Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)
1998-06-04 / 129. szám
6. oldal Környezetvédelmi Világnap 1998. június 4., csütörtök Atomerőművel a légkör védelméért M inden embernek jogos igénye, hogy kényelemben éljen és mindennapi szükségleteit megfelelő színvonalon ki tudja elégíteni. Az elmúlt 100 évben igen nagy utat tett meg az emberiség e téren. Eltekintve az országok közötti, illetve a társadalmi sajnálatos nagy egyenlőtlenségektől, a technikai haladás lehetővé teszi, hogy kényelmes, jól fűtött lakásokban éljünk, amelyben este villany- világítás áraszt fényt, tévé, hűtőszekrény, videomagnó, számítógép teszi kellemesebbé napjainkat. A távolságok ösz- szezsugorodtak, távoli földrajzi helyek is könnyen elérhetőek gépkocsi, vonat, repülőgép segítségével. Ha végignézzük a találomra elsorolt néhány kényelmi eszközt, beláthatjuk, hogy mindehhez energia kell. A fejlődést nagymértékben meghatározza a kellő mennyiségű energia előállítása. A z embernek azonban jogos kívánsága az is, hogy szabad idejében kimenjen a természetbe, kiránduljon az erdőbe, mélyeket szippantson a lombsátor alatt az oxigéndús levegőből és elgyönyörködjön a lombok közt rejtőző madarak énekében, az avarban, a dús lombú bokrok alatt elsurranó kis állatok kecses mozgásában . .. Sajnos - mint az egyre szélesebb körben ismert - az ember egyre intenzívebb és folyamatosan terjeszkedő tevékenysége igen nagy rombolást végzett és végez a természeti környezetben: a fák és bokrok lombja már nem is olyan dús, nem is olyan zöld, mert savas esők pusztítják, senyvesztik őket. A madarak, a négylábúak száma jelentősen megcsappant az egyre visszaszoruló és szegényedő természetben már énekelni, surranni sincs úgy kedvük, mint régen. A természeti környezet rongálásának egyik jelentős tényezője a légkörszennyezés. És ennek egyik „tettese” az energiatermelés. A légkör minőségének megóvása egyre első- rendűbb gondja mindazoknak, akik az emberiség, a Föld jövőjéért aggódnak. Lássuk a tényeket! A hagyományos ásványi tüzelőanyaggal működő erőművek elképesztő mennyiségű oxigént fogyasztanak el a légkörből. Cserébe nagy mennyiségű széndioxidot, kéndioxidot bocsátanak ki a légkörbe, aminek máris erősen jelentkeznek káros hatásai. Ez egyre súlyosabb helyzetet teremt: például a növekvő széndioxid-tartalom az úgynevezett üvegházhatás következtében a Föld éghajlatának beláthatatlan következményekkel járó felmelegedését okozza. A fenyegető veszély láttán a fejlettebb országok máris önszántukból kötelezettséget vállaltak a káros kibocsátások csökkentésére, de az energiaigény egyre csak növekszik. Elemzők szerint nem fog sikerülni a vállalások tartása. A harmadik világ pedig nem vállalt semmit, de felgyorsuló fejlődésük következtében energiaigényük 2040-re várhatólag a mainak hétszeresére (!) növekszik. M i hát a megoldás? A zöldmozgalmak által javasolt út, a megújuló energiaforrások hasznosítása és az intenzív energiatakarékosságjó irányt jelöl ki, de a problémák megoldásához nem elegendő. Ha a megújuló forrásokból való energiatermelést maximálisan fejlesztik, 2040 körül akkor is az igényeknek legfeljebb csak 20 százalékát tudnák e módszerrel fedezni. Mai részarányuk kevesebb, mint 2 százalék. Ebben a számban nem szerepel a vízenergia, de annak használata nem bővíthető korlátlanul: a kihasználható vízenergia-készletek mennyisége a földön véges. Van azonban egy energiatermelési mód, amely máris kellő mennyiségben rendelkezésünkre áll, megfelelő beruházásokkal teljesítménye szükség szerint növelhető és nagymértékben mentes a jelenleg általánosan használt energiatermelési módok káros hatásaitól. Ez nem más, mint az atomenergia. Légszennyezés szempontjából igen kedvező tulajdonságokat mutat. H a a különböző erőműveket összehasonlítjuk, a paksi atomerőművel egyező mennyiségű villamos energiát termelő erőmű az alábbi mennyiségű oxigént fogyaszt el a légkörből, s abból a megadott mennyiségű széndioxidot termeli: Ha a paksi erőművet modem széntüzelésű erőművel helyettesítenék, az évente majdnem hét és fél millió tonna oxigént fogyasztana el a légkörből és több mint 10 millió tonna széndioxidot bocsátana ki! Ezt a mennyiséget nehéz elképzelni. Talán többet mond az, hogy ez majdnem annyi oxigén, amennyit az összes magyarországi erdő termel egy év alatt. Tehát ennyit takarítunk meg azzal, hogy atomerőművet használunk. Ez nagyjából az ország egész lakossága által az egész év folyamán belélegzett oxigénmennyiséget jelenti. De az atomerőmű más légszennyezés-fajtákat sem „követ el”. Ha Paksot szenes erőmű helyettesítené, az körülbelül a következő szennyezőanyag-mennyiségeket bocsá- taná ki a légkörbe évente: 650.000 tonna kéndioxid, 60.000 tonna nitrogénoxid, 100.000 tonna por és hamu, 40.000 tonna szénmonoxid. Amíg valami új, eddig nem ismert energiatermelési technológia nem jelenik meg, vagy amíg a megújuló energiaforrások terén valami eddig előre nem látott fejlődés nem következik be a növekvő energia- igények fedezésében, az atomenergia semmiképp nem nélkülözhető. Használatát indokolja elfogyasztott oxigén/tonna 0 3.470.000 6.950.000 7.460.000 az is, hogy nagymértékben környezetbarát. Mivel nem nélkülözhetjük, feladatunk az, hogy a modem biztonsági követelmények betartásával, maximális szakértelemmel használjuk mindannyiunk javára. A Paksi Atomerőműben ezt tesszük. Nemzetközi szakértő csoportok megállapítása szerint a paksi szakemberek felkészültsége kiváló, az atomerőmű biztonságos. Nem véletlen, hogy mind a négy blokkunk rendszeresen ott szerepel a világ 30 legjobb atomerőművi blokkjának listáján. (33566) Erőműfajtája Atomerőmű Földgáztüzelésű Olajtüzelésű Modern széntüzelésű termelt széndioxid/tonna 0 4.760.000 9.520.000 10.220.000 A környezetterhelési díj lényege, aki szennyez, az fizessen is Kis települések szennyvíztisztítási programja A Tolna Megyei Könyezetvédelmi Kft. központja fotó: bakó A környezetvédelem ma az emberiség egyik legnagyobb problémája. Logikus, ha a világnap alkalmából a témáról, illetve a cég konkrét tevékenységéről a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatójával, Sziklai Attila okleveles gépész- és gazdaságmérnökkel beszélgettünk. — Cégünket 1959-ben alapították, s különféle szolgáltató tevékenységet végzett. Gyökeres változást a nyolcvanas évek hoztak. Akkor kezdtünk el igazi környezetvédelemmel foglalkozni, amikor ez még nem volt igazán téma. A kft. két fő területen tevékenykedik. A egyik az úgynevezett veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása, a másik pedig a szennyvíztisztító berendezések tervezése, gyártása, telepítése. — Földrajzi értelemben mekkora a cég hatóköre? — A környezetvédelmi felügyelőségtől, illetve főfelügyelőségtől megkaptuk azokat a jogosítványokat, amelyek felhatalmaznak bennünket arra, hogy az egész ország területén begyűjthessük és ártalmatlaníthassuk a veszélyes hulladékokat. Ez a terület a környezetvédelem leglényegesebb kérdése, annál is inkább, mert a termelő üzemekben, a mezőgazdaság területén és a lakosságnál igen jelentős mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik. A veszélyes hulladékok gyűjtésének területén meghatározó Tolna megye, de a szomszédos megyékben és az Alföldön is gyűjtünk be veszélyes hulladékot. — Milyen hulladékokról van szó? — Két fajtát tudunk átvenni, szilárd és folyékony hulladékot, amelyekhez technológiával rendelkezünk. A folyékonyakat magunk is ártalmatlanítjuk. A reaktorba bekerül az olajjal szennyezett víz, vagy emulzió, adalékanyagokat adunk hozzá, meglevegőztetjük, majd szétválasztjuk szilárd anyagrészre, és tiszta vízre. — Hova kerül a szilárd anyag? — A visszamaradt anyag egy része vagy égetésre, vagy végleges lerakásra kerül. A hulladékokért kimegyünk, átcsomagoljuk, szétválogatjuk, majd a laborvizsgálatok, elemzések után történik meg az ártalmatlanítása. A szilárd veszélyes hulladékból nagyon sok fajta van. Az izotóp és az egészségügyi hulladék kivételével minden anyagot átveszünk. Ez a kör a veszélyes hulladékok kilencven százaléka. — Mennyire foglalkoznak egyáltalán a „hulladékterme- lők” a környezetvédelemmel? — Tolna megyében több száz szerződéses partnerünk van, s a számuk egyre nő. Jelentős előrelépés a tárgykörről szóló törvény 1996-os megjelenése óta történt. A másik érdekes terület a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok sorsa. Ezek az akkumulátorok, elemek, gyógyszerek, festék- és növényvédőszer-maradé- kok, ezek göngyölegei, olajszűrők, olajos flakonok és a fáradt olaj. Többségük sajnos kikerül a szeméttelepekre, amelyeknek döntő többsége nem rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel, ami hosszabb távon potenciális veszélyt jelent a vízbázisokra. Éppen ezért az önkormányzatokkal közösen elindítottuk az a rendszert, amelynek keretében a lakosságtól átvesszük a veszélyes hulladékot. Ilyen sikeres akció volt már Szekszár- don, Pakson, Dunaföldváron. Megkerestük a többi önkormányzatot is, remélem ebben az idén előrelépés történik, először talán a városokban. — Térjünk át a másik fő tevékenységi területre. — Ez a biológiai szennyvíztisztító berendezések tervezése, gyártása, telepítése, beüzemelése. Országos szinten fővállalkozásban végezzük ezt a munkát. Elsősorban kisebb településekre, 3-5 ezer lélek- számig alkalmas berendezéseket gyártunk. Az idők folyamán már közel százat gyártottunk és telepítettünk. A fejlesztésnek az önkormányzatok számára rendelkezésre álló saját forrásrész szab határt. Korábban a céltámogatásokból meg tudták oldani a csatornázással együtt. Ma egy közepes település szennyvíztisztítása és csatornázása 3-500 millió forint között van. Látható, hogy még a hetven százalékos cél- támogatás különbözetét sem tudják előteremteni az önkormányzatok. Ráadásul Tolna megyében a települések nagy része ki is van zárva a lehetőségből, mert a településeket a vízbázisok veszélyeztetettsége •szerint rangsorolták. Éppen ez motivált bennünket arra, hogy két évvel ezelőtt elkezdtünk foglalkozni azzal, hogy az eddig tengelyen elszállított szennyvíz tisztítását valamilyen módon helyben oldjuk meg. Évi 200-250 ezer köbméter szennyvizet mindenfajta kezelés nélkül illegálisan helyeznek el a megyében. Ennek hosszabb távon beláthatatlanok a veszélyei. Kifejlesztettünk egy olyan berendezést, amely a szippantott szennyvizeket biológiailag megtisztítja. így már az élővizekbe beengedhető. A szennyvíztisztítókat két saját szabadalmunk alapján gyártjuk, jó minőségűek, s hatékonyságuk is jó: 95-97 százalékban tisztítják a szennyvizeket. A telepeket úgy alakítottuk ki, hogy az infrastruktúrája alkalmas arra, hogy később kisebb bővítéssel a csatornán érkező szennyvizet is tudja fogadni. A tisztító költsége 40-50 millió forint, ami már elérhető nagyságrend. — Hány ilyen működik Tolna megyében? — Még egy sem, de most terület-kiegyenlítő támogatást kapott Regöly, Keszőhidegkút, Szárazd és Szakály. E négy községnek készítettük el a pályázati anyagát, s kaptak is támogatást. Ez lesz Tolna megyében az első ilyen telep, s folytatni szeretnénk a programot azokon a településeken, ahol csatornázás hosszabb távon sem várható. — Másutt mi a helyzet? — Szolnok megyében most telepítünk egy ilyen berendezést és még négy pályázatunk fut. Somogy megyét fogjuk megcélozni a következőkben, de alapvetően Tolna megyében szeretnénk előbbre lépni. Az országos átlagnál is rosszabb a helyzet, tíz-tizenkét település kivételével nincs megoldva a csatornázás és szenny víz-tisztítás. Az uniós csatlakozás kapcsán várhatóan változik a helyzet. A cég egyéb kiegészítő tevékenységei között jelentős a járműjavítás. Elsősorban a tehergépjárművek, földmunka- gépek környezetvédelmi és műszaki vizsgáztatásával foglalkozunk. Mélyépítési és földmunkát is végzünk, de a már említett két fő területen akarunk fejlesztéseket végrehajtani. — Véleménye szerint mik a legfontosabb tennivalók a környezetvédelemben ? — A legfontosabb dolog, a szigorú törvényi szabályozással párosuló támogatási rendszer. Már mutatkozik jelentős előrelépés a veszélyes hulladékokról szóló és a környezetvédelmi törvény megjelenését követően, illetve a nemzeti környezetvédelmi program kapcsán. Idén remélhetően elfogadják a hulladék törvényt, ami keményebb feltételeket szab a termelőknek és lakosságnak is. A környezetterhelési díj bevezetése azt jelenti, hogy aki szennyez, az fizet is. Mindenkinek el kell számolnia a szennyvízzel, aminek alap mérőszáma a vízfogyasztás. Aki nem tud elszámolni vele, fizeti a környezetterhelési díjat. Ezzel az önkormányzatokat is ösztönzik a megoldások keresésére. A tervek szerint 1999 január elsejétől kerül bevezetésre. Forrás oldal is lesz az állami oldalon, s bizonnyal számíthatunk európai uniós támogatásokra is. (33487)
