Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-17 / 90. szám
2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1998. április 17., péntek Elkezdte kampányát az MSZP Horn Gyula sikeres folytatást ígért Lendületes zászlóbontás FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők tegnap délután a Budapesti Nemzeti Sport- csarnokot, hogy meghallgassák az MSZP kampánynyitó választási nagygyűlésének szónokát, Horn Gyula miniszterelnök-pártelnököt. A látványos külsőségekkel, ze- nével-tánccal, esztrádműsorral színesített nagygyűlésen Horn először arról a súlyos örökségről beszélt, amely 1994-ben kormányára várt, majd - miközben éles szavakkal bírálta az ellenzéket felelőtlen ígéretei miatt - pozitív mérleget állított fel a koalíció vezette ország elmúlt négy évéről. A szocialisták elnöke azt üzente a kistulajdonosoknak, a mezőgazdaságból élők százezreinek, az elszegényedett térségek lakóinak, a fiataloknak és a nyugdíjasoknak: az MSZP hisz politikája sikereiben és azon munkálkodik, hogy összefogja a magyarság legjobb erőit. Horn Gyula kijelentette: a kormányzás nem szédítette meg sem őt, sem pártja többi vezetőjét, és nyugodt lelkiismerettel vállalják a megmérettetést a májusi választásokon. Céljuk az, hogy Európának ebben a szegletében letűnjenek az előítéletek s véget érjen a nemzeti fennmaradásért folytatott örökös küzdelem. A pártelnök reményét fejezte ki, hogy a kampányban felbuzdult .jobbosok” az MSZP-ről terjesztett rémhírekkel nem tudják az embereket becsapni, majd kijelentette: Magyarország most jómódú ország lehet, ha a polgárok is azt akarják. Kérte hallgatóságát: szavazzanak a politikában a nyugalomra, a gazdaságban a növekedésre, a társadalomban az esélyre, a jólétre, a biztonságra. Szavazzanak a sikeres folytatásra! - szólította föl a szocialista párti nagygyűlés szónoka a megjelenteket. T. M. Cáfol a belügyminiszter z Átcsoportosítják az erőforrásokat Kuncze Gábor tegnap cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a kormány felfüggesztette volna a rendőrség középtávú fejlesztési programjának végrehajtását. A belügyi tárca vezetője elmondta, hogy a kormányzat nem a rendőrség adósságának rendezésére, hanem a területi szervek kiegyensúlyozott gazdálkodásának biztosítására csoportosította át a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kabinet egyidejűleg 2,8 milliárd forintos többlettámogatást nyújtott a rendőrségnek a túlórák megduplázásához és a gépkocsik kilométerkeretének havi 500 kilométerrel történő megemeléséhez. Ezáltal tehát nem kevesebb, hanem több rendőr lesz majd az utcákon. Az idei célok némi módosítását azzal indokolta a miniszter, hogy amíg a rendőrségnek anyagi gondjai vannak, nincs értelme bővíteni szervezeti rendszerét. A tervbe vett fejlesztéseket azonban, ha némileg lassabban is, de folytatják. A három évre szóló programban előirányzott 92 rendőrőrsöt is létrehozzák. Megvalósul a három évre előirányzott 4000 fős létszám- fejlesztés is. Ám csak a kétéves iskola elvégzése után kerülhetnek újabb rendőrök az utcákra. A miniszter cáfolta azt a lap- értesülést is, hogy csúszna a gépjárműtörzskönyv második félévre tervezett bevezetése. Ülésezett Szekszárdon a gazdasági és környezetvédelmi bizottság Gyógyszertárak és kérelmek Legyen a városban egységes útbaigazító rendszer Szekszárd önkormányzatának gazdasági és környezetvédelmi bizottsága tegnap délutáni ülésén elsőként a gyógyszertárakkal kapcsolatos állásfoglalás kialakítása került napirendre. Az ezzel kapcsolatos szerződés módosítását kérték az érintettek, mégpedig olyan formán, hogy az önkormányzattal szerződésben álló cég helyét a gyógyszerészek által alakított betéti társaságok vennék át. A bizottság javasolja a jelenlegi kondíciók és időtartam mellett a szerződés fentiek alapján történő módosítását. Egyetért azzal is, hogy a szekszárdi ügyeletet két gyógyszertár ossza meg, valamint azzal, hogy a mind forgalom, mind körülmények szempontjából hátrányos helyzetű egyik gyógyszertár bérleti díját mérsékeljék. Szó volt emellett a városban egy egységes útbaigazító rendszer kialakításáról. Az ezt szolgáló táblákat térítésmentesen kapná meg a város ön- kormányzata, de az egyéb következmények, az önkormányzatra háruló kötelezettségek jelenleg nem egyértelműen tisztázottak. A bizottság úgy véli, az ajánlatot össze kell hangolnia a jelenleg érvényben lévő ön- kormányzati rendelettel és természetesen vizsgálni kell az anyagi kihatásokat is. A bizottság ülésén a továbbiakban kérelmek elbírálásával foglalkozott a bizottság, amelyek közül többet csak a városi rendezési terv idén nyáron esedékes módosítása után tudnak majd érdemben tárgyalni. venter Az egységkártyák alkonya A jövőben mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli, mobil- telefonokat, valamint az Internet kódolt információs csatornáját le lehet majd hallgatni, amennyiben azt a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szakszolgálat indokoltnak tartja. A kormány tegnapi ülésén kiemelten foglalkozott a távközlési törvény módosításával, illetve a titkos információgyűjtésre szolgáló rendszerek alkalmazásának feltételeiről szóló határozattal. Mint azt Nikolits István tárca nélküli miniszter elmondta, felméréseik szerint a szervezett bűnözés elleni egyik leghatékonyabb „fegyver” a távközlési eszközök ellenőrzése. Tavaly mintegy 2000 esetben kényszerültek ilyen módszer alkalmazására s ennek több mint 60 százalékát a rendőrség kezdeményezte. A titkos információgyűjtést egyébiránt az 1994. évi rendőrségi, illetve az 1995. évi nemzetbiztonsági törvény engedélyezi és szabályozza. Ez utóbbi módosította a távközlési törvényt is, minek következtében szükségszerű volt a mostani kormányrendelet. A kábeles telefonhálózat korszerűsítése 1976 óta folyamatosan zajlik, s most nyilvánvalóan olyan modem digitális technikát kívánnak meghonosítani, amely a szükséges információgyűjtésre alkalmas szerkezet beépítését is lehetővé teszi. A költségeket mindenkinek a saját területén, magának kell állnia. A szakszolgálat mintegy 8-9 milliárd forintos fejlesztési, üzemeltetési költségeit a központi költségvetés finanszírozza. A vezetékes telefonoknál 40-60 millió forintos beruházásra lesz szükség. A két vezető rádiótelefon-társaságnak fejenként körülbelül 500 millió forintba kerül ez a kormányrendelet. A kormányrendelet kihirdetésétől számított 15. naptól egy év áll az érintettek rendelkezésére a megfelelő intézkedések megtételére. Ehhez Nikolits István még hozzátette: az egységkártyák is lehallgathatók lesznek, hiszen azonosítani tudják a tulajdonost. Szalóky Eszter A főnyeremény: DAEWOO TICO gépkocsi! ÁPRILIS 17-ÉN MÁR KÍNÁLJA AZ ÚJSÁGÁRUS Folytatódik a sztárparádé. Népszerű hazai és külföldi színészek, színésznők, énekesek mutatkoznak be új oldalukról, rejtvénybe és fejtörőbe bújtatva. A