Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-18 / 91. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. április 18., szombat „A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát, tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratá­nak teljesítésére; és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön­örökké. Amen. (Zsidók 13:20-21). A fenti igevers az egyik leg­csodálatosabb megfogalmazása a húsvéti hitnek és küldetésnek. 1. A békesség Istene kihozta Jézust a halálból! - semmilyen tényt nem támasztottak alá any- nyira, mint a feltámadást. (Az új­szövetség több mint hatvanszor közvetlenül beszél Krisztus fel­támadásáról, közvetetten pedig nagyon sokszor). „Az apostolok pedig nagy erő­vel tettek bizonyságot az Űr Jé­Jó hír zus feltánjadásáról...” (Apcs. 4:33). Hiszen a feltámadás után találkoztak vele. Pál apostol egész életét arra szánta, hogy megismerje a feltámadás erejét és ő maga is részesüljön benne. (Fi- lippi 3:7—11). Pál így fogalmaz: „Ha csak ebben az életben re- ménykedüiik a Krisztusban, min­den embernél nyomorultabbak vagyunk”. (lKor. 15:19). Te meggyőződtél már a feltá­madásodban és az üdvösséged­ben? Jézus! Krisztus azt mondja, hogy akiket neki adott az atya, azokat ő feltámasztja. (Ján. 6:39). Pál apostol így értékeli hitét: „Meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angya­lok, sem fejedelmek. .. sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten sze- retetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban”. (Róma 8:38-39). 2. Alapigénkben a feltámadás hitét követőket Isten minden jóra alkalmassá akarja tenni. „Aki te­hát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak”. (Jakab 4:17). „Legyetek készek minden jó cse­lekedetre”. (Titusz 3:1). „Azt tedd, amit helyesnek és jónak lát az Úr, hogy jó dolgod legyen .. .” (5 Mózes 6:18). Máté 19:16-ban a gazdag ifjú megkérdezi: „Mester mi jót te­gyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus tanít ebben ben­nünket! Ha már megtanultuk, ak­kor csak egyetlen problémánk marad az, hogy a gyakorlatban saját erőnkből sokszor nem sike­rül megvalósítani a jót. 3. Alapigénk itt is segít a meg­oldásban, Jézus Krisztus által Is­ten ad erőt akaratának teljesítésé­hez. „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének meg­felelően”. (Filippi 2:13). „Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat”. (Zsolt. 18:33). Isten „erőt ad a megfá­radtnak és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Akik az Úrban bíz­nak, erejük megújul” (Ezs. 40:29,31). Jézus Krisztus az ő ta­nítványait mennyei erővel ru­házza fel! (Lukács 9:1, 24:49). Ez az ígéret nekünk is szól! „Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek” ... (Apcs. 1:8). Me­ntsünk erőt Isten beszédéből is! (lKor. 1:18). Kívánom, hogy e rövid biblia­tanulmány segítsen hozzá ben­nünket egy örömtelibb földi, hét­köznapi élethez, és adjon mind- annyiónknak erőt egy reménytel­jes jövő kialakításához! Tedd hitvallásoddá: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerő­sít engem”. (Filippi 4:13). Frei Antal lelkipásztor Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisz- telet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Rejtett értékeink Tallher József és tervei „Városunkban lévő Apáturi templomunk régisége miat, és a sok esőzések miat annyira megromladozott, és erőtlene­den, hogy annak meg fogyat­kozása miat Népségünk és Köz Polgár Társaink Isteni Tisztességre tartandó engesz­telő áldozatokk el mulasztá­sában nagy ínséget szenved­nek, mivel annak leromlásátul tartván, többnyire a Templom kerittésében kénteleníttetünk ájtatosságunkat véghez vinni” - panaszkodtak Szekszárd la­kói 1793 táján. Az akkori királyi admi­nisztráció sokáig nem akarta meghallgatni őket már előtte sem: II. József úgy gondolta, hogy az anyja, Mária Terézia által kártérítés nélkül kisajátí­tott szekszárdi apátság javai elég, ha jövedelmet hoznak. Az újdonsült megyeszékhely lakói szomorú helyzetükbe nem nyugodtak bele, kérvé­nyeik, panaszaik minden újonnan választott király asz­talán ott voltak. I. Ferenc - ál­lítólag Szluha György szelí­den erőszakos kérésére - 1793-ban bízta meg Tallher Józsefet a régi apátsági temp­lom helyreállítási terveinek elkészítésével. A derék építész 1737-ben született a csehországi Ful- nekben, az Akadémia Művé­szeti Kutatócsoportjának ka­talógusa szerint „1764—1770 között Tadeus Adam Kamer schönbrunni építkezési ins­pektor rajzolója volt; 1782-től a Baudirection alkalmazottja, 1784-ben első építésze. 1788- ban a magyarországi Orszá­gos Építészeti Igazgatóság önállósulásakor az építészeti osztály vezetője lett”. Nem „udvari építész” volt csupán, ahogy azt sok más helytörté­neti munka mellett e sorok írója is vallotta. A Magyar életrajzi lexikon harmadik kö­tete felsorolja munkáit is: „Fő műve a pozsonyi Aspremont- palota. Hivatalos tervei főként iskolák, magtárak, vendéglők, létesítésére vonatkoztak. Több tervet készített a II. Jó­zsef által feloszlatott szerze­tesrendek épületeinek más cé­lokra való átalakítására. Ter­vei alapján készült az óbudai selyemgombolyító műemlék épülete. A pesti görög-keleti templom építője, Jung József Tallher tervei alapján dolgo­zott. 1795-ben a Selmecbá­nyái evangélikus templomot, 1805-ben a szekszárdi római katolikus templomot épí­tette”. Helyben vagyunk, gondolhatni a Tisztelt Ol­vasó, de ez) csak részben igaz; noha a templom márványtáb­lája is ezt az évszámot hirdeti, a felszentelés és az átadás már 1804-ben végbement, mind­össze két évvel az alapkőleté­tel után. Ezt csupán három esztendővel élte túl a tervező építész, aki Budán halt meg 1807. október 6-án. A szekszárdiak panaszát végül nem a király, hanem az élet oldotta meg: 1794. au­gusztus hetedikén leégett a 636 házzal együtt az apátsági templom is, a telekre kedvező ajánlatát megújította a vár­megye, s egy ideig a katolikus hívek ideiglenes fatemplom­ban tisztelték a Teremtőt. Tallher új tervet készített 1798. áprilisban, amelyben a Művészet Magyarországon 1780-1830 című kötet sze­rint: „az egész feladatot nagy­szabásúba monumentálisabb felfogásban oldja meg. A ket­tős pilaszterekkel tagolt belső architektúra és a hatalmas csehboltozattal fedett közép­rész - Kelényi György szerint - Melchior Hefele hatására vall”. Az i 1793-as tervvel sokban egyezett ugyan, de „meglehetősen szervetlenül illeszti rá a homlokzati tor­nyot a timpanonnal lezárt, tu­lajdonképpen befejezett archi­tektúrára. Megoldatlan részle­tei ellenére is a monumentális hatás keresését mutatja” - áll a végül 1798. május 11-én le­tisztázott rajzokról az Aka­démia korunkbeli vélemé­nyében. Izgalmas kérdés azonban, hogy az a Tallher, aki eddig már igen jeles és arányos épü­leteket tervezett, vajon miért „hibázott”? A válasz lehet meglepő, de alighanem igaz: feltételezhetjük, hogy szán­dékosan csak félig jó tervet készített. A költségek nem tet­ték lehetővé, hogy a mai me­rész tornyot is megalkossa, viszont a templom befogadó- képességének megfelelt a földszintes rész. Ezt bizonyo­san ő maga tudta a legjobban, de talán azt is, hogy a tervéről döntő bizottság majd nagyobb torony kialakítását javasolja. Ma már tudjuk, hogy így lett: az aranymetszés szabályai szerint arányosították a tor­nyot és a belső teret, s ezzel kialakult az a mű, amelyet ma Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus templo­maként csodálhatunk meg a szekszárdi Béla téren. Dr. Töttó's Gábor Az autó összetört, felejtsük el Avagy mire (nem) jó a felelősségbiztosítás? A szárazdi Ruppert Henriknének nemrég sikerült elkerülnie egy súlyosabb közlekedési balesetet. Másnap azonban arra a képtelen következtetésre jutott: részben jobb lett volna, ha au­tója frontálisan ütközik a szembejövő kocsival. Ruppertné április 14-én délután Szekszárdról tartott hazafelé. Varsád és Kistormás között egy szembejövő gépkocsi kanyar­ban előzött, az asszony az ütkö­zést elkerülendő a padkára haj­tott, majd az esős időben autója kicsúszott, és fának ütközött. A vétkes sofőr megállás nélkül tovább ment, Ruppert Henrikné azonban szerencsére megúszta kisebb sérülésekkel. Csak any- nyit látott, hogy egy fehér autó volt, típusa talán Skoda Favorit lehetett. Gépkocsijában 80-100 ezer forintos kár keletkezett. Mivel a kárt más okozta, úgy gondolta, biztosító megtéríti, hiszen fi­zette a kötelező felelősségbiz­tosítást. Ebből a hitéből a Hun­gária Biztosító gyorsan kitérí­tette, mondván, hogy ha nincs meg a másik gépkocsi tulajdo­nosa, nem tudnak fizetni. A rendőrnő nem sok jóval biz­tatta, legalább a rendszámból meg kellett volna jegyezni va­lamit - mondta. Egy fehér autót megtalálni Magyarországon ... elég kilátástalan ügy. Aztán kö­zölték vele: a biztosító ilyenkor egyet tehet, úgynevezett szíves­ségi kárfelmérést végez tízezer forintért. Ha meglesz a „tettes”, vissza lehet perelni tőle, (Utóbb felajánlották az ingyenes kár­felmérést.) Ruppertné kijelen­tette, hogy ezek után nem fizeti a felelősségbiztosítást, az autó úgysem jó. Akkor viszont a rendőrség leveheti a rendszá­mot. Adja le a rendszámot - hangzott a javaslat, úgy nem kéri számon senki. A rendszám­leadás, mint az autósok tudják, pénzbe kerül, csakúgy, mint a „rendszámfelvétel” is. Nota bene, az esetnek több tanulsága is van. Az egyik, hogy a kötelező biztosítás mi­nősített esetekre érvényes. A másik, hogy ha szembejön egy autó, jobban járunk, ha frontálisan ütközünk vele. Ha nincs is biztosítása, jót áll a MABISZ. Ruppertné egyet kért: tegyük közzé, hogy jelentkezzen nála a fehér autó tulajdonosa. Ki tudja, lehet, hogy becsön­get hozzá. (tf) Händel múzeum Nagy-Britanniában a leg­nagyobb angol zeneszer­zők egyikeként tisztelik a Halléban született barokk komponistát, Georg Fri­edrich Handelt (1685- 1759). Most végre remény van rá, hogy közadakozásból mú­zeumot rendeznek be haj­dani lakóházában. El dől az is, hogy a lottókosárból is rendelkezésre áll-e bizonyos összeg a múzeum céljaira. A Händel Museum Trust 4,3 millió márkának megfelelő összeget remél a lottóból. Ott akarnak múzeumot léte­síteni a zeneszerző emlé­kére, ahol hajdan Händel leghíresebb művét, a Messi­ást komponálta. Már besze­reztek Händel kéziratokat, egy orgonát és csembalót is. A szófogadó asszony kiszolgálja az urát Az április 4-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Keressük egymást!” Jelige: „Szeretetvonal” Negyvenkilenc éves (171/77), özvegy, szőke asszony átlagos külsővel és ápolt megjelenéssel keresi társát. Szekszárdon, szép otthonomban egyedül élek, biztos egzisztenciális kö­rülmények között. Keresem azt a magas, független úri­embert ötvenkét éves korig, aki szellemes, vidám, jelle- mes, és káros szenvedélye nincs. Kizárólag értelmi­ségi, pozícionált úr telefon­számos jelentkezését vá­rom. Jelige: „Közeli boldogság” Harmincéves (185/74) füg­getlen, káros szenvedélytől mentes fiatalember vagyok. Szeretem a sportot, zenét, természetet. Társat keresek komoly kapcsolat céljából 22-35 év közötti, szép arcú, jó alakú, érzelmekben gaz­dag, független hölgy szemé­lyében. Csak fényképes levelekre válaszolok! Jelige: „Hétköznapi csoda” Vonzó külsejű (169/66), jó- kedélyű, kiegyensúlyozott diplomás hölgy vagyok. Rendezett körülmények kö­zött, egyedül élek. Keresem egy kellemes, gyengéd, jó humorú, korrekt negy­venöt-ötvenöt éves szek­szárdi (vagy közelben lakó) értelmiségi férfi barátságát. Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük írják rá: Rejtvény! A beküldési határidő: május 1. „Miért csodálkozik, még nem hallott soha repülő halakról?" A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek a követ­kező Kedves Olvasóink: Ács Tari Anikó 7095. Újireg, Táncsics M. u. 5„ Németh Fe­renc 7171. Sióagárd, Dózsa u. 37., Sere Tibor 7150. Bonyhád, Rákóczi u. 3-5., Banizs Ferenc 7200. Dombóvár, Molnár Gy. u. 28. fsz. 3., Magyar Pétemé 7150. Bonyhád, Perczel kert 7/c.

Next

/
Thumbnails
Contents