Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-25 / 97. szám

1998. április 25., szombat Megyei Körkép 3. oldal Szekszárdi kórus Budapesten A Szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus már több éve résztvevője és rendezője az országos Bárdos Lajos Zenei Heteknek. A kórust az a megtisztel­tetés érte, hogy a szekszárdi rendezvények (május 22- 24.) mellett meghívást kap­tak az Országos Zenei He­tek megnyitó ünnepségére, Budapestre. Április 26-án délelőtt a budavári Mátyás templomban Bárdos Lajos Missa tertia című művét szólaltatják meg, majd a Farkasréti temetőben a ze­neszerző sírjánál koszorúz­nak, ahol a résztvevők együttes éneke köszönti a felejthetetlen zeneszerző- karnagyot. E napot Budapesten, a Városháza nagytermében hangverseny zárja, ahol a vegyeskar más hazai és kül­földi magyar kórusokkal együtt tiszteleg a halhatat­lan, magyar zeneszerző, Bárdos Lajos emléke előtt. NO Nemzetiségi est a kettesben Harmadik éve rendeznek német nemzetiségi estet Szekszárdon, a 2. számú Általános Iskola és Diák­otthonban. Az általános iskolában évek óta oktatják a német nemzetiségi nyelvet. Most kiállítást rendeztek az isko­lában, a györkönyi tájházból hozott munkaeszközök, ru­haneműk, s egyéb kiállítási tárgyak hűen tükrözik a né­metség szokásait, hagyo­mányait. A késő délutáni rendez­vényre érkezőket finom kuglóffal és kakakóval kí­nálták. A kuglófot az ezt megelőző napon az iskola tanulói, pedagógusokkal és a német nemzetiségi egye­sület asszonyaival közösen sütötték. A nemzetiségi esten a vendéglátó iskola csoportjai is bemutatkoztak, és lehető­séget kínáltak másoknak is. A műsorban szerepeltek a Wosinsky óvodások, a i, györkönyi óvodások, a Ba­bits általános iskolások, a Dienes Valéria Általános Iskola diákjai, az V. sz. is­kola csoportjai, valamint a Zeneiskola Ifjúsági Fúvós­zenekara, s föllépett még a Mórágyi Hagyományőrző Tánccsoport. A programot német táncház zárta. (péteri) Tolnatej Rt.: együttes siker A szekszárdi székhellyel működő Tolnatej Rt. azon nagyválla­latok közé tartozik, melyek gazdasági szempontból - minden érzékelhető nehézség ellenére - évről-évre komoly eredménye­ket könyvelhetnek el maguknak. Ezt állapította meg tegnap az Rt. éves közgyűlése is, melyről Koller Ferenc elnök-vezérigaz­gató adott tájékoztatást lapunknak. — Az eredmények ismereté­ben ön nyilván nyugodtan ké­szült a közgyűlésre... — Ez valóban így van, nyu­godtan is aludtam, de azért hadd tegyem hozzá: ez annak köszönhető, hogy a megelőző 364 napban keményen dolgoz­tunk. A többes szám nem vélet­len, hiszen minden, amit el­érünk, az közös munka ered­ménye. — Hány főt alkalmaz jelen­leg a Tejipari? — A dombóvári és szek­szárdi telepeken együttesen úgy 510 főt. S ezzel összefüggésben feltétlenül említést érdemel, hogy már hosszú ideje tartani tudjuk ezt a létszámot. Azaz, nemcsak, hogy jelentős, de még csekély mértékű létszámleépí­tést sem kellett eddig alkal­maznunk. — S tovább gyarapítva a kedvező példákat: a Tolnatej Rt. Szekszárd legnagyobb adó­fizetője. — Ez így igaz, a közelmúlt­ban vehettem át az ezt megerő­sítő diplomát. Igaz, ez a legna­gyobb adófizetői státus csak részben öröm számunkra: az kétségkívül jelent valamit, hogy eredményességünknek köszönhetően 1997-ben 60 mil­lió forinttal vagyunk képesek hozzájárulni a közterhek vise­léséhez. Ugyanakkor ki az, aki szeret adót fizetni? S még va­lami: a diploma jólesett, de az még jobban esne, ha például ugyanolyan kedvezmények il­letnének meg bennünket, mint egy frissen a megyeszékhelyre Koller Ferenc fotó: gottvald települő nyugati céget. Vagy megemlíthetném az adózás vál­tozásait is: idén ezen a téren is mintegy ötven százalékos nö­vekedéssel kellett számolnunk. — Az ön által felvetett gon­dok mennyire lehetnek kedve­zőtlen hatással a Tejipari fog­lalkoztatási helyzetére, azaz: mennyire biztos ma az Rt.-nél egy munkahely? — Minden veszély ellen a Tolnatej Rt. sincs beoltva. Csak azt jelenthetem ki, hogy törek­szünk a személyi állomány hosszú távú foglalkoztatására. S egy-egy esetleges megtorpa­náskor nem azon törjük a fe­jünket, hogy miként lehetne al­kalmazottakat elbocsátani. Ép­pen fordított módon gondolko­dunk, azaz megpróbálunk munkát találni mindenkinek. Bízom benne, hogy ez hosszú távon is így lesz. — Ha jól tudom, már több évtizede annak, hogy ön átlépte a Tolnatej kapuját. — A részvénytársaságot 1990 májusa óta vezetem, de a cégnél - illetve a jogelődjénél - már 1957 óta dolgozom. Ez azt jelenti, hogy több mint negyven éve élek Tolna megyében. Úgy érzem, ennyi idő némi jogot ad arra is, hogy sajnálattal vegyek tudomásul néhány kedvezőtlen - elsősorban gazdasági jellegű, ezért bennünket is érintő - je­lenséget. Gondolok elsősorban a különböző központok, irá­nyító szervezetek megyéből való elköltözésére. Nézzük csak az élelmiszer-szakmát: hány cégnek van még a köz­pontja Szekszárdon? — Ha sokról nem is, egyről biztosan tudunk, ez pedig a Tolnatej Rt. Tervezik-e azt, hogy valamilyen újdonsággal lépjenek a piacra? — Erről a kérdésről közgyű­lésünkön is esett szó, s elárulha­tom, hogy valóban tervezünk néhány újdonságot. Elsősorban újfajta módon ízesített sajtok­kal és vajkrémekkel szeretnénk a közeljövőben a piacra lépni. Az előkészítés már javában tart, ám az köztudott, hogy a hatás­mechanizmus-vizsgálatok meg­lehetősen sok időt vesznek igénybe. Ezzel együtt a termék- fejlesztési tevékenység folya­matos, hiszen aki meg akar élni a piacon, annak nem lehet meg­állni. -szá­Az elsőfokú árvízi készültség a Sión és a Kapóson Több száz hektár víz alatt (Folytatás az 1. oldalról.) Itt 10 hektáros terület van víz alatt, szerencsére ennek jelen­tős része rét és legelő. A másik vidék, a Sió öblözete, ahol ki­sebb foltokban van víz alatt a termőföld. A meder telve van, a két zsilip pedig zárva. A har­madik területünk, a Szekszárd- Bátai öblözet, ahol 13 centi hi­ányzik az elsőfokú árvízi ké­szültséghez. Az említetteken kívül 4 me­liorációs szivattyú is működik a Sárközben, de ezek a a vízitár­sulathoz tartoznak, az üzemek, illetve a magángazdálkodók tu­lajdonában lévő szivattyúk mű­ködéséről nem tudunk informá­ciót adni. — A jelenlegi helyzetkép mennyiben tér el egy átlagos tavaszi belvízi állapottól? — A talaj telített, ha to­vábbra is csapadékos lesz az idő, amire az előrejelzések sze­rint nagy esély van, akkor akár kritikus is lehet a helyzet. A vízügyi igazgatóság nem sokat tehet, a vízfolyások levezetését segítjük és ahol erre szükség van, ott a szivattyúkkal is ráse­gítünk. Huth József, a Szekszárd- Paksi Vízitársulat igazgatója: — A vízitársulatunkhoz a közcélú vízfolyások tartoznak, a fő vízgyűjtők, a befogadó csa­tornák pedig állami tulajdonban maradtak. A társulathoz a 40 ezer hektáros Sárközből 10 ezer hektár tartozik. A város megbí­zásából a következő helyeken működtetjük a szivattyúkat: a Magúra pataknál 2 darab 22 KW-os szivattyú, az őcsényi út melletti Ebesi szivattyú is 22 KW-os, Óbereknél 4 darab 22 KW-os szivattyú, a Henrik csa­tornánál egy 10 KW-os és egy 4,5 KW-os, az őcsény-decsi ha­tárban pedig 2 darab 10 KW-os szivattyú működik a társulat kezelésében. A termőföld pri­vatizációja során több szivattyú is magánkézbe került, ezek egy része sajnos nem működik. Ä jelenlegi helyzetet az is nehe­zíti, hogy az érintett területeken az lenne az ideális, ha 3-5 évenként elvégeznék a gazdál­kodók a mélylazítást, mert ak­kor a várva-várt csapadék le tudna húzódni a talaj mélyebb rétegeibe is. Ennek hiánya je­lentős agronómiái probléma. — A vízitársulati tagok az általuk befizetett tagdíjért mit kapnak cserébe? — A küldöttgyűlés határo­zata alapján a vízitársulat fel­adata, hogy évente kétszer le kell kaszálnunk az árkokat. A szivattyúk működtetése már nem fér bele ebbe a költségbe, de a társulat ennek ellenére vál­lalta ezt a feladatot is. Mauthner Brassói professzorok vendégségben Jól alakulnak a kapcsolatok A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola vendé­geiként a brassói „Transil- vania” Egyetem három pro­fesszora tartózkodik Szek­szárdon. Sisák Ferenc, Nagy Tibor és Székely Gyula szekszárdi látogatása előtt a magyar professzorok buda­pesti világtalálkozóján vett részt. A vendégeket tegnap délelőtt fogadta Temesi Ágnes, a me­gyei közgyűlés alelnöke. A ta­lálkozón jelen volt dr. Hor­váth Béla, a pedagógiai főis­kola főigazgatója és Csáki Béla, Szekszárd alpolgármes­tere. Temesi Ágnes röviden összefoglalta a kapcsolatfel­vétel előzményeit. Mint el­hangzott, az elmúlt év őszén, Madaras Lázár, Brassó megye alelnöke kereste meg Bach Józsefet, a megyei közgyűlés elnökét azzal, hogy Brassó és Tolna megye között építsenek ki testvérmegyei kapcsolatot. Temesi Ágnes nem sokkal később látogatást tett Brassó­ban, ahol az együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Ezek egyike a mintegy 10 ezer diákot képző brassói egyetem és a szekszárdi főis­kola kapcsolatfelvétele, ami most realizálódott. Ugyanak­kor a megyei közgyűlés úgy érzi etikusnak, hogy a parla­menti-, illetve önkormányzati választások után történjen meg a hivatalos kapcsolatfel­vétel. Addig sem szünetel az együttműködés, kulturális téren lesznek közös rendez­vények, például cserekiállítás a Tolna megyei és Brassó megyei múzeumok gyűjte­ményéből és a két megye képzőművészeinek alkotásai­ból. Sisák Ferenc, a brassói egyetem magyarországi kap­csolatokért felelős professzora bemutatta az intézményt, ahol elsősorban mérnököket képez­nek, de működik orvosi, jogi, közgazdasági és zeneművé­szeti kar is. A szekszárdi főis­kola és a brassói egyetem .ke­retszerződést kíván kötni, ami négy főbb területre terjed ki: oktatók cseréje, hallgatók cse­réje, csereprogramok a sport területén (Brassó megyében sí­tábor, Tolna megyében vízi tá­bor), valamint képzőművészeti és zenei .szaktáborok cse­réje. vem ŐZSDEHÍREK Részvény pénteki záró árfolyam elózó heti tegnapi változás % Borsodchem 7000 7955 13,64 Cofinec 3500 3900 11,43 Démász 20 050 19 650-2,00 Egis 11 605 12 000 3,40 Gardénia 820 910 10,98 Graboplast 8615 8500-1,33 Humán 2800 2950 5,36 Inter-Európa Bank 16 200 16 200 0,00 Matáv 1313 1253 ^1,57 Mezőgép 5600 5600 0,00 Mól 6570 6570 0,00 Nabi 5150 4850-5,83 OTP 10 260 10 135-1,22 Prímagáz 4700 4850 3,19 Pick 13 250 13650 3,02 Pannonplast 8600 9110 5,93 Rába 3230 3300 2,17 Richter 23 095 24 900 7,82 TVK 4960 — — Zalakerámia 11 000 11 100 0,91 BUX 8759 8921 1,85 Az elmúlt hét kereskedését vegyes eredményekkel fejezhették be a befektetők. Főleg a vegyipari és gyógyszeripari részvényekkel le­hetett nagy nyereségre szert tenni, de a Gardénia papája is 10%-on felül teljesített. A Richter hét elején szerzett lendületét csak a pén­teki általános csökkenés tudta feltartóztatni. A TVK részvényével utoljára csütörtökön, 5200 forint magasságában találkozhattak az optimista befektetők, ugyanis a pénteki napon nem kereskedtek vele. Jól szerepeltek a Borsodchem papájai is, egy hét leforgása alatt 13%-ot tehettek zsebre az ügyes spekulánsok. A MÓL és a Matáv árfolyama stagnált, illetve kismértékben csökkent. Azonnali tőzsdei műveletek, portfolió-kezelés, állampapírok, határidős ügyletek, tőzsdén kívüli részvények forgalmazása: DIANA INVESTMENT RT. SZEKSZÁRDI IRODA Szekszárd, Arany János u. 19-21. Telefon: 74/414-400 A Független Kisgazda és Polgári Párt paksi fóruma Létezik alternatív gazdaságpolitika Kereszteshadjáratot hirdetünk a munkanélküliség ellen kormányra kerülésünk esetén - mondta dr. Szabadi Béla, az FKgP gazdaságpolitikai kabinetvezetője tegnap délután, Pakson, a művelődési központban tartott kampánygyűlésen. A fórumon Szabó József, Ma- docsa polgármestere, a Füg­getlen Kisgazda és Polgári Párt országgyűlési képviselő- jelöltje mutatkozott be a pak­siaknak. Az előadók sorában elsőként dr. Szabadi Béla be­szélt a párt gazdasági prog­ramjáról. A szűkös gazdasági lehetőségek közepette is ösz- szerakható egy olyan modell, amely jobb mint a jelenlegi - kezdte, majd leszögezte: a mostani kormány által sokat emlegetett gazdasági fellendü­lés is az FKgP-nek köszön­hető, bár bizonytalan, hogy megindult-e a fellendülés, hi­szen ez kevésbé mérhető. A kisgazdák mindenesetre olyan gazdasági növekedést ígérnek kormányra kerülésük esetére, amely mindenki számára ér­zékelhető lesz. Megfékezik az inflációt, csökkentik a járulé­kokat és adóterheket, meg­szüntetik a forint csúszóleér­tékelését, a természetes mo­nopóliumok (közülük is első­sorban az energiaszolgáltatók) árképzéseit ellenőrzik. Olcsó és hatékony államigazgatást hoznak létre, autópályákat épí­tenek majd, amelyek ingyene­sek lesznek, kereszteshadjára­tot hirdetnek a munkanélküli­ség ellen. Létezik alternatív gazdaságpolitika - mondta - amelyben a vidék fejlődésé­nek gyorsabb üteme kap el­sőbbséget és nem követel ál­dozatokat a lakosságtól. Az FKgP frakcióvezető-helyet­tese, dr. Homoki János a köz- biztonságról beszélt, ígérete szerint pártja ideiglenesen visszaállítja majd a halálbün­tetést és változásokat eszközöl a bírák és ügyészek tevékeny­ségében. Dr. Tamás Károly, a kisgazdák agrárkabinetjének vezetője a mezőgazdaság fel­lendítéséről szólott, kiemelve, hogy a föld tulajdonjoga csak magyar személyek kezében maradhat. -rákosi­A nyugdíjasokra tekintve Az elmúlt négy évben keletkezett többletbevétel alapvetően há­rom területet gyarapított. Jutott belőle a gyermekeknek, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a nyugdíjasok számára is. Ez a felsorolás dr. Jánosi György országgyűlési képviselőtől származik: a szocialista politikus - aki jelöltként indul a me­gyeszékhelyen - tegnap időskorúak előtt tartott előadást Szek­szárdon, a művelődési ház márványtermében. Dr. Jánosi György egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy csak maga a gyer­mekvédelmi törvény - mellyel a nagycsaládosok életét kíván­ták javítani - 20-30 milliárd fo­rintot igényelt. Azt infrastruk­túra, így az úthálózat, a környe­zetvédelmi létesítmények, a szennyvíztisztító telepek épí­tése azért fontos, mert létreho­zásuk újabb beruházásokat eredményez. A nyugdíjasok ré­szesei voltak a közelmúltban egy 19,5 százalékos járulék­emelésnek, s ezt az év második felében egy újabb 2,5 százalé­kos emelés követi. Most jutot­tunk el első alkalommal oda - mutatott rá dr. Jánosi György - hogy a növekedés mértéke fe­lülmúlta az infláció növekedé­sének mértékét. A kormány mindig is fontosnak tartotta a jó kapcsolatot a nyugdíjasokkal, az országot átszövő szervezete­ikkel: nem véletlen, hogy az úgynevezett Időskorúak Taná­csa ma is sikerrel működik a miniszterelnök mellett. Ez a szerveződés valamennyi idetar­tozó törvény- és rendelet-terve­zetet még elfogadása előtt megvitat, képviselve a nyugdí­jasok érdekeit. A hézagosnak bizonyuló, joggal kifogásolt özvegyi nyugdíjrendszer újragondo­lása és korrigálása ellenére is van adóssága is a kormány­zatnak - ismerte el dr. Jánosi György - , miután még nem sikerült a hosszú szolgálati idő utáni, régebben szerzett nyug­díjak felzárkóztatása. Ezt a gondot vagy a differenciálás elve alapján, de még inkább egy egyszeri, jelentős nyug­díjkiegészítéssel lehetne orvo­solni - természetesen már a következő kormányzati cik­lusban.-szá­i

Next

/
Thumbnails
Contents