Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28 / 74. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. március 28., szombat Rejtett értékeink Mészáros Gyula, a különös tudós Ha egyszer akad majd egy lelkes helytörténész, aki rászán néhány évet a Szakostól New Yorkig és a ködös ősidőktől a még ködösebb közelmúltig teijedő életmű feltárására s az életrajz megírására, aligha fog unatkozni: költőt, műfordítót, néprajzi gyűjtőt, turkológust, pénzhamisítót, útleírót és Abwehr- iigynököt talál egy személyben - ha hinni lehet az adatoknak . . . Mészáros Gyula Szakoson született 1883. március 28-án, iskoláit talán Pécsett folytatta, majd Budapesten Vámbéry Ármin legkedvesebb tanítványa lett az egyetemen, ahol 1904-ben doktorált a török-tatár nyelv- és irodalomból. Professzora ösztönzésére két évet töltött Konstantinápolyban utóképzéssel, majd a keletázsiai társaság megbízásából másfél évig élt a Volga vidéki tatárok és csuvasok között. Itthon 1905-ben jelent meg Cipruslombok alatt című visszhangtalan verseskötete. Négy év múlva az Akadémia adta ki a Csuvas népköltési gyűjtemény ősvallási emlékekkel foglalkozó első kötetét, amelyet 1912-ben követett a közmondásokat, találós mondásokat, dalokat és meséket rejtő második kötet: együtt, több mint ezer oldalon máig a legbecsesebb gyűjtemény e tárgyból. Közben 1909- ben az Ural vidéki baskírok földjét utazta be az ifjú tudós, „1910-ben pedig - a Révai Nagy Lexikona szerint - Kis-Ázsia kevésbé ismert pusztáin keresztül vezetett expedíciót”. ezalatt is szorgalmasan dolgozott, mert ugyancsak 1910- ben három jelentős műve is napvilágot látott. A Magna Ungaria. A baskírmagyar kérdés a korabeli ismertetés szerint „e sokat vitatott kérdésnek akart végére járni történeti és nyelvtudományi módszerrel”, s szerinte „a baskírok és magyarok között nem mutatható ki olyan kapcsolat, amilyet Pauler Gyula föltételezett; másik eredménye könyvének, hogy részletes képet ad a baskír nép múltjáról, történetéről és nyelvéről”. Előbb jutott az olvasók kezébe a Török költők című hiánypótló kötete. A Vasárnapi Újság kritikusa szerint „Csinos magyar fordításban anthológiát ad a török lírai költészetből; a gyűjteményben képviselve van minden nevezetesebb török költő s van benne a népköltészetből néhány szép, érdekes szemelvény. A fordítások tet- szetősek, eléggé éreztetik az egyes versek török szellemét, de anélkül, hogy túlságosan eltávolítanák tőlünk”. Ezt a kötetét, akárcsak A Boszporus partján című útikönyvét, Vámbéry Ármim előszava ajánlotta az olvasóknak. Itthon a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának segédőre lesz, újabb művei A balkáni háború kegyetlenségei (1913), a Magyarországi kun nyelvemlékek (1914) és A nagyszentmiklósi kincs rová- sos feliratai (1915) váltanak ki vitát. A következő évben a konstantinápolyi egyetem hívta meg a magyar tanszék vezetőjének, később e mellé még az ankarai néprajzi múzeum tudományos vezetői címe is társult elismerésül. Ez utóbbi főállása is lesz, mert a Magyar életrajzi lexikon szerint: „1920-21-ben részt vett a szokolhamisításban (ez a magyar kormány délibábos terve volt a csehszlovák valuta tönkretételére), Bécsben letartóztatták, majd kaució ellenében szabadon bocsátották. Tevékeny szerepet játszott a frankhamisítás előkészítésében”, nem csoda, ha néhány évre valóságos felüdülést jelentett számára ankarai állása ... Természetesen ezt sem töltötte tétlenül: „1930-31-ben a Kaukázusból Anatóliába települt pakhy népcsoport nyelvét tanulmányozta”, s 1934-ben Chicagóban jelent meg e tárgykörből műve - elsőként a világon. Ismét hazatért, hogy egy csendes évtized után megint a politika játékszerévé váljék; 1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök Szentgyörgyi Al- berttel Törökországba küldi: ő kalauzolja a béketapogatódzá- sok diplomáciai útvesztőin a Nobel-díjas tudóst. A tízkötetes Magyarország története megítja, hogy Mészáros „az Abwehrrel állt kapcsolatban”, de ez aligha jelenthetett árulást, mert Ribbentrop 1943. május 26-i leveléből kiderül: ő nem adott át érdemleges információt, sőt elhitette „politikailag nem ténykedik”. Ezt persze 1945 után itthon aligha bizonyíthatta volna be, ezért Törökországban, majd 1951- től New Yorkban élt, ott jelent meg utolsó műve 1952-ben A másfélezeresztendős magyar néptörzs, ami után öt évvel, 1957. május 26-án halt meg ugyanott. Azóta senki nem emlékezett meg róla szülőföldjén. Dr. Töttős Gábor gimnáziumban, a tervei között szerepel az iskola befejezése is. Érdekesség, hogy a felszolgálók kategóriájában a három első helyezett lány lett. Kiss Tamás a szekszárdi Gildében tanulta a szakmát, arról még nem beszéltek, hogy mi lesz, ha végez. Mindketten jók a közismereti tárgyakból is. A döntő szakmai elméleti írásbelivel kezdődött, majd következett a gyakorlati feladat. Mindkettő olyan nehéz volt, hogy csak alapos felkészültséggel lehetett jól megoldani a feladatokat. A döntőt az idén Szegeden rendezték, a gyakorlati verseny a Hungária Szállóban zajlott. Borbás Istvánná, az iskola igazgatója elmondta, hogy a szponzori segítségen kívüi az idei két versenyre való felkészülés négyszázezer forintba került. Sem a szakácsok, sem a felszolgálók esetében nem lehet a gyakorlati munkát imitálni, mindent „élesben” kell gyakorolni. A versenyekre a szükséges felszerelést az asztaltól kezdve, úgy viszik magukkal. A díszterítés, ami mindig szerepel a feladatok között, az idén a 10 éves az Alisca Borrend címet viselte, a kiállításában az Alisca-Vin volt az iskola segítségére. Az igazgatónő mindezt nem panaszképpen mondta el, hiszen a 120 helyre az idén is 210-en jelentkeztek. A dicsőség, az iskola jó hírének növekedése megéri az anyagi és szellemi ráfordításokat. — Örülünk, hogy ilyen diákjaink vannak, mondta az igazgatónő büszkén. Ihárosi A megyei közgyűlés Hunyadi Mátyás nevét viselő középiskolájának diákjai újabb sikereket értek el. A Szakma Kiváló Tanulója országos vetélkedőn a nyítványát. Kiss Tamás - szakoktatója Kovács János - a szakácsok közül kilencedik helyen végzett. A zsűri azonban az idén úgy döntött, hogy csak az szakácsok és a felszolgálók versenyében is az első tízbe került egy-egy tanulójuk. Lévai Bettina - szakoktatója Fábián Gyula -, a harmadik helyen végzett és ezzel már megszerezte a szakmunkás bizoelső hat helyezett kap szakmunkás bizonyítványt. Lévai Bettina Mázán lakik, s a bikali kastélyban töltötte gyakorlati idejét. Elsejétől már dolgozó nő lesz, ugyanott. Két évet már elvégzett a dombóvári Rock Budapesten a Yes Az angol Yes együttes azok közé tartozik a rocklegendák sorában, amelyekre ma is van kereslet. A banda a múlt év őszén „Open Your Eyes” című lemezével bizonyította, hogy sem Jon Anderson, sem vele egyívású társai - Steve Howe, Chris Squire, Alan White és Billy Sherwood - nem felejtettek el zenélni. Az együttes éppen harminc éve alakult, amikor a szimfonikus alapokból dolgozó progresszív vagy „művészrock” a virágkorát élte. A közelmúltban feltámadó bandához az alapító tagok közül csak Jon Anderson frontember és szerző-szövegíró, valamint Chris Squire basszusgitáros csatlakozott. Az eredeti csapatból érdemes emlékeztetni az igazán klasszis Peter Banks gitárosra, valamint a szintén virtuóz Rick Wake- manre, aki csak „átutazóként” volt a Yes tagja. Steve Howe gitáros is régi madár, hiszen már az 1970-ben megjelent Time and Word című lemez felvételénél is tagja volt a csapatnak. Alán White dobos a legjobbak között emlegetett Fragile album megjelenésekor (1972-ben) csatlakozott. Több arany- és platinalemez kísérte a Yes diadal- útját a hetvenes években. A siker ellenére megindult a zenész-keringő: Wakeman után Banks is búcsút intett, de a Wakemant felváltó és ugyancsak nagyszerű Patrick Moraz sem sokáig maradt. A már említett korongokon kívül a legjobbak közé sorolja a szakma és a rajongók népes tábora a Close To Edge, a Yessongs és a 90125 című lemezeket is. A nyolcvanas évekre megtört a lendület és az együttes átmenetileg - meglehetősen hosszú időre - „szüneteltette az ipart”, majd a kilencvenes évek elejére támadt fel haló poraiból, még Wakemant is rábírták a csatlakozásra. Idén - legalábbis a koncertnaptár tanúsága szerint - az egész világot végigbulizzák. Csak Európában több mint negyven koncertje lesz a Yesnek, s akkor még Észak-Amerikáról egy szót sem szóltunk. Nyilván Amerikában is örülnek majd a fiúknak, hiszen harminc évvel ezelőtt is legalább akkora volt a sikerük az Újvilágban, mint hazai pályán. Budapesten a ShowTime a Yes házigazdája. Kovács Miklós A Hunyadi Mátyás Középiskola diákjainak sikere Egy lány és egy fiú a döntőben „Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok”. (Zsoltárok 119:165). A fenti idézet a Biblia leghosszabb zsoltárából származik, melyben végig Isten törvényének magasztalásáról olvashatunk. E zsoltárból kicsendül, hogy csak azok boldogok igazán, illetve csak azok ismerik az igazi békességet, akik megfogadják az Úristen intelmeit, vagyis, akik az Ige szerint élnek. A béke Isten ajándéka. Neki receptje van a békére, amelyre a XX. század embere oly nagyon vágyik. A világ egyes népei elutasítják az Isten által ajánlott békét, ehelyett a háborúra rendezkednek be, amint erről a napi híradások is beszámolnak. Az Ige Jézus Krisztust nevezi a Béke Fejedelmének. Vannak milliók a világon, Jó hír akiknek a hétköznapi küzdelmek, a körülöttük békétlenséget támasztok, a rossz körülmények ellenére is békességük van, mert rátaláltak a béke titkára, szívükbe fogadták a Béke Fejedelmét. Az ő békességük nem ideig-óráig tart csupán, mint a „világ”-ban megtalálható béke, hanem állandó, szilárd alapokon nyugszik, amint Jézus Krisztus mondja: „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja”, (János ev. 14:27). A valódi háború az ember lázadása Istennel szemben. Ez a lázadás okozta és okozza alapvetően ma is a pusztulást, a szenvedést, a nyomorúságot, a kiábrándultságot az emberek életében. Isten nagyon szeretné megszüntetni ezt a lázadást, mindenki számára felkínálja a szabadulás lehetőségét. Béke- szerződést ígér mindazoknak, akik hittel, megtérő szívvel Hozzájönnek. Jézus Krisztus - feltámadása után - így köszöntötte tanítványait: „Békesség nektek!” (Lukács ev. 24-36), s egész lénye az isteni békét árasztotta. Nyugalma zavartalan volt. Nem vitázott többé az írástudókkal és farizeusokkal, nem harcolt már senkivel. Tökéletes példát mutatott a békesség munkálásában is. Kedves Olvasóm! Megvan-e Krisztus békessée az életedben? Munkálod-e a békességet békétlenkedő környezetedben? „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek”. (Máté ev. 5:9). Dr. Bálint Orsolya (Baptista Gyülekezet) Milleneumi óra a Nagy Falon Megkezdődött Kínában az ezredfordulóig tartó látványos visszaszámlálás. A kétezredik évig még hátralévő napok, órák, percek és másodpercek múlására a kínai Nagy Fal tövében felállított hatalmas óraszerkezet figyelmezteti a kínaiakat. Mint a Beijing Evening News jelentette, az ezüstösszürke színben játszó óramű egy márványemelvényen áll, Pekingtől mintegy hetven kilométerre, Pataiing közelében, azaz a Nagy Fal turisztikai központtá kialakított részén. Szélessége 4,5, magassága pedig 5,8 méter. „Ragadj meg minden másodpercet a haza építésére!” - hirdeti a szerkezeten lévő felirat. Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (Minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
