Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-07 / 56. szám
14. oldal Gyermekvilág 1998. március 7., szombat Itt az okos bevásáriókocsi Egyszerűen zseniális találmány az intelligens bevásárlókocsi. Sétál vele az ember a hatalmas boltban, és közben egy halom pénzt takaríthat meg. A német cég terméke ugyanis jól hallható pittye- géssel hívja föl a vevő figyelmét: ennél a polcnál érdemes körülnézni, mert éppen akció van, most olcsóbban adják a mosóport, a kerti törpét, a kávét vagy miegymást. És ez még nem minden, ugyanis szemüveg nélkül is jól láthatóan jelenik meg a kocsira erősített képernyőn az éppen akciós árucikk, netán termékújdonság neve és pillanatnyi ára is. Ha meg éppen "semleges övezetben" jár a vásárló a kocsijával, akkor sem unatkozik, ugyanis bármiféle hasznos üzenet, közlemény, hirdetés megjeleníthető a képernyőn. Ha meg végképp nincs "mondanivalója" a bevásárlókocsinak, akkor a pontos időt mutatja. A kicsit bonyolult nevű készülék az elektronikus vásárlókísérő fölerősíthető bármely hagyományos bevásárlókocsira. A kijelzőt a bolt sarkaiban elhelyezett parányi infravörös adókészülékek látják el "olvasnivalóval", a hangjelzésről pedig a polcokra szerelt érzékelők gondoskodnak. A bolt vagy áruház vezetőjének asztalán van az a személyi számítógép, amellyel rendszeresen frissítheti a képernyők információit. Az új találmány arra is alkalmas, hogy a boltosok zárás után elemezzék a vásárlók útvonalát. Ennek alapján ugyanis újabb forgalomnövelő ötleteket valósíthatnak meg. Az intelligens bevásárlókocsi főpróbája után kiderült: a képernyőn ajánlott termékek forgalma 60, a többieké pedig 5 százalékkal növekedett. Három éven belül a Németország valamennyi szupermarketjét, fölszerelik a vásárlásra csábító készülékkel. Gyermekvilág-divat Horváth Andrea (Szekszárd) ruhaterve Híres indiánok Lehet, hogy felfedezők voltak? Az indiánok lakta amerikai kontinens a európai felfedező utak eredményeként nyílt meg a világ számára. Maguk az indiánok - a korábbi ismeretek szerint - ugyanakkor nem jeleskedtek a felfedezésekben, avagy a hosszú távú tengeri utazásokban. Ez az állítás egészen addig magától értetődőnek tűnt, amíg a színen meg nem jelent egy kutató. A neve Thor Heyerdahl volt. A Norvégiában 1914-ben született Heyerdahl már egészen fiatalon, 23 évesen eljutott a Csendes-óceán Fatu Hiva nevű szigetére, s ez a tudományos expedíció egy életre kijelölte tevékenységét. A szigeten elgondolkodva figyelte azokat a Kon-Tiki nagykirályt ábrázoló kőszobrokat, melyek a bennszülöttek szerint egy távoli földrészről, a tengeren túlról kerültek ide. Heyerdahl más tudósoktól eltérően nem minősítette azonnal legendának az érdekes történetet, ehelyett elkezdte tanulmányozni a „túlpart”, azaz Dél-Amerika ősi alkotásait, monumentális kőemlékeit. Hamarosan kiderült, hogy egyes perui inka, illetve az inkák előtti korból származó szobrok, illetve az azokon található motívumok között meglepő a hasonlatosság. Hosszas kutatómunka után Heyerdahl arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg ázsiai leszármazottak által lakott csendesóceáni -szigetekre valóbán eljuthattak - valamikor időszámításunk szerint 500 körül - indiánok a mostani Peru területéről. Nem inkák, mert ez az egyébként fejlett kultúrájú nép gyenge teljesítményt nyújtott tengeri hajózásban: valószínű, hogy éppen az inka térhódítás elől menekülő, világos bőrű törzs fiai szelték át az óceánt, megtéve több ezer kilométer távolságot Polinéziáig. De vajon mivel? Ma már mindenki tudja a kérdésre a választ, miután Thor Heyerdahl 1947-ben egy úgynevezett balsafa-tutajjal vágott neki öt társával együtt a perui Callao kikötőjéből a csendes-óceáni szigetek felé, hogy bebizonyítsa az átkelés lehetséges voltát. A Kon-Tiki - ezt a nevet viselte a tutaj - sikeres útja nemcsak az ősi indián hajóépítés nagyszerűségét, hanem a Dél-Ame- rika-Polinézia kapcsolat lehetőségét is fényesen igazolta. A norvég kutató ezt követően a Galapagos-szigeteken végzett ásatásokat, s talált is vagy százharminc törött agyagkorsót az egyik domb tövében. Ez a lelet újabb bizonyítékként szolgált elméletéhez, mely szerint az inkák előtti indiánok ezeken a szigeteken afféle támaszpontokat rendeztek be to- vábbnyomulásuk biztosítása érdekében. Hasonló célt szolgálhatott a Húsvét-sziget, azzal a különbséggel, hogy itt - a Délkelet-Ázsia felől ötszáz évA Hosszúfülüek szobrai az európai felfedezéskor vei később érkező, erősebb hódító megjelenéséig - meg is telepedtek az indiánok. Sőt, az egymás mellett sorakozó, úgynevezett hosszúfülű embereket ábrázoló óriási, ötven tonnás - s éppen ezért csak különleges technikával mozgatható - szobrokkal örök emléket is állítottak önmaguknak. Thor Heyerdahl szerint ugyanis „ez (a munka) nem egy csónakrakomány polinéziai fafaragó műve volt, akik (...) nekiálltak kőfejeket vésni. A klasszikus arcvonású, vöröshajú óriásokat tengerjárók faragták ki, akik olyan helyről jöttek, ahol már nemzedékek hosszú sora szerzett jártasságot a monolitok (kőtömbök) szállításában.” -száZenesarok Csipet-csapat csodái Amerika nemcsak a mozifilmjeivel, de rajzfilmjeivel is meghódította a világot. S ott, a tengerentúl, Hollywoodban jöttek rá arra az igazságra is, hogy egy jó mesefilmhez egy jól énekelhető, slágergyanús zenei betét is kell, ami megfelel a modern kor követelményeinek, vagyis akár a slágerlistákra is felkúszhat. A közelmúltban ezek a dalok jelentek meg kazettán és cd-albumon, méghozzá magyarul, Csipet-csapat csodái címmel. Itt van a televízió minden nézettségi rekordot megdöntő Kacsameséiből a három mindenre elszánt kiskacsa nótája, a kacsa-testvérpáros, Chip és Dalé, vagyis a Csipet-csapat slágere, azután Balu kapitány, a jámbor, ám kalandos életű medve dala. De szerepel még az albumon több sláger az Aladdinból, a Macskarisztokra- tákból, vagy a minden érző szívet megdobogtató afrikai történetből, a csodálatos Oroszlánkirályból. S akkor még nem is ejtettünk szót az igazi rajzfilmklasszikusokról: idetartozik a 101 kiskutya, illetve Kipling- től a Dzsungel könyve, valamint Andersen története, A kis hableány, de Milne Micimackója is. Figyelem, játék! A Record Express kiadó jóvoltából az alábbi három kérdés megfejtője egy Csipet-csapat csodái című kazettát kap jutalmul. 1. Mi a medve-kapitány neve? 2. Melyik földrészen játszódik az Oroszlánkirály története? 3. Ki a Dzsungel könyve szerzője? A Zenesarok jeligével ellátott megfejtéseket levélben kérjük a Tolnai Népújság címére - 7100, Szekszárd, Liszt tér 3. - küldeni. Előző rejtvényünk megfejtője Béres Barbara bonyhádi olvasónk, aki egy Lutricia McNeal kazettát kapott jutalmul. Játsszunk! Fogják meg! Zsuzsi megkérdi Sanyitól: — tudod-e, hogyan kell állatokat fogni? — Nem. — No, hát majd én elmondom, hogyan kell! Elefántot úgy fognak, hogy felírják egy táblára: 2x2=5. Az elefánt okos állat. Ezt látva, tömi kezdi a fejét, s mikor egészen összetöri, megfogják. Zsiráfot úgy fognak, hogy megvárják, amíg egy magas fa mellett pihenni kezd. Odamennek a fához, s egy rúd végére kötött szénacsomóval rohanni kezdenek a fa körül. A zsiráf lusta állat, csak a nyakát nyújtja a széna után, ez lassanként rácsavarodik a fára, s ekkor megfogják. Két oroszlánt úgy fognak, hogy egyet fognak, s megszorozzák kettővel. A cet fogása a legegyszerűbb, és tanulságos is. Fordított látcsővel nézik, s mikor már egészen pici, beleteszik egy szardíniás dobozba. Ezek után Zsuzsi azt mondja: — De a legérdekesebb a majomfogás. Adj rá kezet, hogy ezt senkinek sem árulod el. Sanyi kezet nyújt. Zsuzsi megfogja a kezét, s megszólal: — Majmot így fognak! Véletlen Nem kell más hozzá, mint egy vékony darab szappan, egy tükör, és az, hogy pár percig egyedül maradhassunk a szobában. Ez alatt az idő alatt az üveg törésének megfelelő vonalakat rajzoljunk a tükörre szappannal. (Ez a törés egy pontból ki1 induló s a vége felé vékonyodó vonalakból áll.) Azután vagy megvárjuk, míg valaki belép a szobába, vagy igazi üvegdarabokat ejtve a földre rjagy csörömpölést rendezünk... A vége vagy nagy nevetés, vagy egy pár pofon. (A szappant ezután nedves ruhával le lehet mosni. Vicces! — Mi van, ha valaki beteg lesz az Űrgammák-tól? — Xénia-nátha! — Ki az abszolút kancsal? — Akinek a hátán folyik a könnye. Egy kis tudomány Hova lett a neandervölgyi ember? Amikor 1856-ban egy német- országi kőbányában a munkások egy halom csontra bukkantak, azt hitték, medvét találtak. Rudolf Virhow, a híres anatómus viszont azt gondolta, hogy egy angolkóros újkőkori ember lehetett, akit agyonvertek. A 30 ezer évvel ezelőtt élt ősember földi maradványait később a lelőhelyéről nevezték el. A neandervölgyiek körül még mindig rengeteg a homály. Ma sem tudjuk, mitől pusztultak ki, s tűntek el a Földről nyomtalanul. Az a körülmény, hogy kihaltak, nem elégséges ok annak feltételezésére, hogy szükségképpen vereséget kellett szenvedniük a "magasabbrendű" ősember fajtól, a homo sapienstől. Müncheni génkutatók most engedélyt kaptak arra, hogy a mintegy százezer éves neandervölgyi csontleletből 3,5 grammnyit levágjanak és porrá törjenek. A "csonkítás" célja az volt, hogy a Jurassic Park című filmből ismert módszerrel megpróbálják rekonstruálni a neandervölgyi ember DNS- molekuláját. A tudósok a sikeres DNS- rekonstrukció eredményét ösz- szehasonlították 994 mai ember - európaiak, afrikaiak, ázsiaiak és ausztrál bennszülöttek - génállományával. Megállapították, hogy a neandervölgyi génjei nagyon eltérnek a mai emberekétől. Ez csak újabb adalék ahhoz, hogy a neandervölgyi ág az emberré válás törzsfáján vakon végződik. Ettől azonban még továbbra is eldöntetlen, hogy mi történt valójában Európában azokban az ősi időkben, amikor megjelentek az Afrikából "bevándorló" homo sapiensek. Az a legvalószínűbb, hogy mintegy ötvenezer évig békésen együtt éltek a neandervöl- gyiekkel, talán tudtak is egymásról. Mindenesetre a neandervölgyiek nem voltak buták, hiszen fejlett volt társadalmukban a halottkultusz, kommunikáltak egymással, volt tehát nyelvük, sőt még zenéltek is, amint arról a neandervölgyi leletek közelében talált síp is tanúskodik. Az sem akármilyen teljesítmény tőlük, hogy túlélték a jégkorszakot. Mindezek fényében az a legvalószínűbb, hogy az afrikai jövevények szervezettebben vadászhattak, és fokozatosan kiszoríthatták élőhelyükről, Európából és Nyugat-Azsiából a neandervölgyieket. Egyes vélemények szerint véres háborúban „számolt le” egymással a két faj, de ennek mindeddig nem találták bizonyítékát. (Például olyan maradványokat, ahol együtt található meg a két embertípus, fegyverek vannak a közelükben és felismerhető, hogy erőszakos halált haltak.) FEB Színezd ki tetszés szerint!
