Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-11 / 86. szám

A TUDOMÁNY ES KULTÚRA VILÁGÁBÓL Hatodik oldal 1998. április 12.. Nem szeret férfiakkal, de még Stone-nal sem csókolózni DiCaprio a magánéletben bizonytalan A mozikban még telt házakkal megy az Oscar-esős Titanic, de a ra­jongók máris a romantikus sztár­ként tisztelt Leonardo DiCaprio új filmjére, A vasálarcosra kíváncsiak. Most erről a szerepéről beszél.- Szokatlan szerepkörben és miliőben lát­hatjuk a Dumas-regény feldolgozásában. Korábban azt mondta, hogy nem kedveli a kosztümös ßmeket...- Igen, ez igaz, de A vasálarcos valami más, egészen különleges film. Igazi meg­tiszteltetés volt a számomra, hogy olyan világnagyságokkal játszhattam egy mozi­ban, mint Gérard Depardieu, Jeremy Irons, John Malkovich és Gabriel Byme. Számomra ők valóságos bálványok. Hihe­tetlen volt, hogy együtt forgatunk. Szabad szelleműek, magabiztosak és szuverének. Ennek ellenére komolyan vették a mun­kát, s közben jól szórakoztunk. Nagysze­rű élmény volt!- Kedveli a romantikus szerepeket?- Egyáltalán nem. A meghasonlott lelke­ket sokkal könnyebb eljátszani.- Nem szereti a szerelmes jeleneteket sem?- Nem igazán.- Ez hogy lehet?- Szerepeim során férfiakkal is kellett csókolóznom például az Ez a fiúk élete vagy a Teljes napfogyatkozás című film­ben. E jelenetek után fel kellett hajtanom egy kupicával. És ha hiszi, ha nem, Sharon Stone sem hagyott bennem szép emléke­ket. Igazából csókolóztunk, nem csak imi­táltuk. De erőszakos volt, megragadta a ha­jamat, a nyakamat, holott ez nem is volt benne a forgatókönyvben.- Titanic-beli partnemője, Kate Winslet - Stone kisasszonnyal egyetértésben - az ege­kig dicséri, azt mondja, szebb férfival még soha nem találkozott.- Na jó, tudom, hogy nem vagyok csúnya, de hogy szép lennék... nem állítanám.- Milyen érzés milliók bálványának lenni?- Elbizonytalanít. Főleg, ha egy lánnyal randevúzom. Állandóan azt kérdezem ma­gamtól, vajon mit vár tőlem? Azt hiszi, hogy Rómeóval randevúzik? Miért lennék én Rómeó? Mi történik, ha észreveszi, hogy nem olyan vagyok, mint abban a sze­repemben, amelyben belém szeretett?- Idegesíti a kialakult „Leo-mánia"?- Feltétlenül. A múzeumban sem néze­gethetem a képeket nyugodtan, állandóan figyelik minden lépésemet. Ez az ár, ame­lyet a sikerért fizetnem kell. Kénytelen va­gyok elfogadni.- Úgy hírlik, veszélyesen él.- Ami a hobbijaimat illeti, igen. Imádom a bunjee-ugrást és az ejtőernyőzést. A dro­gokkal más a helyzet: elég sok szörnyű sorsot láttam ott, ahol felnőttem. Nem aka­rom úgy végezni, mint River Phoenix.- Kollégái aranyifjúnak tartják...- Imádok élni. A filmezés nehéz munka, el kell utána engedni magunkat. Én nem az a típus vagyok, aki a forgatás alatt csak a szerepével törődik. Amikor a rendező azt mondja: „action”, bebújok a figurába, ami­kor elhangzik a „cut”, kibújok belőle. Eny- nyi az egész.- Két nagy sikerű film után hogyan tovább?- Sok ajánlatot kaptam. De nyugodtan akarok dönteni. Nincs kedvem mindennap meghódítani a világot. Utazni akarok, él­vezni az életet. Tudom, most jött el az én időm. És ezt igyekszem a lehető legjobban kihasználni. Ebben csak az ösztöneimre hallgatok. Ha kedd, akkor egy újabb szappanopera A szeleburdi stáb színre lép Ha kedd, akkor Belgium - emlékez­zünk csak a szólássá vált filmcímre. Talán így lesz ez ezután, legalábbis az alkotók és a televíziós csatorna veze­tői így remélik, csak a színhely válto­zik: ha kedd, akkor tv2, vagyis az a különös televízió, ott a város szélén. Mi történik egy televízióstúdióban? Hogyan dolgozik egy televíziós stáb? Miként készül­nek a műsorok? Milyen emberi, művészi kapcsolatok alakulnak ki munka közben, s persze munka után? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket sorolnak anélkül, hogy igazán bármit is el akarnának árulni a születendő darabról azok, akik képernyőre álmodták a tv2 most induló új sorozatát, amely a TV a város szélén címet viseli. Húsvét szombatján került képernyőre a széria első darabja, hogy ettől kezdve tizen­egy héten át kedd esténként szórakoztassa a nézőket. A Szurdi Miklós rendezte tévéjáték­ban a „szeleburdi stáb” életét - ahogy a társa­ság elnöke, Pintér Dezső nevezi a sorozat hő­seit - és mindennapjaink aktualitá­sait is feldolgozzák majd. A TV a város szélén produ­cere Gát György, a Família kft. gazdája, aki nem látja sa­ját maguk konkurenciáját az új sorozatban. A főszereplők közt van Gór Nagy Mária, Ván­dor Éva, Bajor Imre és Gergely Róbert. A televíziózás kacag­tató kulisszatitkaiba avatja majd be a tizenkét fejezet azokat, akik figyelemmel kísérik, hűségesen nézik majd a részeket. A tv2 ter­vei szerint egyértelműen a né­zettség, a siker dönti majd el, foly­tatják-e a nyári szünet után a játékot, vagy sem. Tehát a közönség dönt: megéri-e a Szom­szédok vagy éppen a Família sikerszériáját a TV a város szélén. (rk) Jordán, Hobó és a többiek Kell a költészetkam Jordán Tamás is a Merlin Kommandó A nézőtéren csönd van. Kitágult gyerekszemek, figyelő felnőttek, párás tekintetek. Jordán Tamás József Attilát szaval. A Merlin Színházban, a Radnótiban, vagy éppen, mint a napokban Szombathelyen, egy magángalériában. A költőt idézi, nem csak a Költészet Napján.- A Költészet Napja körül persze sűrűsödnek a meghívá­sok - mondja Jordán Tamás ahogy nálunk egy kicsit min­den kampányszerűen megy. De végül is nem baj, mert ha ez nem lenne, még inkább háttérbe szorulna a költészet. Pedig biztos vagyok benne, hogy az emberek nem közöm­bösek, van igény a versre, ezt bizonyítja a zsúfolt nézőtér, bárhol is szerepelünk. Szombathelyről Sebő Ferenccel szin­te eufórikus hangulatban jöttünk el, olyan nagy volt a siker azon a háromnapos fesztiválon, amelyet egy ottani galéria tulajdonosa rendezett a költészet, a zene, a képzőművészet ünnepén. József Attila? Azt hiszem túl vagyunk már azon, amikor mindenféle rossz ízű, hajánál fogva előráncigált vi­ta tárgya volt a költő. Talán mindenki megértette, ennek semmi értelme, József Attila költői nagysága kétségtelen. Egyébként, hogy miként hozhat össze embereket épp az ő költészete, bizonyítja a Merlin Kommandó léte. 1992-ben a József Attila-happeningre alakult meg az a csapat, amely, azóta is együtt van, s nyugodtan mondhatom, a legkülön­bözőbb gondolkodású, művészi indíttatású színészek tud­nak és akarnak együtt dolgozni a költészet sokrétű és au­tentikus megismertetéséért: Sebőtól Márta Istvánig, Hobó- tól Selmeczi Györgyig. (róna) Ábel nyomában Mihály fi Sándor rendező képernyőre álmodta Tamási Áron Ábel-regénytrilógiáját. A népi hős, Erdély életrevaló" szülötte, az ágrólszakadt székely fiú erkölcsi tisztaságá­val, kemény munkával akarja legyőzni a szegénységet, furfangos eszével kerekedik fölül minden veszedelmen. Hosszú utat jár be: „a rengeteg” után megfordul a város­ban, majd a határon, óceánon túl, Amerikában próbál szerencsét. Nem tud azonban szabadulni emlékeitől, ha­zahívja az erdélyi táj. Végül otthon, a havasok között ta­lálja meg lelki nyugalmát. 1993-ban készült el az „Ábel a rengetegben”. Újabb évek teltek el, amíg filmszalagra került az Ábel az ország­ban és az Ábel Amerikában című film. Hiteles, magával ragadó alkotások, amelyek teljes hűséggel adják visz- sza Tamási Áron világát. A mese keveredik benne a költői realizmussal, a móka az élces humorral. Ábelt Ilyés Levente formázza. (Vasárnap, MTV1 17.50, második rész: hétfő, MTV1 |k 19.15). -szig­A kopt kódex titka Jézus a harmadik évezred küszöbén A 2000. év közeledtével egyre nő az érdeklődés annak az em­bernek az élete, történelmi hi­telessége iránt, akinek nevé­hez kötődik maga az időszámí­tás is. Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy egyre- másra jelennek meg Jézus- tárgyú könyvek a világon. A keresztény egyházak számára - érthetően - mindmáig az egyik leg­alapvetőbb legitimációs kérdés, va­lóban úgy élt és cselekedett-e Jézus, ahogy az evangéliumok tanítják. A Vatikán 1997-et Krisztus évének nyilvánította, nem titkoltan azért, mert Jézust időszerűbbnek tartja, mint valaha. Mindenesetre az eltelt FOTÓ: FEB Mostanában naponta átlag négy áj Jézus­tárgyú könyv jelenik meg kétezer év alatt rajta kívül bizonyára nem létezett senki, akiről ennyit ír­tak, gondolkodtak volna, akiben ennyien hittek volna. Valójában senki nem tudja ponto­san megmondani, talán maguk a ke­resztény hívők sem, miben rejlik Jé­zus példátlan vonzereje. A hitvitázók évszázadok óta sorozatban gyártják a Jézust demisztifikálni, deheroizálni kívánó írásaikat: „Jézus, a házassá­gon kívül született gyermek”, „Jézus, a nők bálványa”, „Jézus, a közönsé­ges csaló”. Ám a támadásokat a „Ná­záreti” alakja rezzenéstelenül állta, és minden jel szerint állni fogja a kö­vetkező kétezer évben is. A felvilágosodás antiklerikális gon­dolkodói közönséges történelmi figu­rává kívánták átfogalmazni, a kom­munisták megkísérelték teljesen száműzni, vagy ha ez nem sikerült, a szocialisztikus tanok első hirdetője­ként, mintegy „magukévá tenni”. Közben Jézus Krisztus alakja és szel­leme meghódította az összes művé­szetet, századunkban még a rockze­nét is. így lett belőle szupersztár. Mostanában naponta átlag négy új Jézus-tárgyú könyv jelenik meg. 1970 óta a statisztika 25 077 olyan könyvet jegyzett fel, amelynek címé­ben szerepel Jézus neve. Az összpéldányszám csillagászati nagy­ságrendű: 1,8 milliárd darab könyv, s ehhez még hozzá kell számolni az ennek többszörösét kitevő cikkek tö­megét. Az ezredforduló közeledtén szaporodnak az újabb és újabb au­tentikusnak kikiáltott leletek és forrá­sok is, amelyek mindig szolgálnak valamilyen szenzációval. A páratlan gyűjteményéről híres berlini Egyiptológiai Múzeum negy­venezer papirusz- és bőrfoszlányt őriz kis dobozokban. Ezek egyikét ta­nulmányozta Paul Mirecki amerikai szakértő. Kiderítette, hogy a meg­vizsgált ládikában található harminc papiruszszeletke egy kopt kódex ma­radványa, amely a IV. vagy V. szá­zadban, megírása után nem sokkal a tűz martaléka lett. A Kansas állambe­li professzor hat teljes évet áldozott arra, hogy megfejtse a foszlányok rej­télyét. Idén március 12-én azután fel­repült a szenzációs hír: a berlini lelet a második századból származó, ed­dig teljesen ismeretlen Tamás Evan­géliumának szövegrészleteit tartal­mazza. Sok szakértő szerint a Mirecki által megfejtett mondatok azt tanúsítják, hogy a legsikeresebb világvallás, a kereszténység sokkal tarkább, színe­sebb és sokoldalúbb volt annál, mint ahogy a középkori hittudomány az utókorra hagyta. A berlini lelet azon­ban még annyira új, hogy tartalmi elemzése, magyarázata csak ezután következhet. Mindenesetre a lapjain szereplő Megváltó harmonikusan il­leszkedik a zsidóság és a keresztény­ség közti megbékélés mai eszméjébe. Kenesei István Bajor Imre a Famí­liát is odahagyta a , városszéli tévéért FOTÓ: FEB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents