Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-31 / 76. szám

1998. március 31., kedd Kertbarátoknak 9. oldal Gyógynövénytermelés, európai mércékkel Hogyan vessek? Mennyit öntözzek? Mivel permetezzek? Jó tanácsok, a zöld vonalon Nyolcszáz forintba kerül pillanatnyilag egy kiló petrezselyem, majdnem annyiba, mint egy kiló hús. A többi zöldségféle sem olcsó -, már ami a hazai termesztésű növényeket illeti -, azt meg igazán kevesen engedhetik meg maguknak, hogy kalifor­niai paprikát tegyenek a vajas kenyérre. Igyekszik hát min­denki, aki csak teheti otthon a kiskertben, a hostelen, a szőlő sorok között megtermelni legalább egy részét annak, ami a konyhára szükséges. S hogy hogyan? Kelemen Lajos kertész- mérnök és Zöld János szaktanár a múlt héten azoknak adott tanácsot, akik telefonon, a zöld vonalon hívtak bennünket. Nagydorogon még a hat­vanas években kezdtek el foglalkozni a gyógy- és fű­szernövényekkel. Az ok ak­kor az volt, hogy megnőtt a termelt gyógynövények utáni kereslet, hiszen a be­gyűjtéssel már nem lehetett kielégíteni az igényeket. Itt azóta egyre profibbá vált a termelés és ma már szak­emberek jönnek látogatóba, tapasztalatcserére a kis Tolna megyei községbe. Mint azt az áfész elnökétől, Jaksa Jánostól megtudtuk, az önkormányzattal együtt ta­valy újszerű módon próbáltak azokon az embereken segí­teni, akik önhibájukból, vagy önhibájukon kívül, de mun­kanélküli státusba kerültek. A munkaügyi központ, az ön- kormányzat és a Nagydorog és Vidéke Áfész együttműkö­désének köszönhetően az ön- kormányzat tulajdonában lévő 4 hektár földet a nagydo­rogi munkanélkülieknek aján­lották fel megmunkálásra. Tavaly ősszel már a földeken termelt gyógy- és fűszernö­vények leadásakor 1,2 millió forintot fizettek ki a növénye­kért. — Hová jut el a Nagydo­rogon és környékén termelt növény? — Nagy része a hazai pia­cokra kerül, ám jelentős mennyiségben szállítunk ex­portra is. Keresett a körömvi­rág, majoránna, macskagyö­. . . hogy kis- és házikertje­inkben felhelyezzük a nagyon sok hasznot és eredményt produkáló, olcsó és igen egy­szerű hemyófogó öveket, amelyek készülhetnek legcél­szerűbben hullámpapírból, elnyűtt vászonzsákból, abból laza hurkát sodorva, vagy ahol van szalma, szalmakö­télből. A gyümölcsfák tör­zsére 60-70 cm magasságban elhelyezett övekbe bábozó- dásra odatelepült kártevők mellett sok hasznos rovar­pusztító parazita és ragadozó rovar is menedéket talál. Ezért a legalább kéthetenként leszedett és újra cserélt öve­ket ne égessük el, hanem egy szúnyoghálóval résmentesen lefedett műanyagedénybe, hordóba helyezzük. Abból az általában kisebbtestű raga­dozó, kártevőirtó rovarok könnyűszerrel kibújnak a háló résein, a nagyobbtestű kárte­kér, bazsalikom, kakukkfű és az angelika is. Mindkét pia­con a minőség lett a legfonto­sabb szempont. Azt hiszem, hogy nincs mit szégyenkez­nünk a konkurens országok­kal szemben. Tény, hogy ha­zánkban Tolna megye ezen területe jó adottsággal rendel­kezik a gyógy- és fűszernö­vények termeléséhez. A kül­földre szállított terményeket válogatni, osztályozni, egali­zálni (azonos súlyra töltött zsákok) és megfelelően cso­magolni kell. — Terveznek-e fejlesztést? — A közeljövőben szeret­nénk beállítani egy új gyógy­növényszárító berendezést, mely a termelők által előállí­tott növények szárítására szolgál. így ők e munkafo­lyamat alól mentesülnek majd. Zámboriné dr. Németh Évától, a Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem Gyógy­növénytermelési tanszékének tudományos munkatársától megtudtam, hogy a magyar gyógynövényeket számon tartják a külföldi piacokon. Legfőképpen Németországba kerülnek a szárított, előkészí­tett termények, ám - mint mondta - a piaci igények ret­tentően változnak, így csak a több lábon álló termelők, gazdaságok tudnak talpon maradni. Erre igen jó példa a Nagydorog és Vidéke Áfész. Garay E. vők (molyok, szövőlepkék, stb.) pedig belevesznek. A hemyófogó öveket októ­ber végéig célszerű cserél­getve kinntartani, mert ak­korra általában az áttelelő be- bábozódás is megtörténik. Amint tapasztalom, kivá­lóan teleltek a legkülönbö­zőbb talajszinten mozgó kár­tevők, a futóbogarak, tücskök, s később besorol a vándorló burgonyabogár, bundásbogár imágója is. Célszerű módszer a kertben, nyakig leásott be- főttesüvegeket, vagy félbevá­gott műanyagflakonokat he­lyezni, abba csalogató folya­dékot (sör, szirup, vagy akár tiszta víz) önteni. Meglepő lesz az a kártevő­tömeg, amit a hetenkénti ürí­téskor az így kihelyezett csapdákban találunk. Én még mezei cickányt is fogtam ez­zel a módszerrel. Szakái László Bálint Lajos, Tamási Miért nyúlik meg a palánta? Előfordulhat, hogy a föld minősége nem megfelelő, de az is, hogy túlságosan sokat öntö­zik. Ha a palántaföldbe löszös talajt kevertek, akkor mindig ügyelni kell arra, hogy a lösz mennyisége ne haladja meg a 30 százalékot. Ha szárított marhatrágyát kever a földbe, akkor nagyon ügyeljen arra, hogy egyenletes legyen az el­oszlása. Pétisóból csak minimá­lis mennyiség kell. Ha nyúltrá- gyát tesz a földkeverékbe, ak­kor pétisót egyáltalán ne kever­jen bele. Ha a pázsitot pétisóval szórja meg, a füvet azonnal be kell öntözni. A gyepszőnyegre a 3x16-os műtrágyát érdemes használni. Papp Ambrusné Iregszem- cse. Hogyan kell bánni a petrezse­lyem maggal, soha sem lesz rendes petrezselyem a kertem­ben? Ősszel jó mélyen meg kell szántani a talajt. Általában a hosszú fajták ágaznak el, ezért a félhosszút ajánlatos elvetni. Jó nagy, méretes ásót kell be­szerezni, s egész apróra meg­ásni a kert földjét. Győri Lajosné, Tolna. A petrezselymet minden év­ben kétszer is elvetem, mégsem lesz soha jó termés. Ajánlható, hogy a 10 dekás, nagytasakos vetőmagot vegye meg: a petrezselyem magja két évig is csíraképes, tehát a kö­vetkező évben is lesz vető­magja. Készítsen a jól felásott, elgereblyézett talajba egy ba­rázdát, öntözze meg s úgy ves­sen, hogy méterenként 30-35 mag jusson, de ne csak a ba­rázda aljára, hanem az oldalára is. Hengerrel, vagy a gereblye fejével alaposan nyomkodja meg. A sorba saláta- vagy re­tekmagot is vessen, nyomjelző növénynek. Fuzics Ferenc, Tolna. Mikor kell a palántát kiültetni? A fagyosszenteket feltétlenül várja meg. Májusban, a hónap elején általában lehűl a levegő hőmérséklete. A sárgarépát, a petrezselymet már márciusban el lehet vetni. A fűszerpaprika helybe vetésének az ideje ápri­lis. De most még nagyon hideg a talaj, nem érdemes vetni. A gyümölcsfa telepítésével még nem késett még el. Probst Jakab Dunaszent- györgy. Fejesedni kezdett a saláta az üvegházban, viszont a levél széle bebamult, s néhol barna pettyes. Ha nappal 20-25, éjjel pedig 0, 5 Celsius fok a hőmérséklet, akkor a hőingadozás az oka a levél bámulásának. Az ideális hőmérséklet 10-12 Celsius fok, és sok levegőt igényel a saláta. A locsolással tessék nagyon vi­gyázni, délelőtt érdemes lo­csolni, kevés vízzel. Jauck Ádámné, Kakasd. Melegágyba mikor kell a paprika magot elvetni? Március utolsó dekádjában. Szürke homokkal kevert földet készítsen, a Basudin talajfertőt­lenítőt a földre szórja, ezt feltét­lenül be kell locsolni, s csak ezután vesse el a magot 1-2 nap múlva. Zinebes vízzel locsolja be, a tetejét molinóval vagy fó­liával takarja le. A mag 8-10 nap alatt kikel, ezután a gyo­mokat szedje ki a földből. Ha a talaj teteje száraz, öntözzön. Ha jó az idő, ki kell nyitni a fóliát a délelőtti órákban, de délután háromkor már be kell zárni. Ha ezt teszi, nem nyurgul fel a pa­lánta. Ha hideg van, egyáltalán ne locsoljon. Éjszakára hullám­papírt, rongyokat tegyen a me­legágyra. A trágyatalp alulról melegít, a trágya hozzávetőleg 5-6 nap alatt kezd erjedni. Zi­nebes vízzel hetente egyszer locsolja meg az ágyást, ha pe­dig a palánta kidőlt, a földdel együtt ki kell venni, és a helyét Zinebbel megszórni. Arra a kérdésére, hogy az otthon sze­dett magot jövőre elvetheti-e, egyértelműen az a felelet, hogy nem. A hibridmag utántermesz- tésre nem alkalmas, ezzel kísér­letezni nem érdemes. Tóth Istvánná Tengelic. A lakásban nevelt paprika és paradicsompalántát mikor kell tápoldatozni? Nem kell egyáltalán, csak szükség szerint öntözni. Ha ab­lak mellett van az edény, akkor naponta meg kell fordítani. Ha a talaj felszínénél vékony a pa­lánta szára, akkor beteg a nö­vény, rögtön ki kell venni, és a helyét Zinebes vízzel megön­tözni. Ha a dinnyét tejfölös po­hárba veti, és két mag került a földbe, ha kikelt, az egyiket ki kell húzni. A kobakosokat az év századik napján vetjük, ön a dinnyét kicsit korán vetette. A dinnye vetésének ideje március 20-30. között van, május első hetében ültetjük ki. Csernus Pálné Gyönk. Minden évben tönkremegy az őszi fokhagyma, mi ennek az oka? Valószínű, a hagymalégy te­szi tönkre, ez a hagymafej kö­zepén található. Bi 58-al perme­tezzék le és jól áztassák be. Na­gyon vigyázzanak, hogy ne­hogy megegyék azt a hagymát, amiben benne van a lárva, mert az arra érzékenyek könnyen agyhártyagyulladást kaphatnak. Minor István Szakály. Mit lehet tenni a földikutya ellen? Valószínű Ön a pocokra gondol. A nyáron a határban ta­lálható, ősszel behúzódik a la­kott területre a gyümölcsösbe, s mivel állandóan nő a foga, rágja a fa kérgét. A pocoknak kisebb a füle, mint az egérnek, és a farka is rövidebb. Patkány­irtó csalétket kell kitenni úgy, hogy a kutya, a macska, a csirke ne férjen hozzá. Kapható füstölő szivar is, ez 15-20 centi hosszú, be kell tenni a lyukba, begyújtani, majd lefedni. A csapda tulajdonképpen egy műanyag cső, amelybe bemegy az állat, de nem tud kijönni. Szoktak sörösüveget is letenni, amelynek a szája „fütyül”, ha fúj a szél és elriasztja a rágcsá­lót. De elpusztítja a pockot a szénkéneg is és a Basamid, amely igen erős méreg, ezt víz­zel le kell önteni és betaposni. Taba Sándorné Gerjen. A fűszerpaprika magot meleg­ágyba mikor kell vetni? A melegágy alapja a trágya, amely 10-15 centiméter meleg­talpat képez, erre földet te­szünk, deszkával elegyenget­jük, 0,5 %-os Zinebes vízzel megöntözzük, és erre vetjük rá a magot. Folyami homokkal vagy rostált sóderrel takarjuk, s annyi vizet adunk, hogy a mag egyetlen öntözéssel kikeljen. .Az elvetendő magot sohasem szabad megmosni, mert ezzel a csávázószert eltávolítjuk. Nem szabad kicsíráztatni sem a ma­got, mert könnyen tönkremegy. A palánta 6 hét múlva, amikor 15 centi hosszú, és 5-6 lomble­vél van rajta, eladható a piacon. Ha kiültetjük, akkor ezt fagyos­szentek után tegyük, és mindig egy szálával ültessük. Feketéné Pál Lívia. 500 kardvirág hagymát dugtam el, de megfertőzte a lisztharmat. Ha kihajtott a kardvirág, 0,2-0,3 %-os Thiovit oldattal meg kell permetezni. A vörös­hagymát 0,2-0,3 %-os Dit- hane-nal kell csávázni, s a krumpli is erőteljesebben nö­vekszik, ha ültetés előtt egy ki­csit Wuxal oldatba tesszük. (Folytatás a 10. oldalon.) Kivi és áfonya Egyre többen ültetnek ki­vicserjét és fájlalják, hogy a szakirodalom mostohán bánik ezzel a nálunk is eredményesen termeszt­hető gyümölcsfajjal. Régebben csak kétlaki kivi­fajtákat ismertünk. Ezek hímpéldányai a pollenadó virágokat, a nőpéldányai pedig termővirágokat fej­lesztettek. Ha valaki vagy az egyiket vagy a másikat ül­tette, akkor nem terméke- nyülhettek meg a virágok, minek következtében nem is adtak a bokrok gyümölcsöt. Manapság már egylaki kivi­fajták is kaphatók: ezeken egymás mellett helyezked­nek el a hím- és a nővirá­gok, tehát nincs szükség a vegyes telepítésre. A kivibokrot a szőlőtőké­hez hasonlóan kell rügyfa- kadás előtt megmetszeni, tehát legyen a tövön két-há- rom, hosszú termővessző és mellette ugyanannyi rövid ugarcsap, amely a követ­kező évi vesszők kinevelé­sét szolgálja. A kivinek egyelőre nin­csenek kártevői és betegsé­gei, tehát vegyi növényvé­delmet nem igényel. Ez nagy érték, mert a beérő gyümölcsben nem lehetnek egészségre káros szerma­radványok és a permetezés­sel nem terheljük a környe­zetet! Sok kertészkedő figyelt fel egy másik gyümölcs, az áfonya értékére. Finom, pi­káns gyümölcse nemcsak friss fogyasztásra, hanem dzsem, lekvár, üdítő készí­tésére is felettébb alkalmas. Széles körű elterjedését az korlátozza, hogy az áfo­nya mészkerülő növény, te­hát a meszes-lúgos talajok­ban nem él meg. Ha azon­ban találnak a számára olyan talajt, amelynek a pH értéke 4,5-5,5, akkor ott si­keresen lehet áfonyát ter­meszteni. A citromfélék szabad­földi termesztésére a mi klímánk nem alkalmas, de a téli hónapokban fagymentes helyen tartott citrom-, na­rancs-, mandarin- és grapef- ruitfácskák örvendetes ter­mést érlelnek. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a magról kelt növények nem fejlesztik ki gyümölcseiket. A magoncokat ezért be kell oltani, vagy be kell sze­mezni jól termő, egészséges növényről származó oltó­vesszővel, illetve szemző­hajtással. Az oltás ideje áp­rilis első felében, a szem­zésé pedig augusztusban van. Házkerti praktikák Elérkezett az ideje... A Dunacenter Kft. Kertészete Paks a virágok és szép parkok városa Hamarosan megjelenik egy fotóalbum, Paks a virágos város címmel. A helybéliek és az idelátogató vendégek ta­pasztalhatják, a cím nem üres dicsekvés. Az atomvá­rosban valóban rengeteg a zöldfelület, a park, a játszó­tér és a középületek előtt, a tereken tavasztól őszig a vi­rágágyások színkavalkádja gyönyörködteti a szemet. Azt már kevesebben tudják, hogy ebben komoly szerepe van a Dunacenter Kft-nek. A nemrégiben privatizált cég in­kább a kommunális szolgálta­tásairól ismert városszerte - és ebben sincs szégyellnivalója, a lakosság általános vélekedése szerint jól látják el feladatukat. Nem csak a szemétszállításra vonatkozik ez, Paks utcái, terei a magyar átlagnál tisztábbak, ami nem annyira kisebb sze­metelő kedvünknek, inkább a rendszeres és jól szervezett ta­karításnak köszönhető. Ezeket a feladatokat a DC Kommuná­lis Kft. végezte idáig, amely­nek része volt a kertészet is. A közelmúlt átszervezése csak belső változásokat hozott, a kommunális feladatokat ezen­túl is - ha lehet még magasabb szinten - végzi el a Dunacen­ter. Igaz ez a kertészetre is, szándékaik szerint az önkor­mányzat megrendelésére to­vábbra is részt kívánnak venni a város szépítésében, virágosí- tásában, a parkok, közterületek fenntartásában. Ugyanilyen fontos tevékenységükben a la­kossági igények ellátása is. Le- rakatukban tűlevelű örökzöl­dek, örökzöld lombos díszcser­jék, lombhullató díszfák és díszcserjék valamint szikla­kerti évelő növények találha­tók. Jelenlegi készletük több­ségében konténeres növények­ből áll, így a tavaszi ültetések eredése garantálható, ami nagy előny a szabad gyökerű növé­nyekkel szemben. A sziklakerti növények tízes cserépbe van­nak beültetve, így ezek — ugyanúgy mint a konténeres növények - egész évben ültet- hetők. Tárolásuk során az ülte­tésig csupán az öntözésről kell gondoskodni. A kertészet a kö­zeljövőben egynyári virágok­kal bővíti kínálatát. (PR) FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents