Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1998. április 29., szerda VÁLASZTÁSI HÍREK A Magyarok Világszövetsége tegnap - a közelgő választások alkalmából - Nemzeti Mini­mum címmel dokumentumot hozott nyilvánosságra, amely a többi között leszögezi: az euro- atlanti tárgyalások során a ma­gyar államnak következetesen a kárpát-medencei magyarság egészének érdekeit kell képvi­selnie. * Kampányfogásnak minősí­tette az MDF Országos Vá­lasztmányának elnöke, Sepsey Tamás, hogy a miniszterelnök a választásokat megelőző hetek­ben akarja rendezni csaknem 1 millió család lakáshitel- és közműtartozását. A demokrata fórum kormányzati pozícióban az első száz napban megoldaná a problémát. Nem lesz Horn-Orbán vita. Az Accurcius Jogászegylet fel­kérte Orbán Viktort, hogy má­jus 6-án folytasson nyilvános vitát Horn Gyulával. A Fidesz elnöke elfogadta a felkérést, de a Miniszterelnöki Hivatal beje­lentette: a pártelnök-kormányfő a jelzett időpontban lakossági fórumot tart. * Kósáné Kovács Magda egy budapesti fórumon úgy nyilat­kozott: a Fidesz kormányra ke­rülésével az előző ciklusénál sokkal pragmatikusabb, kegyet­lenebb, MDF-féle kabinet térne vissza. ”Orbán Viktor fideszes pártelnök Antall József rein­karnációja, a néhai miniszter- elnök kötelességtudata nélkül” - mondta a szocialista párt ügyvezető alelnöke. „Az új, nagyobb Európa építésze” „Az európaiak ünnepe” jel­mondat jegyében rendezett hamburgi európai hétnek hazánk a díszvendége. A magyar napok megnyitásán részt vett Horn Gyula is. A magyar miniszterelnök Ham­burgban nagy elismerésben ré­szesült: nagyszabású ünnepség keretében megkapta a Wünsche Alapítvány díját.-Horn Gyula személyében olyan politikust méltatunk, aki bátorságával és politikai jövőbe látásával döntően hozzájárult Európa és Németország megosz­tottságának felszámolásához - mondta Hans-Dietrich Gens­cher volt német külügyminisz­ter. A liberális politikus az új, nagyobb Európa építészének Hans-Dietrich Genscher és Horn Gyula fotó: feb/reuters nevezte a magyar kormányfőt, és rámutatott, hogy Magyaror­szág felvétele az Európai Uni­óba a politikai és gazdasági ész­szerűség parancsa. A díj átvétele után mondott rövid beszédében Horn Gyula azt emelte ki, hogy „a nemzeti érdekek szolgálata elválaszthatatlan az egységesülő Európa iránti elkötelezettség­től.” Az ünnepséget követően Helmut Greve nagyiparos, Ma­gyarország hamburgi tisztelet­beli konzulja bejelentette: egy­millió márkát ajánl fel a kor­mányfő által kívánatosnak tar­tott emberbaráti tudományos vagy kulturális célra. Horn Gyula megköszönte a felaján­lást, és azt indítványozta, hogy az összeget az Esélyt a Tanu­lásra Közalapítvány kapja. A vártnál vonzóbb az új rendszer Van biztosíték a nyugdíjra A tervezett 20 milliárd forint helyett akár a 40 milliárd fo­rintot is meghaladhatja a Nyugdíj-biztosítási Alap hiá­nya, ha a jelenlegi ütemben folytatódik az átlépés a ve­gyes nyugdíjrendszerbe - hangzott el a Nyugdíj-biztosí­tási Önkormányzat tegnapi, budapesti közgyűlésén. Az eddigi információk szerint 700 ezerre tehető azok száma, akik a hagyományos helyett a vegyes rendszert választották. Az alap költségvetésének ter­vezésekor nem számoltak ilyen tömegű átlépővel. Igaz, a köz­ponti költségvetés garanciát vállalt a hiány pótlására, így a nyugdíjak kifizetése nem ke­rülhet veszélybe, az államház­tartásnak azonban valószínűleg váratlan kiadással kell majd számolnia. A közgyűlés elé terjesztett beszámoló szerint 3,1 millió nyugdíjas kapott az év elején 19 százalékos nyugdíjemelést. Ennek nyomán a nyugdíjasok döntő hányadának havi nyugel­látása 17 és 40 ezer forint kö­zötti. Az átlagnyugdíj jelenleg 25 977 forint. Az idei második, november­ben esedékes, két és fél száza­lékos nyugdíjemelés korábbi kifizetéséhez nemcsak a nyug­díjtörvényt, hanem az alap költ­ségvetéséről szóló jogszabályt is módosítani kell - hangzott el a közgyűlésen. Barocco a jubileumra. Méltóan emlékezik a világ­hírű pécsi Zsolnay Porcelángyár Rt. alapítója, Zsolnay Vil­mos születésének 170. évfordulójára. Klubot alapítottak a gyűjtőknek, pirogránit szökőkutat avattak Pécsett, kiállítás nyílt a Zsolnay Múzeumban, tegnap pedig az Iparművészeti Múzeumban mutatták be a legnemesebb hagyományokat őrző Barocco jubileumi étkészletet, amelyből mindössze 170 garnitúrát gyártanak. Egyet a gyár vezetői az országos gyűjteménynek ajándékoztak. fotó: feb/kallus györgy Korszerű határátkelők A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) az idén 3,6 milliárd forintot költhet beruházásra, szemben a tavalyi 6,2 milliárddal - közölte a VPOP beruházási hivata­lának vezetőhelyettese. Várkonyi Zsolt elmondta, hogy az idén a költségvetés 3,1 mil­liárd forintját a Phare-program 500 millióval egészítik ki. Nagylakon elkezdődtek a 850 millió forintos összkölt­ségű, kétszer négysávos sze­mélyforgalmi határátkelő épí­tésének munkálatai, s várha­tóan ez év novemberében ad­ják át a forgalomnak. Mivel itt már két éve elkészült a teher­forgalmi átkelő a kamionter­minállal, ez lesz a magyar ha­társzakasz első teljesen EU- konform átkelőhelye. A beru­házáshoz 240 millió forint tá­mogatást nyújt az EU Phare- programja. A VPOP a mintegy 900 mil­lió forintos költségű csenger- simai személyforgalmi átkelő megvalósítására május elején ír ki nyilvános nemzetközi pá­lyázatot. A munkálatok várha­tóan júliusban megkezdődnek, és a létesítményt az év végén átadják a forgalomnak. A Phare-keretből még fennmaradó összeget a záho­nyi, az ártándi, a gyulai és a rédicsi személyforgalmat ki­szolgáló határátkelő építésére fordítják, miután tavaly már elkészültek e négy határállo­más teherforgalmi áteresztői. A beruházások közül ki­emelkedő jelentőségű az 500 millió forintos összköltségű Központi Vámlaboratórium kialakítása, amely főként a jö­vedéki, elsősorban az olajter­mékek azonosításával kapcso­latos visszaélések megakadá­lyozását célozza. Az új léte­sítményt a vámhatóság az idén augusztusban szeretné üzembe helyezni. Az a kérdés azon­ban, hogy e labor megállapítá­sait a bíróság elfogadja-e, vagy független intézményt je­lölnek ki erre a feladatra, egy­előre nincs eldöntve. Diplomaosztás. Magyaror­szágon eddig ritkaságnak szá­mító „Master of Education” diplomát vett át tegnap Buda­pesten, a Brit Nagykövetségen tizenöt hazai egyetemi, illetve főiskolai oktató. Az angoltaná­rok a College of St. Mark and St. John kétéves távoktatási programjában vettek részt a British Council támogatásával. Válasz az ombudsmannak. A büntetés-végrehajtási intéze­tek jogszabályi kötelessége az elítéltek befogadása, még akkor is, ha az intézmény elérte befo­gadóképességének maximumát - nyilatkozta kedden Vastagh Pál. Az igazságügy-miniszter az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának jelentésére reagált, amely számos kritikai észrevételt tartalmazott a ma­gyarországi börtönök helyzeté­ről. A miniszter ugyanakkor megjegyezte: az ombudsman ajánlásaiban megfogalmazotta­kat hasznosítani fogják. Akadémiai közgyűlés. Hét­főn kezdődik a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes évi közgyűlése - jelentette be Glatz Ferenc, az MTA elnöke tegnap az Akadémia székházában. A munka áttekintésén kívül 36 rendes, 34 levelező, 38 külső és 36 tiszteletbeli tagot is választ az akadémikusok testületé. Menetrendtervek. A Vasutas Települések Szövetségéhez (VTSZ) tartozó önkormányza­tok képviselőiből és a MÁV szakembereiből munkacsoport alakul az 1999-2000-es vasúti menetrend megtervezésére. Az önkormányzatok május végéig eljuttatják a menetrenddel, az utasvédelemmel, az árubizton­sággal kapcsolatos észrevétele­iket. A MÁV vállalta, hogy a javaslatokat a fejlesztések so­rán figyelembe veszi. Németországban a kiadó határozza meg, hogy mit fizet a terjesztésért A lapeladás nem lehet részrehajló Az újságok részrehajlás nélküli terjesztése elválaszthatatlan a sajtószabadság érvényesülésétől. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a terjesztő pénzügyi eszközökkel sem korlátozhatja az olvasók tájékozódási jogának érvényesülését. Ha tehát egy terjesztő a maga profitja érdekében olyan drágán próbálja eladni a lapokat, hogy ezzel a lapvásárlás elé anyagi akadá­lyokat állít, akkor megsérti a sajtószabadságot. Európa-szerte ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a lapki­adók meghatározó befolyást gyakorolnak a terjesztőkre, ve­lük szorosan, helyenként szer­vezetileg is együttműködve tevékenykednek az árus lap- terjesztésben. A piac szabályai rendkívül egyszerűek: a kiadók annak a kezébe adják termékeiket, aki minden részrehajlás nélkül ér­dekelt a lapok széles körű és hatékony terjesztésében. A legtöbb európai ország­ban elképzelhetetlen lenne, hogy az árus lapterjesztést olyan külföldi cég többségi tu­lajdonában lévő szervezet vé­gezze, amely semmiféle anyagi kockázatot nem vállal a kiadók által finanszírozott terjesztési folyamatban, ennél fogva csekély az érdekeltsége a lapok eladásában. Európában döntő kérdés, hogy ki határozza meg a ter­jesztési jutalékot. Külföldi ta­pasztalatok ellentmondanak annak a gyakorlatnak, amely a postai monopólium révén Ma­gyarországon kialakult: a ter­jesztő határozza meg, hogy mennyiért hajlandó terjeszteni a bizományba átvett lapokat, s így gyakorlatilag annyit kér, amennyit csak akar. Németországban fordított a helyzet: a kiadók határozzák meg, hogy a bevételből a ter­jesztők milyen arányban, mekkora összeggel részesed­hetnek. Ez a jutalékos rendszer megfelel a piaci kockázatvál­lalás és az egész lapkiadási fo­lyamat finanszírozása köve­telményeinek, s valódi érdek- viszonyokat teremt ezen a téren. Gyulay Zoltán Strandrendőrség két keréken A rendőrség a kiemelt üdü­lőterületek fokozott ellenőr­zésével kívánja biztosítani a külföldiek pihenését. A Készenléti Rendőrség állományából kétszáz rend­őrt vezényelnek június 1-je és szeptember 15-e között a Balatonhoz és a Velencei­tóhoz, Budapest közterüle­tein pedig negyven rendőr­rel több fog szolgálatot tel­jesíteni a szezonban, megfe­lelő technikával ellátva. Az üdülőhelyeken kerék­páros, pólót és sortot viselő „biztosok”, az úgynevezett strandrendőrség tagjai fog­nak szolgálatot teljesíteni. A diszpécserközpontokban idegen nyelven tudó főisko­lások, egyetemisták várják majd a hívásokat. A Szonda Ipsosnak a válasz­tásokat megelőző utolsó köz­vélemény-kutatása élénk vál­tozásokat jelez a nyugati or­szágrész lakóinak vélemény- alkotásában. Gyengült a Magyar Szocialista Párt és erősödött a Független Kisgazdapárt, így valamelyest zárult az olló, de nem változott a pártok népszerűségi sor­rendje. Vezet az MSZP 18 százalék­kal, de ebben a térségben már csak 1 százalékkal marad el mögötte a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt (17 százalékkal). Országosan a Magyar Szoci­alista Párt 21 százalékon, a Fi­desz-Magyar Polgári Párt 16 százalékon áll. Az FKGP eredménye a Dunántúlon és or­szágosan egyaránt 11 százalék. A nyugati országrész válasz­tópolgárainak 64 százaléka biz­tosan elmenne szavazni esv Utolsó közvélemény-kutatás a pártok népszerűségéről Az élen a sorrend változatlan most vasárnapi választáson, csaknem 50 százalékuk pedig már pártot is választott. Ebben a körben a Magyar Szocialista Párt 33 százalékot, a Fidesz- Magyar Polgári Párt 28 száza­lékot, a Független Kisgazdapárt 19 százalékot kapna. A Szabad Demokraták Szö­vetsége a Dunántúlon a meg­kérdezettek 8 (országosan 6) százalékának a támogatását tudhatná maga mögött. A Ma­gyar Demokrata Fórum a tér­ségben 2, országosan 3, a Ke­reszténydemokrata Néppárt itt 2 (országosan 1) százalékra számíthatna. A Magyar De­mokrata Néppárt országosan 1 százalékot kapna, a Dunántúlon támogatottsága statisztikailag értékelhetetlen. Az ellenszenvlistát a Függet­len Kisgazdapárt vezeti 22 szá­zalékkal, utána következik az MSZP 18 százalékkal. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1998. ápri­lis 6-17. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 312 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonos­nak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? a nyugati országrész adatai: országos adatok: SZDSZ 8 egyéb párt 3 IIP S Q SÍ \ i

Next

/
Thumbnails
Contents