Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

6. oldal Völgységi Magazin 1998. március 19., csütörtök Ombudsman a bonyhádi kórházban A betegek nem ismerik a jogaikat 1998. február elsejétől dr. Kismődi Eszter személyében om­budsman tevékenykedik a bonyhádi kórházban. A fiatal jo­gásznő munkájával kapcsolatosan az alábbiakat mondotta. — 1997. márciusában a fő­városi Szószóló Alapítvány a betegek jogaiért indított egy kísérleti programot, a Soros Alapítvány támogatásával. Célunk a betegek jogainak vé­delme. Az ombudsmani tevé­kenység öt kórházban kezdő­dött meg, éspedig a Baranya megyei Gyermek Kórházban, Pécsett a Honvéd Kórházban, Szigetváron, valamint Buda­pesten három helyen. Az egész tulajdonképpen egy éves programként indult, de a Soros Alapítvány segítsége folytán további egy esztendő­vel meghosszabbították. Ek­Dr. Kismődi Eszter kor még az új egészségügyi törvény elfogadása előtt áll­tunk, ám már ezidőtájt kide­rült, hogy a kísérleti stádiumot fontos lenne meghaladni. A választás tekintetében min­denképpen vidéki kórház ke­rült szóba és Bonyhád neve merült fel. Aztán tavaly decemberben az új egészségügyi törvény el­fogadása után az illetékesek azt a javaslatot hozták, hogy 2000 január elsejétől vala­mennyi kórházban alkalmaz­nak betegképviselőt. A tör­vény egyértelműen megfo­galmazza, hogy mit kell tenni annak érde­kében, hogy a betegek a jogaikat meg- ismeijék és ennek tuda­tában érvé­nyesíthessék. Tehát, mi lé­nyegében mediátori szerepet töl­tünk be az orvosok, az egészségügyi személyzet és a betegek között. Igyekszünk segíteni az orvosok munkáját, va­lamelyest könnyíteni a dolgukat, bár sokan azt képzelik, fotó: bakó jenö hogy a műhi­bákat kutatjuk. Gyorsan kije­lentem, hogy itt Bonyhádon ezt nem feltételezik rólam. Visszatérve az előbbi gondo­lathoz: nekünk pont a műhi­bák megakadályozása, meg­előzése is a feladatunk az in­tézményen belül. Jómagam egyébként egészségügyi szak- középiskola elvégzését köve­tően jogot tanultam és végez­tem, így nem ismeretlenek előttem az egészségügyi prob­lémák. Egy éves tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy valóban komoly problémát okoz az a tény, hogy a betegek nincsenek tisztában jogaikkal. Néhány példát kiragadnék: az intimitás megőrzése, felvilá­gosítással, dokumentációkkal kapcsolatos gondok, a kórház elhagyása, nyitott látogatási rendszer. Ugyanakkor meg­próbálkozunk a kórházon be­lüli továbbképzéssel. Kismődi Eszter szerint az ombudsman nem arra való, hogy csak üljön a helyén, ha­nem szinte folyamatosan a be­tegek között kell lennie. Azaz látogatja a különböző osztá­lyokat, viziteket, s ezen al­kalmak során a betegek el­mondhatják neki esetleges problémáit. A gyakorlat bebizonyította, hogy nem a panaszosok kere­sik fel a betegképviselőt, akik amennyiben rá is kérdeznek a tényekre, ezt jóindulattal, pro- vokálás nélkül teszik. Dr. Kismődi Eszter hetente egy alkalommal, hétfőn jár be a bonyhádi kórházba, ahol igen jól érzi magát, mert kitűnő a kapcsolata az orvosokkal, és a többi egészségügyi dolgozó­val. Barátnak, s nem ellenség­nek tekintik. Hunyadi Völgységi krónika Sok kárt okozott az esőzés az elmúlt évben Kisvejkén. A falu ezért is pályázott a területfej­lesztési tanácshoz a belterületi árokszakaszok tisztítására. Egyes részeken harminc éve nem takarították már a lefolyó­kat. A tavaly kezdett munkát most fejezi be a Szekszárd- Paksi Vízgazdálkodási és Kör­nyezetvédelmi Kft. Mint Höfler József polgármester elmondta, idén ismét pályáznak, mert a munka csak akkor lehet teljes, ha a burkolást is elvégzik. A fa­lunak az idén 3 millió forintja van fejlesztésre, amelyből a vízelvezetésen kívül a sportöl­tözőre is kell fordítani. Oktatási akadémia német segítséggel A Magyar Takarékszövetkeze­tek Oktatás Akadémiájának lét­rehozásához kíván segítséget nyújtani a németországi Raiffe- isen-Volksbank. Erről is szó esett a Völgységi Takarékszö­vetkezet szekszárdi részköz­gyűlésén. Walter Swoboda és Harald Dihlmann, a német de­legáció tagjai, elismeréssel szóltak a pénzintézet 1997. évi sikeres eredményeiről és az 1998. év terveiről. Bautzen, magyar szemmel A cseh-lengyel határ közelé­ben fekvő német kisvárosba látogatott a szálkai művészte­lep kézműves körének néhány tagja. Cél a megyei önkor­mányzatok közötti partneri kapcsolat szélesítése, eleve­nebbé tétele. Bautzenben Frau Kömer és Herr Bartsch kalauzolták a magyar csoportot. A város a Spree folyó mentén sziklás fennsíkon helyezkedik el. Régi városrészének tornyai messze látszanak. Évszáza­dok óta fogadja ez a kép az érkezőt. A történelmi város­részben tett séta közben idé- ződtek a múlt emlékei: a szorbokról, akik ma is őrzik kisebbségi létükben a tradí­cióikat. A magyarok pár na­pos szálláshelye éppen a szorb gimnázium kollégiu­mában volt. E kollégium ki­használatlanul áll korszerű, kulturált felszereltsége elle­nére. Erről is tájékoztattak a vendéglátók és arról a súlyos helyzetről, melyben a német fiatalok ma élnek. Okokként a munkanélküliséget, a kábító­szerezést említik elsőként. Séta közben ifjúsági, diák­centrumok is megállót jelen­tettek. Egyik ilyen helyszínen a bautzeni ifjúsági zenekar (amelynek jó kapcsolata van a szekszárdi muzsikusokkal), alkalmi, rögtönzött hangver­senyt adott a magyar csoport tiszteletére. Tánckaruk is ha­sonló módon mutatkozott be. A bautzeni polgárok min­dent megtettek a múltban, hogy a háborúk pusztító nyomait eltüntettessék. A szocializmus negyven éve alatt lépéshátrányban marad­tak a nyugati országrésszel szemben. Napjainkban szinte minden második épület felújí­tás alatt áll. A középkori vá­rosközpont keskeny, szűk ut­cái alkalmazkodnak a ma for­galmához, harmonikusan il­leszkednek a modem életbe. A két ország megyei ön- kormányzatainak kapcsolata a séta során többször szóba ke­rül. Párhuzamokat lehet vonni az életmódbeli azonosságok és különbözőségek között. Bautzenben működő magyar étterem, vendéglő belsőépíté­szeti hangulata marasztalja a betérőt és az aznapi kínálat­ként szereplő Szekszárdi Kékfrankos. No és elgondol­kodtató az a tény is, hogy eb­ben a vendéglőben dolgozó két magyar alkalmazott rövid fél éven belül munkahelyet változtatott jobb megélhetés lehetőségét választva. így az­tán a várva várt magyar szó és magyaros ízek itt elmaradtak. Ezek pótlására a vendéglátók egy szorb étterembe vezették a Bautzenben sétálókat, ahol a nemzetiség speciális étkeivel ismerkedhettek a magyarok, miután a falat kenyér és só el­fogyasztása megkötötte a ba­rátságot. Mivel a szálkai művészte­lep képviseltette magát e ba­utzeni sétán, így a házigazdák galériákba, kiállítótermekbe is elvitték az érdeklődő ven­dégeket. Érzékelhető volt az a művészeti stílus, ami jellemzi a kortárs német művészetet. Ez az absztrakciós gondolati­ság eltér a magyartól. Na­gyobb érdeklődés kísérte a magyar kézművesek fazekas és női viselethez tartozó gyöngygalléros bemutatóját, melyet ifjúsági szervezetek vezetőinek tartottak. Egy vi­deofilm levetítése könnyítette a magyar csoport lakhelyének megismerését. Decsi Kiss Cikóról a parlamentbe A munkanélküli, aki nem dologtalan Keresztes Antalné bizakodó fotó: bakó jenó Néhány hónapja a Kossuth Rádió Egyenlő Esélyek tit­kársága pályázatot hirdetett, melyre azoknak a nőknek az önéletrajzát várták (napló­ban, levélben, illetve hangka­zettán), akik valamilyen ko­moly sikert könyvelhetnek el életük során. Erre a pályá­zatra jelentkezett a cikói Ke­resztes Antalné is, hogy úgy­mond számadást készítsen, meddig is jutott el a három gyermeke felnevelésén túl 40 éves korára. Keresztesné kézzel, spirálfü­zetben vetette papírra, amit úgy érzett és érez, hogy sikerként tudhat maga mögött. A bead­vány lényege: az utóbbi öt esz­tendőben igen aktívan tevé­kenykedett egyénileg épp úgy, mint közösségi emberként. Megnyerte a bonyhádi Székely Kör által megrendezett székely mesemondó versenyt, s ezt kö­vetően részese lehetett a Tv-2- ben szervezett mesemondók ta­lálkozójának. Felléphetett a Magyar Televízióban, ahol ka- kasdi meséket adott elő. A fel­soroltakon kívül számos meg­hívásnak tett eleget Pálfától Csátaljáig. Lakóhelyén felele­venítette a már lassan feledésbe merülő székely guzsalyast és hagyományt teremtett iskolá­sok bevonásával a betleheme- zésből. Nemcsak saját népcso­portjával foglalkozott, ugyanis öt éve megalapította a község­ben élő németek örömére a népdalkört. Több kulturális programot szervezett, így kül­földi és belföldi együttesek produkcióit egyaránt megte­kinthették a cikóiak. Egyik kezdeményezője volt a katoli­kus templomban a karácsonyi koncerteknek. Vezetője a ta­valy megalakult nyugdíjas klubnak. 1997-ben Gödöllőn részt vett a Kárpát-medencében élő magyarok kétnapos mese­mondó találkozóján, oda gye­rekeket is vitt magával, akiket ő készített fel. Megtanult szőni és az ősszel, szedett szőtteseiből, faliszőnyegeiből, pokrócból önálló kiállítása nyílt Pakson. Tagja még a cikói képviselőtes­tületnek. Van, aki szerint benne valódi közösségi szellem lakozik, ő azonban azt mondja magáról: „minden lében kanál”, vagyis minden megragadja, fogékony az új témákra. Az elmúlt héten, március 6-án pénteken a Par­lamentbe hívták a pályázat kapcsán, ahol az épület dísz­termében Kiss Péter munkaü­gyi miniszter a nőnap tisztele­tére átnyújtotta az első díjakat: egy depressziósokat a lakásán gyógyító pécsi hölgynek, vala­mint a daganatos betegségek­ben szenvedőknek kialakított kórházat átadó doktornőnek, továbbá egy 81 éves mozgássé­rült néninek, a 327 pályázó kö­zül. Keresztes Antalnénak ki­buggyan szeméből a könny, ha arra gondol, hogy 92-ben mun­kanélkülivé vált, s elhatározta semmiképp sem akar dolog nélkül maradni. A mesemon­dóverseny megnyerése adta a lökést, felszabadultságot, hogy önerejéből idáig eljutott. Ehhez óriási segítséget kapott a férjé­től, lányától, két fiától. A mi­niszter egyébként megköszönte a pályázatokat és a bennük rejlő őszinteséget, ugyanakkor kije­lentette: kissé a néger sorsra hasonlít a magyar nők helyzete. Ez derül ki az irományokból, mivel most össztársadalmi ké­pet kaptunk egyben a pályáza­tokból. Az elkövetkezendő időkben nagyobb figyelmet kell fordítani a nők helyzetének ja­vítására. A jövőt illetően Keresztes Antalnét két dolog foglalkoz­tatja: - Legyen végre munkahe­lyem és ismét eljuthassak a Par­lamentbe a nyugdíjas klub­bal! Hunyadi * A napi 1 kWh fogyasztású hűtőszekrény optrí mális hőmérséklete +7 °C. A +5 °C-ra beállított készülék, már 15%-kal többet fogyaszt. • Az energiatakarékos, kompakt fénycsövek xljgl/ 80%-kal kevesebb energiát igényelnek. |Mj • Használjon szigetelést ajtók, ablakok körül. JL — te, • A csöpögő csap pazarolja mind a villamos 'Sif energiát, mind a vizet. Percenként egy vízcsepp, naponta egy kádnyi, havonta 800 1 melegvíz elpazarlását jelenti. p+ • Ha már felforrt az étel, a tűzhely lángját állítsa takarékra és használjon fedőt, amely rövidíti a főzési időt. Ingyenes energiatanácsadás. (06-1) 269-4460 Az IK1M kampányt a Phare program támogatja. Óvjuk meg a Földet!

Next

/
Thumbnails
Contents