Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-15 / 88. szám

1998. április 15., szerda Hazai Tükör 5. oldal VÁLASZTÁSI HÍREK Szekeres Imre, a szocialista párt kampányfőnöke tegnap úgy nyilatkozott: véleménye szerint „a választások után ki­számítható kormány alakul, amit az MSZP vezet, szemben egy kevésbé kiszámítható, Tor- gyán-Orbán-Lezsák kormány­zati alternatívával”. * A Fidesz azt szeretné elérni, hogy a rendszerváltozás gazda­sági előnyeit ne csak egy szűk kör élvezze, hanem lehetőleg a társadalom egésze. Ezt Szájer József, a párt alelnöke mondta kedden Nyíregyházán. * Az MSZDP-nek, a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt­nak jó esélye van arra, hogy or­szágos listát állítson a májusi parlamenti választásokra - nyi­latkozta Kapolyi László elnök. Eddig mintegy húsz MSZDP-s induló jelöltségét igazolták vissza a választási szervek. Hí A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vezető körei elha­tárolódnak a Keresztény Elet című hetilap legfrissebb szá­mában közölt írástól, amely fel­szólítja a hívőket, hogy a kö­zelgő képviselő-választáson a jelenlegi hatalommal szemben álló centrum és jobboldal párt­jaira adják le voksukat. Hí Az SZDSZ rendezvényekkel segíti jelöltjei kampányát, de nekik kell előteremteniük a vá­lasztási küzdelemhez szükséges pénzt - közölte tegnap Gulyás József, a párt jelölő csoportjá­nak vezetője. Új, rugalmas munkavállalási formák Alkalmazottból vállalkozó A szakszervezetek határozot­tan ellenzik, hogy a munkaa­dók versenyképességre, költ­ségcsökkentésre hivatkozva a munkaviszonyból vállalkozói szerződésbe kényszerítsék a dolgozókat. Ez ugyanis hát­rányos a számukra. Wittich Tamás, az MSZOSZ al­elnöke tegnap egy szakmai konferencián meg is indokolta tiltakozásukat. A munkavi­szonyt felváltó vállalkozói forma azért hátrányos a dolgo­zóknak, mert kikerülnek a kol­lektív „szerződések hatálya, kedvezményei alól, és csőd ese­tén nem jutnak hozzá a végki­elégítéshez. Kedvezőtlen a helyzetük a nyugdíj és a táp­pénz kiszámításánál is. A munkavállalói érdekkép­viseletek csak arról hajlandók tárgyalni, hogy a munkaadók a szezonális munkacsúcsok miatt a munkaviszonyon túl létesít­hessenek polgári jogviszonyt a Szabó Albert A Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége (Mazsi- hisz) a múlt héten tiltakozott az ellen, hogy a Szabó Albert ne­vével fémjelzett Magyar Népjó­léti Szövetséget az Országos Választási Bizottság nyilvántar­tásba vette, mint a májusi par­lamenti választásokon induló pártot. A Mazsihisz szerint ezt ja szélsőséges szervezetet, [amelynek vezetői ellen bünte­tőeljárás van folyamatban, el kellene tiltani a politikától. Puskás Imre, a Belügymi­nisztérium Választási Irodájá­nak helyettes vezetője lapunk­dolgozókkal. Partnerek abban is, ha munkanélkülieket vonnak be ilyen foglalkoztatásba. Héthy Lajos, a munkaügyi tárca államtitkára szerint a pol­gári jogviszony, a határozott idejű munkaszerződés és más rugalmasabb formák szerinti foglalkoztatás EU-s elvárás, és ezt Magyarországon sem lehet figyelmen kívül hagyni. A színlelt szerződések ellen a munkaügyi ellenőrzés fellép. A bírságok 26 százalékát vetet­ték ki tavaly jogszerűtlen fog­lalkoztatás miatt, 50 százalékát illegális foglalkoztatásért, il­letve - a további részét - szín­lelt jogviszonyokért. Kameniczky István, a Mun­kaügyi Minisztérium főosz­tályvezetője aláhúzta: a bérter­hek csökkentésével a munka­adók érdekeltté tehetők több ember legális foglalkoztatásá­ban, a munkanélküliség csök­kentésében. Ez járható út, amit külföldi példák is igazolnak. is választható nak elmondta: az OVB-hez ér­kező kérelmeket a választási törvény előírásai szerint vizs­gálják, s ha egy párt azoknak megfelel, indulhat a választá­sokon. Tekintettel arra, hogy a Magyar Népjóléti Szövetséget a bíróság már pártként beje­gyezte, ez rájuk is vonatkozik. Azt is tudni kell, hogy az em­lített büntetőeljárás nem a szö­vetség, hanem annak néhány prominens tagja ellen folyik. És ameddig Szabó Alberték ellen nem születik jogerős, elmarasz­taló ítélet, ők is válászthatók. T. J. Huszonkét feljelentés rossz önkormányzati gazdálkodás miatt Nagy pénzek, szigorúbb ellenőrzések Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a jövőben erősíteni, szigorítani kell az önkormányzatok ellenőrzését. Erre a kö­vetkeztetésre jutottak az ÁSZ-ellenőrök a közelmúltban megtartott vizsgálatok tapasztalatai nyomán.- Az elmúlt napokban a szám­vevőszék két önkormányzat­nál két polgármester és egy polgármester-helyettes ellen tett feljelentést hanyag gaz­dálkodás miatt - jelentette be Kovács Árpád tegnap újság­írók előtt, egy szakmai konfe­renciát követően. - Eddig 22 esetben született feljelentés gazdálkodási hiányosságok miatt, és ezek 80 százaléka már nyomozási, illetve bíró­sági szakaszba is jutott. Erőteljesen figyelni kell az önkormányzatok gazdálkodá­sában rejlő veszélyekre. A te­lepülési önkormányzatoknál ugyanis jelenleg mintegy 1500 milliárd forint értékű vagyon összpontosul, az éves központi költségvetésből pedig mintegy 430 milliárd forintot kapnak. Ez utóbbi összeg felhasználá­sára az évenkénti zárszám­adáskor a kormány jóváhagyó­lag, majd pedig az Országgyű­lés gyakorlatilag „vakon rábó­lint” - mutatott rá a Számve­vőszék elnöke. Kovács Árpád ennek elle­nére úgy vélekedett, hogy ön­álló önkormányzati számve­vőszék létrehozása nem lát­szik indokoltnak. Mint kifej­tette, bizonyos, hogy a meg­lévő ellenőrző szervek na­gyobb figyelemmel és körül­tekintéssel eredményesen el­láthatják feladatukat. Fölvetette ugyanakkor, hogy indokolt volna különvá­lasztani a jövőben a két társa­dalombiztosítási alap számve­vőszéki ellenőrzését. A javas­latot azzal támasztotta alá, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap elsősorban és alapvetően járadékfizető szerepet tölt be, míg az Egészségbiztosítási Alap összetett gazdálkodást folytat. A privatizáció lezárulását követően újra kell gondolni a még állami kézben maradó cégek ellenőrzését, főleg a tel­jesítményre figyelve - han­goztatta Kovács Árpád, az Ál­lami Számvevőszék elnöke. Egységes marad a tb-rendszer Az esélyegyenlőség megőrzésére figyelmeztet a Világbank is Az egységes társadalombiztosítási rendszer, valamint az egészségügy közpénzekből történő változatlan finanszírozása mellett érveltek tegnap egy, az egészségügy és a gazdaság összefüggéseit elemző konferencia előadói Budapesten.- Az egészségügy értékválasz­tás előtt áll - mondta Kökény Mihály népjóléti miniszter, aki szerint ugyan sok mindenen változtatni kell, de az alapér­tékeket meg kell őrizni. Ez utóbbiak közé sorolta az egy­séges társadalombiztosítási rendszert és azt, hogy az ellá­tásból senki nem szorulhat ki. A lakossági terhek növelése, a térítési díj kiterjesztése, az erőltetett privatizáció a világ­banki szakemberek szerint is az esélyegyenlőséget veszé­lyezteti. Mikola István, a Nemzet­közi Gyógyszergyártók Egye­sületének igazgatója viszont úgy látta: miközben az értékek fenntartásának szükségességé­ről van szó, kormányzati kö­rökben ezzel éppen ellentétes terveken dolgoznak. S miköz­ben a fejlett országok mindent elkövetnek, hogy polgáraik egyenlő esélyeket élvezzenek legalább az alapszintű egész­ségügyi ellátásban, nálunk gyökeresen más irányú elgon­dolások születnek „technok­rata és fiskális műhelyekben”. Ki szolgálja az olvasó érdekeit? Folytatódik a vita a lapterjesztés privatizációjáról, miután a kiadók többségét képviselő Kiadói Vagyonkezelő Kft.