Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-30 / 75. szám

4. oldal Megyei Körkép — SZEKSZÁRD, BÁTASZÉK ES KÖRNYÉKE 1998. március 30., hétfő Röviden Alisca Bornapok Ma, azaz március 30-án, 14 órakor megbeszélést tart az Alisca Bomapok szervező bizottsága a szekszárdi vá­rosházán. Gordonka­hangverseny Gordonka-hangverseny lesz április 4-én, 17 óra 30-kor Szekszárdon, a Liszt Ferenc Zeneiskola nagytermében. A hangversenyen Köntös Hedvig és Takács Krisztina diplomaműsorát hallgathat­ják meg az érdeklődők. Nemzetiségi est Bátaszéken A bátaszéki Német Nemze­tiségi Egyesület és a műve­lődési ház nemzetiségi estet rendez április 4-én, 18 órá­tól a művelődési házban. A Heimat tánccsoporton kívül fellép a györkönyi német tánccsoport. A kulturális programot közös vacsora és táncház követi. Bizottsági ülések A szekszárdi városi közgyű­lés művelődési bizottsága március 31-én 15 órakor ülésezik. Többek között szó lesz a Szekszárdi Szüreti Fesztivál ez évre tervezett programjairól. A gazdasági és környe­zetvédelmi bizottság április 2- án 16 órától tartja ülését, a Ferropatent Kft. kérelmét, valamint a helyi környezet- védelmi programot tárgyal­ják. Vendégek Szekszárdon Szekszárd francia testvérvá­rosából Bezonsból április 2- án közigazgatási delegáció érkezik. A szekszárdi Garay János Ének-Zenei Általános Is­kola vendégeiként a megye- székhelyre érkező bezonsi iskolások és kísérőik április 3- án délelőtt 10 órakor láto­gatnak a városházára. / Állampolgári eskü Szekszárdon, a Művészetek Házában április 1-jén, dél­előtt 9 órakor állampolgári eskü lesz. Az ünnepélyes fogadalomtételen tizenhár­mán vesznek részt, kilenc román (két család), három orosz és egy kongói állam­polgár. Decsen járt az SFOR A decsi óvodások és általános iskolások nagy örömére egy egész délelőttöt töltöttek a Ta- száron állomásozó SFOR-kato- nák a községben az elmúlt héten. Az amerikai katonák a programon résztvevő mintegy 300 gyereknek bemutatót tar­tottak a tornateremben. Az ud­varon a diákok birtokukba ve­hették a hatalmas hadijárműve­ket, sőt, képünk tanúsága sze­rint még az egyenruhákba is be­lebújhattak. A barátság jeleként a SFOR-katonák apró emlék­tárgyakat osztogattak. Fotó: Vermesné Géczi Blanka A Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetés birtokosa A szép, pontos munka dicsérete Interjú Scheidlerné dr. Szölló'si Máriával A köztársasági elnök a kitüntetést a 1848-as forradalom és szabadságharc 150 évfordulóján adományozta Sheidlerné dr. Szöllősi Máriának, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal fő­osztályvezetőjének. A kitüntetést a belügyminisztertől, a köz­ponti ünnepségen vette át. Kézenfekvő a kérdés, hogy egy jogász a számba jöhető pályák közül miért választja éppen a közigazgatást. Mint a válaszból kiderült, a főosztályvezető Szolnok mellől, egy kis faluból származik. Az egyetem elvég­zését követően Szolnokon a Volánnál volt jogi előadó. A férje Tolna megyei származású, a Paksi Atomerőműnél dolgo­zik. Három fiúgyermekük van. A legidősebb közgazdász hall­gató, a középső számítástech­nikát tanul, a „kicsi” gimna­zista. A főosztályvezető asz- szony véletlenül került a köz- igazgatásba, 1975-ben a városi tanács titkárságán kapott állást, majd a megyei tanácshoz, végül a mai közigazgatási hivatalhoz került. Közben egy