Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

PLAKETT AZ ELSŐ POLGÁRMESTERNEK (3. oldal.) r r v MEGYEI NAPILAP 1998. ÁPRILIS 1. SZERDA ÁRA: 37 FORINT IX. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Telefonon is megrendelheti! NÉPÚJSÁG-ELŐFIZETÉS: 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-408. A paksi konzervgyár ügyében Levél a miniszterelnökhöz „Kérjük, hogy álljon mellénk, vesse latba tekintélyét és befo­lyását annak felderítésében, kinek áll érdekében megaka­dályozni, hogy a Paksi Kon­zerv Kft. az idén beindulhas­son, hogy 4-500 embernek ismét munkát és megélhetést biztosítson.” Az idézet abban a levélben áll, amelyet a paksi konzervgyár munkavállalói nevében Theo­bald Márta szakszervezeti titkár Horn Gyula miniszterelnöknek írt az elmúlt hét végén. Ezzel egyidőben dr. Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének is hasonló tartalmú levelet küldtek. Mindkét levél röviden tartalmazza a konzervgyár 1995-ben történt privatizációja óta zajló kálváriáját - amely olvasóink előtt jól ismert. Ösz- szegezve a történteket, áldat­lanként értékeli a szakszerve­zeti vezető a helyzetet, amelybe - mint írja - a dolgozók önhibá­jukon kívül keveredtek. Nem tudják kivel állnak szemben, azt sem, hogy a mi a munkavál­lalók feladata ebben a helyzet­ben. „Mi már a lehetetlennel is megpróbálkoztunk, s most már csak ez az egy lehetőség kínál­kozik számunkra, hogy az Ön segítségét kérjük. Nem tudjuk kik azok az emberek, akik bün­tetlenül packáznak velünk és kilátástalanná teszik az életün­ket.” A Legfelsőbb Bíróság elnö­kének küldött levél az ügy elő­resorolását kéri a bírósági eljá­rásban, arra hivatkozva, hogy az első fokon eljáró megyei bí­róság már döntést hozott a fel­számolás törvénytelenségei alapján, ám a felszámoló élve a törvény biztosította lehetőségé­vel úgymond az időt húzza. Információink szerint ma újabb pályázat kerül kiírásra a konzervgyár eladására, immár harmadízben, mert az előző kettő különféle okok miatt eredménytelen volt. Ennél töb­bet nem sikerült megtudnunk, vagyis a dolgozókkal együtt mi sem sejtjük, milyen érdekek konzerválják a gyár tengeri kí­gyóvá vált ügyét. -rákosi­Szezonzáró megbeszélés Konferencia az influenzáról Az ÁNTSZ Tolna Megyei In­tézete Epidemiológiai Osztá­lya tegnap konferenciát ren­dezett az influenzáról Szek- szárdon. Ez egy előadássoro­zat első része volt, a további előadások során az orvosok praxisában előforduló prob­lémákkal foglalkoznak majd. Az influenza „szezonális” be­tegség, mert többnyire októ­ber végétől a tavasz kezdetéig fordulnak elő ilyen jellegű megbetegedések. A mostani konferencia egyfajta szezon­záró megbeszélés is volt, melynek célja többek között, hogy a háziorvosok pontos in­formációkat kapjanak a teen­dőkről az influenza járvány időszakában. Szó volt to­vábbá arról is, hogy az orvo­sok által adott megbetegedési adatokat hogyan dolgozza fel a megyei ANTSZ, illetve az országos intézet. Az előadá­sokban arra a kérdésre is vá­laszt kaphattak a résztvevők, hogy a szövődményes megbe­tegedések után mi történik a kórházban, illetve a járvány­kor milyen intézkedési terv lép életbe az intézményben és ez milyen feladatokat ró rá­juk. Tájékoztatás hangzott el továbbá az influenza elleni ol­tóanyag típusairól. A megyei intézet a terüle­ten működő orvosokkal szo­rosan együttműködve tud eredményt elérni. Csak közö­sen képesek fellépni a beteg­ség, illetve a szövődmények terjedésének megállításában. Az együttműködés nemzet­közi szinten is tapasztalható, mert mint azt dr. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója el­mondta, az összegyűjtött ada­tok a világszervezethez is el­jutnak, ahol tovább vizsgálják azokat. (péteri) Készül a hely a kukoricának. A szekszárdi Aranyfürt Mezőgazdasági Szövetkezet nagy teljesítményű John Deere traktorjai már készítik a határban a helyet a kukoricának. A gépek az IFA teherautókkal kiszállított karbamid-műtrágyát az üyenkor szokásos techniká­val azonnal beledolgozzák a talajba. A terület így válik alkalmassá a vetésre, ami húsvét után, egészen pontosan április 14-én kezdődik el. fotó: gottvald károly Vegyes a fogadtatása a Penny Market dombóvári megjelenésének Vásárlói öröm, kereskedői bánat Másfél évi huzavona után úgy tűnik, hogy hamarosan Dom­bóváron is a elkezdődhet a Penny Market-hálózat egyik áru­házának építése. Az olcsó árairól ismert üzlet megjelenéséről többek véleményét kérdeztünk meg. A Polgármesteri Hivatal város­gazdálkodási irodájának veze­tője, Reichert Gyula elmondta, hogy az Arany János téren azért hiúsult meg az önkor­mányzattól megvásárolni kí­vánt területen az építkezés, mert a műemlékvédelmi ható­ság nem járult hozzá az ottani környezetbe nem igazán illő lé­tesítmény építési engedélyének kiadásához. A most kiszemelt Teleki és az Árpád utcák kö­zötti terület kereskedelmi hasznosítása nem ellentétes a város általános rendezési ter­vével. Nagy a valószínűsége annak, hogy ez esetben egyet­len hatóság sem fogja megvé­tózni az építkezést. Gyöngyösi Tibor gazdasági alpolgármester örül, hogy az új áruház megjelenésével az ed­digieknél olcsóbb bevásárlási lehetősége lesz a dombóvári és városkörnyéki lakosságnak. Reményei szerint az új áruház munkalehetőségeket is teremt. (Folytatás a 4. oldalon.) Lesz szüreti fesztivál az idén is Intézményvezetői pályázatokat adtak át az előkészítő bizott­ságnak tegnap délután a szek­szárdi közgyűlés művelődési bizottságának ülésén. Az 1-es óvodából egy, a 2-esből kettő, a 4-esből egy pályázat érkezett, míg a 3-as óvodából nem ka­pott az önkormányzat anyagot. A Babits általános iskolából in­tézményvezetői állásra egy, az 5. számú iskolából két pályázat érkezett. A középfokú intéz­mények közül a Garay gimná­ziumból egy, a Bezerédj szak- középiskolából egy, a Rózsa Ferenc Kollégiumból két pá­lyázat érkezett. Az idén is megrendezik a Szekszárdi Szüreti Fesztivált szeptember 25-27. között. A bizottság egyetértett Dránovits István szervező azon szándé­kával, hogy a mostani fesztivált a korábbiakhoz képest még színesebbé teszi többek között borkiállítással, szakmai ren­dezvényekkel, továbbá az olasz tánccsoport, és egy katonai ze­nekar meghívásával. Röviden A Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete április 2-án, csütör­tökön 18 órától tartja soron kö­vetkező összejövetelét a helyi művelődési házban. Ez alka­lommal megbeszélik az április 4-i húsvéti játszóprogram rész­leteit, az április 25-én tervezett drog-előadást, a májusi nagy­szülők napját és az ezzel egy­bekötött művészpalánta-bemu- tatkozást. Szó lesz a júniusi kamaraerdei kirándulásról és a kihívás napi programról is. Borverseny Kölesden. Ma, azaz április 1 -jén, 9 órától, a kö- lesdi művelődési házban bírál­ják a helyi borversenyre beérke­zett borokat. A mintegy 60 min­tát neves szekszárdi borászok és a Tolnai Borvidéket képviselő szakemberek zsűrizik. Az ered­ményhirdetésre április 3-án, a kölesdi hegyközségi közgyűlés keretében kerül sor. A Szekszárd Big Band ma veszi fel Budapesten a Magyar Televízió 4-es stúdiójában azt a műsorát, mely április 11 -én az 1-es csatornán kerül a tévéné­zők elé a Szombat este című program keretében. Az együttes szóban is bemutatkozik a kö­zönségnek. Útmutató, sorselemzés Tárót kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 513 Címünk: AS-B Kft Audiotex 15398p. Pl. 591. Hívás díji: 88 Ft +Áfa/perc Csengjen jól a magyar bor neve! A jövőben elsősorban a termőhelyek védettségét kell erősí­teni - hangoztatta a Völgységi Hegyközség tegnapi bonyhádi rendezvényén dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Az új bortörvény kapcsán tar­tott tanácskozáson Szabó Gá­bor, a Völgységi Hegyközség elnöke és Solymosi József par­lamenti képviselő köszöntötte a résztvevőket, akiknek Urbán András beszélt a jogszabályi változásokról. Az előadó az új törvényt termelőbarátnak ne­vezte, ám felhívta a figyelmet a ma még meglévő bürokrati­kus „fékekre”. Rámutatott: ma Magyaror­szágon a hegyközségek adatai szerint közel hetvenezer hek­táron termelnek szőlőt, szem­ben a’ KSH által közölt 130 ezer hektárral. A főtitkár sze­rint százezer hektár körüli lenne az optimális terület- nagyság. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a szőlő nagy része elöregedőben van és évente háromezer hektár­nyit kellene a növényből tele­píteni. A itthon évente mintegy 3 millió, külföldön pedig más- félmillió hektó szőlő alap­anyagú terméket adnak el a magyar termelők. Aggasztó­nak tartja, hogy az év elején 1,2 millió hektós volt az óbor­készlet, s ami különösen ag­godalomra ad okot, hogy az nagyrészt fehér fajtákból ke­rült ki. Felhívta a figyelmet a szakmai összefogás szüksé­gességére, s arra, hogy haté­konyan kell /ellépni a borpan­csolókkal szemben, illetve, hogy a gyanús terméket áru­sító kereskedelmi egységeket be kell zárni. A megjelent bortermelők egyetértettek abban, hogy el­sősorban a jó termékre kell koncentrálni, azon túl pedig a borvidékeknek ki kell alakíta­niuk saját arculatukat. Urbán szerint szakértelem­mel kell felépíteni a magyar bor imázsát, és akkor jól fog csengeni a neve a világban. S ha ez így lesz, akkor eredmé­nyesen lehetünk jelen az Eu­rópai Unió országaiban, hi­szen az EU 250 millió hektós piacán a mi másfélmilliónkkal nem konkurensek leszünk, ha­nem hab a tortán. Hangyái Hova forduljon a pedagógus? Mármint akkor, ha úgy érzi, vagy ha éppen jól tudja, hogy jo­gai egyénileg vagy kollektív módon csorbulnak? Ez a címben megfogalmazott kérdés szerepelt annak a rendezvénynek a kö­zéppontjában, melyet tegnap tartott Szekszárdon a Pedagógu­sok Szakszervezetének Tolna Megyei Szövetsége. Aki esetleg azt gondolná, hogy a pedagógus - másokhoz ké­pest - viszonylag ritkán lehet jogsértés szenvedő alanya, az bizony téved. Fülöpné Szűcs Mária szakszervezeti elnök be­vezetőjében közel egy tucat olyan esetet sorolt fel, mely azt bizonyítja, hogy az oktatásügyi dolgozók gyakran kerülhetnek nehéz helyzetbe. A legtöbb konfliktus az önkormányzatok­kal való kapcsolatból eredez­tethető. A törvény értelmében az iskolák tulajdonosai 1991 óta jórészt az önkormányzatok, a maguk teljeskörű fenntartói jogaival. Gyakori tapasztalat - hangzott el néhány példa - , hogy az önkormányzatok saját pénzügyi szempontjaik szerint értelmezik az oktatásüggyel kapcsolatos döntéseket. Leszű­kítik az igazgatói jogkört, a gazdálkodási jogkört saját ha­táskörükbe vonják, késve fize­tik ki az emelt bérkereteket. Mit lehet ilyenkor tenni? A kér­désre a meghívott vendég, Scheidlemé dr. Szöllősi Mária, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőr­zési főosztályának vezetője próbált meg válaszolni. Mon­dandójából egyértelműen kide­rült, hogy a pedagógusok iga­zából csak saját magukra szá­míthatnak: a közigazgatási hi­vatalnak nincsenek szakmai feladatai a közoktatással kap­csolatban, s ugyanez érvényes az iskolai gazdálkodási ügyekre is - ez utóbbi kifejezetten ön- kormányzati jogkör. Hasonló a helyzet az emelt bérek tekinte­tében is. Az előadó végül is arra mutatott rá: csak ott lehet jog­orvoslati eszközökkel élni, ahol arra a törvény lehetőséget biz­tosít, s az a szerencsés megol­dás, ha a vitás kérdéseket tár­gyalásos úton lehet rendezni. Fülöpné Szűcs Mária az elő­adást megköszönve a követke­zőképpen reagált az elhangzot­takra: — Bekerítettnek érez­zük magunkat. -szá-

Next

/
Thumbnails
Contents