend­szere. A szervezet két irányban fejlődik. Egyrészt elmélyül a belső integráció, a „nemzetállami” hatáskörből mind több hatás- és jogkör kerül át a közösséghez (azaz: a tagországok szuverenitásuk egy részét „delegálják”), és így a közösség társadalmi, gazdasági, politikai arculata egyre egységesebbé válik. E folyamat eredményeként a tagországok piacainak összessége mindinkább egységes, belső határok nélküli piacként működik, sőt: a schengeni egyezmény keretében maguk a határok is egyre inkább jelképesekké válnak. (A közösség ebben alapvetően különbözik a NATO-tól: ott minden tagállam megőrzi teljes szuverenitását.) Eközben a közösség folyamatosan bővül: 1973-ban csatlakozott Dánia, az Egyesült Királyság és Írország; 1981- ben Görögország; 1986-ban Portugália és Spanyolország; 1989-ben a német új­raegyesítés után automatikusan a volt NDK területe, 1995-ben pedig Ausztria, Finnország és Svédország; egyébként ez idő tájt vette föl mai nevét, az Európai Uniót. A 370 millió lakosú Európai Unió a legnagyobb kereskedelmi hatolom: a .vi­lág exportjának egyharmadát bonyolítja le (az Egyesült Államok 15, Japán pedig 6 százalékot). Gyulay Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents