Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-07 / 56. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. március 7., szombat Rejtett értékeink Csalog József Tolna megyei Ma már természetes lenne, ha valaki leírná: „Elvégre nem lomtár a múzeum, ahol min­dennek helye van, ami nem mai, vagy ami érdekes”. Amikor először kinyomtatták e mondatot, öntudatos-indula­tos válaszcikk része volt a Tolnamegyei Újság 1934. jú­nius 13-i számában, szerzője egy 26 éves, de már híres fia­talember. Csalog - 1937-ig Csalogo- vits - József dr. Pancsován született 1908. március 13-án. A nagybecskereki, temesvári tanulóévek után Pécsett kezdte egyetemi tanulmányait történelem-földrajz szakos bölcsészként. Mérhetetlen szorgalma és tudásvágya ha­marosan a legkiválóbbak közé emelte, de egyben a fő­városba is csábította a régé­szet tanulmányozói körébe. Már 1929 telén az aggteleki barlang ásató csoportjának tagja, 1930-ban amikor ókor- történetből, földrajzból és ré­gészetből doktorál, folytatja a Nemzeti Múzeumban önkén­tes gyakorlatát, résztvevője a ságvári, kiskőrösi régészeti kutatásoknak, s már megje­lent az Archeológiái Értesítő­ben a szakma elismerésével fogadott tanulmánya Föld­rajzi tényezők hatása Ma­gyarország neolithikus kultú­ráinak kialakulására és elter­jedésére címmel. A következő évben Berlinben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa az ottani ős- és ókortani múze­umban Unverzagt professzor mellett, „itt dolgozta ki köz­ismert elméletének alapjait a magyarországi neolitikum időrendjéről s itt írta első, nagy feltűnést keltő tanulmá­nyát is” - emlékezik Trog- mayer Ottó. Itthon a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége cseppet sem könnyű feladattal bízta meg, amikor Tolna vár­megye múzeumának rendezé­sét kéri tőle. A Kovách Ala­dár halála óta dr. Hadnagy Albert e rátestált feladatot a megyei levéltár vezetése mel­lett csak a fenntartás szintjén tudta ellátni, s így a modem képzettségű új szakember megjelenése döntő fontosságú lett. A rendszerezés és a meg­újítás feladata embert próbáló munka volt, rá is ment az 1933. esztendő. A vármegye - mintegy elismerésül - szinte kifejezetten Csalogo- vits Józsefre szabva hirdetett pályázatot a múzeumőri, mai szóval élve igazgatói posztra, amelyet az 1934. február 10-i határidő után egy héttel már tevékenysége neki is adtak. Hamarosan megnyílt a múzeum újjáren­dezett kiállítása, amit azonban a Tolnamegyei Hírlapban, jó szándékkal bár, de Müller László fanyalogva fogadott. Négy nap múlva jött Csalo- govits válasza. Ebben a beve­zetőben említett szavak mel­lett kifejtette: „a múzeumban végzett selejtezés értelmét és szükségességét - ott, ahol azt tényleg elvégeztem - a múze­umlátogató közönség értel­mesebb része saját minden­napi tapasztalataim szerint csak helyesli, véleményem mégiscsak az, hogy a mú­zeum őre munkájában első­sorban magasabb közműve­lődési szempontokat igyek­szik szem előtt tartani”. E munkából maga a válaszadó is kivette részét: vasárnap délelőttönként a teljes kiállí­táson tartott tárlatvezetést. Emellett számos ásatást, le­letmentést is vezetett. A duna- földvári - Sárdy János és tár­sai által megtalált - mammut- lelet feltárásában még az sem akadályozta meg, hogy kato­nai szolgálatra hívták be . .. Az eredményeket példás gyorsasággal és szakszerű­séggel tette közzé a Tolna­vármegye múltjából sorozat­ban magyar és német nyelven. Körültekintésére jellemző, hogy még az évben megjelent tanulmányokat is idéz. Igazo­lódni látszott a Tolnamegyei Újság 1934. február 18-án le­írt kívánalma: „A kiváló kép­zettségű fiatal szakember működése elé méltán tekint nagy várakozással a közön­ség, mert a vármegye területe igen gazdag lelőhelye a kü­lönféle korból való települési emlékeknek, amelyek szak­szerű feltárása nemcsak gya­rapítani fogja az eddig is vi­lághíres múzeum anyagát, hanem sok tudományos szen­zációt is ígér”. Ilyennek tart­hatjuk a mammutleleten kívül a kányái kocsimmá leírását, de a maga területén a bátai apát­ság feltárását, sőt az újpalánki török kísérőd megtalálását is. A tolnamegyei Sárköz népi használata címmel 1940-ban önálló kötet tanúskodik Csa­log néprajzi tevékenységéről is. Még a front közeledtekor, 1944-ben is ásatott a várme­gyeháza belső terében, aztán 1946-ban Pécsre, 1949-ben Keszthelyre, 1951-ben Jász­berénybe, 1954-ben Szentesre távozott, ahol európai hírű ásatást vezetett s több jelentős művet írt. Budapesten hunyt el 1978. május 6-án. Dr. Töttó's Gábor „Nem írok, nem olvasok, én magyar vak vagyok” Rithnovszky János fotó: nagy Róbert Hallás- és látássérült írók és költők mutatkoztak be De­esen nemrégiben. A budapesti Rithnovszky Jánost 1952. szeptember 18-án szolgálatté­tel közben robbanásos baleset érte, elvesztette a szeme vilá­gát, a bal kezét és jobb füle hallását. A 67 esztendős, többdiplomás Rithnovszky János bácsival Decsen talál­koztunk. — Az első tanulmányomat a vakvezető kutyákat kiképző in­tézet felépítéséről 1956-ban ké­szítettem el, a Vakok Szövet­sége Elnökségének felkérésére. A szövetségből 1956-ban a for­radalom és szabadságharcban játszott szerepem miatt örökre kizártak, de 1963-ban vissza­vettek. Ez idő alatt írtam meg a „Vakvezető Kutya Kiképzése” című szakkönyvet, s dolgoztam ki a vakvezetőkutya vizsgasza­bályzatot. A Vakvezető Kutya Iskola felépítésére 1968-ban kértek fel. A MEOE Csepeli Sport Kutyakiképző Iskolával karöltve, a XI. kerületi KISZ bizottság és a Volán Elektro­nika Vállalat patronálásával a Duna-dűlősoron mintegy két hektárnyi, ma is működő Vak­vezető Kutya Kiképző Iskolát építettünk. — Munkájáért elismeréseket is kapott. — A szociális munkakutya vizsgaszabályzatát és kiképzési tematikáját kidolgoztam, ame­lyet a MEOE akkori vezetősége elfogadott. Társadalmi elisme­résként a vakvezető kutyaki­képzés munkámért ezüst-babér koszorús, a szociális munkaku­tyákról írottakért arany koszo­rús krinológusi jelvényt, míg a Vakok Szövetsége részéről a vakvezetőkutya kiképző felépí­téséért a Luies Braille aranyér­met kaptam. A Na­gyiccéi Kutyaki­képző Iskola az ott végzett elméleti és gyakorlati munká­mért arany koszorús mesterkiképzői cí­met adományozott. A ráneveléses mód­szer a kutyakikép­zésben és a kutya pszichológiája című szakanyagon kívül még pgy tanulmányt írtam a rávezetéses módszerről, vala­mint több tanul­mányt az iskola mű­ködtetéséről. — Mit jelent az Ön számára az iro­dalom? — Nem érzem magam se költőnek, se írónak, ahhoz lé­nyegesen több talentum kel­lene. Elsődlegesen szakíró va­gyok. A Gondolat Kiadó felké­résével kezdődött, amikor meg­írtam „A Fény túlsó oldalán” című könyvemet, majd ugyanitt került kiadásra a „A láthatóvá lett láthatatlan” című szerelmes verses kötetem. Ha valaki in­tenzív lelki életet él - s mi va­kok ilyenek vagyunk -, ma­gunkba roskadunk, vagy kirob­banunk, s valahogyan ki kell fe­jezzük magunkat. Miután a ze­nét művelni nem tudom, így a szavakat választottam és meg­próbáltam kifejezni érzelemvi­lágomat ezek segítségével. — Jelent-e gondot az írás, olvasás? — A sürgős munkánál a fe­leségem segít, a szöveget neki diktálom gépbe. A rehabilitá­ción megtanítottak bennünket a gépírásra, s ha alkotok, akkor magam ülők az írógéphez. Azt szoktam mondani a barátaim­nak, én nem írok, nem olvasok, én magyar vak vagyok. Mert nem szeretek braillel olvasni, inkább a „Vakok világa”-ra szón tkozom. — A magánélete is viharos fordulatokat hozott. — Két feleségem hirtelen halála után jelenleg 1990 óta harmadik feleségemmel, Szacsvai Etelkával élek, akinek segítsége nélkül nehezen tud­nám az önként vállalt társa­dalmi munkáimat végezni. Még mindig aktívan bekap­csolódom a vakvezető kutyások életébe szakmai és gyakorlati tanáccsal, valamint a vak hor­gászok sport tevékenységébe. 1948-tól kezdődően 1997. ja­nuár 1-ig negyvennyolc és fél évet dolgoztam folyamatos munkaviszonyban és jelenleg mint nyugdíjas vak hadirokkant igyekszem hasznosítani maga­mat az épülő új társadalomban.- péteri ­A haj és a szakáll között igen nagy a különbség! A bajt már megint a nők okozzák! Az ösztrogén játszik szerepet a férfi hajhullásban Eddig a tudósok a férfiak kopaszodásáért a férfihormon hiá­nyát tették felelőssé. Most azonban dr. Robert Smart a North Carolina állami egyetemen egy egészen más mechanizmusnak jutott a nyomára: nem hormonhiány, hanem éppen a női nemi hormon, az ösztrogén okozza a kopaszságot. Smart egy véletlen révén fe­dezte fel az összefüggést. Pesz- ticideknek a bőrre gyakorolt ha­tását vizsgálva egerek hátát le­borotválta és különböző anya­gokkal kezelte. Néhány anyag úgynevezett ösztrogén-blokko- lókat is tartalmazott, tehát olyan vegyszereket, amelyek gátolják az ösztrogén képződé­sét. Ha ezekkel kezelte az ege­reket, kopasz hátukon hirtelen újra elkezdett nőni a szőr. Hogy mennyire lehet a ko­paszság és az ösztrogén kapcso­latát az embereknél is bizonyí­tani, az még kutatásra vár. Most azonban már van legalább egy új kiindulópont. Dr. Ulrike Lichti a Nemzeti Rákkutató In­tézet hajhagyma-szakértője szerint „egy hatóanyag teljesen világos bizonyítékával állunk szemben és ez izgalmas dolog”. Smart doktor megfigyeléseiből azt a következtetést vonja le, hogy a tipikus férfiszakáll nö­vekedése más tényezőktől függ, mint általában a haj növeke­dése. „Eddig azt hittük, hogy az androgén nagyon fontos a haj növekedése szempontjából. A szakállnál ez igaz és fontos le­het. Ha azonban a fejünkön lévő hajról beszélünk, akkor ez már nem feltétlenül igaz.” Új eljárás a leukémia kezelésére Mike Eisenbei amerikai kisfiúnál 4 éves korában állapították meg a súlyos fehérvérűséget. Ennek hét éve. Ez alatt az idő alatt négyszer szenvedte végig a kemoterápia niinden kín­ját. Esélye arra, hogy megérheti a felnőttkort 1:20 volt. ! Most, a pubertás küszöbén édesanyja rászánta magát, hogy elfogadja dr. Steven Neudorff javaslatát egy új terápiára. Neudorff módszerének a lényege az, hogy egy extra adag sugárkezelést párosít a T-sejtekkel való manipulá­cióval. Ezek vérben keringő lymphociták, őrsejtek, ame­lyek megtámadják a szerve­zetbe kerülő testidegen- anyagokat. Rendes transz­plantáció esetén az új csont­velőt idegen anyagként fo­gadja a szervezet és igyek­szik megsemmisíteni, ki­vetni magából. Ez az átülte­tés legnagyobb problémája. A kilökődés veszélyének csökkentése végett a szer­vezet ellenállóképességét ä^ minimálisra csökkentik,' i kemoterápiával, és sugárral1 redukálják a T-sejteket. Mike-nál ezeknek a lymphocitáknak a 93 száza­lékát kiirtották, de a mara­dék 7 százalék elegendőnek bizonyult a leukémiás sejtek kiirtására. A trükk az, hogy a maradék T-sejteknek ele­gendő erejűeknek kell len­niük e feladat elvégzéséhez, de nem lehetnek ennél erő­sebbek, mert akkor megin­dítják a transzplantált velő kilökődésének folyamatát. A siker egyelőre re­ményre jogosít. Az orvosok azonban óva intenek a túl­zott boldogságtól. Csak ak­kor tekinthető Mike valóban gyógyultnak, ha két év alatt sem lehet kimutatni leuké­miás sejteket a szervezeté­ben. Egyelőre a laboratóri­umi tesztek mind negatívak. Ha a kísérletet nem végzik el, Mike már nem élne. Neudorff professzor, a pittsburghi Csontvelő­transzplantációs Gyermek- klinika igazgatója Mike Ei­senbei esetében véglegesí­tette az új terápiás eljárásá­nak részleteit. A leukémiás betegek 60 százaléka jól re­agál a kemoterápiára; akik­nél ez nem hoz eredményt, azokon már csak a csont­velő-átültetés segíthet. Mike tehát jól van, terveket ková­csol, építész szeretne lenni. „Én vagyok az út, az igazság és az élet... Jn. 14,6 AJem kell magyarázni, hogy 1V milyen jelentősége van a fi­zikai értelemben vett utaknak, melyek országokat, országré­szeket kötnek össze, vagy éppen elkerülnek sűrűn lakott terüle­teket, hogy az ott lakókat meg­kíméljék a forgalom okozta ár­talmaktól. Jézus fenti szavai: „Én va­gyok az út ... senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam . . . ” nem a fizikai, hanem egy más dimenzióban vezető útról adnak életbevágóan fontos tájékozta­tást. A fizikai erőnket igénybe vevő utakon vannak kicsiny „erőforrások”, melyekből me­rítve felfrissülve folytathatjuk utunkat. Am tapasztalhatjuk, hogy lelki „erőforrás” hiányá­ban egyre elkeseredettebb, egyre reménytelenebb vállalko­zás az út - az életút - folyta­Jó hír tása. A sehová nem vezető út helyett saját magát kínálja Jé­zus. Nem azt mondja, hogy a megoldás egyik útja „én va­gyok”, hanem „én vagyok az út! ” Benne nincs félrevezetés, meri ő az igazság. Életutunk során - legna­gyobb igyekezetünk ellenére is - erőnk, egészségünk egyre ko­pik, fogy. Ez alól a szabály alól maga Jézus sem volt kivétel: fi­zikailag. Kereszthalála ezt mu­tatta. „Igazában” azonban nem a tévedés zavart beismerésével, hanem az igazság-szerzés bizo­nyosságával indult az Atyához vezető útra. maga az eltévedés-mentesség biztosítéka: ő az igazság, sőt ő az élet. A jó út „ erőforrástól erőforrásig" ve­zet. Az életnek új és új élményét, gazdag tapaszta­lás-lehetőségét adja. Mintegy előképe annak, ami más dimen­zióban, az Isten országában, vagyis az „Atyá­nál” elkövetke­zik: Az életnek addig nem ta­pasztalt kibonta­kozása, amit a Biblia örökélet­nek nevez. Min­den útra induló­nak megvan erre az esélye! Szilvássy Géza református lelkész Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisz­telet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther- tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. 18.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. h

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents