Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-07 / 106. szám
6. oldal Hazai Tükör 1998. május 7., csütörtök Választási tudnivalók Mikor eredménytelen és mikor érvénytelen a szavazás? A választások vasárnapi első fordulójában 6 órától 19 óráig 8 millió 41 ezer választásra jogosultat, köztük több mint 600 ezer első választót várnak a 3200 településen kialakított 10 821 szavazókörben elhelyezett urnákhoz. A névjegyzékben szereplő, személyazonosságát hivatalosan igazoló választók két szavazólapon voksolhatnak a 386 fős parlament új tagjaira. Az egyiken szavazólapon a 176 egyéni választókerületben induló 1609 jelöltre, köztük az 53 függetlenre, a másikon pedig a pártok megyei listáin szereplő, az egyéni lista politikusaival együtt összesen 3873 indulóra lehet szavazni. A megyei listákról 152-en juthatnak be a parlamentbe, 58 mandátum sorsa az úgynevezett töredékszavazatok elosztásával dől el. Az országos listát állító 12 pártra közvetlenül nem lehet voksolni. Az egyéni választó- kerületben az első fordulóban - ha a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott - azé a jelölté lesz a mandátum, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Érvénytelen az első forduló, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele nem voksol. Ez esetben a második fordulóban mindazok részt vehetnek, akik az első alkalommal indultak. A képviselői mandátumot a legtöbb érvényes szavazatot elért jelölt kapja meg, ha a választókerület polgárainak több mint egynegyede szavazott. Eredménytelen az első forduló, ha a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egyik jelölt sem érte el az érvényes szavazatoknak több mint a felét. A második fordulóban azok indulhatnak jsmét, akik az elsőn az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát megkapták. Ha nincs legalább három e feltételnek megfelelő jelölt, akkor az első forduló három első helyezettje indulhat. Csöndes kampány, plakátban elbeszélve FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Jogegységi döntésre várva az autópályán Lesznek-e újabb sáp-perek? Noha a kedden megszületett jogerős ítélet nem kötelezte az Ml-es autópályát üzemeltető Első Magyar Koncessziós Autópálya Társaságot (ELMKA) az útdíj csökkentésére, nagy valószínűséggel visszakaphatják a méltánytalannak nevezett díj egy részét azok, akik Kovács Kázmér ügyvédhez hasonlóan beperlik az ELMKA Rt.-t. Hiteles forrásból származó információink szerint valószínű, de nem biztos a feltétlen győzelem, mert az adott bíróság mindig az összes körülményt mérlegelve dönt. Óvatos derűlátásra int az a tény is, hogy ugyanazon paragrafus alapján egy másik autópályát érintő hasonló ügyben korábban eltérő ítélet született. Ez volt az oka Lotz Károly közlekedési miniszter minapi bejelentésének, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntésére lehet szükség az autópályadíjak megállapításához. Mint megtudtuk, a ’97. évi 66. törvény alapján bizonyos ügyekben a Legfelsőbb Bíróság az összes bíróság számára kötelező érvényű iránymutatást adhat ki, de ebben az esetben is legfeljebb csak a még jogerőre nem emelkedett ítéletek felülvizsgálatára van lehetőség. Jogászok szerint legfelsőbb állásfoglalás ide vagy oda, a pervesztes ELMKA vagy levonja a szükséges következtetéseket, vagy több száz hasonló perrel kell szembenéznie. Ez pedig - alkalmanként milliós perköltséggel is számolva - többe kerülne a társaságnak, mint az útdíjcsökkentés. Már csak azért is, mert az olcsóbb szolgáltatást esetleg többen vennék igénybe, a környékbeli települések nagy örömére. T. M. Ami a romáknak ma Kanada, az holnap Európa Törvénytelen igazolások Egyetlen kisebbségi önkormányzatnak sincs törvényi felhatalmazása arra, hogy származási igazolást adjon ki romáknak. Ezt Hegyesiné Orsós Éva címzetes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke közölte tegnap, ismertetve Kaltenbach Jenőnek, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának írásban rögzített álláspontját. Az ombudsman levelében kifejti, hogy a törvény nem teszi lehetővé a kisebbséghez tartozók nyilvántartását, és ilyen jogosultsággal az önkormányzatokat sem ruházza fel. Az igazolások kiadása felvetheti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a Büntető törvénykönyv egyes paragrafusainak megsértését. Az ország uniós csatlakozása után, ha a romák továbbra sem élhetnek itthon alapvető emberi és politikai jogaikkal, akkor élve az EU polgárainak szabad költözési, munkavállalási jogaival, Kanadá helyett a kontinens országaiba indulnak meg a romák - közölte Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke. Fél