-vei szemben a francia többségű Magyar Lapterjesztő Rt. nyerte az áruslapterjesztés magánosítási pályázatát. A nyertes tö­mörülés igazgatója, Szabó György keddi nyilatkozatában azt állította, hogy bármely más új kiadói hálózat kiépítése hosz- szú időt venne igénybe. A többségi kiadói konzorcium képvi­selői ezt cáfolva elmondták lapunknak: A terjesztési díjak öt évre való befagyasztásának ígérete jól hangzik, minden ígéretet azonban csak akkor vehetünk komolyan, ha azt a realitások is igazolják. Jogos ugyanis a kérdés: vajon miből kívánja a Magyar Lapterjesztő Rt. tör­leszteni a hálózatért kifize­tendő sok milliárd forintos árat? A lapterjesztésből a je­lenlegi nyereség háromszo­rosa nem termelhető ki a mos­tani terjesztési díjak mellett, márpedig csupán a felkínált vételár és kamatai megtérülé­séhez ekkora nyereségre lenne szükség. Talán emiatt szerepel az ígéretben az a különös kité­tel, hogy a forintban meghatá­rozott árak változhatnak. A lappiac háromnegyedé­nek átcsoportosítása a jelen­legi árusterjesztői hálózatból aligha jelenti a piac elaprózó­dását, hacsak olyan értelem­ben nem, hogy a Posta által ér­tékesítendő hálózatban csupán a piac töredéke maradna. Nem yilágos, miért ne lenne meg­oldható a lapok átvitele az új hálózatba. Érthetetlen az a célzás is, hogy ilyen lépés ese­tén az érintett lapok terjesztése „nem megoldott”. Az áruster­jesztés új tulajdonosának a ki­írás szerint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy minden kiadványt versenysemlegesen terjeszteni fog. Talán ez a tá­vozni készülő lapokra nem vonatkozik? Szabó György sem cáfolja, hogy az európai gyakorlat sze­rint a lapterjesztés többnyire a kiadók kezében van. Szerinte viszont ezekben az országok­ban „problémák mutatkoz­nak”. Ehhez csak annyit: ezen országok közé tartoznak pl. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország. Furcsa érv végezetül, hogy a Magyar Lapterjesztő Rt. vál­lalja az őt megbízó kiadók számára a lapterjesztést. Ezt a kiadói konzorcium hálózata is vállalná, holott erre - a nyer­tesnek nyilvánított pályázóval ellentétben - nem kötelezi sem pályázati kiírás, sem szer­ződés - nyilatkozták a kiadói konzorcium képviselői. Rendkívüli ülés. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke április 15-re összehívta a házbizottság rendkívüli ülését, hogy a frak­ciók képviselői megtárgyalhas­sák a Kisgazdapárt indítványát egy rendkívüli ülésnap össze­hívásáról. Vandálok a temetőben. Is­meretlen tettesek keddre vir­radó éjszaka vandál pusztítást végeztek a debreceni Monos- torpályi úti zsidó temetőben: hatvanöt sírkövet döntöttek le. A rendőrség forrónyomos cso­portja azonnal megkezdte a nyomozást, de nem feltételezik, hogy faji vagy vallási oka lett volna a rombolásnak; erre utaló nyomokat, feliratokat a temető­ben és környékén nem találtak. Tárgyalás a sztrájk előtt. Kedden délelőtt zárt ajtók mö­gött kezdődtek az egyeztető tárgyalások a debreceni Hajdú­sági Sütödék Rt. vezetői és a cég sztrájkbizottsága között. A szakszervezet 23 százalékos alapbérfejlesztést és a 13. havi bérjogosultságnak a kollektív szerződésben történő rögzítését szeretné elérni. Ezzel szemben a vezérigazgató 13 százalékos alapbérfejlesztést ígér. tjabb maffiagyilkosság? Megölték a budapesti bolgár nagykövetség kereskedelmi ta­nácsosát, akire a rendőrök ked­den délután találtak rá buda­pesti bérelt lakásában. A dip­lomatát brutális módon, több napja gyilkolták meg. Drog a Dunántúlon. A „pi­ramis csúcsa” közelébe jutot­tunk - közölte kedden Pózvai Albin alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szerve­zett bűnözés elleni osztályának vezetője egy kábítószer-ter­jesztő szervezet négy tagjának előzetes letartóztatása kapcsán. A rendőrök feltételezik, hogy a hazai vegyészképzés egyik központjában, Veszprém me­gye területén droggyártó labor is működik. Technikai malőr. Elmaradt Ekrem Kemál György és társai büntetőperének tegnapi tárgya­lása. Az alkotmányos rend el­leni szervezkedés bűntettének kísérletével vádolt Ekrem Ke­mál György, illetve a lőfegy­verrel való visszaélés bűntetté­vel vádolt Pallós György má­sodrendű és Sárosdi Mihály harmadrendű vádlottak perében kedden az elsőrendű vádlottról készült videofelvételek megte­kintését tervezte a Fővárosi Bí­róság, ám a kazettákat a tárgya­lásra nem sikerült előkészíteni. Stadler-per: ítélet előtt. A védőbeszédek elhangzásával kedden a kecskeméti megyei bíróságon befejeződött a Stad­ler-per tárgyalási szakasza. íté­letet jövő kedden hirdetnek. Az oktatás piacosítása a lemaradók táborát növeli Nincs tulajdonosi középosztály Magyarország - hogyan tovább? címmel két hónapon át tartó előadás-sorozatban vállalkozók, közgazdászok, szociológusok és akadémikusok mondják el véleményüket arról, hol tart ma Magyarország. Eközben saját kutatásaik eredményére ala­pozva a fejlődés irányát is jelzik. Gazsó Ferenc közgazdász la­punk kérdéseire válaszolva összefoglalta néhány gondolatát.- Hogyan tagozódik a mai ma­gyar társadalom ?- Rendkívül szélsőséges, po­larizált társadalmi szerkezet alakult ki hazánkban, alig ha­sonlít arra, ami Nyugat-Európát jellemzi. Az „underclass” olyan alsó osztályt jelent, amely nem volt képes integrálódni a társa­dalomba. A lakosság egyhar- madát kitevő osztály - munka- nélküliek, hajléktalanok, kép­zettség nélküli idősebb és fiata­labb munkavállalók, a cigány etnikum és a fejletlen infra­struktúrájú településeken élő lakosság - nem rendelkezik a felemelkedéshez szükséges erőforrásokkal. A falun élő em­berek jelentős része idetartozik: nincs olyan mezőgazdasági tu­lajdona, amiből meg lehetne élni, ám más munkalehetősége sincs.- Milyen a középosztály?- A rendszerváltást vonzóvá tevő várakozás, miszerint ki­alakul egy tulajdonosi közép- osztály - hiábavaló volt. A tu­lajdonosváltás megtörténi, de terebélyes középosztályt eddig nem eredményezett. A kialakult középosztály viszonylag jól megbecsült és megfizetett tár­sadalmi pozíciókat szerzett, amit képzettségének és tudásá­nak köszönhet. Osztálytudata is van, amit bizonyít, hogy a la­kosság 38 százaléka sorolja magát a középosztályhoz a tár­sadalmi hierarchiában.- Mi van a piramis csúcsán?- A lakosság 6 százalékát so­roljuk a tulajdonnal rendelkező osztályba, de egyes számítások szerint csupán másfél százalé­kot tesz ki. az úgynevezett új elit. Tagjai nemcsak tulajdont, hanem hatalmi pozíciót is sze­reztek.- Ön szerint megmarad ez a társadalmi szerkezet?- Erősek a megszerzett privi­légiumokhoz kötődő érdekek. Az alsó osztályból csak úgy in­dulhatnak el „liftek” a közép- osztály felé, ha a tudás, mint tőke, a társadalom széles rétege számára hozzáférhető lesz. A tudáshoz jutás költsége azon­ban ma a felhasználót terheli. Stratégiai irányváltás és ko­moly beruházás nélkül lehetet­len a leszakadók társadalmi fel- emelkedése. A tudást mindenki számára elérhetővé kell tenni. Felsőfokú oktatásban ma az adott korosztály 20 százaléka részesül, miközben az európai átlag 50 százalék körüli. Óriási a különbség.- Lesz-e változás a tulajdo­nosi szerkezetben?- Szerintem már nem. In­kább koncentráció várható, azaz csökken a tulajdonnal ren­delkezők száma. Illúzió, hogy ezután fog kialakulni egy erős tulajdonosi középosztály. Cser Emlékezés a költőre. Illyés Gyula halálának 15. év­fordulójáról emlékeztek meg tegnap a Farkasréti temető­ben. Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy Illyés össze tudta egyeztetni a magyarságot és az európaiságot. Csoóri Sándor költő bűntudatának adott hangot, amiért csak „nyugdíjazott klasszikusként” gondol­nak Illyésre. Emlékkoszorút Pomogáts Béla, Csoóri Sándor és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar Pen Club elnöke helye­zett el a költő sírjánál. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents