Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-16 / 114. szám
12. oldal Gyermekvilág 1998. május 16., szombat Egy kis tudomány Antarktiszi újdonságok Kutatás rohamléptekben Az Antarktisz a földtörténet egyik leggazdagabb múzeuma. Egy öt fős amerikaiorosz kutatócsoport a 15 kilométer vastag délsarki jégpáncél alatt, egy 220 kilométer hosszú és 50 kilométer széles tóban élőlényekre bukkant. A pillanatnyi ismeretek szerint még hetven hasonló tó rejtőzik a jégpáncél alatt. A Vosztok-tó például legalább 15 millió éves, azaz ennyi ideje van hermetikusan elzárva a külvilágtól. Minthogy semmi módon nem érintkezhetett a földfelszín élővilágával, ebben a jég alatti tóban egészen sajátos élőlények jöttek létre. így például soha nem látott mikrobákat fedeztek fel, amelyeket tudományos nevük nem lévén, jobb híján Mikiegérről és társairól neveztek el a kutatók. Egy sor ismeretlen alga, gomba, baktérium és egyéb élőlény került a mikroszkópok lencséje alá. A Mikiegér például olyan ismeretlen fajú mikroba, amelynek külsejét 40 nanométer (1 nm = 1 milliárdomod méter) hosszúságú csiliók bontják. A Mikiegér és társai azonban túlságosan is izgalmasak tudományos szempontból ahhoz, hogy a kutatók ennyivel beéijék. Az ezredforduló idején a NASA egy speciális, steril merülőszondát akar lejuttatni most már közvetlenül a Vosztok-tó vizébe abban a reményben, hogy nagyobb élőlényeket is találhatnak. Ferenczy Europress Gyermekvilág-divat Kőfalvi Dóra (Decs) ruhaterve Zenesarok Fresh'N'Funky: az új sikercsapat Végre ismét egy igazi, vérbeli funky együttes, egy hamisítatlan hangulatú funky lemezzel. Hosszú esztendők után most, a kilencvenes évek legvégén, közel az ezredfordulóhoz, ismét visz- szatér a hetvenes évek máig közkedvelt stílusa, a funky. 1. Mikor hódított első alkalommal a funky zene? 2. Miből alakult ki ez a stílus? 3. Mit jelent magyarul a fresh szó? Sokan futó divatnak vélték az afroamerikaiak a hetvenes években a sóul és rhytm'n'blues keverékéből kialakult, kemény ütemű, táncolható muzsikáját, a funk-ot, mely Európába a diszkóláz révén tudott betömi, de a tévedés mára kiderült: sőt, most ismét divat a hetvenes évek ruházata, a magas talpú cipő, sőt, a zene, azaz a funky is. Ezt a tényt fedezte fel két kitűnő producer: Rick Layne és Lee Yorké. Érezték a lehetőséget és végre belevethették magukat abba a muzsikába, amit igazán kedvelnek: a funky-ba. Az ötletet tett követte. Elővették kedvenc lemezeiket s azokat végighallgatva „kitalálták” a bandát, elkezdtek a tervhez egy megfelelő hangot és a kor szellemének hódolva egy jó rappert keresni. Hamarosan összeállt a Fresh'N'Funky, mely már a nevében is egyesíti a hagyományos funky muzsikát és a jelenkor ritmusait. A csapat első lemeze, a Pop Rock Soul Funk Forever remekül rajtolt, hiszen szinte azonnal a francia, az olasz és a német rádióállomások kedvence lett, sőt, a slágerlistákra is felkapaszkodott. Figyelem, játék! A Record Express fővárosi lemezkiadó jóvoltából az alábbi három kérdésre helyesen válaszoló olvasónk egy Fresh'N'Funky kazettát kap ajándékba. A Zenesarok jeligével ellátott megfejtéseket levélben kérjük a Tolnai Népújság címére - 7100, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. szám alá - eljuttatni. A nyereményt postán küldjük el. Előző rejtvényünk megfejtője: Sebestyén Zsuzsanna alsónyéki olvasónk, aki egy DNS (Dezo- xiribonukleinsav) kazettát kapott jutalmul. Az emberiség kész az űrutazásra A kérdés ma már nem az, eljutnak-e emberek a Marsra, hanem csak az, hogy mikor? Ezt a véleményt képviselik a texasi Houstonban működő amerikai űrkutatási központban, ahol európai tudósokkal együttműködve készítik elő a hosszabb űrutazásokat. A kutatók egyik gondja az, hogyan lehet elhárítani, vagy legalább jelentősen csökkenteni a tartós súlytalanság hatásait az emberi szervezetre. Az ugyanis sorvasztja az izmokat, gyorsítja a csontritkulást, gyengíti a szervezetet védő immunrendszert, s az űrhajósok gyakran panaszkodnak rosszul- létre is. Egy német újdonság e területen a különleges "nadrág": az űröltözetnek a része "visszahúzza" a súlytalanság hiánya miatt a test felső részébe áramló testnedveket. Az űrhajós így hosszú út után is képes azonnal talpra állni anélkül, hogy keringési zavartól kellene tartani. Az űrrepülőknek naponta legkevesebb 2 órás tornával kell kiegyensúlyozniuk a súlytalanság következményeit. Megoldandó probléma, hogy a repülések kezdeti, alkalmazkodó szakaszában mintegy 50 százalékkal csökken a szervezet reakció-készsége. Veszély fenyegeti az űrutazókat a sugárzás is. Napkitörések után például nehézionok áramlanak ki', amelyek károsítják az örökítő géneket. A legnehezebb feladatnak azonban az mutatkozik, hogyan lássák el élelmiszerrel és levegővel a hosszú űrutazások résztvevőit, illetve a távoli állomáshelyek dolgozóit, ahová már nem lehet utánpótlást küldeni. Az egyik megoldásnak az akváriumok ígérkeznek, amelyek gyorsan szaporodó halai mind a fehérjeszükségletet, mind az oxigént biztosítani tudják. Ehhez mindenesetre zárt rendszerekre van szükség, amelyek a súlytalanság állapotában is működni tudnak. A másik út, amelyen a kutatók elindultak, az újrafeldolgozásé. A különböző kísérleti növények fel tudják dolgozni az űrhajósok felhasznált levegőjét s annak legalább egy részét oxigénné alakítva adják vissza. Hosszú, költséges kísérletekről van szó, ám a kutatók bizonyosak abban, hogy a teljes siker csak idő kérdése. Legkésőbb 2020-ra készen áll a rendszer, amelynek segítségével az ember távoli űrutazásai lehetővé válnak, mondják Houstonban. Ferenczy Europress A távoli űrt egyelőre csak a távcsövek fürkészik Építsünk tornyot! A határ az égbolt! Indonézia fővárosában megkezdődött a világ legmagasabb épületének építése. Az 558 méteres Dja- karta-torony egy öreg, kiürített repülőtér helyén emelkedik majd, nem messze a belvárostól. A tervezés és a kivitelezés egyaránt a Kelet-kínai Tervező és Kutató Intézet ! nevéhez fűződik, amelynek már van gyakorlata az ilyen hatalmas beruházásokban: 1995-ben ugyanis ez a cég építette a 460 méter magas Sanghai-tomyot. A djakar- ! tai felhőkarcoló befejezését ; 2001-re ígérik, de valószínűleg nem sokáig dicseked- ' hét majd a legmagasabb épület címével, mivel Dél- kelet-Ázsiában valóságos,^, toronyház építési láz tört ki, s a megrendelők becsvágyának határa a csillagos ég. i FEB Tudod-e? — Hogy a fűszálak körülbelül 4 százaléka szén és az ember testének mintegy 20 százaléka szén. — Hogy az ultrahang és az infrahang olyan magas-, illetve mély hang, amit emberi füllel már nem érzékelünk. Az ultrahangot a denevérek, az infrahangot viszont az elefántok hallják kitűnően. — Hogy a hangrobbanás olyan erős, robbanásszerű zaj, amit a gyorsuló repülőgép akkor okoz, mikor átlépi a hangsebességet. — Hogy az égbolt legfényesebb csillaga a Szíriusz, amit néha „Kutyacsillagnak” is szoktak nevezni, ugyanis a Nagy Kutya csillagképben helyezkedik el. — Hogy a legközelebbi csillag a 4,3 fényévnyi távolságra lévő Proxima Cen- tauri, ami az Alfa Centauri hármas rendszer tagja. — Hogy a tűz felfedezése vezetett a főzés kialakulásához. őseink a hús- és haldarabokat a nyílt tűz fölé, fapálcára tűzve sütötték meg. A durva, lángosszerű kenyeret a tűz közelébe tett lapos kövön sütötték meg. Ezeket a köveket használták arra is, hogy a fából, vagy bőrből készült edényekben levest főzzenek rajtuk. A felhők, a sas, a táltos és a szikra Vicces! — Miért csíkos a zebra? _ ? ? ? — Mert nem akarja, hogy elüssék! — Mi az? Erdő szélén lakik, állandóan mos és beszédhibás? _ ? ? ? — Motyó-medve. — Erdő szélén lakik, állandóan most, beszédhibás és népi rigmusokat farag? __ 7 ? ? — Matyó-motyó-medve. — Mit használ a tapír, ha náthás? — ? ? ? — Tapír-zsebkendőt. A szúnyogmama így szól lefekvéskor a kicsinyeihez: — Ha most szépen elalusztok, akkor holnap elviszlek benneteket a nudista strandra... Egyszer egy forró nyári napon, a sorakozó felhők lökdösték- taszigálták egymást, de sehogy sem sikerült egy valamire való villámlást kicsikarniuk. Mérgükben még feketébbre, még gömbölyűbbre híztak, alig bírtak fent maradni a levegőben. Látta ezt a nagy sasmadár, megszánta a tehetetlen felhőket, s elrepült Szikra anyóhoz, aki a hegyek csúcsún élt. Szikra anyót nem volt könnyű megtalálni, folyton változtatta a helyét, most éppen egy fatörzsben éldegélt, amit éppen egy hete kezdett jóízűen eszegetni. — Szikra anyó, segíts a felhőkön, mert a végén még leszakadnak az égről, eltűnnek a bárányfelhők is és nem fognak engem simogatni, ha az égen járok! - kérlelte a sas. — Talán betegek azok a felhők? — Nem tudom, de már olyan gömbölyűre híztak a méregtől, hogy nem tudnak egy valamire való villámot összehozni, még akkorkát sem, mint egy sastojás. Márpedig ha nem képesek egy tisztességes vihart produkálni, kiszárad a föld, s nem lesznek soha többé bárányfelhők sem. — Elmennék én segíteni, édes fiam, de szabadságot adtam a lovamnak. Márpedig engem senki sem visel el a hátán, csak az a táltos paripa, minden más lovat azonnal szénné égetnék. De tudod mit, te sas, menj és keresd meg a táltosomat, hívd ide, akkor majd elmegyek veled a felhőkhöz rendet csinálni. A sas nem volt rest, sebesen szárnyalt a hegyek között, völgyek felett, patakok mentén, s éles szemével hamarosan meglátta a táltost. A selyemréten legelt éppen nagy békességben, a zamatos fűhöz kristály- tiszta forrásból kortyolgatott nagyokat. — Hej, te táltos, engem Szikra anyó küldött, hogy hívjalak haza! Sürgős munkája akadt, mondta, hogy te ennek majd nem örülsz, de azt ígérte, meghosszabbítja a szabadságodat egy arasszal! A táltos paripa tényleg nem nagyon örült, de azért mindjárt vágtatott is Szikra anyóhoz, a sas alig érte utói. Szikra anyó már készenlétben várta, felpattant a hátára és sebesen elszáguldottak a felhők irányába. Szikra anyó azért még annyit hátraszólt a sasnak, hogy vigyázzon magára, meg azt is mondta, nehogy utánuk repülj jön, mert baja eshet. Jobban teszi inkább, ha elbújik valami jó biztonságos rejtekhelyen. A sas megfogadta Szikra anyó tanácsát, keresett egy alkalmas barlangot, s oda bebújt. Szikra anyó táltos paripáján egykettőre elérte a duzzadt hasú, vaduk gomolygó felhőket. Olyan feketék voltak már, mint a szurok, s csak úgy puf- fadoztak, dagadoztak. Olyan alacsonyan lógtak az ég alján, hogy elérték a templom tornyát. Szikra anyó odarepült, csípett egyet ide, csípett egyet oda, kettőt csettintett, s már villámlott is, mint a veszedelem! Lett is égszakadás-föld- indulás. Csattogott a mennykő, dörgött az ég, s úgy esett, mintha dézsából öntenék. Mikor aztán megcsendesedett az eső, Szikra anyó visszatért a hegytetőre, belebújt fa- törzs-lakásába, a táltos paripa pedig visszaröppent a selyemrétre. A sas előbújt a barlangból, s boldogan szárnyalt a fényes kék égbolton. Az ég tele volt hófehér, fodros bárányfelhőkkel, s azok végigsimították a sas szárnyát, ahogy közöttük repült. Antalné Bíró Jolán
