Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
i l j 1 ®n s 11. szombat ■* 1998. április 11. szombat f 9. oldal I Szekszárd Big Band: rajtuk az ország szeme Charlie, Tomkins enekegyüttes, Vladimir Cosma, Zorán, Ghymes együttes, Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Szóka Julianna - és a Szekszárd Big Band. A zárásként említett csapat a felsorolt előadóművészekből álló, rangos mezőnyben bizonyítja tudását, méghozzá a lehető legszélesebb nyilvánosság, remélhetőleg millión felüli közönség szeme láttára. A szekszárdi zenészek ugyanis a Magyar Televízió 1-es csatornájának ma 23 órakor kezdődő, Szombat este című műsorában lépnek fel. — Ebben a műsorban még nem volt arra precedens, hogy úgynevezett vidéki amatőr együttesek felléphettek volna - hangsúlyozza Pecze István, a Szekszárd Big Band művészeti vezetője. — Most megtört a jég, s ez egyúttal azt is jelzi, hogy az egyébként valóban vidéki amatőr, de fővárosi profi színvonalhoz méltóan dolgozó Big Band hírneve - köszönhetően a Magyar Rádióban is játszott lemezfelvételeinek - mind szélesebb körben vált ismertté. A csapat egyébként a Georgia On My Mind (Georgia jár a fejemben) című számmal debütál a televízióban, s emellett egy villáminterjú erejéig néhány lényeges információ is elhangzik az együttesről. Veszprémi András, az adás szerkesztő-rendezője ugyancsak kiváltképp figyelemre méltónak tartja a mai Szombat este című programot. — A zenei műfajok szinte teljes skáláját felvonultatjuk a műsor keretében. A nagy sztárok mellett - úgy mint Charlie, aki Eurovíziós fesztiváldalát énekli el - hadd említsem meg a ma még kevésbé ismert fiatal tehetségeket is: a 19 éves Mezőfi Gabriellára, a Sztárkereső győztesére, Auth Csilla színész-énekesnőre, valamint Szóka Júliannára, az operettverseny első helyezettjére gondolok. S természetesen nem hagyhatom ki a névsorból a Szekszárd Big Band-et sem. Már régóta szerettünk volna egy vérbeli, hangulatos big band zenét játszó csapatot bemutatni a nagyközönségnek: úgy érzem, ez a törekvésünk - bizonyíték erre a mai Szombat este - sikerrel járt. Szeri Árpád Húsvét üzenete írta Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Á{.kereszténység legnagyobb ünnepe húsvét: Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának az ünnepe. Az emlékezéshez kapcsolódik a hívő keresztények lelkében az élet értelmezése Jézus életpéldája és tanítása szerint, a lelki és erkölcsi értékek követése, a jövő távlatának a felismerése. Húsvét az egész közösség ünnepe■ is. Bár a keresztény szemlélet hozta létre, az idők folyamán a közéletben vallási tartalma elvilágiasodott. Ennek ellenére a húsvétnak ma is fontos üzenete van az egész társadalom számára. Az ember nem készen születik, élete nem problémádon, automatikusan végigpergő pálya, hanem önmagának kell az életét tudatosan megterveznie, alakítania. Tőle függ, hogy egyéni és közösségi életét miként tölti meg értelemmel és minőséggel. Húsvét ünnepének az üzenete mindenekelőtt: az emberi élet igazi tartalma a belső, személyi, erkölcsi értékekben található meg. A személy élete sokkal több és mélyebb, mint csupán a materiális értékeknek és élvezeteknek a keresése és megszerzése. Sajnos, a haszonra és a korlátlan fogyasztásra berendezkedő társadalomban az értékek elsősorban a pénz és a kényelem szempontjaira korlátozódnak. Ugyanakkor az igazságosság, a becsületesség, a lelkiismeretesség, mások önzetlen szeretete, a hűség, a kitartás, az élet feltétlen tisztelete és hasonló erkölcsi értékek nélkülözhetetlenek az egyéni és társadalmi életben. A húsvéti esemény, Jézus élete és tanítása ennek a szükségességéről hangosan beszél. Húsvét másik üzenete az erőfeszítés és az áldozat vállalása. A könnyen megszerezhető anyagi javak birtoklása elutasítja az erkölcsi értékek megszerzéséért való lelki küzdelmet. Sokan megmosolyogják az áldozatvállalást; sokaknak a rend és a törvény csak teher, amelyet ki lehet játszani; a házastársi kötelékek meglazulnak, a válások miatt egyre több család szétesik; terjed a korrupció, növekszik az erőszakos cselekedetek és bűncselekmények száma. Mindezzel szemben húsvét felmutatja az áldozatvállalás nélkülözhetetlen szerepét a személyiség formálásában és az egyre gyengülő erkölcs iség felemelésében. Végül húsvét az életet a jövő távlatába állítja, és hirdeti, hogy mindenki számára van jövő, érdemes küzdeni a magasabb lelki és erkölcsi értékek megszerzéséért. Jövőképet állít elénk. A jövőkép hiánya főként a fiatalság életfelfogását mérgezi meg, nehezíti az élet értelmének a megtalálását, pesszimizmust sugall. Húsvét viszont hirdeti, hogy a jelent a jövő távlatában lehet és kell értékelni. A lelkileg gazdag élet számára az értékekkel való igaz kapcsolat döntőjelentőségű. Az értékek megszerzését vállaló áldozatkészség nélkülözhetetlen. Az élet jövőképének a reménye belső tartást ad. Az életnek csak ott van teherbíró és beteljesítő tartalma, ahol az egyéni létben, a társas kapcsolatokban a lelki és erkölcsi értékek csorbítatlanul érvényesülhetnek. Az európai kultúra hirdeti húsvét üzenetét, és felmutatja azt az alapot, amelyre hívő és nem hívő fel tudja építeni a jelenben a személyi értékekben is gazdag egyéni és társadalmi jövőt. tizekkel a gondolatokkal köszöntőm szeretettel a lap olvasóit, és rajtuk keresztül a megye valamennyi lakóját. Versmondósiker Két évvel ezelőtt egy szép magyar beszéd versenyen a decsi Csötönyi László Kazinczy emlékérmet kapott, a bátaszéki II. Géza Gimnázium harmadikos tanulójaként. A Pápán megrendezett nemzetközi versmondóversenyen ismét remekelt, a népes mezőnyben első lett. Ma már a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 1. évfolyamán tanítói szakon, a magyar nyelv és irodalom műveltség területén tanul. Nem hagyott fel a verseléssel, a meghívásoknak igyekszik mindig eleget tenni. Ilyen meghívásnak tett eleget, amikor részt vett Pápán, az április 4-5-i III. Regősök Húrján elnevezésű nemzetközi versmondó versenyen. A városi önkormányzat, a Veszprémi Forrás Kultúra Alapítvány és a Magyar Versmondók Egyesületének közös rendezésében zajló megméretésre volt osztálytársával, Farkas Melindával utazott. A versenyt két kategóriában - ifjúsági és felnőtt - rendezték. A két elődöntő után, huszonötén, FOTÓ: GOTTVALD köztük a két Tolna megyei fiatal, jutott a döntőbe.- Három verset kellett választani. Egy Petőfi, egy XX. századi magyar költő, valamint egy szabadon választott verset. Az utóbbival, Garay: Szegzárdi bordal című versével osztatlan sikert arattam - mesélte Csötönyi László. A bírák neves művészek voltak, mint Bánffy György színművész, Bodor Palkó Pál, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Virág László, Bartók László és Pataki András előadóművészek. Róma - virágvasámaptól a feltámadásig Hívő keresztény, mindenekelőtt római katolikus számára aligha kínálkozik nagyobb élmény, mint Rómában, a Vatikánban, a pápa közelében eltölteni a húsvét előtti napokat. Rómában virágvasámapon, a húsvét előtti vasárnapon kezdődik a nagyhét. A pápa pálmaágat szentel (a mi vidékünkön barkát, melynek hamujából lesz a következő évi hamvaszószerda hamuja). A Szent Péter téren, a Bazilika körül Jézus Jeruzsálembe történt dicsőséges bevonulásának emlékére látványos körmenettel emlékeznek hívők tízezrei. Hétfő, kedd és szerda a húsvéti háromnapos lelkigyakorlat áhítatában telik. Jézus kín- szenvedéseire és Júdás árulására egykoron olaj szenteléssel emlékeztek Róma katedrálisa- iban. Ezt a szent olajat használták keresztelésre, bérmálásra, oltár- és papszentelésre. Nagycsütörtökön már fehér kendő takarja az oltárkeresztet a lateráni bazilikában is, ahol mise közben a pápa a felebarát iránti alázatos szeretet jelképeként megmossa 12 éltes paptársa lábát. A szertartás eme felemelő és szívet melengető részét csak nagyon kevesen láthatják a zsúfolt katedrális- ban, mivel a festői egyenruhában feszítő svájci gárdisták és a rendezők jórészt eltakarják a történteket. Ekkor szólalnak meg a feltámadásig hallgató római harangok utoljára, hogy hirdessék: Gloria in excelsis Deo - Dicsőség Istennek a mennyekben. A nagypéntek a Jézus halála miatti gyász és szomorúság napja a világban, ekként Rómában is. Krisztus kereszthalálának mélységesen mély fájdalmára emlékezvén a papok - a pápával, bíborosokkal, püspökökkel, kanonokokkal az élen - az oltár előtt térdre- arcra borulnak, majd Szent János szavaival emlékeznek a kínhalálra. A nagypénteki csonka mise végén az oltári- szentséget a Megváltó koporsójává átalakított egyik mellékoltárra viszik. II. János Pál nagypénteki hagyományt teremtett azzal, hogy a Szent Péter bazilika baloldali kereszthajójának egyik gyóntatószékében, személyes meghallgatás után, tucatnyi hívő bűneire ad feloldozást. Nagypéntek estéjén csak a fáklyák lobognak a római ko- losszeum peremén, amikor megkezdődik a keresztúti áhítat, a kálvária a csaknem 2000 esztendős falakon, amelyek a hagyomány szerint hitüket vértanúhalálukkal is vállaló keresztényekre emlékeztetnek. Zarándokok, turisták, rómaiak százezreinek áhítatos sorfala között vezet végig a keresztét Róma legősibb helyein, és egy ókori kettős templom teraszán végződik. Apszisán messze világít a nagypéntek estén meggyújtott tűzkereszt. A nagyszombat Rómában is a csönd, az elmélkedés, a Megváltó kínjaira és halálára emlékezés napja. Az Örök Városban kialakult liturgia szerint az istentisztelet a tűzszen- teléssel kezdődik: hagyományosan, kovából csiholt szikra kelti a lángot, amellyel meggyújtják a Jézus Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát, azzal pedig még hármat a Szentháromság szimbólumát. A keresztvíz megszentelése utáni miséből már sugárzik az Üdvözítő feltámadása miatti öröm, és a Glóriára újra megkondulnak Róma és a keresztény világ harangjai, fölhangzik a húsvéti Alleluja: Dicsérjétek az Urat! Róma nagyhetének záróeseménye a Szent Péter téri húsvéti nagymise. A pápa által bemutatott istentisztelet részeként hangzik el az Urbi et Orbi, a városnak és a világnak, a teljes búcsúval járó apostoli áldás II. János Pál, Szent Péter 263. utódának szájából. Kulcsár László
