Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-30 / 101. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. április 30., csütörtök Rejtett értékeink Beszédes Kálmán munkássága Egy múlt században gyakorta idézett közmondás szerint: „Kevés ártott többet a magyar­nak, mint a torok meg a török, mégis mindkettőt módfelett szereti”. Ennek okait kutatva hamar felfedezzük, hogy a 150 éves török hódoltság után ott talált menedéket n. Rákóczi Ferenc, később Kossuth Lajos és forradalmár társai. Arra már kevesebben gon­dolnak, hogy a szeretet szálait megyénk lakói számára szemé­lyes szálak is erősítették. Szek- szárdról származott a török fő­város zongoragyárosa, Kom- mandinger Antal, bátaszéki kőművesek építették az ottani német nagykövetség villáját, il­letve megyeszékhelyünkről in­dult az a török előkelőségnek számító Nikitits nevű úr, akivel Wosinsky Mór is találkozott 1887-es útja során. Nem vélet­len ezért, hogy a Balkán-hábo­rúk alatt megyénk számos helységében gyűjtöttek a török sebesültek megsegítésére, s Wosinsky Keleti utam emlékei című könyve is sikeres lett. Aki a kapcsolatok ápolásáért talán a legtöbbet tette, szintén megyénk szülötte, Beszédes Kálmán. Dunaföldvárott szüle­tett 1839. augusztus 4-én, atyja az a Beszédes József, akinek számos vízszabályozása tette máig maradandóvá nevét, s aki Széchenyi Istvánnak a Duna hajózhatóvá tételére a Vaskapu felrobbantásának ötletét adta. Korabeli szóhasználat szerint képírónak, azaz festőnek ké­szült. „Pesten, Bécsben és ösz­töndíjjal Olaszországban (he­lyesebben: Itáliában!) tanult és a művészet remekeinek máso­lásával foglalkozott” - tudja róla a Magyar életrajzi lexi­kon. Életének maradandó él­ménye volt, amikor 1849. ok­tóber 6-án tanúja gróf Bat­thyány Lajos, az felelős ma­gyar miniszterelnök gyalázatos lelövetésének, illetve temeté­sének, amiről a Vasárnapi Új­ságban meg is írja emlékeit. Mivel nem tartozhatott kora vezető festőművészei közé, Itá­liából hazatérve egyike lett első alkalmazott grafikusainknak: az 1869-ben osztrák-magyar ta­lálmányként megszületett ké­peslapokhoz készített illusztrá­ciókat, ami aligha biztosította számára a megélhetést. „A nyolcvanas évek elején Kons­tantinápolyban telepedett meg s haláláig ott élt, csak igen rit­kán érintkezve a magyar koló­nia tagjaival. Részint arckép­festéssel, részint hírlapi cikkek írásával szerezte kenyerét.. ” - olvassuk nekrológjában. Má­solatai s tájképei mellett a szak- irodalom Széchenyi István képmását, 1879-ben alkotott Klapka György-képét, a gyönki kapcsolatokat ápoló Szilágyi Dániel arcképét, és a plevnai hőst, Ghazi Ozmán ba­sát ábrázoló művét tartják a legsikeresebbeknek. Sokkal fontosabbak aktuali­tást és maradandóságot egy­szerre tükröző hírlapi cikkei, amelyek főleg a Fővárosi La­pok című irodalmi napilapban jelentek meg. Két legterméke­nyebb évében, 1878-1879-ben írt hazai témákról is Pannon­halma, Haynald Lajos bíboros, de főleg - később végső nyug­helyül is választott - Törökhon magyar emlékeit vette számba. Tengereken, A Boszporuszon, Szent sírok. Emlékezés 1735. április 8-dikára (azaz II. Rá­kóczi Ferenc halálára). A perai magyar sírkert: ma is friss, él­vezetes leírások ottani emléke­inkről, a hozzájuk fűződő él­ményekről. Legnagyobb sza­bású cikksorozata a 23 részben nagy feltűnést keltett Konstan­tinápolyi világ című sorozat, hatalmas körkép az összezsu­gorodó Törökország fővárosá­nak hétköznapjairól, önmagá­ban is, más cikkekkel kiegé­szítve is szíves olvasmányul szolgálhatna a mai érdeklő­dőknek. Beszédes Kálmán, ha talán puszta megélhetésből is írt, ez nem érződik művein, de egyéb tevékenységén sem: leglelke­sebb szószólója volt a nagy fe­jedelem hamvai hazahozatalá­nak. (Az élet sorsszerű vélet­lenje, hogy annak végrehajtá­sában majd derekas rész jut Wosinsky Mórnak). Ugyan­csak Beszédes restauráltatta a rodostói kegytemplomot, gon­doskodott arról, hogy sem Rá­kóczi, sem Bercsényi és Mikes Kelemen roskadozó háza ne legyen az enyészeté. Élete végén másra is kény­szerült. Széchenyi István Tö­rökországban pasa rangban élő fia, Ödön, az ottani tűzoltóság megteremtője és főparancs­noka, a tűzoltás elméleti okta­tásával bízta meg az akadé­mián, emellett osztálytiszt és instruktor volt. Nem maradt hűtlen szeretett témáihoz sem: , Állítólag megírta a török föl­dön bujdosott kurucok történe­tét, s mint mondják, becses anyagot gyűjtött az új emigrá­cióról is, jegyzeteit számos képpel illusztrálván” - úja róla 1893. április 3-án bekövetke­zett halála után a Tolnavárme­gye. Dr. Töttó's Gábor „Én itt vagyok” Engesztelő áldozat Baka István emlékére Baka István születésének 50. évfordulóját ünnepelné idén, ha élne. Az 1995-ben elhunyt költőre emlékeznek Szek- szárdon május 4-én, hétfőn. Ez alkalomból kerül bemuta­tásra Baka István: A korintho- szi menyasszony című szomo­rújátéka a Babits Mihály Műve­lődési Ház színpadán a Zala­egerszegi Hevesi Színház elő­adásában 15 órai kezdettel.- Engesztelő áldozat a darab bemutatása a szekszárdi szüle­tésű költő emlékének. Baka Béla napjaink magyar irodal­mának egyik legizgalmasabb alakja. Munkásságának mélta­tása mindig megragadt versei és prózai írásainál - arról, hogy két színpadi műves is született - mintha elfelejtkeztek volna az elemzők, mint ahogy a színházi szakma is ezt tette. Ügy látszik, állandó velejárója a magyar színjátszásnak, hogy sokszor nem találja meg azt a vele ka­cérkodó szerzőt, akivel maga­sabbra szárnyalhatna. A korint- hoszi menyasszony írója is erre a sorsra jutott. A mű felületes elemzője többnyire 1956. alle­gorikus megközelítését véli fel­fedezni, ami csupán a cselek­mény alapja, s nem veszi észre a történelmi háttérben kirajzo­lódó furcsa szerelmet -, véle­kedik a mű rendezője, Merő Béla. Szavak és képek Baka István­ról- Baka Istvánhoz címmel 16 órakor a Tolna Megyei Közmű­velődési Iroda aulájában (Kato­likus Általános Iskola, Bajcsy Zsilinszki u. 8.) „Látom ma­gamban...” címmel Móser Ta­más író-portré fotókiállításának megnyitójára kerül sor. A kiállí­tást Mészöly Miklós író nyitja meg. A fotógyűjtemény bemuta­tójának apropóján a költőről a a kiállító fotóművésszel Gacsályi József beszélget 16 óra 30-tól. A szomorújáték előadására 19 órakor ismét sor kerül. A rendezvényekkel egy idő­ben megalakul a Tolna Megyei Baka István Versmondó Egye­sület. Könyv a dombóvári temetőről A dombóvári városszépítők szerda este a Városi Könyv­tárban tartott összejövetelü­kön mutatták be helytörténeti sorozatuk legújabb kötetét, mely „A gyökerek nyomá­ban” címet kapta. A könyvet Takács Istvánné, az egyesület helytörténeti szekciójának vezetője írta a Rákóczi utcai temetőről. A szerző elmondta, hogy sok éves, aprólékos kutatómunka eredménye a mostani kiadvány. A gyűjtésből négy évvel ezelőtt már elkészült az első temetőka­taszter, mely egy térképvázla­ton mutatta be, hogy hol talál­hatóak a temetőben nyugvó ne­ves halottaknak a síremlékei. Takács Istvánné kiemelte, hogy munkájának ugyancsak szívet A szerző, Takács Istvánné melengető eseménye volt, ami­kor 1996-ban a kidobásra ítélt öreg sírkövekből egy jó szán­dékú helyi vállalkozónak, Őri Nándornak a hathatós segítsé­gével sírkertet sikerült létre­hozni kápolnával. Az időközben összegyűlt anyagot most egy 128 oldalas könyvvé rendezte a szerző. A kötet rengeteg adattal ismerteti a dombóvári temető történetét 1729-től napjainkig, s huszon­négy fényképpel mutatja be az ott található jellegzetes sírjele­ket. A temetőben nyugvó neves halottak közül több mint het­vennek a rövid életrajzát is tar­talmazza a kiadvány. Az érdek­lődőknek a sírok megtalálásá­ban az új adatokkal kiegészített térképvázlat is segít. Mint azt dr. Szőke Sándor, az egyesület elnöke elmondta, az értékteremtő munkához ez­úttal 170 ezer forinttal tudtak hozzájárulni, melyből az igé­nyes kiadványt most ötszáz példányban sikerült megjelen­tetni. -glaub­JubilEUMi 1 998. MÁjlJS 2'AN, SZOMbATON BARANqoUsok A SÖRfŐzdÉbEN SÖRMESTER IíaIauzoUsávaI 10.00-18.00 SramIí zene 10.00 RacIIeR Kúp A líERÉkpÁRVERSENy 1 0.00 BóbÍTA BÁbszÍNhÁz eIőacIása^ ^ p 11.00 RarAMVA TÁMfrr.vilTTF« 17.00 RCSADATA Baranya TÁNCEqyünES TaUIIíozás a PVSK nőí kosÁ MaIísa hÍRAdó Pa Dö ~ 17.00 vaI 14.00 15.00 16.00 n ApRICCIO LAdÁNybENE 27 ■ • I / I*** iRiqy HONAijMiRiqy Demjen Ferenc KispÁl és a Borz 18.00 19.00 20.00 22.00 EqÉSZ NApOS pROQRAMok: SÖRÍőzdti EMlÉkTÁRqyAk árusítása, SÖRMÚZEUM, SÖRÍVÓVERSENy, VÍdÁMpARk, kÉZMUVESVÁSÁR HeLyszín: Pécsí SÖRfozdu, Pécs, AlkoTMÁNy u. 94. Magyarország jelenlegi helyzetében melyiket tartja inkább megvalósíthatónak és hihetőnek a két ígéret közül?* Fidesz: Egyszeri, nagyarányú adócsökkentés melleit kiére csökkentjük a tb-járulékot is. 8% SZDSZ: Folyamatosan és fokozatosan csökkentjük az adókat Q7Q/L és a tb-járulékot. *** Fidesz: Megkétszerezzük az egészségügyi dolgozók bérét. 23% SZDSZ: Az egészségügyben az infláció fölött fognak emelkedni Ji TO/ abérek. /0 Fidesz: Á következő négy évben elérjük a tartós 7 százalékos m *wú/ gazdasági növekedést. mf/0 SZDSZ: A következő négy évben évi 4-5 százalékos tartós 73% A kővetkező négy evoen évi 40 gazdasági növekedést érünk el. Fidesz: Magyarországnak más irányba kell elindulnia, SZDSZ: Magyarország alapvetően jó irányba tart. 27% 60% óin öd!** SZDSZ *a válaszadók megoszlása százalékban ITeíeDirecI, 1998 áprilisi Ha Ön is így gondolja, szavazzon az SZDSZ-re és az SZDSZ jelöltjére!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents