Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)
1998-06-11 / 135. szám
! Programajánló Szekszárdi Bonridék Szőlő £f Bortsltűa Alapüvány Június 11. Csütörtök 14.00 órakor: Az Alisca Bornapok megnyitó ünnepsége a Művészetek Házában. 14.30: Dicenty Dezső' emlékülés. Előadó: Dr. Töttős Gábor helytörténész. 16.30: Dicenty Dezső emléktáblájának megkoszorúzása az Alisca Hotelnél, majd a bor és a sajt ünnepe. Június 12. Péntek Mezőgazdasági Szakközépiskola, Lengyel: 9.30: Népi hagyományőrzés Lengyelen. A lengyeli óvodások műsora. 10.00: Új szőlőfajták bemutatása, kiemelve a biobor készítéshez alkalmas interspecifi- kus fajtákra. Előadó: Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő, a PATE professzora. 11.00: Gyors, otthoni bor- vizsgálat igényes megoldása. Borteszt bemutató. Előadó: Dr. Bakonyi László fajtafenntartó nemesítő, PATE. 11.30: Konzultáció. 13.30: Borbemutató. Völgy- ségi borok, új fajták borai. 10.00: Borászati gépek, berendezések, borpalackozási eszközök növényvédőszer forgalmazók kiállításának megnyitása a Babits Mihály Művelődési Ház földszintjén. 11.00: Tanácskozás a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében: A bor és a turizmus kapcsolata. Előadó: Zitái Zoltán, a Magyar Szőlő és Borkultúra Alapítvány igazgatója. A Dél-dunántúli régió borturizmusának helyzete, további feladatok. Előadó: Wiesner György RIB elnökségi tag, a Provincia TMT Kft. ügyvezető igazgatója. A bor és a gasztronómia kapcsolata. Előadó: Kovács Gábor, a Sommelier Klub titkára, Corinthia Hotel Aquincum humánpol. igazgatója. 14.30: A Borudvar megnyitása a Babits Mihály Művelődési Ház mellett. Borkóstoló, borbemutató, kézművesek kiállítása, kulturális programok. 20.00: A bor és a gasztronómia ünnepe a Gemenc Étteremben. Különleges ételek és az 1998. évi Szekszárdi Borvidéki borverseny díjnyertes borainak bemutatása. Június 13. Szombat 10.00: Az Alisca Borrend 10 éves évfordulójának megünneplése a Vármegyeháza Borozóban. Ünnepi közgyűlés, a testvér borrendek köszöntőinek fogadása. 10.00: Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében szakmai tanácskozás. A szőlő atka kártevői. Előadó: Gabi Géza előrejelző szakelőadó. A szőlő rovarkártevői és az ellenük való védekezés lehetőségei. Előadó: Vörös Géza rovartani szakelőadó. A szőlő gombabetegségei, különös tekintettel a lisztharmatra. Előadó: Fűzi István növénykórtani szakelőadó. A szőlő gyomirtása. Előadó: Dr. Varga László gyombiológus. 11.00: Sióagárd népművészete című kiállítás megnyitása a Sióagárd-Leányvár „Margit Pincében”. 14.00: A Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében a Szekszárdi Borvidéki Borverseny ünnepélyes eredményhirdetése, a díjnyertes borok bemutatása, kóstolása, a Szekszárdi Német Színház műsora: bordalok. Június 14. Vasárnap 10.00: Sióagárd-Leányvárban a 4. Siómenti Országos Halfőzőverseny, pontyhalászlé és vegyes halétel kategóriában. 10.30: A Sióagárdi Néptánc Együttes, az Alsónyéki Népi Együttes, a bátai Sárköz Hagyományőrző Egyesület, a Döbröközi Férfikórus, a Má- zaszászvári Fúvószenekar és a Bogyiszlói Népi Együttes műsora. A Leányvárban halászlé, a pincékben sióagárdi borok kaphatók. 16.00: A halfőzőverseny ünnepélyes eredményhirdetése. SreksrfnH Borvidék SzSIS ét Borkultúra Alapítvány Jubileumi Bomapok Szekszárdon Ötödik alkalommal rendezik meg a megyeszékhelyen az Alisca Bornapokat. Az idei aktualitásokról kérdeztük Bajnok Sándort a kuratórium és a szervezőbizottság elnökét. — Az Alisca Bomapokat idén Szekszárdon, Lengyelben és Sióagárdon rendezzük. A három is helyszín is mutatja, hogy a hagyományok ápolása a szőlő- és a bor iránti tisztelet értékteremtő erővé válhat a szekszárdi borvidéken. Ugyanakkor az eddigi eredmények is köteleznek bennünket, hogy ezirá- nyú munkánk az utódoknak útmutatást adjon. — Mi történt az elmúlt egy esztendő során a borvidéken? — Az eltelt egy esztendő mind a bormarketing, mind a borprojektek, mind az új termékek tekintetében javulást és eredményeket mutat. Megnyílt a városban két borház, rövidesen a harmadik is. Három-négy új pincészet jelentkezett boraival hazai és külföldi piacokon, jelentős eredményeket értek el a bortermelők termékeikkel nemzetközi, hazai termékbemutatókon, borversenyeken. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek, hisz a különböző kezdeményezések, törekvések, nem hozták meg a várt eredményeket a borvidéki borturizmus fejlesztésében, a szekszárdi borok nagyobb mértékű megismertetésében, elterjesztésében, a borvidékről alkotott egységes kép megjelenítésében. Ezt az önkritikát azért is meg kell tenni, mert számtalan olyan példa van közelünkben, a déldunántúli régióban, ahol egy nagyon következetés együttműködés, összefogás és jó értelemben lobbyzás eredményeképpen előrébb vannak a turisztikai szolgáltatások nyújtásában, az ebből való jövedelmek szerzésében és a saját imázsuk megteremtésében. Ezeket a példákat nem másolni kell, hanem a borvidék sajátosságaiból adódó ma is meglévő pozitívumokat kell megvalósítani annak érdekében, hogy minél több belföldi és külföldi turista látogasson el a borvidékre, ismerje meg a vidék borkultúra hagyományainak évezredes múltját, történelmét, néprajzát, népművészetét, gasztronómiáját és nem utolsó sorban vendégszeretetét. Ezért is szól a tanácskozás pénteken a bor és a turizmus, a dél-dunántúli régió bor- és falusi turizmusának, valamint a bor és a gasztronómia kérdéseiről, neves előadók részvételével, akik jó néhány éve gyakorolják ezt a szakmát, és hasznosítható tapasztalatokat adhatnak át. Nem csak a Bomapok jubilálnak. — Idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját az Alisca Borrend, amely nem csak a borvidéken, hanem hazai és külföldi vonatkozásban jó példáját adta annak, hogy a szakmai civil szerveződések méltó gazdái tudnak lenni egy adott szakterületnek, az adott szakterülethez kapcsolódó hagyományoknak. Az Alisca Borrend tagjai megtalálhatók szerte a világban, az országban, közül most sokan most visszatérnek oda, ahol borrendi taggá avattattak őket. Öröm a szervezők számára, hogy egy olyan évről- évre bővülő - most közel száz tagú - támogatói-szponzori kör áll mögöttünk, erkölcsi támogatása nélkül ilyen rendezvényt nem tudnánk megvalósítani. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a programokra, többek között a Borudvarba és Sióa- gárd-Leányvárba a halfőző versenyre. venter Mit jelenthet a szőlőtermelőknek az Európai Uniós csatlakozás? Csak a minőség lehet piacképes Tolna megyében, a tolnai és a szekszárdi borvidéken 6150 hektáron van szőlőültetvény. Az idei telepítések ebbe nem számítanak bele - tájékoztatott bennünket Németh László, a megyei földművelésügyi hivatal tanácsosa. - Érdekes megfigyelni az új telepítések menetét: ’96-ban 65, ’97-ben 33 hektárt telepítettek, míg az idei évre ’ 108 hektárt terveznek a termelők. Ugyanakkor még ez a telepítési ütem is kevés, az elöregedett ültetvényekhez viszonyítva. Azt ideális az évi 180 hektáros új telepítés lenne. — Milyen fajtákat választanak most a termelők? — Nagyon divatos lett a Cabemet Sauvignon és ennek a kiónjai, a Cabemet Franc, a Merlot, a tolnai borvidéken pedig a Sauvignon, a Chardonnay és az Olaszrizling. — Mi változik az Uniós csatlakozásunk után? — Önmagában a csatlakozás még nem fogja előidézni az T exportképességet. A megtermelt jó minőségű szőlőhöz jó technológia, feldolgozók is kellenek. Ugyanakkor az ültetvénytelepítés bővítésére csak az EU-s csatlakozásig van esély, hiszen borból mintegy 30-40 millió hektoliter fölösleg van a nyugati országokban. Ebből is következik, hogy csak a kiváló minőség jöhet szóba. Érdemes átgondolni dolgokat, hiszen nagyon sok kisebb termelő továbbra is csak a szőlőjét vagy a folyóborát tudja majd eladni. Érdemes lenne önálló társulásként létrehozni szövetkezeteket, ahol a közös feldolgozás, értékesítés lehetne a cél és a termelő neve megjelenhetne a palackon is. Fontos tennivaló lenne a borhamisítás, pontosabban az alkoholos italok előállításának a felszámolása is, mert a csatlakozás szerintem addig szóba sem jöhet amíg ez a probléma nincs megoldva. — Melyik az a terület, ahol a termelők jelentős eredményt tudnak elérni? — A minőséggel lehet majd jó piacokat találni borral, szőlővel is. De meggyőződésem, hogy a kertészet az a terület, ahol keresettek lehetünk, a zöldségtermesztés, a spárga, a paprika, paradicsom, az uborka, a fűszerpaprika területén. Ehhez a gyengébb minőségű talajok is nagyon megfelelőek, ha az öntözést meg tudjuk oldani. (Ráadásul nem is kell nagy területekben gondolkodni.) Keresett áru lehet a málna, a ribizli, a meggy, a kajszibarack. Nagyon fontos, hogy egységesen jó minőségű terméket tudjunk mindig biztosítani. Sokat segítene ha a termelők már most a kisebb feldolgozókra (gyümölcslé készítés, aszalás, tej, sajt, húsfeldolgozók) szövetkeznének. így nem csak a saját termékeiket tudnák hasznosan feldolgozni, hanem a környéket el is látnák az adott termékkel. Mauthner Szekszárdi hegyközség Szekszárd közigazgatási területén belül az önkormányzati adatok szerint, körülbelül 5000 birtok fekszik. A hegyközségi nyilvántartásban 1500 birtok szerepel, azaz a birtokosok egyötödét tartjuk csak nyilván - mondta Tápai Zsolt, a szekszárdi hegyközség hegybírója. A terület szempontjából kedvezőbb az arány, ugyanis az ezer hektár szőlőterület fele szerepel az adatbázisban. A 900 hegyközségi tagból 730-an készítettek pontos szőlőkatasztert is az elmúlt évről, 400 tagunk pedig pontos szüreti jelentést is adott. Országos viszonylatban ez az adatszolgáltatás átlagosnak mondható, az viszont javít a helyzeten, hogy a nagyobb termelők kivétel nélkül korrekt partnerek, így az ő adataik segítségével jól becsülhető az egész hegyközség. Szomorú, hogy a kisebb termelők még mindig a „kerítésen belül” gondolkodnak, nem szövetkeznek semmilyen formában, pedig egy nagyobb gazdasági egység komolyabb állami támogatásra számíthat. A szétaprózottság nem csak ebből a szempontból jellemző. A korábban egységesen vörösbort termő borvidéken napjainkra több mint 60 fajta található, a legváltozatosabb telepítési rendszerben. A vörös borszőlő és vörösbor szerény áron, de értékesíthető. A fehérborok közül jelenleg eladható a Chardonnay, a Rajnai rizling, a Sauvignon blanc. A hegyközség igyekszik segítséget nyújtani az értékesítésben, de amíg csak néhány termelő jelentkezik, addig az eredmény nagyon esetleges. Legfontosabb feladat a származási bizonyítványok kiadása. A törvény életbe lépése óta 720 bizonyítványt állítottunk ki szőlőre, illetve borra. A rendszer lényegében jó, a hegyközség adatai naprakészek. Tagjainknak egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést ígérünk az idei szüretre. Ezúton is kérjük a tagságot, hogy akinek értékesítési gondjai vannak (szőlő, bor, felszerelés, tanya, ültetvény) vagy vásárolni szeretne, az idejében szóljon, hogy segíteni tudjunk. Mauthner A Dicenty Dezső-emlékülés idei témája arra kíván magyarázatot adni, milyen szellemi közeg nevelte a századfordulón a mi Európa-hírű tudósunkat saját szakmája szempontjából, miért tűzhette zászlajára könnyűszerrel az akkor egyetemet járó ifjú a bor minőség- védelmét s a műborok elleni harcot. Hajdani harcos bőrvédőink E máig szomorúan időszerű téma történelmi előzményei tanulságos adatokkal szolgálnak. A csalás változatos formáit itthon és külföldön hosz- szú évszázadok óta számon tartják, s a Tolnamegyei Közlöny napi hírei között, több ilyenről is beszámolt, 1899 október 1-jén például így: „Hogyan büntették hajdan a borhamisítókat. A régi idők marcona emberei csöppet sem értették a tréfát, ha hamisításokról volt szó. így 1705. év elején egy Ehmi Jakab nevű pincért borhamisításért lefejeztek; a hóhér egyúttal nyilvánosan kiöntötte összes borait. Ehmi nemcsak gyakorlati borgyártó volt, de apostolkodott is a bőrgyártás terén, könyvet is írt erről a tudományról. Lefejezte- tése alkalmából a bőrgyártásról szóló könyvét a városi piacon elégették. - Hány hóhérra volna szükség, ha mai napság is így büntetnék a borhamisítókat és borgyártókat?!” - kérdi a korabeli cikk, de nem sokban tért el ettől a közhangulat véleménye sem. Dr. Darányi Ignác, aki 1895 szeptemberétől néhány év megszakítással 1910-ig több kormányban viselte a földmívelésügyi miniszteri tisztet, nemcsak a törvény szigorú betartásával, újabb rendeletek megalkotásával, hanem széleskörű társadalmi összefogással vezette a műborgyártás és a bor- hamisítás elleni küzdelmet. Ha történetileg szemléljük, rá kell jönnünk arra, hogy a kérdéskörnek alapvetően piaci gyökerei vannak. A termelőt a jobb megélhetésre, néha a puszta megélhetésre való kényszer ösztönzi, amikor a mennyiséget vagy a minőséget idegen eszközökkel növeli. Kezdetben a bor primitív vizezése, a munkás- vagy törkölybor készítése és valódiként forgalmazása volt a mennyiségnövelés válasza a leszorított árakra. A századforduló nagyszámú, olcsó italt igénylő munkásserege pénzéért ehhez jutott hozzá, de megszülettek a nagyüzemi hamisítási módszerek is: többnyire burgonyacukorból természetes vagy mesterséges színezőanyaggal állították elő a nagykereskedők a hamis bort. Számos nagy leleplezést vert dobra az egykori sajtó, amely színes sorokban számolt be a pécsi Engel-cég ügyleteiről éppúgy, mint a Tiszába, Dunába öntött többezer hektoliter készítményről. A minőséghamisítás módszerei szintúgy változatosak voltak. Szekszárdon már a XIX. század elején helyi rendelkezés tiltotta „a vidéki alávaló borok behozatalát” és a szekszárdiként való forgalmazását. Péterfy József 1846-ban azt is leírja: „Nem mulasztom el megróvni a szegzárdiak azon tettét, miszerint ők kevés kivétellel boraikat fagyalfa bogyóival festik, hogy ezáltal azoknak sötétebb színt adhassanak”. Igaz, hogy ártalmatlan, mondja a borvidék első tüzetes leírója, mégsem szőlőszármazék, ráadásul a bort szállításkor zavarossá teszi. A fagyai mellett a bodza, az 1880-as évektől a fukszin nevű anilin- festék dívott, de Szekszárd már ekkor - hogy a külföldi vevők előtt hitelesen igazolhassa - Unger Domokos gyógyszerészt az egyetemen kiképeztette a fukszinmentesség vizsgálatára. Amíg a szőlőtermesztés, borkészítés és a kereskedelem igényei viszonylagos egyensúlyban voltak, az élet maga sodorta félre az idegen eszközökkel próbálkozókat. A múlt században azonban a szőlők nagy részét elpusztította a filo- xéra (szőlőgyökértetű), de a megmaradt piaci igényt ki kellett elégíteni. Ez a főleg tömegbor iránti kívánalom megszülte a borgyártókat, akik saját, önös érdekeikkel egyrészt a mégmaradt szőlőbirtokosok létalapját veszélyeztették, másrészt nagyban akadályozták a tetemes költségbe kerülő szőlőrekonstrukciót. Az állam - az élen a miniszterrel - ezt helyesen ismerte föl, s ha nem is teljes, de figyelemreméltó részeredménnyel sorakoztatta fel a gazdákat az összefogásra. Ez a hősi küzdelem ösztönözte szellemi háttérként Dicenty Dezsőt arra, hogy a maga eszközeivel élete végéig ez ügy érdekében munkálkodjék. Dr. Töttős Gábor
