Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-07 / 56. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. március 7., szombat Rejtett értékeink Csalog József Tolna megyei Ma már természetes lenne, ha valaki leírná: „Elvégre nem lomtár a múzeum, ahol mindennek helye van, ami nem mai, vagy ami érdekes”. Amikor először kinyomtatták e mondatot, öntudatos-indulatos válaszcikk része volt a Tolnamegyei Újság 1934. június 13-i számában, szerzője egy 26 éves, de már híres fiatalember. Csalog - 1937-ig Csalogo- vits - József dr. Pancsován született 1908. március 13-án. A nagybecskereki, temesvári tanulóévek után Pécsett kezdte egyetemi tanulmányait történelem-földrajz szakos bölcsészként. Mérhetetlen szorgalma és tudásvágya hamarosan a legkiválóbbak közé emelte, de egyben a fővárosba is csábította a régészet tanulmányozói körébe. Már 1929 telén az aggteleki barlang ásató csoportjának tagja, 1930-ban amikor ókor- történetből, földrajzból és régészetből doktorál, folytatja a Nemzeti Múzeumban önkéntes gyakorlatát, résztvevője a ságvári, kiskőrösi régészeti kutatásoknak, s már megjelent az Archeológiái Értesítőben a szakma elismerésével fogadott tanulmánya Földrajzi tényezők hatása Magyarország neolithikus kultúráinak kialakulására és elterjedésére címmel. A következő évben Berlinben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa az ottani ős- és ókortani múzeumban Unverzagt professzor mellett, „itt dolgozta ki közismert elméletének alapjait a magyarországi neolitikum időrendjéről s itt írta első, nagy feltűnést keltő tanulmányát is” - emlékezik Trog- mayer Ottó. Itthon a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége cseppet sem könnyű feladattal bízta meg, amikor Tolna vármegye múzeumának rendezését kéri tőle. A Kovách Aladár halála óta dr. Hadnagy Albert e rátestált feladatot a megyei levéltár vezetése mellett csak a fenntartás szintjén tudta ellátni, s így a modem képzettségű új szakember megjelenése döntő fontosságú lett. A rendszerezés és a megújítás feladata embert próbáló munka volt, rá is ment az 1933. esztendő. A vármegye - mintegy elismerésül - szinte kifejezetten Csalogo- vits Józsefre szabva hirdetett pályázatot a múzeumőri, mai szóval élve igazgatói posztra, amelyet az 1934. február 10-i határidő után egy héttel már tevékenysége neki is adtak. Hamarosan megnyílt a múzeum újjárendezett kiállítása, amit azonban a Tolnamegyei Hírlapban, jó szándékkal bár, de Müller László fanyalogva fogadott. Négy nap múlva jött Csalo- govits válasza. Ebben a bevezetőben említett szavak mellett kifejtette: „a múzeumban végzett selejtezés értelmét és szükségességét - ott, ahol azt tényleg elvégeztem - a múzeumlátogató közönség értelmesebb része saját mindennapi tapasztalataim szerint csak helyesli, véleményem mégiscsak az, hogy a múzeum őre munkájában elsősorban magasabb közművelődési szempontokat igyekszik szem előtt tartani”. E munkából maga a válaszadó is kivette részét: vasárnap délelőttönként a teljes kiállításon tartott tárlatvezetést. Emellett számos ásatást, leletmentést is vezetett. A duna- földvári - Sárdy János és társai által megtalált - mammut- lelet feltárásában még az sem akadályozta meg, hogy katonai szolgálatra hívták be . .. Az eredményeket példás gyorsasággal és szakszerűséggel tette közzé a Tolnavármegye múltjából sorozatban magyar és német nyelven. Körültekintésére jellemző, hogy még az évben megjelent tanulmányokat is idéz. Igazolódni látszott a Tolnamegyei Újság 1934. február 18-án leírt kívánalma: „A kiváló képzettségű fiatal szakember működése elé méltán tekint nagy várakozással a közönség, mert a vármegye területe igen gazdag lelőhelye a különféle korból való települési emlékeknek, amelyek szakszerű feltárása nemcsak gyarapítani fogja az eddig is világhíres múzeum anyagát, hanem sok tudományos szenzációt is ígér”. Ilyennek tarthatjuk a mammutleleten kívül a kányái kocsimmá leírását, de a maga területén a bátai apátság feltárását, sőt az újpalánki török kísérőd megtalálását is. A tolnamegyei Sárköz népi használata címmel 1940-ban önálló kötet tanúskodik Csalog néprajzi tevékenységéről is. Még a front közeledtekor, 1944-ben is ásatott a vármegyeháza belső terében, aztán 1946-ban Pécsre, 1949-ben Keszthelyre, 1951-ben Jászberénybe, 1954-ben Szentesre távozott, ahol európai hírű ásatást vezetett s több jelentős művet írt. Budapesten hunyt el 1978. május 6-án. Dr. Töttó's Gábor „Nem írok, nem olvasok, én magyar vak vagyok” Rithnovszky János fotó: nagy Róbert Hallás- és látássérült írók és költők mutatkoztak be Deesen nemrégiben. A budapesti Rithnovszky Jánost 1952. szeptember 18-án szolgálattétel közben robbanásos baleset érte, elvesztette a szeme világát, a bal kezét és jobb füle hallását. A 67 esztendős, többdiplomás Rithnovszky János bácsival Decsen találkoztunk. — Az első tanulmányomat a vakvezető kutyákat kiképző intézet felépítéséről 1956-ban készítettem el, a Vakok Szövetsége Elnökségének felkérésére. A szövetségből 1956-ban a forradalom és szabadságharcban játszott szerepem miatt örökre kizártak, de 1963-ban visszavettek. Ez idő alatt írtam meg a „Vakvezető Kutya Kiképzése” című szakkönyvet, s dolgoztam ki a vakvezetőkutya vizsgaszabályzatot. A Vakvezető Kutya Iskola felépítésére 1968-ban kértek fel. A MEOE Csepeli Sport Kutyakiképző Iskolával karöltve, a XI. kerületi KISZ bizottság és a Volán Elektronika Vállalat patronálásával a Duna-dűlősoron mintegy két hektárnyi, ma is működő Vakvezető Kutya Kiképző Iskolát építettünk. — Munkájáért elismeréseket is kapott. — A szociális munkakutya vizsgaszabályzatát és kiképzési tematikáját kidolgoztam, amelyet a MEOE akkori vezetősége elfogadott. Társadalmi elismerésként a vakvezető kutyakiképzés munkámért ezüst-babér koszorús, a szociális munkakutyákról írottakért arany koszorús krinológusi jelvényt, míg a Vakok Szövetsége részéről a vakvezetőkutya kiképző felépítéséért a Luies Braille aranyérmet kaptam. A Nagyiccéi Kutyakiképző Iskola az ott végzett elméleti és gyakorlati munkámért arany koszorús mesterkiképzői címet adományozott. A ráneveléses módszer a kutyakiképzésben és a kutya pszichológiája című szakanyagon kívül még pgy tanulmányt írtam a rávezetéses módszerről, valamint több tanulmányt az iskola működtetéséről. — Mit jelent az Ön számára az irodalom? — Nem érzem magam se költőnek, se írónak, ahhoz lényegesen több talentum kellene. Elsődlegesen szakíró vagyok. A Gondolat Kiadó felkérésével kezdődött, amikor megírtam „A Fény túlsó oldalán” című könyvemet, majd ugyanitt került kiadásra a „A láthatóvá lett láthatatlan” című szerelmes verses kötetem. Ha valaki intenzív lelki életet él - s mi vakok ilyenek vagyunk -, magunkba roskadunk, vagy kirobbanunk, s valahogyan ki kell fejezzük magunkat. Miután a zenét művelni nem tudom, így a szavakat választottam és megpróbáltam kifejezni érzelemvilágomat ezek segítségével. — Jelent-e gondot az írás, olvasás? — A sürgős munkánál a feleségem segít, a szöveget neki diktálom gépbe. A rehabilitáción megtanítottak bennünket a gépírásra, s ha alkotok, akkor magam ülők az írógéphez. Azt szoktam mondani a barátaimnak, én nem írok, nem olvasok, én magyar vak vagyok. Mert nem szeretek braillel olvasni, inkább a „Vakok világa”-ra szón tkozom. — A magánélete is viharos fordulatokat hozott. — Két feleségem hirtelen halála után jelenleg 1990 óta harmadik feleségemmel, Szacsvai Etelkával élek, akinek segítsége nélkül nehezen tudnám az önként vállalt társadalmi munkáimat végezni. Még mindig aktívan bekapcsolódom a vakvezető kutyások életébe szakmai és gyakorlati tanáccsal, valamint a vak horgászok sport tevékenységébe. 1948-tól kezdődően 1997. január 1-ig negyvennyolc és fél évet dolgoztam folyamatos munkaviszonyban és jelenleg mint nyugdíjas vak hadirokkant igyekszem hasznosítani magamat az épülő új társadalomban.- péteri A haj és a szakáll között igen nagy a különbség! A bajt már megint a nők okozzák! Az ösztrogén játszik szerepet a férfi hajhullásban Eddig a tudósok a férfiak kopaszodásáért a férfihormon hiányát tették felelőssé. Most azonban dr. Robert Smart a North Carolina állami egyetemen egy egészen más mechanizmusnak jutott a nyomára: nem hormonhiány, hanem éppen a női nemi hormon, az ösztrogén okozza a kopaszságot. Smart egy véletlen révén fedezte fel az összefüggést. Pesz- ticideknek a bőrre gyakorolt hatását vizsgálva egerek hátát leborotválta és különböző anyagokkal kezelte. Néhány anyag úgynevezett ösztrogén-blokko- lókat is tartalmazott, tehát olyan vegyszereket, amelyek gátolják az ösztrogén képződését. Ha ezekkel kezelte az egereket, kopasz hátukon hirtelen újra elkezdett nőni a szőr. Hogy mennyire lehet a kopaszság és az ösztrogén kapcsolatát az embereknél is bizonyítani, az még kutatásra vár. Most azonban már van legalább egy új kiindulópont. Dr. Ulrike Lichti a Nemzeti Rákkutató Intézet hajhagyma-szakértője szerint „egy hatóanyag teljesen világos bizonyítékával állunk szemben és ez izgalmas dolog”. Smart doktor megfigyeléseiből azt a következtetést vonja le, hogy a tipikus férfiszakáll növekedése más tényezőktől függ, mint általában a haj növekedése. „Eddig azt hittük, hogy az androgén nagyon fontos a haj növekedése szempontjából. A szakállnál ez igaz és fontos lehet. Ha azonban a fejünkön lévő hajról beszélünk, akkor ez már nem feltétlenül igaz.” Új eljárás a leukémia kezelésére Mike Eisenbei amerikai kisfiúnál 4 éves korában állapították meg a súlyos fehérvérűséget. Ennek hét éve. Ez alatt az idő alatt négyszer szenvedte végig a kemoterápia niinden kínját. Esélye arra, hogy megérheti a felnőttkort 1:20 volt. ! Most, a pubertás küszöbén édesanyja rászánta magát, hogy elfogadja dr. Steven Neudorff javaslatát egy új terápiára. Neudorff módszerének a lényege az, hogy egy extra adag sugárkezelést párosít a T-sejtekkel való manipulációval. Ezek vérben keringő lymphociták, őrsejtek, amelyek megtámadják a szervezetbe kerülő testidegen- anyagokat. Rendes transzplantáció esetén az új csontvelőt idegen anyagként fogadja a szervezet és igyekszik megsemmisíteni, kivetni magából. Ez az átültetés legnagyobb problémája. A kilökődés veszélyének csökkentése végett a szervezet ellenállóképességét ä^ minimálisra csökkentik,' i kemoterápiával, és sugárral1 redukálják a T-sejteket. Mike-nál ezeknek a lymphocitáknak a 93 százalékát kiirtották, de a maradék 7 százalék elegendőnek bizonyult a leukémiás sejtek kiirtására. A trükk az, hogy a maradék T-sejteknek elegendő erejűeknek kell lenniük e feladat elvégzéséhez, de nem lehetnek ennél erősebbek, mert akkor megindítják a transzplantált velő kilökődésének folyamatát. A siker egyelőre reményre jogosít. Az orvosok azonban óva intenek a túlzott boldogságtól. Csak akkor tekinthető Mike valóban gyógyultnak, ha két év alatt sem lehet kimutatni leukémiás sejteket a szervezetében. Egyelőre a laboratóriumi tesztek mind negatívak. Ha a kísérletet nem végzik el, Mike már nem élne. Neudorff professzor, a pittsburghi Csontvelőtranszplantációs Gyermek- klinika igazgatója Mike Eisenbei esetében véglegesítette az új terápiás eljárásának részleteit. A leukémiás betegek 60 százaléka jól reagál a kemoterápiára; akiknél ez nem hoz eredményt, azokon már csak a csontvelő-átültetés segíthet. Mike tehát jól van, terveket kovácsol, építész szeretne lenni. „Én vagyok az út, az igazság és az élet... Jn. 14,6 AJem kell magyarázni, hogy 1V milyen jelentősége van a fizikai értelemben vett utaknak, melyek országokat, országrészeket kötnek össze, vagy éppen elkerülnek sűrűn lakott területeket, hogy az ott lakókat megkíméljék a forgalom okozta ártalmaktól. Jézus fenti szavai: „Én vagyok az út ... senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam . . . ” nem a fizikai, hanem egy más dimenzióban vezető útról adnak életbevágóan fontos tájékoztatást. A fizikai erőnket igénybe vevő utakon vannak kicsiny „erőforrások”, melyekből merítve felfrissülve folytathatjuk utunkat. Am tapasztalhatjuk, hogy lelki „erőforrás” hiányában egyre elkeseredettebb, egyre reménytelenebb vállalkozás az út - az életút - folytaJó hír tása. A sehová nem vezető út helyett saját magát kínálja Jézus. Nem azt mondja, hogy a megoldás egyik útja „én vagyok”, hanem „én vagyok az út! ” Benne nincs félrevezetés, meri ő az igazság. Életutunk során - legnagyobb igyekezetünk ellenére is - erőnk, egészségünk egyre kopik, fogy. Ez alól a szabály alól maga Jézus sem volt kivétel: fizikailag. Kereszthalála ezt mutatta. „Igazában” azonban nem a tévedés zavart beismerésével, hanem az igazság-szerzés bizonyosságával indult az Atyához vezető útra. maga az eltévedés-mentesség biztosítéka: ő az igazság, sőt ő az élet. A jó út „ erőforrástól erőforrásig" vezet. Az életnek új és új élményét, gazdag tapasztalás-lehetőségét adja. Mintegy előképe annak, ami más dimenzióban, az Isten országában, vagyis az „Atyánál” elkövetkezik: Az életnek addig nem tapasztalt kibontakozása, amit a Biblia örökéletnek nevez. Minden útra indulónak megvan erre az esélye! Szilvássy Géza református lelkész Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther- tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. 18.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. h