Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-16 / 114. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. május 16., szombat Rejtett értékeink Károly király gyermeknyaraltatása „100.000 német anyanyelvű osztrák gyermeknek a magyarországi magyar és németajkú családoknál, mint vendéglátóknál az idei nyáron hat hétre való elhelyezését tervezik, és viszont legalább 200.000 magyar gyermeknek az ausztriai tengerparton . . . szállodákban és pensiókban ugyanannyi időtartamra történendő nyaraltatását” - adta hírül a Tolnavármegye és a Közérdek 1918. május 16-án. Ha az eredeti terv nem is valósult meg, József Attila életrajzából tudjuk, a későbbi költő maga is részt vett a tengerparti nyaraláson, s a vonaton visszafelé félrelökte a gyerekeket, hogy még egyszer láthassa a tengert. . . Minket, Tolna megyeieket számos kedves emlék köt ehhez az emberbaráti akcióhoz, amelyhez egy hét múlva gróf Apponyi Rezső főispán felhívása adta meg az alaphangot. Később is megfogalmazták: „ezek a gyermekek az itt nyert benyomásaikat megőrizve, felnőtt korukban is a magyarokat szeretni, tisztelni, becsülni tudják”, a vendéglátók gyermekei pedig hat hét alatt észrevétlenül nyelvet tanulhatnak. Alig egy hónap múlva, június 15-én befejeződött a vendéglátásra jelentkező családok gyűjtése, s az őket kísérő felügyelőnők kaptak volna helyet. Mind a gyerekekre, mind a fogadó családokra szigorú szabályok vonatkoztak: az utolsó két hónapban nem lehettek betegek, kulturált, egészséges környezetben kellett őket elhelyezni, meg kellett szerezni az ellátásuk fejadagjának megfelelő élelmiszerjegyet. Az ellátó családok hatvan koronát kaptak szolgálatukért. (Az összeg inkább jelképes volt, hiszen egy kilogramm vaj 50 koronáért kelt...) Az ismeretlentől való félelem, az utazási nehézségek és a háborús körülmények miatt végül a tervezett lélekszám fele, 1402 gyermek érkezett meg, s őket 35 községbe helyezték el, a legkevesebb, kettő, a megyeszékhelyen, a legtöbb, 264 bécsi fiú és leány Bátaszéken lelt ideiglenes otthonra. Az otthon kifejezésben legkevésbé sincs túlzás, hiszen - félreértve a háború szomorú nehézségeit s az olykor meglévő nyelvi, kulturális különbségeket - megható gondoskodás és szeretet vette körül az apróságokat. Milyenek voltak a hozzánk érkezők? Szinte megdöbbentő a kép: a 6-12 éves gyerekek közül több akadt, aki életében még nem ivott tejet (!), ezért is írhatták augusztus 29-én, hogy „a tejért nem igen rajonganak, de a kenyér nagyon ízlik nekik”. Ennek ellenére sok család nem kis szervező munkája nyomán tejhez is jutottak: maguknak nem volt, de a vendégeknek lett... Számos színes leírás maradt ránk arról, hogyan örülnek a frissen ért gyümölcsnek, miként kirándulnak az erdőkbe, szedi, Gerenyásban (Gyönk mellett) a hatalmas pöffeteg gombákat. Gyönkön és Szá- razdon még a magyar Himnuszt is megtaníttatták velük, s azt szépen is énekelték, mert - egy korabeli cikk szerint - „Csüggedten, bágyadtan ülnek az éhező madárkák a fa tetején, vagy a kalitkákban, de a ropogós kendermag megnyitja csőrüket. A hozzánk nyaralásra jött osztrák gyerekeknek is nótára hangolta szájukat a foszlós magyar kenyér”. Közben nem ment minden simán: egyes osztrák lapok rémhíreket terjesztettek. Ezek egyike nyomán Maria Schaufler, bécsi hadiözvegy felkerekedett, elutazott Tamásiba, s a legnagyobb megelégedéssel számolt be tapasztalatairól az Illustrierte Kronen Zeitungban. Másutt örömmel tapasztalták, hogy „sok gyerek 10 nap alatt 3 kilót gyarapodott súlyban”. Legtöbb vendéglátó kérte a gyerekekkel együtt, hogy legalább a szüretig hadd maradhassanak itt, hiszen akkor jóllakhatnának a Bécsben oly igen hiányzó gyümölcscsel. Az élet, pontosabban szólva a politika azonban másként határozott: tartani kellett a határidőt. Az élményekben, egészségben gazdagodott gyermekek kísérőikkel együtt október elején érkeztek lakóhelyükre. Az egyik felügyelő tanár kedves köszönő levelében írta meg, hogy a csöppségeknek már most valóságos honvágyuk van Tolna megye iránt... Remélték, hogy a következő nyáron visszamehetnek Bátaszékre, Gyönkre, Hőgyészre, Szárazdra meg a többi faluba. Ebből azonban nem lett semmi: Bátaszék szerb megszállás alá került, az osztrákok alig két héttel vendégeink hazaérkezése után kimondták önállóságukat. S így vált ez a nyaralás a Monarchia utolsó emlékévé. Dr. Töttős Gábor Egy tányér leves, fekvőhellyel Garaysta öregdiákok: Levente Péter Nagyváradon született 1943. május 20-án, a II. világháború vihara szüleivel együtt Ausztriába sodorta, majd Szek- szárdra került, ahol elvégezte az általános- és középiskolát. Érettségi után Budapestre költözött, s 23 éves korában egy máig legendás - ma már nem létező - televíziós műsornak köszönhetően az egész ország megismeri a nevét. Garaysta öregdiákok című sorozatunk zárásaként - néhány ecsetvonás erejéig - Levente Péter Jászai Mari-díjas színművész-ren- dező-pedagógust mutatjuk be olvasóinknak, akik közül az idősebbek akár tárcáit is olvashatták 1957-60. között e lapban Csányi László jóvoltából. — Amikor jogvégzett édesapám a háború befejeztével visszatért Magyarországra, megkérdezte az igazságügy-minisztériumban: hol van most szükség jogászra? Például Szekszárdon! - hangzott a válasz. így kerültünk Szekszárdra 1946. december 6-án, Mikulás napján - idézte fel a több, mint fél évszázaddal ezelőtti eseményt Levente Péter. — Tolna megye székhelyét azóta is mint nevelővárosomat emlegetem, itt töltöttem életem meghatározó, s ma már kizárólag szépemlékű gyermek- és ifjúkorát. Levente Péter a mai Garay János Általános Iskolában kezdte tanulmányait, ám előtte a hetvenes években lebontott, Béla téri iskolába járt. Ma is nagy tisztelettel és szeretettel emlékezik Botos Jánosné tanítónőre, aki kedvességével, gondosságával az igazi pedagógust testesítette meg. — Az általános iskolában végig kitűnő tanuló voltam, s ezt édesapámnak is köszönhetem, aki nyolcadik osztályos koromig minden áldott nap kikérdezett engem. Az a gyanúm, hogy ha csak rajtam múlik, bizony sokszor jártam volna az iskola mellé... S hamarosan majdhogynem a történelem is erre - azaz az iskola hanyagolására - késztette, méghozzá édesapja 1956- os tevékenysége miatt. — Édesapámat 1957-ben mint „ellenforradalmárt" letartóztatták. Talán ezek után érthető, hogy ugyanebben az évben miért nem vettek fel a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba. Szekszárdon viszont néhány bennünket ismeró', jóindulatú tanárnak sikerült meggyőznie Horvay igazgató urat, hogy vegyen fel a Garay János Gimnáziumba. Ez meg is történt: s míg én középiskolás voltam, tehát négy évig, éppen annyi ideig szállítgatták bör- tönről-börtönre édesapámat. Levente Péter a mai napig - miként mondja - imába foglalja egyik gimnáziumi tanára, Kaszás Imre nevét. — Kaszás tanár úr, az ön- képző kör és a színjátszó kör vezetője fedezett fel engem. Emlékszem, amikor 1961-ben az érettségire készültem, még akkor is indultam a keszthelyi Helikonon, ahol ezüst-díjat szereztem prózamondásban. Karinthy Frigyes Lógok a szeren című művét adtam elő. Beszélgetőpartnerem bevallja, hogy az érettségin bizony nyugodt szívvel megbuktathatta volna őt Létay Menyért fizikából: viszont a tanár úr nyilván értékelte azt, hogy az általa hetente tartott komolyzenei előadásokra nem más, mint Levente Péter cipelte a lemezjátszót. — Bármilyen tételt húzol fiam, csak beszélj, be ne álljon a szád, a könyvtár szakos elnök úgy sem érti, miről van szó - hangzott a dolgok állásával tisztában lévő tanár úr előzetes jótanácsa. — Én majd bólogatni fogok, s átmész egy kettessel. Óriási meglepetésemre a mellébeszélésem olyan jól sikerült, hogy négyes került a bizonyítványomba. A szekszárdi évek ezzel az epizóddal voltaképpen le is zárultak Levente Péter számára, aki 1961. nyarának végén vonatra ült, s meg sem állt Budapestig. A Színművészeti Főiskolai felvételin „természetesen” semmi esélye sem lehetett édesapja viselt dolgai miatt. Első munkahelyére, az ugyancsak egykori garaysta diák, Szilágyi Dezső igazgató által vezetett Állami Bábszínházhoz az édesanyja „protezsálta” be. — Az itt töltött kilenc év számomra négy főiskolai diplomával is felér. Itt szereztem meg azt a fundamentumot, mely biztosította a pályára kerülés lehetőségét. Ha nem tanultam volna bábozást, sohasem tűntem volna fel senkinek - egyébként teljesen véletlenül - a televízióban, egy büféasztalnál. Az itt előadott produkcióm hozta meg nekem Móka Miki szerepét 1965-ben. Illetve azt a népszerűséget, mely Levente Pétert - s nemcsak a gyermekek körében - az ország egyik legismertebb előadóművészévé tette. Kereken 15 éven át hallhatta, láthatta a felnövekvő korosztály a Magyar Televízióban Miki - mély humanizmussal átitatott - móka tárát, s kísérhette figyelemmel a klasszikussá vált Frigyes mester, Bunyós Bálint és Hakapeszi Maki tanulságos kalandjait. A Magyar Rádióban pedig 13 éven keresztül ment a Ki kopog? című műsora, melyet felesége, Döbrentey Ildikó újdonsült alkotótársként irányított. S ugyancsak emlékezetes az az 1990-től 8 éven át a képernyőre kerülő - s immár harmadik csapattagként Gryllus Vilmossal együtt megvalósított - vállalkozás, mely az Égbőlpoty- tyant mesék címet viselte. Sajnos, egyelőre — remélhetőleg csak átmenetileg - ez a sorozat felsőbb döntés értelmében szünetel: indoklás - „új vezetés, új műsor!” S bár ezzel a döntéssel Levente Péter természetesen nem ért egyet, mégsem elkeseredett ember. Hiszen évente úgy kétszáz meghívásnak tesz eleget, mindenütt telt házak várják. Ifjúkori célkitűzései jórészt meg-t valósultak: ami a legfontosabb, tehát, ha az emberi vonatkozásokat tekintjük, elérte, illetve megtartotta Szekszárdról induló természetességét, függetlenségét. S még valamit elért, amiről így vall: — Ha bárhol Magyarországon bekopogok egy ajtón, s a kérdésre azt válaszolom, hogy Levente Péter vagyok, akkor legkevesebb egy tányér leves és egy fekvőhely többnyire akad számomra. Szeri Árpád „ . . . meg tudod ítélni, mi a helyes ... a Lélek által...” Rm. 2,18:29. Pál apostol a római gyülekezethez írott levelében különösen is, de egyéb írásai által is az emberiség egyik legnagyobb gondolkodójának bizonyul. Ez nemcsak saját korára vonatkozó megállapítás, hanem érvényes az azóta eltelt minden korra nézve is. A tőle vett fenti idézet sejteti, hogy nagyívű gondolatának mindkét részére hangsúlyt fektet. Az emberi ítélőképesség - Isten mindenekre kiterjedő kegyelme és adott súlyos esetekben kemény ítéletei folytán - helyesen működik. Ezzel a jó hírrel azonban nem élhetünk vissza úgy, hogy ítélőképességünkről azt állítsuk, hogy az a tévedhetetlenséget magától értetődően magában foglalja. Csak a fenti idézet második felének Jó hír komolyanvétele esetén érvényes igazán az állítás első fele. Mit jelent ez? Az ítélőképesség helyes működése nem vonja maga után azt, hogy az ítélő maga mindent helyesen cselekszik, tehát nem esik akár saját ítélete alá. Amit tehát a helyesen ítélő másban elítél, azt önmaga - természetesen leplezett formában - már elkövette, vagy készül elkövetni. Van-e ez- alól egyáltalán valamilyen lehetőség a kimenekülésre? A Szentírás bizonyságtétele alapján azt mondhatjuk, hogy az ember önmagában nem választja a helyes utat, noha tudja a helyes cselekvést - legalábbis tudata mélyén. Ezt Ádám és Éva bűnbeesése szemlélteti. A „Lélek által” kifejezéssel Pál apostol azt szemléleti, hogy Isten, a hozzánk küldött Megváltóban, Jézus Krisztusban, a kiutat adta meg. Jézus a minden körülmények között helyesen választani tudó „kiütünk”, s az Ő Lelke, személyes jelenléte oldja meg dilemmánkat: hogy noha tudjuk, mi a jó, mi mégis a rosszat választjuk. A mindenkori ember mindenkori kérdése - s ezzel most mi is szembesülünk - kívánom-e, kívánjuk-e szívvel, lélekkel, hogy Jézus Lelke vezéreljen döntéseinkben, választásainkban? Sok jó következménye áldásait így nyerhetjük meg, vagy utasíthatjuk el. Szilvássy Géza református lelkész Keresztrejtvény A megfejtés beküldendő a Tolnai Népújság Szerkesztőségének címére: 7100. Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: május 29. Az április 30-i rejtény megfejtése a következő: „Míg az igazi részegség ártalmas, használ a színlelt”. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Gergits Jutka 7200. Dombóvár, Árpád u. 9. 4/1., Molnáráé Trunkos Bea 7090. Tamási, Mező u.L, Fehér Józsefné 7100. Szekszárd, Ezerjó u. 25., Kántor Szilvia 7095. Iregszem- cse, Jókai u. 47., Tóth Lász- lóné 7064. Gyönk, Ifjúság Itp. 21. * KÉK Y MAGA Y MEGTÖLT 1 SZILAJ SENECA Y AZONBAN Y NÉPIESEN: SÉTÁLÓ ~1 MEZŐGAZDASÁGI 1 TONHALFÉLESÉG 1 i NŐI NÉV, BECÉZVE r SZEMES TAKARMÁNY A DUNA ÓKORI NEVE SOPHIA ...; FILMCSILLAG KAMILLA CSORDULTIG KÖZÉPSULI! AZONOS BETŰK IPSZIL0N MINTHA, ►Y Y ♦ AF0RIZ► HT • • •• T Y ~r ~r II IZABELLA, BECÉZVE ANNYI MINT L KERESKEDELMI DOLGOZÓ ► Y FEJÉR MEGYEI KÖZSÉG ► IBSEN MŰVE SZERBIAI FOLYÓ ► ELSIMÍT HALASZT ÉSZ MOTÍVUM ► t KERET REPÜLŐGÉP VEZETŐ ► Y HIVATALI ÜZENET POHARAT ÜRÍTŐ ► Y L TÉVESEN JEGYEZ ► PÉTERKE ►t BÍRÁLAT ►Y KISSÉ MIVEL, HISZEN EMEL! KUTYA VÉGE ► Y AHOGY ► Y TE MEG ÉN ►Y CÓK... ► LITER FRANCIA ZENESZERZŐ MÉLYÉPÍTŐK HASZNÁLJÁK HIDEG LESZ ÉKSZERFÉLE RUHÁZATI KELLÉK L VEVŐRE TALÁL ► t KÖTELEZETTSÉG ► Y Y ÚRMÉRTÉK ► Y FAMEGMUNKÁLÓ TÁVOZIK VÁGÓSZERSÁM KÉRŐDZŐK EMLŐJE ROMÁN Flf A-BÍRÓ (ION) 2 ► t NORMANN VEZÉR ► Y SZAVAZAT MITIKUS TÓBBFE- JŰ KÍGYÓ ► Y BETŰ KIEJTVE ► ARAB ÁLLAM PENNA l t ...WEk MARBAN (T. MANN) TÉTEL ► ♦ TORZ TÖRPE FOKA ► Y SCHILLING OXIGÉN, EINSTEINIUM ► Y CRXÁGOS PIACKUTATÓ INTÉZET NITROGÉN ► PARÁNYI RÉSZ ► Y KIHÚZZA A SZÉKET FELTÉVE ► Y POHARAZÓ ► Y Y ...-MÓG; ZSŰRIM« JÓMAGAM r r- 1 t INDULATSZÓ ► ♦ EKG ► Y SIKKASZT ► KELVIN J-T KÖVETI SZÉN NÖVÉNY ÉS NŐI NÉV A1 «► 111 * Y Y Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. 1