kalandra mindig kapható Jean-Paul Belmondo a címlapon és a rejtvényben * A Jó barátok a televízióból * Kovács Zsuzsa, Szörényi Örs édesanyja * Frank Sinatra, az aranyhangú férfi * A szerencsés Kéry Kitty a Kisvárosból * Mit kapunk a csókkal? * A flörtölés művészete * Egyéb érdekességek: tavaszi tojásparádé, krimi, Rodolfo bűvésziskolája és természetesen az elmaradhatatlan 101 vicc * He rezeg Kata aktuális horoszkópja * Amit pedig már szinte említeni sem kell: továbbra is egy lapban két lap. Még most is kedvező áron. ÖSSZESEN MÁSFÉL MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ NYEREMÉNY! Megkoszorúzta Tamówban Göncz Árpád magyar és Kwasniewski lengyel államfő az 1848-49. évi magyar szabadságharc lengyel hősének, Bem Józsefnek a mauzóleumát. Az Európai Unió bővítésekor törekedni kell arra, hogy a gazdasági növekedés dinamikusabb legyen az érintett országokban, és messzemenően tiszteletben kell tartani a nemzetek identitását - hangsúlyozta Budapesten „A polgári Magyarország és Európa” címmel a Batthyány Lajos és a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett konferencián Valery Gis- card d’Estaing, a Francia Köztársaság volt elnöke. Hivatalos látogatást tesz Chilében Bili Clinton amerikai elnök, aki részt vesz az amerikai államok csúcstalálkozóján is. A konferencián 34 észak- és dél-amerikai állam képviselteti magát, egyedül a kommunista Kuba nem kapott meghívót. Terrortámadás áldozata lett az orosz vezérkar egyik magas rangú tisztje. Prokopenko altábornagy ellenőrző körúton járt az Eszak-Kaukázusban, amikor ismeretlen tettesek Eszak-Oszé- tia és Ingusföld határán tüzet nyitottak az őt és kíséretét szállító gépkocsikra. Újra meg kell operálni hat héten belül Václav Havel cseh elnököt, mert el kell távolítani azt a mesterséges bélnyílást, amelyet az életmentő operáció során ültettek be az orvosok az innsbrucki egyetemi klinikán. Ellátogathatnak a magyar turisták Luxorba és környékére; ennek az egyiptomi rendőrség biztonsági intézkedéseinek köszönhetően a magyar külügyminisztérium immár nem látja akadályát. A kiadott közleményben felhívták azonban a figyelmet arra, hogy Luxorba és Asszuánba csak repülővel vagy menetrendszerű autóbusz- szal ajánlatos utazni. * Cigány kulturális központ létesítéséről készül döntést hozni a kormány - közölte Magyar Bálint kultuszminiszter a Cigány Kultúra Napja előtt. Három nappal előbb be kell jelenteni, ha társasvadászatot szerveznek a határ öt kilométeres körzetében, közölte Lovász József határőr-dandártábornok egy tegnapi tanácskozáson. A cégek közötti készpénzfizetés összeghatára 1 millióról 1,2 millió forintra emelkedik. A hasonló tárgyú szerződéseket egy szerződésnek kell tekinteni, ha megkötésük között nem telik el 8 nap. Eddig ez az idősáv 15 nap volt. Döntés a gyanú árnyékában Ha egy pályázat elbírálóira annak a gyanúnak az árnyéka vetül, hogy objektív mércével mérve nem döntöttek megalapozottan, akkor a döntéshozók kötelessége igen körültekintően utánajárni a dolognak. Éppen ilyen ügy a lapterjesztés privatizációjára kiírt pályázat, amelyről éles viták folynak és több kérdés vetődik fel: Mi táplálja a gyanút? Kezdjük azzal, hogy a bizottságot - a jelek szerint - egyetlen megfontolás vezérelte: az legyen a nyertes, aki többet ígért. Ez jól hangzik egy olyan áru esetében, amelynél csak az a szempont, hogy mind az eladó, mind a vevő megtalálja a számításait. Csakhogy a lapterjesztés nem ilyen áru, itt az eladó és a vevő számításai - mondhatni -másodlagosak a legfontosabb közeg, az olvasók érdekeihez viszonyítva. Jól jár-e a Posta? Nem, mert saját érdekei ellen, vagyis nagyon ésszerűtlenül döntött, mert árusterjesztő részvénytársaságait a lehető legrosszabb piaci helyzetbe hozta: szembeállította azokkal, akiktől a forgalma, következésképpen a bevétele függ, vagyis a lapokat előállító kiadók túlnyomó többségével. Úgy is mondhatnánk: a látszólag magasabb árért voltaképpen elkótyavetyélte saját cégeit, mert hálózatuk e kiadók nélkül, lapterjesztési szempontból, elértéktelenedett. Jól járt-e a francia vevő' és a vele társult néhány hazai kiadó? Nem, mert túl azon, hogy 8 millió dollárral rá kellett licitálniuk a versenytárs ajánlatára, a jelek szerint rossz üzletet csináltak. Ami a francia céget illeti, már a piaci belépője is hátrányos, mert nem az adott piac legnagyobb hazai szereplőivel együtt, hanem azok ellenére próbál boldogulni. Ez pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint sikertelen kísérlet. Ezen túlmenően pénzt fektet egy - már említett - elértéktelenedett hálózatba, hiszen ő is tudja: egy árus lapterjesztő hálózat értékét nem a vagyoni eszközei, hanem az általa terjesztett lapok adják (adnák). Jól jár-e az olvasó? A legnagyobb baj az, hogy vele nem törődik sem a Posta, sem a győztes (?) cég. Holott az olvasót két veszély is fenyegeti. Egyrészt gond lehet majd sajtóellátásával, mert akik erre most vállalkozni szeretnének, azoknak nincs a kezükben az áru 75 százaléka. Másrészt újabb forintokat vesznek ki a zsebéből, mert az új terjesztő cég - hajói utánaszámolt - csak akkor „lehet majd a pénzénél”, ha felemeli a terjesztési költséget, ezt pedig a kiadók kénytelenek lesznek áthárítani az olvasókra. Ha tehát senki sem jár jól, akkor ki(k)nek az érdekében hozta meg határozatát a bírálóbizottság? Kik és miért vállalták ennek a kételyeket keltő határozatnak a kockázatát? A megfigyelőben növekszik tehát a gyanú, hogy megint egyszer furcsa érdekszövetségek áldozatává válik egy jó ügy. Pedig ideje lenne, hogy a Posta eddigi monopóliuma után kerüljön avatott kezekbe a hazai lapterjesztés. P. T. Érdekvédelem A Sajtószakszervezet közleményt adott ki, amely az alábbiakat tartalmazza: A Sajtószakszervezetnek nem feladata, hogy a privatizáció során a leendő' tulajdonosok közötti vitában állást foglaljon. Mégis aggodalmát fejezi ki a lapterjesztés jelenlegi privatizációs döntésével összefüggésben, mivel féló', hogy olyan tulajdonos kezébe kerül a lapterjesztés, akinek nem érdeke az amúgy is nehéz helyzetben lévő' kiadók és lapok továbbéltetése. Ezzel együtt fenyegethet a munkanélküliség, veszélybe kerülnek a bérek, a szociális juttatások a sajtóban dolgozók körében. A privatizáció során elhangzó nagyvonalú ígérgetések korábban is léggömbként pukkadtak szét a gyakorlatban. A legnagyobb kiadókat tömörítő Kiadói Vagyonkezelő'Kft., amely kiadványaival az áruspiacnak csaknem 75 százalékát jelenti, egyértelműen érdekelt abban, hogy lapjaik megjelenjenek és a terjesztői árak egyetlenegy kiadványt se hozzanak lehetetlen helyzetbe. A munkavállalók érdeke, hogy saját kiadójuk ne egy, a lapkiadásban nem érdekelt fél profitját növelje, hanem a terjesztői feladatok átvállalásával megóvja a munkahelyeket, sőt jobb bér- és szociális feltételeket teremthessen mindenütt a saját területén.
