Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-07 / 56. szám
4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1998. március 7., szombat Innen-Oman Wessely Gábor, Tolnán élő publicista Agysalak című írásával bejutott a Magyar Rádió által kiírt Humorfesztivál egyik elődöntőjébe, amely március 21-én lesz hallható a rádióban. A faddi képviselőtestület március 9-én 16 órától ülést tart. A napirenden szerepel egy tájékoztató a helyi csatornamű társulat eddig végzett tevékenységéről, az érdekeltségi hozzájárulások befizetésének helyzetéről. A testület várhatóan megalkotja az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló rendeletet is. Tengelicen úgy ítélik meg, hogy ezen önkormányzati ciklusban pénzügyi szempontból ’98 lesz a legkritikusabb év, ami még az eddigieknél is szigorúbb takarékosságot követel mindenki részéről. Az elfogadott költségvetésben 19 millió forint a működési hiány. A község minden bizonnyal benyújtja az „ÖN- HIKI” pályázatot, és csak a legvégső esetben terveznek hitelfelvételt. A Tolna Városi Nyugdíjas Érdekszövetség március 9- én, hétfőn 15 órától tartja éves küldöttértekezletét, a helyi művelődési házban. A napirenden szerepel a ’ 97-ben végzett tevékenység értékelése, jelentés a tavalyi pénz- gazdálkodásról, az idei munkaprogram és a költségvetési terv. A Kölesdi Hegyközség taggyűlésén egyéb témák mellett borversenyek időpontjáról döntött a tagság. Ezek Szerint a helyi borversenyt április 3án tartják, míg a Tolnai Borvidék borversenyét május 8- án, ugyancsak Kölesden rendezik meg. A Tolnai Kertbarátkor hétfőn, 18 órától tartja újabb összejövetelét a helyi művelődési házban. A téma ezúttal a szőlőtermesztés és borászat tolnai fejlődése, a szekszárdi borversenyen elért eredmények tükrében. Az összejövetelen tájékoztató hangzik el a március 20-án esedékes kertbarát eseményről. Április elsejétől emelkednek az intézményi térítési díjak Tengelicen, a képviselők döntése alapján csak kismértékben. A községben a törvényben előírtakon felül, minden gyermek továbbra is részesül étkezési kedvezményben. Tengelicen egyébként ’95 óta nem volt normaemelés. A tolnai német kisebbségi önkormányzati testület eheti ülésén elhangzott, hogy azok a tolnai pedagógusok, akik a törvény által előírtaknak megfelelnek, megkapják a nemzetiségi pótlékot. A kisebbségi önkormányzat 5 ezer Ft-ot biztosít a tolnai Il-es iskolának, amely a kisebbségek napján német versenyt rendezett. Elfogadták a kölesdi költségvetést, amely a gázberuházásból adódóan idén a szokásosnál magasabb, 157 millió Ft főösszegű. Kölesden jelenleg 10 millió forint a forráshiány, de a község - hasonlóan ’ 97-hez - idén is „nullszaldót” szeretne elérni, hitelfelvétel nélkül. A híresztelés alaptalan „Csinált” romaügy Faddon? (Folytatás az 1■ oldalról.) — Több szempontból sem igaz a szóbeszéd. Egyrészt ilyen célú pályázatokat nem írnak ki. Másrészt az önkormányzatnak nincs is ennyi építési telke. A beépítésre alkalmas néhány területre mindeddig vásárló nem jelentkezett. Ahhoz pedig, hogy számos családot le tudjunk telepíteni, kisajátítások kellenének, oda infrastruktúrát kellene vinni, amire a községnek belátható időn belül nem lesz pénze. Tehát ilyesmit nem vállalhat fel a község. A polgármester hozzátette, hogy az önkormányzat természetesen nem tilthatja meg senkinek, hogy Faddra költözzön, sem azt, hogy a helybéliek bárkinek is eladják házaikat. Ha a helyiek ragaszkodnak a helyi közösségi viszonyokhoz, azért elsősorban maguknak kell tenniük. Információink szerint elképzelhető, hogy a faddiak fogékonysága a mostani hírekre a hetvenes évek végén lezajlott „betelepítésből” táplálkozik. Állítólag akkor a helybélieknek kellemetlen tapasztalataik is voltak a Paksról áttelepült cigány családokkal kapcsolatban. A mostani eset hátterében többen politikai szándékot sejtenek, amelynek célja a helyi vezetés eddigi sikereinek elhomályosítása. -htOlyan a költségvetés, amilyen a város — Nem lehet olyan költségvetést elfogadni, ami nincs szinkronban a korábbi döntésekkel, a kialakult struktúrával — hangsúlyozza Stróbl József tolnai alpolgármester, a héten elfogadott tolnai büdzsé „levezénylője”. — A ’ 98-as költségvetéstervezet első változata szerint 170 millió Ft jogos kiadásnak nem volt meg a fedezete. Az elfogadott büdzsé mennyire tudta kezelni ezeket az igényeket? — Az a 170 millió sem tartalmazott minden jogos igényt, mivel ezen felül számolni kellett a tavalyi testületi döntések idei pénzügyi kihatásaival is. így tehát körülbelül 200 millió Ft-os igényről kell beszélni, ami zavartalan működést feltételezett volna. Ám ebből mintegy 150 milliót el kellett vetni. — Sok vita volt arról is, hogy melyek a kötelező feladatai az önkormányzatnak. Végül is szerepel-e a költségvetésben olyan tétel, amit nem lenne kötelezőfelvállalnia a városnak? — Én személy szerint úgy érzem, a költségvetésben nincs olyan tétel, ami ne lenne feladata a városnak. Inkább az a vitatott, hogy annak a területnek, amit kötelezően finanszírozni kell, mi a kötelező alapja, és mi van ezen felül. Ezt persze mindenki az alapján ítéli meg, milyen közegben mozog. — Egy képviselő megalkuvó költségvetésnek nevezte ezt a büdzsét. Ez a kívülálló számára azt is jelentheti, hogy bizonyos kényes döntések felvállalásával lehetett volna javítani a gazdálkodási terven. — Én nem így értem. Minden bizottság, minden részterület belátta azt, hogy nem lehet 100 %-ig teljesíteni az igényeket, és ezért megalkuvó az egész. Én azt hangsúlyoznám ki, hogy ez a költségvetés a város mostani állapotáról szól. Nem lehet olyan költségvetést Come on, Barbie! Tud valamit ez a tolnai zenészklub. Ha csak egy buli erejéig is - mint például múlt pénteken de bele tud hozni ebbe az el- barbisodott életbe egy kis jóféle zenét, meghittséget, jóindulatú egymásra figyelést, a meggyőződést, hogy ezek között a mai fiatalok között sokan vannak, akik egyáltalán nem olyan vészesek, sőt, hogy (majdnem) olyan jó srácok, mint mi voltunk annak idején. De mielőtt még az embernek könnyek szöknének a szemébe nosztalgia gyanánt, akkor a zenészklub azért rávilágít, hogy a „kamon barbi, ledzgó parti”-feeling immár kitörölhetetlen a kilencvenes évek kultúrájából, de legalább lehet rajta egy jót röhögni. Mondom, a tolnai zenészklub tud valamit. -s— elfogadni, ami nincs szinkronban a korábbi döntésekkel, a kialakult struktúrával. Ahhoz, hogy bizonyos feladatok esetleg kikerüljenek a költségvetésből, testületi döntések kellenek. De ezeket a határozatokat nem a költségvetés időszakában kell meghozni, hanem korábban. — Sokan egyetértenek azzal, hogy szükséges átalakítani az intézményi struktúrát. Igaz-e az az állítás, - ami ezt a véleményt alátámasztaná - hogy az intézmények működtetéséhez sincs elég pénze a városnak? — Ha ennyire leegyszerűsítjük a kérdést, akkor azt a választ lehet adni, hogy ez a költségvetésben valóban így jelenik meg. De a dolog ennél jóval bonyolultabb, a büdzsé szerkezetének ismerete nélkül nem érthető. Én most ezt nem is fejteném ki. Az igaz, hogy az önkormányzat bevételei és kiadásai évek óta nincsenek egyensúlyban, és mindig ingatlaneladással tudtuk pótolni a hiányt. Hozzáteszem, a vagyon felélése korántsem olyan mértékű, mint azt a lakosság érzékeli. Vannak olyan, nem működésre fordított kiadásaink, amelyeket nem olyan „látványos” dolgokra fordít a város, mint például egy útépítés. Azt a tolnaiak természetesen nem láthatják, hogy a felhalmozási célú kiadásainkból például az idén 17 millió forintot fordítunk hiteltörlesztésre. — A struktúraátalakítás kérdésével kapcsolatban hangzott már el olyan vélemény, hogy az alapprobléma az állami finanszírozás elégtelen voltában keresendő, tehát egy más szemléletű' kormány felállása esetén nagyrészt elhárulnának az intézményi finanszírozás gondjai. Az intézmények azt mondják, ők már a minimumon működnek, nem tudják, mit lehet ebből még elvonni. Álláspontjukat az utóbbi években több alkalommal, független szakértők által elvégzett vizsgálatok is alátámasztják. Ugyanakkor vannak, akik a gimnázium példájára hivatkoznak: miután a gimnáziumot a megye átvette a várostól, igen jelentős pénzeket vontak el az intézménytől, mégis jól működik. A laikus pedig hallgat, és nem tudja, mit gondoljon. — Mind a három állításban van részigazság. Az elsővel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy nem új kormányra kell várni, hanem a testületnek - amelynek csak 6 hónapja van hátra a mandátuma lejártáig - foglalkoznia kell a struktúraátalakítás kérdésével. Arról vita van, hogy célszerű-e döntést is hozni, aminek a következményeit a következő testületnek kell állnia, vagy csak az előkészítést kellene megtenni. A probléma az, hogy az intézmények átalakítása - az iskolák esetében - tanév elejétől történhet. Ha tehát a mostani testület nem dönt, az új testület csak egy év után, ’99. szeptembertől hozhat érdemi döntést. Ez egy nagy dilemma, amit meg fognak vitatni a képviselők, és eldöntik, melyik a helyes megoldás. Az intézmények véleményéhez kapcsolódva azzal én is egyetértek, hogy náluk nagy összegeket már nem lehet megtakarítani — a jelenlegi struktúrában. A gimnázium példája igaz. A megye, amikor átvette az intézményt, átgondolta a feladatokat, és ezekhez szabta meg a költségeket. Tehát ebben az esetben nem szerkezetátalakításról volt szó. — Többször elhangzott már, hogy a városnak jövőre gyakorlatilag elfogy az értékesíthető vagyona. Ezek szerint, ha sarkosan akarunk fogalmazni, azt kell mondani, hogy a dolgok így tovább nem mehetnek. Milyen lehetséges megoldások vannak? — Valahogy mindig fog működni a város. De célszerű lenne időben változtatni, mert most olyan égető gondjaink vannak, amelyek megoldását tovább halasztani nem lehet. Úgy érzem, ezt ismerte fel a képviselőtestület, amikor úgy döntött, hogy a struktúraátalakítás kérdésével foglalkozni kíván, mert nem akar előkészítetlenül ilyen gondot az új testületre hagyni. Igaz, hogy a költségvetés bevételeiből több, mint 50 %-ot az intézményhálózatra fordítunk. De amikor a hiányt akarjuk megszüntetni, meg kell vizsgálni, hogy biztosan akkor járunk-e el helyesen, ha a kiadási oldal mindenáron való lefaragásában látjuk a megoldást. Meg kell tehát nézni, hogy mindent megtettünk-e azért, hogy több bevételhez jussunk. Ha lenne plusz bevételünk, nem biztos, hogy ennyire élesen merülnének fel a problémák. Elismerem, ez most egy kicsit ellentmond annak, amit a beszélgetésünk elején mondtam. — És ha történetesen nem sikerül növelni a bevételeket, várhatóak-e akkor drasztikusabb lépések? — Ébben a képviselőtestületnek kell döntenie.-esPOTÓ: CHOCHOL ERZSÉBET Puskás Öcsi Faddra jön Március 15-től Bérhorgászat a Lehőczi halastavon „Kapás”: hétfő kivételével naponta, napkeltétől napnyugtáig. (Márciusban 7-től 18 óráig.) A horgászhely a Kutyatanyai zsilip közelében, a Lehőczi holtágnál található. Megközelíthető Bogyiszló felől a Sió töltésen keresztül, illetve a tolnai „kistölté- sen ”. Napijegy kapható: Tolna, Deák F. utcai horgászbolt („Béta”), ill. a helyszínen. További információ: 30/379-227, 30/572-764, ill. a horgászboltban. Ponty, harcsa, kárász, amur. Vigye haza a vacsorát a természetből! Mint azt múlt szombaton megírtuk, március 14-én ismét Focifarsangot rendeznek Faddon. Azt már egy hete megpendítettük, hogy az eseménynek több ismert személyiség mellett világsztár résztvevője is lesz. Olvasóink kíváncsiságát tovább nem csigázhatjuk, tehát eláruljuk, hogy aki jövő szombaton ellátogat a faddi sportcsarnokba, az Puskás Öcsivel is találkozhat. A résztvevő csapatok: az országgyűlési képviselők válogatottja, az SFOR gárdája, a faddi és a megyei képviselők közös csapata, valamint az atomerőmű legjobbjai. Két hölgy a polgármesteri címért Képviselőjelöltek Tolnán Szűk egy hét múlva képviselőkre és polgármesterre voksolhatnak a tolnaiak. Természetesen a gyermek- és ifjúsági önkormányzati választásokról van szó. A jelöltállítási időszak lezárult, kialakult a megmérettetésre kész jelöltek 10 fős listája. Túlnyomó többségük lány, a polgármesteri cím is két ifjú hölgy között dől majd el. A Sztárai gimnázium választókörzetének képviselőjelöltjei Bérdi Bernadett és Lo- sonczy Irén. A polgármesterjelölt Hikádi Zsófia. A Széchenyi iskola szava- zókörzetében Kővári Éva (képviselőjelölt) és Antal Judit (polgármesterjelölt) indul. A Il-es iskola régiójának képviselőjelöltje Vörös Tünde. A mözsi általános iskola tanulói közül három képviselőjelölt kapta meg a szükséges számú ajánlást: Sebestyén Dorottya, Parragh Gábor és Halász Erika. Egy reménybeli képviselőnek, Halász Mártának sikerült úgy is a jelöltek közé kerülnie, hogy nem Tolnára, hanem Szekszárdra jár gimnáziumba. A Széchenyi iskola torna- csarnokában egyébként ma, azaz szombaton 17 órától választási bált rendeznek, amelynek keretében sor kerül a jelöltek bemutatkozására. A beiskolázásról a Széchenyiben A tolnai Széchenyi iskola szülői értekezletet tart a beiskolázásról, a leendő 1. és 0. osztályosok szülei részére. A tájékoztatót - a kiadott „kopogtató” füzetben közölttől eltérően - március 10-én, kedden 18-tól tartják, a volt pártház épületében. A tolnai művelődési központ és könyvtár megköszöni azok segítségét, akik jövedelemadójuk 1%-át az intézmény javára ajánlották fel. Idén is számítanak a kultúra barátainak támogatására. Aríószám: 15418214—1-17 í