évszázados a hazai mentőszolgálat Segély sürgősen, becsülettel A magyar lakosság mintegy negyede fordul meg évente páciensként a mentő- vagy betegszállító járműveken. Ebből az egy adatból is feltételezhető, hogy az elmúlt fél évszázad alatt, megalakítása óta, jelentős változáson ment keresztül az Országos Mentőszolgálat. A jubileum alkalmából rendezett tegnapi sajtótájékoztatón ezt ki is mondták. A gondokról szólva kifejtették: az OMSZ 193 mentőállomása közül 6 alkalmatlan arra, hogy betöltse funkcióját, 24 pedig csak korlátozottan tudja ellátni feladatát. Góbi Gábor főigazgató szerint az országnak még ma is vannak olyan pontjai, amelyeket - a sürgősségi kívánalmaknak megfelelően - 15 percen belül nem ér el mentőautó. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, legkevesebb 40 új mentőállomásra lenne szükség, vagy az összes állomáson 24 órás szolgálatot kellene tartani. Ez jelenleg 64 helyen van megoldva. Azonkívül létszámhiánnyal is küszködnek - még legalább 600 dolgozónak tudnának munkát adni. A munkaerőhiány egyik fő okaként az alacsony béreket nevezte meg a főigazgató. Annak ellenére, hogy a bérfejlesztést az idén is végrehajtották, a mentőkocsikon dolgozók bruttó átlagbére mindössze 30 ezer forint. Alig valamivel több, mint a munkanélküli segély. Az ígéreteket „valakinek majd vissza kell korrigálnia” Pillantás a hídról Túl az alagúton - állapítja meg Hegymenet című könyvének alcímében a Pénzügykutató Rt. a gazdaság tavalyi évéről szóló jelentésében. A korábbi kötetek címadási gyakorlatát követve az idei azt jelzi, hogy a magyar gazdaság kijutott az alagútból, besorolt a Lánchíd előtti körforgalomba, és remélhetőleg nem ütközik össze semmivel - fogalmazott Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója. Az évről évre megjelenő kötet állandó szerkesztője, Petsch- nig Mária Zita „Hídavató” beszédében óvott a címből esetleg kiolvasható túlzott optimizmustól, hisz vízbe is lehet esni, és még a híd is összeomolhat. Tény azonban, hogy a tavalyi év makrogazdasági mutatói növekedést jeleznek, amelyet egyebek között az árszínvonal 5 százalékos csökkenése, az adósságcsapdából való kilábalás, a külgazdasági egyensúly javulása, a foglalkoztatás visszaesésének megállása mutat. Jelentős különbségek vannak azonban több területen, például az építőipar 10 százalékos növekedése mellett az agrárgazdaság stagnált, az élelmiszer-ipari termelés visz- szaesett, s kiéleződtek a területi-regionális különbségek. Az elért eredmény azonban nem a Horn-Kuncze-kormány, hanem a rendszerváltó kormányok sikereként könyvelhető el - hangsúlyozta Petschnig -, amelyben a Né- meth-kormány éppúgy elévülhetetlen érdemeket szerzett, mint a Bokros-csomag. Mi várható 1998-ban, miután a magyar gazdaság egy új korszakot kezd a piacgazdaság konszolidációjával? Petschnig elsősorban a veszélyzónákra hívta fel a figyelmet. Az infláció makacs, a tavalyi csökkenés szerinte megismételhetetlen, kedvező lenne, ha csak 3 százalékkal csökkenne a fogyasztói árindex. Nem sikerült megvalósítani az átfogó államháztartási reformot, hisz az Államkincstár felállása és a nyugdíjreform mellett nem kezdődött meg az oktatás, az egészségügy és a köz- igazgatás reformja. Márpedig csak így előzhető meg, hogy az államadósság visszanőjön. A GDP 4-5 százalékos növekedése mögött nem a beruházás és az exportbővülés áll majd, hanem a fogyasztás növekedése. Fordulat várható a mezőgazdaságban, az állattartás 2 százalékos növekedésével lehet számolni, s remélhetőleg sor kerül az évek óta elmaradt tőkeemelésre is. Javulhat a kis- és középvállalkozások helyzete, hisz a multik készségüket fejezték ki az együttműködésre, ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a vállalkozók „tanulékonyak”, és a korábbi minőségi és határidős kifogások fokozatosan mérséklődnek. A választásoknak nincs különösebb kockázata - véli Lengyel László. Ez lemérhető azon is, hogy a külföldi befektetők felől sem érkezett semmilyen jelzés, a tőzsdén nincs spekulációs várakozás. Az ígéretkampányt azonban visz- sza kell fogni, a kormány is túl sokat vállalt. A már aláírt és határozott ígéreteket - kezdve a harci gépek vásárlásával, az M3-as építésének felgyorsításán át, a dunai vízlépcsőig - „valakinek majd vissza kell korrigálnia”, (csernyánszki) Szerencseposta A szerencsejátékok között tallózva ki-ki talál kedvére valót ezen a héten is, amelyért érdemes elballagni a legközelebbi lottózóba. Nyereménykínálat A 19. fogadási héten a telitalá- latos hatos lottó kínálja a legnagyobb nyereményt: 181 millió forintot. Az ötös lottó ezúttal 50 millió forinttal kecsegtet. A joker összege a múlt hét óta a duplájára emelkedett, most 12 millió forintot nyerhet az, aki részt vesz e játékban. Szép summát, 12 millió forintot fizet a totó 13+1 találata annak, aki helyesen tippel a labdarúgó-mérkőzések kimenetelére. A góltotón pedig - szerencsés esetben - 130 ezer forintot lehet nyerni. 21 milliót érő Jackpot A Telemázli show-műsora a jövő héten már a szokott időben jelentkezik a képernyőn. Rendkívül izgalmasnak ígérkezik a verseny, mivel a Jackpot értéke közel 21 millió forintra emelkedett. A legutóbbi keddi adásban Garai Béla orosházi nyugdíjas nyerte a legnagyobb összeget: 285 ezer forintot. Nagyné Barta Edit hántai játékos 150 ezer forintnál megállt, nem kockáztatott tovább, de még így is szép summával, összesen 250 ezer forinttal távozott, miután a Lökdösődő játékban a 9-es számra állított bábuja alatt 100 ezer forint lapult. Bealits Tibort viszont cserbenhagyta a szerencse, mindössze 30 ezer forintot sikerült nyernie a Tüzesgolyó játékon. Annál nagyobb szerencséje volt Ritzl Mihálynak (Budapest) és Nagy Pálnénak (Hajdúszoboszló), nevüket több ezer közül sorsolták ki, és így 200-200 ezer forintot nyertek. Kenő, minden nap A kenózók közül változatlanul minden tizedik játékos nyer kisebb-nagyobb összeget. Nem volt ez másként a múlt héten sem, amikor mintegy egymillió játékba küldött szelvényből százezren értek el egy, két, három, négy találatot. Ezúttal azonban csak szerényen csordogált a szerencse: egymillió forint feletti nyeremény nem volt. Persze, ez ne szegje kedvét senkinek, hiszen, mint tudjuk, a szerencse forgandó. Ez az egyetlen játék, ahol - a hét vége kivételével - minden nap próbára lehet tenni Fortunát. Jótékony forintok A május 3-ai „21-es Show” televíziós adásban a játékosok összesen 1 millió 861 ezer forintot nyertek, amelyet ezúttal is jótékony céllal a rászoruló alapítványok számára ajánlottak fel. A Jackpot nyeremény- alapja már több mint 38 millió forint. Ezért a Jackpotért még ringbe lehet szállni azoknak, akik „21-es” sorsjegyet vásárolnak és a játékra jogosító szelvényt május 22-ig beküldik a Szerencsejáték Rt. 1830 Budapest címre. A pályázók közül sorsolja ki ugyanis a Szerencsejáték Rt. a június 7- ei televíziós vetélkedő résztvevőit, akik megnyerhetik a 40 milliót érő Jackpotot. (x) Robbantások. A meghívott kormányzati illetékesek nem számoltak be új körülményekről az utóbbi időszak robbantásaival kapcsolatban, az Ország- gyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tegnapi ülésén - közölte Kónya Imre elnök. Ni- kolits István, a polgári titkos- szolgálatokat felügyelő miniszter elmondta: vannak információik a Szájer- és a Torgyán- robbantás ügyében is, de ezeket még nem ellenőrizték. MSZOSZ-tanácskozás. Sándor László, az MSZOSZ elnöke a szövetség tegnapi országos tanácskozásán kijelentette: a tagság 80 százaléka az MSZP- vel kötött szövetségüket támogatja. Horn Gyula kormányfő, az MSZP elnöke reményét fejezte ki, hogy a jobboldal nem kap annyi szavazatot, amennyivel kormányra kerülhet. Aggályos módosítás. A bírók politikai függetlensége szempontjából aggályos és alkotmányellenes az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény márciusban elfogadott módosítása - jelentette ki Solt Pál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Kifogásolta, hogy az ÓIT pályázat kiírása nélkül tesz javaslatot az államfőnek mindazoknak a bírói kinevezésére, akik képviselők voltak, ám mandátumuk lejártával korábban gyakorolt bírói hivatásukhoz kívánnak visszatérni. A családokért. A családsegítő szolgálatok fejlesztésére az utóbbi két évben másfél milliárd forintot költött a kormányzat, és az ezredfordulóig további egymilliárddal segíti a működésüket - közölte Kökény Mihály tegnap a Magyar Családsegítők konferenciáján. Finisben a székházeladás. A választások után várható megállapodás a Kereszténydemokrata Néppárt országos székházának eladásáról. A KDNP-nél elmondták: a 450 millió forintnyi vételárból kívánják visszafizetni a négy évvel ezelőtti kampányra felvett hitel még fennmaradt részét. Soros-támogatás. Az idén befejeződik a Soros Alapítvány 1995-ben indított, 4 milliárd forintos közoktatás-fejlesztési programja. A múlt év végéig 2,5 milliárd forintért négyezer oktatási intézmény 30 ezer pályázatot nyújtott be. Másolhatatlan kártyák. Másolhatatlannak minősítette tegnap a Westel 900 vezérigazgatója, Sugár András a GSM Sim- kártyákat, cáfolva azokat az amerikai híreket, hogy a mobil telefonok kártyáinak egyedi azonosító kulcsa megfejthető.