évet dolgo­zott az APEH-nél is. — Amikor szóltak, hogy van hely örömmel jöttem, mert visszahúzott a szívem, megsze­rettem a közigazgatást. Talán azért, mert ez a tevékenység olyan precíz, pontos munkát igényel, amely kielégíti a szakmai ambícióimat. Azt sze­retem, hogy itt rendszerint adott a probléma, amit meg kell ol­dani. Ha pontosan, jól megoldja az ember, akkor a munkaidő végén nyugodtan mehet haza a családjához. Másnap pedig várja egy teljesen új probléma, amely nem hasonlít az előző­höz. — A törvényességi főosztály tapasztalatai szerint a megyé­ben mennyire működnek törvé­nyesen az önkormányzatok? — A többség törvényesen működik, s az észrevételeink döntő többségét is tudomásul veszik a testületek, s kijavítják a hibákat. Szerencsére ritkán kell bírósághoz, vagy helyi rendelet esetében Alkotmány- bírósághoz fordulnunk. — Milyenek a törvények a gyakorlati élet szemszögéből? — Nem mindig pontosak, ezért néha nehéz megállapítani, hogy mi is volt a törvényhozó szándéka. Előfordul, hogy ugyanabból a paragrafusból egymásnak teljesen ellent­mondó következtetésre lehet jutni. Legutóbb például nem volt egyszerű a gyermekvé­delmi törvény értelmezése. Az is lett a következménye, hogy van ahol önálló a gyámhivatal, másutt a polgármesteri hivata­lon belül működik. Nem volt világos gyermekjóléti szolgálat helye sem a rendszerben, de a kérdés részleteiről a gyámhiva­talt kellene megkérdezni. A másik napi gondunk, hogy nagyon sok a jogszabály. Az összesét ismerni lehetetlen. A magam részéről, ha megjön a Magyar Közlöny, amelyhez ta­valy már tárgymutatót is kellett mellékelni annyi a jogszabály, kiválasztom azokat, amelyek­kel biztosan lesz dolgom. A munkatársaimmal együtt fo­lyamatosan olvasSuk, tanuljuk a jogszabályokat. Ennek ellenére minden konkrét ügy elbírálása­kor újra, meg újra előveszem a jogszabályt. A szakmai gyakor­lat itt is nagyon fontos, de ná­lunk nem lehet csak rutinból dolgozni. Ihárosi Továbbtanuló bátaszékiek Tizenegy felsőfokú iskolába jelentkeztek Az 1997-98-as tanévben öt- venketten érettségiznek Bá­taszéken, a II. Géza Gimná­ziumban. Az ötvenkét diák­ból huszonkilencen szeret­nének továbbtanulni. Az elmúlt hónapban az öt­venkét érettségiző diákból 29- en jelentkeztek különféle fel­sőoktatási intézménybe to­vábbtanulási céllal. Közülük néhányan több helyre is bead­ták a felvételi lapot. A jogtu­dományi karra, a közgazda­ságtudományi egyetemre, a műszaki egyetemre, a tudo­mányegyetemre, az állam- igazgatásira, a gyógypedagó­giai főiskolára, a Kodolányi főiskolára egy-egy diák je­lentkezett, míg agráregye­temre ketten, a BTK-ra né­gyen, műszaki főiskolákra ha­tan, tanító- és óvóképzőre ti­zen adták le jelentkezésüket. Kézműves foglalkozás a Társaskörben Húsvéti népszokások és tojásfestés Második alkalommal ren­dez kézműves foglalkozást a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör Búza­virág tánccsoportja április 4-én, szombaton, 15 órától. Húsvéti ünnepek előtt a kéz­műves foglalkozásra a társas­kör vendégeket is hívott. A régi hagyományok elevened­nek meg, amikor a bátai Lu­kács Józsefné beszél a húsvéti szokásokról, bemutatásra ke­rül az a mátkatál, amit egykor a fiatal lányok küldtek húsvét másnapján a másik házhoz, s a tálba pénzt tettek. A húsvét elengedhetetlen kelléke a hi­ntés tojás. Lukács Józsefné nagy szakértője a tojásfestés­nek, s most az érdeklődőknek is bemutatja annak módját. Aki kedvet kap, ki is próbál­hatja a tojásfestés tudomá­nyát. A kézműves foglalkozást természetesen nemcsak a tár­saskör tagjainak rendezik, bárki részt vehet ezen, gyere­kek és idősek egyaránt, azok, akik érdeklődnek a hagyomá­nyok iránt, és kíváncsiak a to­jásfestés technikájára. Mind­össze papírt és ceruzát kell magukkal hozni a Szent Ist­ván Házba. Erre azért van szükség, hogy a megadott mintákat rögzítsék, és oda­haza is megpróbálkozzanak a rajzolással, a festéssel, hogy a locsolókat díszes tojással ajándékozhassák meg. (péteri) Szekszárdi néprajzkutató debreceni könyve A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kiadásában a Gömör néphagyományait összegyűjtő sorozatban jelent meg a „Jogi néphagyomá­nyok két gömöri faluban” cí­met viselő könyv, ami Nagy Janka Teodóra szekszárdi néprajzkutató munkája. A felvidéki magyar települések hagyományaival, régi és mai életével foglalkozó könyv előszavából idézzük a szerző sorait: „Az 1940-es évek elején dr. Gaál Imre feledi bíró, egy or­szágos megmozdulás közel másfélszáz résztvevőjének egyikeként, összegyűjtötte néhány gömöri település jogi néphagyományait. Alig fél évszázad múltán Gömörpéter­falára és Hamracra vonat­kozó, ránkmaradt családjogi gyűjtését kézbe véve indul­tunk útnak. Mondhatnánk az is, hogy az eltűnt idő nyomá­ban jártunk. A történelem sa­játos változásai miatt mindaz, amiről a feledi bíró írt, ma már a múlté, ahogyan maga a történeti Gömör is a szemünk láttára süllyed el. Munkánk elsődleges célja dr. Gaál Imre gyűjtésének hitelesítése volt, a helyszínen járva azonban felmerült a vágy: menteni, ami még menthető - meg­őrizni és továbbadni.” A szekszárdi kutató mun­kája azért is tarthat számot érdeklődésünkre, mert a nép­rajzkutatás egy igen érdekes „határterületével”, a jogi ha­gyományokkal foglalkozik. A Fundamenta és a takarékszövetkezetek közös akciója Most nyisson lakossági folyószámlát és most kössön Fundamenta lakás-előtakarékossági szerződést! A részletekről érdeklődjön munkatársunknál Tolna megye összes Takarékszövetkezetében! Együtt a takarék- szövetkezetekkel Fundamenta Alap, amelyre építhet Vadászközgyűlés Hőgyészen Közgyűlést tartott szom­baton délelőtt a Hőgyészi Vadásztársaság. A helyi művelődési ház színháztermében megrende­zett gyűlésen megjelent nagy számú résztvevőt Szabó János, a vadásztársa­ság elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Genye Sándor vadászmester beszámolt az 1997. évi vadgazdálkodás­ról, a külföldiek vadásztatá­sáról. Az elnök értékelte az elmúlt évet, majd ismertette az 1998. évi tervet. A társa­ság gazdasági mérlegét Jó­nás Gizella vonta meg, majd dr. Birinyi Ferenc, a megyei vadászkamara alelnöke, a hőgyészi társaság titkára tá­jékoztatást nyújtott a kama­rai terveiről. (fké) Csörge tavi idill. A hír - víz van a Csörge tóban - egy idegennek nem mondana semmit, hi­szen mi sem természetesebb, mint hogy egy tóban víz legyen. Szép, tiszta víz, hogy lehessen benne úszni, fürödni, csónakázni és pecázni. Csakhogy a szekszárdiak által valamikor oly ked­velt kirándulóhelyen lévő tó már évek óta kiszáradt, medrét benőtte a fű. Most, mégis mintha újra éledni látszana ... fotó: bakó jenó

Next

/
Thumbnails
Contents